Új Dunántúl, 1946. január (3. évfolyam, 1-26. szám)

1946-01-18 / 15. szám

P O L L O ntek, janaér 18. Utoliára! fcubok. fcítkanay 4. 4 órakor PARKMOZI ===1 i^U R A N 1 sm l'éntek, január i8. Utoljára! PéatcW, január 18. Utaljir 1 /amim Ttimr.k tempéjá tBrténrt Halálos csóh Kataita. Nagy litván. Eli«dánok: hélköi»»» 4, 4 órakor Elóadáaok: iiMUaaay «. 4 érakor Átadták Jugoszláviának az uiv déki töm aggy tikosokat I 4 Demokratikus átképző előadás 4. honvéd kerületi parancsnokságon első előadás tanulságai komoly demokratikus törekvést ígérnek a honvédség kebelében Njtalos meghívást kaptunk a I 4. honvéd kerületi parancs- rtgtó: az általa, rendezendő Kratíkus átképző előadás­ait első előadására, amelyet »P délután tartottak meg a «Csrvokságon honvéd tisztek SBthelyetteseik részére, öröm- tettiink eleget a meghívásnak, I nemcsak, bennünket, de az i, demokratikus érzelmű köz- pényt méltán érdekli, hogy Éppen és milyen «.mellemben ínik ez az átképzés. Annii Vobh érdeklődésre tarthat szá­ll te él es körökben ez a kérdés, *1 általánosan tudott dolog, a Mc természeténél fogva éppen éona tiszti kar volt a legjob- Hcitéve a h i tlrrista-f asi szt a- p fertőzés métely ének, S ha Jak. hogy az eddigi igazolási teaok általiban nem jártak az- eredménnyel, amilyent a IjPcrattlcus átalakulás szem- tjzi érdeke megkívánna, >®r ennek az eljárásnak a fo- Bbossiga fokozottabban, jutott présre a honvédségi igazolá­si. Értnek eredménye lett kt, hogy Sind »7. ithonmoradt, mind a •htőhb haz&szl várt?ott tisztek és '^helyettesek túlnyomó része r » átesett az igazoláson, körülmény teszi aztán j<>- azt a minden oldalról bán­tott követelést hogy az ra­bolt« t. különösen a Vözalkűí- fOttaknál és a honvédségnél •»«oly revízió alá kell venni, * Pt karjnk. hogy a közhiva- •Mc és a hadsereg véglegesen •rgHeetul jansír a faslszta-nv?- reakció bomlasztó elemeitől. 1 igazolások csődje ^ honvédség demokratikus át- jbspzést célzó tegnapi első elő- «on. amelyet Ráér János vezér- * drnatry vezetésévei tartottak ?■ az előadó ismertette az e!ő- j* céliit. Ez pedig az, hogy a "' -dséfl beleilleszted jen a dr- J~íci41'a, hogy kitépjék a hon- 2 4 kehr léből a régi reakciós 'miséget és? ói. demokratikus F '-met fr j’errtzeneV ki nr. egész J|véd<íég szervezetében. Megállá- J ®z előad**, hogy í’okért a hGnökért. hogy az or- ’ Éot egy eleve vesztesnek 1 át- taháborúbo Helevitték, első- ftn a kormány, máwxlsor- ,a ^erér- és tábornoki kar mint háborús bü- 'v. *®«et most vonnak felelős- ^ vétkeikért. most a kérdés, hogy a üí,„“T alsóbb rendfokozatainál feftUo bírálják el a vétség kér- M,. ' Hogy mind vétkesek-e Ni. » nvttgatm elhagyták az Cl® '‘rrüWét és nem vétkesek k-j ®Eik itthon maradtak? — c ** utóbbiak között éppen úgy lehetnek vétkesek, mert hi­szen sokak közülük akaratukon Wvül, kényszerűségből maradtak idehaza, különösen Budapest kö- rülzárása folytán. Ezért ö maga is elismer , hngy az eddigi igeuzoläsi eljárás nem vezetett célhoz, azokat egyénileg kell és lehet elbírálni, kites kinek a múltbeli magatartását és gon­dolkozását is figyelembe véve. Mert vannak igen sokan a tisztek között, akik a régi szellemű ne­velés dacára is megmaradtak szo­ciális gondolkozású, demokrata érzelmű embereknek. Ezután vita kezdődött, amely­nek során ki-ki elmondta véle­ményét a maga módja szerint. Egyik főhadnagy szerint helytelen volt rz igazolási el­járás legfőképpen amiatt, mert nem mindenkit a saját csapat­testénél igazoltak le, ahol az emberek ismerték egymást a múltból. Egy másik felszólaló szerint a leg­nagyobb baj az volt, hogy a meg­hirdetés ellen az emberek nem