Új Dunántúl, 1946. január (3. évfolyam, 1-26. szám)
1946-01-05 / 4. szám
Arcéul kultúránk felé! „A tudomány és minden igazi tudós demokrata“ Dr. Lissák Kálmán elvtárs, az Élettani Intézet igazgatója beszél a felszabadult tudományos életről, a tudományos továbbképzés anyagi és szellemi akadályairól, a magyar kultúra európai közvetítő szerepérői és a kibontakozás átjárói „Arccal a vasút felé!“ — „Arccal a ftinyák felél“ — „Arccal az infláció felél“ Felszabadulásunk óta mint küzdelemre taív.ó csatakiáltások pattogtak egymás után a jelszavak, amelyek valóban hantra hívtak minden demokratikus erőt, arra. hogy megküzdjön a népünket és hazánkat measemmiaítéssd fenyegető pillanatnyi nehőrségek éj bajok ellen, A jelszavak ma is aktuálisak, a csata, amelyet ezekkel a pillanatnyi nehézsc- gekfcel és bajokkal vívtunk ha el is dőlt tnár — de még nem ért véget. Pe- éppen, mert a kibontakozás útja a pillanatnyi bajokból és nehézségekből már tisztán látszik, «rsbadjon egy pillantást vetnünk a távolabbi kérdésekre, amelyek ha nem is annyira égetőek. közeli és távolabbi jövőnk szempontjából cseppet sem kisebb fontosságúak. Forduljunk egy percre ,,arccal kultúránk felé!“ Mi a helyzet ma ós mik a kilátások a jövőben arra. hogy a* a magyar kultúra, amely valamikor a kontinens kultúréletében igen komoly tényen ci volt, ismét effogtelhaasa ezt a megtisztelő helyeit, Az Uj Dunántúl ..Arccal a kultúránk felé“ címen körkérdést intéz városunk vezető szellemeibe*, bogy az országban a felszabadulás óta talán először megvilágítsuk kultúréletünk jelenlegi helyzetét és azt az útat, amelyet követnünk keli, hogy ismét bekapcsolódhassunk aic egész emberiség kultúrájába. Eladnék ír. Lissák Kálmán egyetemi tanár eivtáryunkat, az Élettani Intézet igazgatóját kerestük fel kérdéseinkkel. — Ml a véleményed n felszabadulásunk óta kialakult tudományos életről? —- „A háború befejeztével az egész magyar tudományos világ előtt új, eddig nem ismert láthatár nyílott. Ezzel a kérdéssel behatóbban foglalkoztam már a Kő Kálmán elvtárs szerkesztésében moet megjelent „Újjáépítő magyarok" c. munka egyik általam írt fejezetében, ahol a magyar (szellemi és ezzel kapcsolatban elsősorban a magyar tudományos élet feladatait és lehetőségeit igyekeztem meg vi ági tani. — Nemcsak mint pedagógus, de mint korszerűen gondolkodó ember ia szükségesnek tartom, hogy az új magyar tudományos élet lényegesen nagyobb súlyt fektessen a természettudományok ápolására, mint amennyit a leszűrt rendszer fektetett. Mindenesetre ideje lenne már, hogy eddigi — tiaatán humanisztikus életszemléletünket kissé átszűrjük a biológiai életszemlélet világszerte térhóditott igazságainak ismertetésével. Sajnos a pécsi Erzsébet Tudományegyetem visszaállított bölcsészeti karán éppen a természettudományokat oktató tanszékek hiányoznak. — Szerény véleményem szerint ezeknek a tanszékeknek sürgős felállítása a magyar újjáépítés szempontjából van olyan fontos, mint például egy selyem- hananyagy árnak folyósított AH ami kölcsön. — Meg vannak-e a szükséges eszközök, az új orvosok megfelelő képzéséhez? — A vezetésem «tett Utó intézet — mondja Lissák professzor — a felszabadulás óta csaknem minden támogatás nélkül AB, így érthető, hogy a háború alatt már amúgy is kimerült vegyszer- készletünk és részben efhasunálódott tudományos eszközeink mellett, amikor kísérleti állatokhoz U csak a legnagyobb nehézségekkel jutunk, szinte emberfeletti munkát keli végeznünk, midőn az orvostanhallgatóknak igyekszünk legalább ugyanazt a gyakorlati kísérleti oktatást nyújtani, amit eeelőtt adtunk. Az