Új Dunántúl, 1946. január (3. évfolyam, 1-26. szám)

1946-01-15 / 12. szám

ty'i&ÁA tMtaíHt'ÁtááM **^**«*fe>^*^ i v 9 fW 9 * M1 * ÚJ DUNÁNTÚL Megkezdődött a svábok kitelepítése — Földet igé­nyelhetnek a hazatért hadi­foglyok N A G > A f \ 0 N> M ü N i S T A PÁRT DfLOUNÁNTÚLI LAPJA ■L ÉVT-OlVÁM, 12. SZÁM. ARA: 500 PENGŐ Pfics. KM6 JANUÁR 15. RE,W> Közéleti tisztaságot | A magyar demokrácia tel laptársunk, B ..Dunántúli7 roerős és rosszul tájékoztatott uj- 1 a reakció támadásával szemben ellentámadásba lendüli# követel laptársunk. Népszava“ vasárnapi számában, kifejtve, hogy u demokratikus társadalom alapja a nyilvánosság és a világosság intézményes ■védel­me, valamiot, hogy a polgári pár­tok nem közkereseti társaságok. Cikke végén pedig ismételten nyil­vánosságot és világosságot követel a közélet minden vonalán. Ugyanakkor azonban a jelek szerint laptársunk elfeledkezik arról n kétségtelen tényről, hogy a demokratikus közéletnek alig van ágazata, ahol a politikai nyil­vánosság és világosság' elengedhe- teílenebb feltétel lenne, punt ma­ga a sajtó. Hiszen jó) tudjuk, hogy hazánk tragikus sorsában nem Ids felelős­ség terheli a muh idők sajtóját, «/mely a Rajniss, Milotay és hasonló újságírók kezébe összpdnfoSított'a azt a nagy hatalmat, amit a sajtó Irányítása a közéletben jelent. Bá Aszta és becsület«» demokráciát akarunk, akkor elsősorban 'h sajt® tisztaságára és becsületességére kell ügyelnünk; hl szín a dcmrákrá* ciában éppen a sajtó az a szerv, amely jteljes szabadsága révén leginkább irányítja a iközvéle- ményt, azt a közvéleményt, amely «lápja minden demokráciának. Emberek vagyunk és a sajtót is emberek csinálják- Az ember pedig tévedhet és igy tévedhet a sajtó is. A demokratikus tiszta Ságnak és őszinteségnek alapköve teíinénve azonban az, hogyha s •'ajtó tévedésbe esett és tévedé­sére rájött, ugyanolyan nrvsiilete. sen, fenntartás nélkül és őszintén bevall ja tévedését, mipt amilyén becsületesen, fenntartás nélkül és őszintén lát a közélet vélt fáénty- nyesének kiteregetéséhez. Nem dicsekvésképpen, csak jellemző íjcfáru-.k említjük meg, fi agy az pelei i Uj I Dunántúl nemrégiben tévés információ alapján egv. a szociál­demokrata pártot érintő közlésnek adott helyt hasábjain egy bizo­nyos rikkanccsal kapcsolatosan és amikor a tévedésre figyelmét Felhívták, anélkül, hogy bárki hi­vatalosan helyreigazítást kért vol­na, haladéktalanul ás öl­ként Igazságot szolgáltatott teát- vérpurtupknak. Vagy, hogy egy, a (toUtflcáva! thég kevésbé kapcsola­tos példát említsünk, az elmúlt sápokban a kisegítő munkaerők' kel kapcsolatos cikkünk egy mop- latának megfogalmazása félrcérté- lakre adhatott alkalmat és mi »zonnal és készséggel ma­iunk világítottuk meg a lapban, miképpen értettük és miképpen leli érteni állásfoglalásunkat. így értelmezzük mi a szabad «ajtó kötelező lelkiismeretességét bt csak ez az értelmezés ad jo­got a sajtónak arra, hogy Igényt (árthasson tényleges hivatásának, » demokratikus közvélemény írá- ívitásának betöltésére. Nem tudják azonban, hogy vé. ekedjünk a Dunántúli Népszavá­éi, amely követeli ugyan a köz­életi tisztaságot, de ő maga Ko­rántsem veti alá magát saját kö­vetelésének. Nem beszélünk; ti- dkalommal azokról a sorozatos •tévedésekről“, amelyeket o nem- teti bizottsági ülésekkel, vagy a rendőrségi ügyekkel kapcsolato­san elkövet és amelyeknek jóhi- izemü tévedés-voltát éppen soro- tatosságuk teszi gyanússá. De genis beszélnünk kell arról a mi- *6slth«ttetlen támadásról, amely­en a közellátást, illeve annak ve­hetőjét, dr. Tamás György helyet- Fes polgármester elvtársunkat ré- «esitette. Ha első pillanatban fa­ßt» hajlandók is lettünk volna feltételezni, hogy a rágalmaktól »emzsegő támadás pusztái* egv »elyi viszonyokkal nőm eléggé is­ságiró baklövése volt — ámbár egy politikai lapnál, ahol minden ilynemű közlés felett természet­szerűen kellő ellenőrzést gyakorolnak, ez aligha elképzel­hető! !