mertek nyíltan kiállani, bogy a bizottságok előtt nyíltan meg­mondják a véleményüket egyes tisztekről, akik meg kiállottak, azok rendszerint menteni igyekez­tek olyanokat akik arra nem vol­tak érdemesek. \z cWftdásvc^c'tó itt «i» hogy az igazolóbrzottságokban kétharmadrész arányban a demo­kratikus pártok képviselői tiltok, a felelősség bizonyos mértékben tehát azokat is terheli a rosszul végzett munkáért. Egyébként pe­dig, mivel az igazolások három évig meg­támadhatók, van még mód a hibák jóvátételére. Az eddigi eljárás szerinte csak az első szűrő volt, amit követnie kell ú jabb, alaposabb tisztogatásnak. Igen sok embernek majd a jövő magatartása szolgáltat bizonysá­got arranézve, hogy méltán fog­lalhat-e helyet a jövő demokrati- kus honvédség kötelékében. Szociáli» szempontot a katonai nevelésbe Most az első világháború ide­jéből való témára terelődött a vita, amikor még nem volt igazi magyar honvéd tisztikar, hanem annak szelleme alig különbözött valamit ra* osztrák-magyar tiszti­kar szellemétől. Az előadó szerint ennek a régi iskolának a neveltjei lettek most a nyilas-fasiszta irányzat hívei. Az új katonai nevelőintézetek­nek nem srabad azon az útr n haladni, amelyen a régiek halad­tak. Felteszi most a kérdést a hall­gatósághoz. hogy pl. milyen volt annakidején a jutási tiszthelye minősön, üerESKsUßis, csőén es uíszonieisdöli listieimeiiei asztali előjegyzési- naptár, falinaptár és tárcanaptár, egyes _ --------példányokban, "á fif BAD ES HlCSIÜfBEB is jutányosán kapható az ran: Kossuth L.-út 10. szám, (volt Király-Utca) Telefon: 24—90. tes-képző iskola szelleme? Egy őrmester felel először a kérdésre. Szerinte a parancsnok látszólag elég emberséges bajtár­siam viselkedésű volt, de az oktató tisztek nagyrésze anti­szociális érzésről és durvaságról volt nevezetes. A durvaságból bőven volt részük ottlétük alatt. Ezért félve is ment akkor Jutásra és féletme, mint ké­sőbb tapasztalta, nem volt alti it­ta! n. Az elődó azután az új, demo kritikus honvédség jövő felada­tainak, hivatásának kérdését ve­tette fel, amit röviden úgy for- mulázott meg, hogy belekapcso­lódni az újjáépítésbe, őrködni a demokratikus közrend felett, együttműködve a demokratikus hatóságokkal. Arra kell törekedni Budapestről jelenti a MOT. A budapesti jugoszláv misszió a szövetséges ellenőrző bizottság út­ján a fegyverszüneti egyezményre hivatkozással Icikértc a magyar kormánytól Grassy József volt altábornagyot, Zöldi Márton volt csendőrazázadost és dr. Nagy torét, mint akik részesei, okcöéi és tettesd voltak a borzalma* em» • lékű újvidéki vérengzésnek. A magyar kormány a kérésnek ele­get tett és csütörtökön délelőtt átadta a három háborús bűnöst a jugoszlávaknak. Újvidéken a jugoszláv hadbíróság vonja feleíős­Miklóst. Újvidék volt polgármes- Régre mindhármukat. 4 kormány legutóbbi in ézkédeséi az áruhiányon kivonnak segíteni — mondotta Gordon pénzügyminiszter Budapestről jelenti a MTI: Gordon pénzügyminiszter a Füg­getlen Kisgazdapárt VIII. kerüld i nagygyűlésén beszédet mondott, beszédében hangsúlyozta, hogy az áruhiányon mindenképpen segí­teni kell, ezt célozzák a kormány legutóbbi intézkedései is. Az ipar­cikkek zárolása a közellátási mi­nisztert olyan helyzetbe kívánja * 14 juttatni, hogy vidéken iparcikk»- két adhasson cl mezőgazdaság!? termények ellenében. A kormány állandóan foglalkozik további hat­hatós lehetőségek kidolgozásával, amelynek révén az UNRRA se­gélyen belül clelmiszerszállitmá- nyok jönnének az országba, hogy áthidalhassuk asz új termésig fenn­álló nehézségeket. Nagy érdeklődés előzi meg a Munkás Kn túr- SíOTetség