irrtemacionálás orvostudomány kutatásainak újabb vívmányaitól « háború alatt légmentesen elzártak bennünket. Külföldi szaklapok még ma sem érkeznek el hozzánk és félő. hogv ha a posta- technikaik a ez lehetővé válna j», anyagi támogatás hijján a jövőben sem fogurk bőssé jutni. Márpedig kortzsrű orvosképzés tudományos nzakkönyvsk nélkül él sem képzelhstő. Hogy se mit jelent, azt felesleges k&angsúlyoanom, hiszen ITI ÚJ DUNÁNTÚL a magyar társadalom egészségének, mindnyájunk egészségének színvonala attól függ, hogy milyen színvonalra tudjuk emelni orvosképzésünk színvonalát, — Ha ilyen nehézségek vaunak a gyakorló orvosok kiképzésénél, hogyan állunk a tudományos továbbképzés, másszóval az új egyetemi tanárok, áj tudósok kiképzése tarén? — Szabadjon jedtemzéeül megjegyeznem, hogy jelenlegi egyhavi egyetemi tanári fizetésemből, amely valutárisan átszámítva alig 50 cent, háztartásom erősen I«csökkentett villany ée gázfogyasz tását sem tudom kifizetni, Az adjunk lusok é« tanársegédek fizetése hasonlóan nevetséges összeg és így elképzelhető, hogy ilyen feltételek mellett egyetemi intézeti gyakorlatnak már legfeljebb csak a tudomány fanatikus aszkétái jc- k'utkesznek, akik aztán *x éhenhalá« előtt mégis csak kénytelenek otthagyni a laboratóriumot — Nagyon szomorú, mondhatnám tragikus helyzet ex és nem indokolja a« ország Általános gazdasági nyomora sem. Mi sem vagyunk nehezebb helyzetben, mint a Szovjetunió volt a forradalmak után éa a Soocialista Köztársaság annakidején mégis minden lehetőséget és seitséget megadott természettudósainak, ogy tudományos munkásságukat folytassák. Sokak előtt ismerete« Pavlov professzor példája, akit mindennek nevezhetnénk, csak a szocialista rendszer hívének nem. És mégis, tudományos munkásságának felismerése révén a Szovjetunió nemcsak minden tudományos igényt kielégítő laboratóriumot rendezett be «zárnám, de anyagilag ia módot nyújtott arra, hogy minden tudását és energiáját a tudomány fejlesztése szolgálatába állíthass*. És ezt a lenmi—sztálini politikát az idő fényesen igaeolita, mert a szovjet nép csak a szovjet tudósok vezetése mellett érhette el mindazt a csodálatosan lenyűgöző eredményt, aminek előbb a szovjot nép és most mi magyarok is felszabadulásunkat köszönhetjük. — Az anyagi természetű nehézségeken kívül érezhető-e más Irányú válság la tudományos életünkben? — Az anvagi nehézségek egyelőre minden más problémát elnyomnak, de természetesen szükség lesz egész tudományos tájékozódásunk reformjára. Eddig tudományos életünk teljesen német emlőkön nevelkedett. Most egyrészt ennek az emlőnek az elapadása, másrészt a többi tudományos szférák előtérbekerülése részünkről is áithangolódást kíván. És ez minden szempontból helyes is. A tudomány helyesen értelmezett internacionalizmusának követelménye ez Én magam eddig is szoros kapcsolatot tartottam fenn aiz angolszász tudományos világgal és annak eredményeivel hiszen évekig dolgoztam a Rocefeller- alapitvány kötelékében is, de a nyugat felé kapcsolódását is. A mi szerepünk fontosságúnak tartom tudományos életünknek egy eddig számunkra új é« úgy- tzólván ismeretlen irányban való, kelet felé kapcsolódást is. A mi szerepünk már földrajzi helyzetünknél fogva is világosan megadatott: összekötőnek kell lennünk nyugat és kelet tudományos világa között, hozzáadva a kettő erin- téziabcw & magunk speciális magyar tudományát — Látsz-e valami reményt arra, hogy a fenti nehézségek dacára hamarosan mégis eredményesen megindulhasson • munka ezen az annyira fontos munkaterületen? — Feltétlenül. Minden reményünk meg