— ma már nyilvánvaló, hogy ennél sokkal többről van szó ebben az esetben. A Dunáutúli Népszava legké­sőbb a cikk megjelenése utáni órákban már tudta, hogy állításai valótlanok. De velük egyidejűleg megkapta a városi tanács hivata­los nyilatkozatát is ebben az ügy­ben. Ennek dacára nemcsak a becsületes és Őszinte demokrácia követelte önkéntes helyreigazítás­tól tártózkoddtt, de megtagadta, vagy legalábbis elhalasztotta a vá­rosi tanács hivatalos nyilatkoza­tának közlését is. Hogy mi célt követett ezzel, az senki előtt nem kétséges. A életi tisztaságot ójv ícukölt vakkal követik) laptársunk önma­gával szemző ebpen az ügyben egyáltalán ném mutatkozott ké­nyesnek tisztaságát illetően. Mert ha nem is tételezzük fel, hogy a városi tanács hivatalos nyilatkoza­tának közlését megtagadná----hi­szen ezzel újabb komoly sajtójogi következményeknek teuné ki ma­gát —, világos, bogy a nyilatko­zat közlésének halogatásával azt a célt kívánja elérni, hogy a fel­halmozott rágalmaknak legyen idejük a közvéleménybe begyöke- resedniök, akármennyire tudatos hazugságok is azok, cs rru-jd hi nr gyanú már elvégezte kivántj gyilkos hatást, akkor jöhet a~ helyreigazítás, amely áronban .jó­vá már mit sem tehet. És, ha eddig a pontig talán két­séges is volt — mint ahogy pedig egyáltalán nem volt kétséges! — hogy milyen célt szolgált és kit terhel a felelősség ezért a vissza­felé elsült politikai orvgyilkossági kísérletért, a történtek után nem lehet többé kétség. A sajtójogi Felelősséget könnyű lesz egy, a párt és a lap szempontjából ta­lán kevésbé fontos személyre, a cikket író újságíróra áthárítani, de a politikai felelősség immár félreérthetetlenül a lap szellemi vezetőire, irányítóira súlyosodik és jgnnak konzekvenciáit viselniük kelt. Viselniük kell, minden egyébtől függetlenül is. Maga ez az egy eset annyira súlyos, hogy sem 9I- hallgutással, sem elkésett kima- gyarázkodússal elkenni nem lehet. De sajnos, meg keli állapítanunk, hogy laptársunknál mindinkább tudatos elhajlást kell regisztrál­nunk. Az, bogy ilyen politikai cél­zatú rágalmak egy lapnál megje­lenhetnek, nem véletlen, hanem egy csak c vak előtt nem világos fejlődés — vagy inkább vissza fejlődés — logikus következmé­nye. Ezek után nem csodálkozha­I— mondotta Farfeas Mihály" elvtárs a MKP-országos pár {értekezletén Budapestről jelend a\lOT; A Magyar Kommunista Párt két­napos országos pártértekezletet tartott, amelyen a párt megyei tit­kárai és propagandistái vettek íészt. Az értekezleten P a r k a s Mihály elvtárs, a párt főtitkársá­gának tagja az ország bel- és kül­politikai helyzetéről tartott elő­adást. A koalíciós kojmár.y eddigi mun­kájáról Farkas elvtárs megállapí­totta, hogy egyes kérdésekben nem hozott még kellő eredménye­ket. A közelidtás kérdésében a kor­mánynak radikálisabb intézke­déseket keli foganatosítania, fel keli kutatnia és át kell vennie a módosabb gazdák élelmiszer- feleslegei t. A kormány .az infláció megféke­zése érdekében helyes intézkedé­seket