vasárnapi ének- és zenekari versenyé! Mint már jelentettük vasárnap, január 20-án délután 3 órai kez­dettel rendezi meg a Munkás _ _ ___ Kultúrszövetség második, nagy te­a" honvédségnek, hogy az ország hetségkutató versenyét, amelyen demokratikus érzelmű egész la- az took- és zenekarok mérik osz- kosságának megbecsülését kiérde-' «ze egymással tehetsegüket A mr’je. Majd a súlvos gazdasági versenyre eddig a következő da- helyzetre áttérve. ' hangoztatta, Ifdák nyújtották be nevezésüket: hogv bizony a honvédség is sú- ! Munkasképzo Egylet Dalárdája, tvosan érzi ennek a azegénysé- j Pécsi Bőrgyár Vegyeskara. Polgári ,*Ünknek minden megnyilvánulását j Daw» Kor, Szociáldemokrata Pirt Különösen'" azokra'Til'ez, akrk"a j Vegyeskara de a többi számba- régi kónnv^TTiű életmódhoz szók-! iohetó énekkarok, fikrknek. a ne- vaC nem ' tanultok meg otthon I vraése még nem futott be a zsu- Pazdáikodni, gazdaságosan élni.! rih«. srintén hatalmas szorgalom- Móst aztán sok mindemről le kell j mai készül a tehetségpróbára. A mondaniók. mert egy honvéd- ' zsun tagjad Pécs város egjobb tisztnek lealacsonyító, vagy tör- z«ieértő aakenibereiből állították vénvteíen eszközökhöz, mint pl. «ssze ezek a 'Wtkezők: - Dr. feketé*és* nem ««abad folya- > Aczél Uszló, Agócsy László Béky be. f a modni. Julia, Horváth Mihály, Maros» Rudolf, Medgyes György, Piove- san Srrio, dr. Székely György, Ta­kács Jenő, Vadas Gábor. A tehet­ségkutató versenyt a Magyar Kom­munista. Párt kultúrháaának nagy­termében. Kossuth Lajos ut 14 szám alatt rendezi meg a Munkás Kultúrszövetség. A verseny meg­tekintése teljesen díjtalan. A Szö­vetség szándéka, hogy a munkás- tömegek is minél nagyobb szám­ban látogassák ezeket a kultúrál»* versenyeket. A Munkás Kultúrszövetség fel­hívja a színjátszó versenyre je­lentkezett egyesületek figyelmét arra, hogy előadandó darabjaik elmét és időtartamát a Szövetség Szckháuában minél előbb nyújtsák Demokrácia én fegyelem jMíndössze tizennégy hallgatóin van | a mohácsi gazdaképző iskolának Ez ut’án egy másik, igen komoly . «... * . '».»<» t „ , , . . . téma következett: A demokrácia^ omcskai cs szekeny telepeseken ele’mezé ti és rnhm­és a feffvelm mepfér-e egymás-! aiaptiványohha! tehetne segíteni mellett? Erre a kérdésre a hallga- , , . „ , lóságnak Írásban kellett megadni . Érdeklődésünk során amellyel < igyekszünk részletes képet feste­A beérkezett válaszok összege-^“' “J földműves nemzedék ki- zéséből kikristályosodott a vég- alakítására hozott intézkedések eredmény, hogy a demokrácia . eredményeiről, legutóbb a alatt egyenlőséget, egymás kölese- mohácsi gazdaképző iskoláról sze- nö. «SberriiléaÉt. közössét* ér- rez.tü^ tájékoztatást. A hivatalos helyről kapott ér­tesítés szerint az iskola sajnos nős megbecsülését, közösségi cr zést cs a társadalmi előjogok megszüntetését értelznerik a hall­gatók. Fegyelem és demokrácia meg­férnek egymás mellett, mert a demokratikus nevelés kialaV.lt?« ■a demokratikus fegyelemérzést és kötelességtudást is. Fegyelemre a demokráciában ép­pen olyan örökség van, mint min­dé« más rend werben, de itt nagy szerephez kell jutnia az önfegye­lemnek. ami sokkal jobb. mint íi felülről jövő kénvszrrfr nyelem, ami csak úgy is addig érvényesül, amig valami okból a kényszer meg nem gyengül. Erre számtalan példát lehetne felhozni a háborús tapasztalatokból. Ennél a kérdésnél, az eíőadíst verető tisrt felkérésére, a sajtó meghívott képviselői is elmondták vé lemén vüket, hangsúlyozván, nizt, hogy fegyelemre a demokráciá­ban Is szükség van a hadsereg­ben csak úgy, mint a termelő munka területén szükség van