van rá, csak arra van szükség, hogy végre felfigyeljenek erre a problémára is és intézményesen akarják megoldani. Nem hinném ugyan, hogy teljesen saját erőnkből képesek legyünk erre az adott körülmények között, hiszen vegyszereket, műszereket gyártani még hosz- skú ideig nincs módunkban, a nemzet- köri tudományos irodalomra szintén szükségünk van. Tehát a külföld segítő készsége elengedhetetlen. Én a magam részéről éppen a Rockefeller alapítványon át már meg is indítottam egy %- irányú akciót és elhatározott ezándé- kom, hogy ezirányú munkámat addig fokozom, amíg komoly eredménye nem lesz. És lesz, ebben bizonyos vagyok. Lesz, mert meggyőződésem, hogy a külföldi tudósok rokonezenwel nézik erőfeszítéseinket, amit demokráciánk megerősítő» érdekében kifejtünk. Rokon- szenwel nézik, mert a tudomány és minden igaz tudós demokrata. Talán kevesen tudják, hogy például Negrin, * spanyol köztársaság egykori feje é* a mai demokratfleus spanyol mozgalom vezetője maga fs tudós, mégpedig szintén fiziológus. Valamikor, a Rockefeller intézetnél ugyanannál a Cannon profesz- szonvél dolgozott, ahol jómagam ia. — A demokratikus Magyarország tudom Any át nem féltem, — fejezi be nyilatkozatát Lissák elvtárs, — de érthető, ha türelmetlenek vagyunk. Hiszen any- nyl tennivalónk van a magyar kultúra, illetve ami ezzel azonos, a magyar demokrácia érdekében... (*. gy. L) Folynak az előkészületek a világ legdemokratikusabb választására Az egész Szovjetunió területén nagy lendülettel és lelkesedéssel folyik nz elkövetkezendő választásokra a Jelöltek megállapítása. Ezek a választások mindenben n szovjet nép nagyságát, erkölcsi emelkedettségét, demokráciájának érettségét hivatottak bizonyítani. A szovjet választás méltó folytatása lesz a Délkelet-Enrópában mái lefolytatott választásoknak. A fasizmus iprájátől és fertőzésétől megszabadult délkeleteurópai országokban való válasziások mindenütt a nép legjobbjait juttatták szóhoz és éppen ennek következtében bonyolódhattak le simán a már régóta esedékes társadalmi és gazdasági reformok. Csehszlovákiában, Magyarországon es Jugoszláviában ennek a politikai fejlődésnek eredményeként hajtották végre a földreformot és az ipar nacionah- zálása is így válik lehetővé. Ezeknek rz intézkedéseknek a célia nemcsak a nép egv részének felemelése, hanem a nép egészének előnyökhöz jnttatasn és a fasizmustól megszabadított népi erők kibontakozásának egyengető». * A v.ovjat demokrácia Lenin Októberi Forradalmára támaszkodik. A szovjetek (magyarul tanácsok) valóban népi és deínokralikiifl elemek. A szovjet rendszer azonban változott és még demokratikusabb formát öltött az 1936-os sztálini alkotmány óta. Ez aa alkotmány átveszi a parlamentáris. államformából azt, ami jó vagy demokratikus. A polgári parlamentáris államformáknál az államfő nem felel a parlamentben. Ezzel szemben a szovjet rendszerben a Legfelsőbb Tanács mint tel jhatalmú népképviselet neveri ki a felelés Népbiztosok Tanácsát, a legfőbb bírákat és ügyészeket. A választók közvetve vesznek részt az államhatalomban, mert a követ elszámolni tartozik választóinak és azok bármikor visszahívhatják, ha munkásságával elégedetlenek. A polgári parlamentáris rendszer második kamarájának tagjai több országban vagy öröklik méltóságukat, vagy az államfő nevezi ki őket, vagy valamilyen szövevényes nton választják meg őket. A szovjet törvényhozásnak is két háza van. A kettő telesen egyenrangú és mindkettő vá- asztott. A szovjet rendszer nagy gondot fordít arra, hogy a tömegszervezetek részt kapjanak az államrezetésben. így például a