foganatosított. Bevezette ren­deletileg az adópengőt, lebélye­geztette a pénzt- A két intézkedés­nek az a következménye kell, hogy legyen, hogy elsősorban a gazda­gok fizessenek adót. A bakjegydézsma azonban nem hozta meg a kívánt eredményt. Az árszínvonal ma már elérte, sőt bizonyos árucikkekben már túl is haladta a bankjegylebé­lyegzés élőlli színvonalat. Ennek oka i magyar nSgy toke sza­botázsa. Mesterségesen felhajtot­ták a dollár árát és ismét a dol­lárhoz viszonyították az árupiacot. A reakció nemcsak gazdasági vonalon ment át nyílt támadásba a demokrácia ellen, hanem meg akarja akadályozni az állami apparátus megtisztítását, az igaz­ságszolgáltatás terén pedig ne­vetségességbe próbálja fuilasz- tani a magyar demokrácia erő­feszítéseit. A magyar demokrácia — mon­dotta Farkas elvtárs — ellentáma­dásba lendül, összefog minden de­mokratikus erő, megerősítve a két munkáspárttal, és ha kell a töme­gek mozgósításával folytatja a harcot a Nemzeti Függetlenségi Front teljes programjának megva­lósításáért. Követeljük a Nemzeti 'Bank pénzügyi politikájának megvál­toztatását, a hitelpolitika szigorú ellenőrzését és rendeleti intéz­kedéséket a nagy-spekulánsok, szabotáló gyárosok ellen. ' Követeljük az árubejelentési köte­lezettségnek eleget nem tevő áru­rejtegető nagykereskedők és gyá­rosok azonnali letartóztatását. Rö­vid úton el kell távolítani a had­seregből a reakciós tiszteket és hajtsa végre a kormány gyors ütemben az állami apparátus és a bírói kar megtisztogatását is. Farkas elvtárs beszéde után a megyei titkárok jelentései követ­keztek. Ezek a jelentések beszá­moltak arról, hogy a reakció a falusi közigazgatásban is támadó politikát foiytat. Az igazoló bizott­ságok igazolják a fasisztákat é* visszaültetik őket a régi állásukba. A nyugatról visszatérők minden ellenőrzés nélkül visszatérnek és folytatják népcllenes te veken vsé güket. A falusi földigénylő bizott­ságok tagjait megfélemlítik, a tér. melési bizottságok rendelkezései; pedig nem hajtják végre. Budapestről jelentik: Hírt adtunk már arról, hogy az egyesült nemzetek segítő szerveze­tének, az UNRRA Washingtonban székelő központi bizottságának határozata szerint Magyarország tá­mogatására segítő terveretet dolgoztak ki. Lehman, az UNRRA vezérigazgatója most táviratot inté­zett Tildy Zoltán miniszterelnökhöz az alábbi szöveggel: „Örömmel értesítem, bogy kormányának kérésére az UNRRA központi bizottsága ma felhatal­mazást adott a szervezetnek Magyarország részére négy millió dollár értékben történő legsürgősebb segély nyújtására. Ennek alapján az UNRRA gyógyszert .egészségügyi szereket és segélyeket vala­mint a legnagyobb nélkülözést szenvedő személyek — mint gyermekek, szoptatós és terhes anyák -- részére' a legsürgősebb segélyt nyújtja. Az adminisztráció haladéktalanul lépéseket tesz a magyar­országi különleges szükséglet megállapítására és a legsürgősebb szállítások megkezdésére. Közöljük még, hogy az e keretben lebonyolításra kerülő műveletek az UNRRA előírásai szerint történnek. 4 szükséges további lépésekről az UNRRA washingtoni központja éjtesíti Magyarországot." 