munkafegyelemre. Enélkül eredményes munka sem itt, sem amott el nem képzelhető. Végeredményképpen leszűrhető az a következtetés, hogy honvédsé­günknél a demokráciára való tö­rekvés igen biztató- jeleit mutat­ják az o<tt hallottaknak és tapasz­taltak. csak szívósjáogal és őszin­tén haladjanak tovább a megkez­dett úton, mert a leveredménve- sebb tisztogatást mafla a testület végezheti el önönmagán, ha őszin­tén akar megtisztulni a régi reak­ciós szellemiség ártó elemeitől. ____ (»• ]•) Vö rösrezet bármit ven formában, minder meaayi­régfeea vozúakMecseki Líkö üxan*, nem érte el u korrábbi benépe­sülése arányút, mert mindössze 14 hallgató iratkozott be. A ne­héz viszonyokon túl abban a körülményben is leli magyará­zatát ez a tény, hogy az iskola még tnlajdonképen átszervezés alatt áll. Sokkal nagyobb baj az, hogy a hosszabb tanulmányi idő is — szeptembertől júniusig tart a tanév—visszatartotta o szülő­ket, hogy az iskolába beírassák gyermekeiket, mert kellett a munkáskéz. Ez a nehézség idő­vel megszűnvén, valószinüleg az érdeklődés is emelkedik. Itt is ugyanazt a jelnséget ta­pasztaljuk, mint a szentlőrinci középfokú gazdasági iskolánál: a telepesek érdeklődése a mini­mális. A beiratkozott 14 fiú kö­zül mindössze egy a telepes iva­dék. Mindent meg kell tennünk an­nak érdekében, hogy a telepe­sek felismerjék az iskola je­lentőségét és fiaikat minél na­gyobb számban írassák be a gazdaképzőbe. Igaz, hogy az iskolát a közel jö­vőben bizonyos birtokhatárokon belül mindenki számára kötele­zővé teszik, addig is azonban fel­világosítással oda kell hatni, hogy ne menjenek az évek ve­szendőbe. Nagv jelentőségű az iskola igazgatójának a helyzet ismeretéből származó az az in­dítványa, amit hivatalosan is felterjeszt a vármegye vezetősé­géhez, hogy a telepesek leányai­nak és fiúgyermekeinek iskoláz­tatása érdekében alapítványokat kell létesíteni. Ezek o telepesek ugyanis, amíg anyagiakban meg n«-m erősödtek nem bírják egy­részt nélkülözni gyermekeik »...ni ni..,,,/,* ’ mi'u.résxt — búr tandíj nincs — az iskola költsé­geit, ami tanszerekből, élelem­biztosításból és ruházási költsé­gekből tevődik össze. Éppen ezért az igazgató javasolja, hogy a vármegye létesítse* élelmezési és ruházati alapítványokat, amelyeket a rászoruló és érde­mes telepesek gy ermekei szá­mára biztosítanak, még pedig olyan mértékbe», hogy Iskolánként legalább 20—3b telepes gazdagyereh ingyen és a legszükségesebbekkel ellátva ta­nulhasson. Csak rövid pillantást vetve i* a tanrendbe, megállapíthatjuk, hogy az elgondolást: a jó gazda­képzést kitünően szolgaija. Nagy súlyt helyez ugyanis az iskom az általános műveltséget bizto­sító anyagon túl főleg a szak- tudományokra. így növényter­mesztést, állattenyésztést, kerté­szetet, szőlészet-gazdasági szána- adást és levelezést, üzemtant és kezelést gazdasági építkezést, földmértant és mértant, erdésze­tet, szövetkezeti ismereteket, fa- Iuvezeté.st tanulnak az iskolába* a tanulók: mintha a kipróbált dá* párását főiskolák programija valósul­na meg végre valahára Ma­gyarországon. Ehhez járul még &z iskola "9 holdas tangazdaságában az ál; landó és külön nyárigyakorlat» oktatás, amelyet már is sikerült a nehéz körülmények ellenér* kellő állatállománnyal éa a leg­szükségesebb felszereléssel biz­tosítani, ngyhogy a tanulók na elméletet azonnal párosíthatják • gyakorlattal. Sok tennivaló vár mér ránk. amíg a jövő gazdatársadalmát si­kerül kialakítani, d« a mohácsi gazdaképző iskola is azok kört az intézmények közt szerepel, amelvek ezt a nagy célt köze^ lobb bozzá-: a megvalosulasnoa. új puwámiíi í~i~]

Next

/
Oldalképek
Tartalom