600 pengő egy vidéki levél, egy helyi telefonbeszélgetés 300 pengő Budapestről jelentik: A hivatalos lap vasárnapi száma közli a közlekedésügyi miniszter rendeletét a postai díjszabás egyes tételeinek megváltoztatásáról. A rendelet értelmében a levél bélyeg- inpnt^sftési dija helyben 400, vi­dékire 600, külföldre 3000, levelező­lap helyben 300, vidékre 400, kül­földre 1800 pengő. A csekikbcfi- zetcsi díjak 50 ezer pengőnként száz. pcitgö és ezen felül keafclési díj csekkenként külön száz pengő. |1 jL* HIhU UVUI a w tunk azon, hogy ugyanabban aj A postai csomagok díja belföldön lapban, ugyanabban a példány bon. amely (közéleti tisztaságot követel, hosszú cikk jelenik meg a svábok kitelepítésének kérdésé­vel kapcsolatosan, amelynek hs sonló szellemű mondattömegéből szabadjon egyetlen körmondatof idéznünk: „11a azonban teljesen tárgyila­gosak akarunk lenni és számba- vesszük a hitleri politika és had­viselés első káprázatos sikereit amely minden anyagi, gazdasági, területi és kultúrális előny meg­szerzését, mint a közeljövő meg­valósulás előtt álló képét festetté a hiszékeny sváb tömegek tekin­tete elé, úgy nem lehet csodálni, hogy a sváb parasztság jórésze megszédült és bcdült minden idők legnagyobb népbolonditásának". Ami magyarul pontosan annyit 5—'30 totóig 3—14 ezer pengő. A közönséges távirat fizódíját 300, a sürgős távirat szódíját 600, a he­lyi táviratot pedig 125 pengőre emelték fel. A külön vonalú tele­fonállomás belépési «Hja 120 caer pengő. A sürgős bekapcsolás fő- vőnálánként a kérelem beérkezé­sétől számított egy hónap akiit külön 120 ezer pengőbe kerül. A távbeszélő állomás díja a buda­pesti egységes hálózatban havi 45 ezer pengő, helyi beszélgetések díja 310 pengő. Rádióbercndczé* hasznú vl díját havi 10 ezer pen­gőben állapították meg. A rende let IrnuAr 16-ún lép hatályba. Nem írt igazságot az igazság Nagy Imre belügyminiszter elviára rtyifafltozafa Budapestről jelentik: (Nagy Tnire belügyminiszter a követke­zők közlésére kérte fel a Magyar Távirati Irodát: Az Igazság című hetilap ja­nuár 8-i számúban a rendőrségi pozíciók elosztásúról közlemény jelent meg. A közlemény alkalmas urra, hogy azt n benyomást keltse, mintha n kinevezett rendőr-- tisztviselők állásukból elmoz­dít hatók lennének. Kijelentem, hogy erről szó sincs. Az összes kinevezett lemlőrtiszí- viselők függetlenül azoktól u 'árgyalusoktól, amelyek a rend­őrségi pozíciók betöltése körül folyjiak, valamennyien megma­radnak állásukban. Az. Igazság cikke — akarva-nemaknrva .— megbontja a rendőrség fegyel­mét. Nincs tudomásom arról, hogy olyan púrí megállapodás történt volna, amely a rendőr- aégi állagokat ">0 százalékos ala­pon felosztaná és ilyen megál­lapodást n rendőrség részére ká­rosnak is tartanék. jelent, hogy igaz ugyan, hogy a volksbundistúk közönséges haza­árulók, dehát ki venné ezt tőlük rossznéven, mikor eleinte ez a ha­zaárulás olyan jó üzletnek igérkc-A meddig. cs annak jóvá nem tételén ke­resztül egyenes út vezet a vétkes svábok mentegctésélg és — ha ez igy folytatódik, — ki tudja még zett? Vagy szabadon Goethe utói» „llocsátussanuk meg bűneik, hi­szen annyit akartak keresni vele.“ Igen, a rendőrségi és nemzeti bizottsági tendenciózus „tévédé- sektőt" az alaptalan rágalmazáson Akkor, amikor a szociáldemo­krata párt vezetősége és nagy tömegei tisztán. és pontosan lát­ják és állandóan hangoztatják, hogy lassan, de mégis fejlődő és erősödő demokráciánk egyetlen garanciája a két testvérpárt kö­zötti összhang és együttműködés a testvérpárt helyi lapjának Ilye­tén magatartása és pártjának vo­nalától való eltérése csak egyet­len célt szolgál, de azt félreérthe­tetlenül: éket verni a két munkás­párt közé és ezzel az elképzelhető' legnagyobb szolgálatot tenni a reak f lórink. r. gv. O

Next

/
Oldalképek
Tartalom