szakszervezetek közvetlenül ellenőrizhetik a választásokat, mert a törvény szerint a szakszervezetekből kell megalakítani a választási bizottságokat. Ezek azok a különbségek, melyek elválasztják a szovjet rendszert a parlamentáris rendszertől. A szovjet demokrácia következetes, őszinte és valóban népi demokrácia. Ferenory esendőn, alezredes banlistája Budapestről jelenti a MTI: A főkapitányság politikai rendészeti osztálya befejezte Ferpnczy László csendőr- alezredes ügyében a nyomozást. Fe- reneri mint összekötő tiszt működött a Gestapo és a magyar hatóságok között. Perenczy tudott arról, hogy a zsidók közül a munkaképteleneket el fogják égetni. Azok ellen, akik a zsidók szenvedéseit enyhíteni akarták eljárást indíttatott. jelentik még... Budapestről jelenti a MTI: Ró- nai Sándor kereskedelmi miniszter a vasúti szállítmányok fokozott biztosítására kirendelt honvéd zászlóalj létszámát kevésnek találta és ezért még egy zászlóalj vasúti őrséget kért a honvédelmi minisztériumtól. * Budapestről jelentik: Budapestre érkezett a lengyel külkereskedelmi helyettes miniszter. A lengyel—magyar külkereskedelmi tárgyalások már megkezdődtek. Budapestről jelenti a MTI: A tejbeszolgáltatási kötelctzc t tségüknek rendszeresen elegettevő gazdák részére kiosztásra kerülő decemberi só és gyufa járandóság kiosztására a hónap közepe táján kerül sor. e Leningrádból jelenti a Tass: A német háborús bűnösök ügyében tárgyaló katonai törvényszék szovjet polgárok ellen elkövetett kegyetlenkedések, városok és falvak elpusztításának, szovjet polgárok elhurcol tatásának éa le- gyifkoltatásának bűntettében mondotta ki bűnösnek a vádlottakat. A vádlottak közül tizenegyet kötéláltali halálra, illetve ké nyezeom un kára ítélt a bíróság. • A viágosság Írja: A nürnbergi jelenté« szerint Horthy Miklós volt kormányzót nürnbergi börtönéből máshova szállították, miután a háborús főbűnösök bűnperében nem Hallgatják ki.- • Belgrádból jelentik: Tiranai jelentés szerint az albán fővárosban most kezdték tárgyalni három ismert személyiség háborús bűnperét. Egyikük a katolikus pát« Anton Harapj, azért került a vádlottak padjára, mert megtévesztő propagandabeszédekkel « felszabadítók elleni harcra tüzelte az albán nép egy részét. • Belgrádból Jelentik: Szófiai jelentés szerint szombaton este gazdasági küldöttség utazott Moszkvába, hogy megújítsa a ezovjet—bolgár árucsere- egyezményt „örök magyarság — mai kérdések“ előadássorozat A Nemzeti Parasztpárt pécsi szervezetének kulturális osztálya a „Szabad Művelődés*’ keretében pártonkí- vttli előadók támogatásával tíz estére terjedő előadás-aoroxatot rendez. „örök magyarság — mai kérdések” címmel csütörtök estéken január 17- től kezdve március végéig. Az előadások helye • belvárosi népiskola. (Kardos Kálmén-u. és Szepesy-u. sarok). Minden előadás délntán fél 6 órakor kezdődik és megbeszélés, vita követi. Az előadások sorrendje a következő: 1. Jan. 17. Magyarság és parasztséf. Kanyar József dr. kerületi főtitkár. 2. Jan. 24: Magyarság és demokrácia. Fábián István dT. gimn. igazgató; 3. jen. 31. Magyarság és értelmiség. Záhonyi Aladár dr. orvos; 4. febr. 7. Magyarság éa irodalom. Várkon yi Nándor egyetemi magántanár; \ febr. 14. Magyarság éa zene. Agócsy László tanár; 6. febr. 21. Magyarság és katolicizmus. Soroogyváry József dr. ügyvéd; 7. febr. 28. Magyarság és protestantizmus. Debreczeni László tanár; 8. márc. 7. Magyarság és szocializmus. Gvőry János ar tanárképző előadó; 9 márc. 14. Magyar erkölcs a századok folyamán. Vörös, Márton dr. főlevéltáros; 10. márc. 21. Magyarság sorsa Baranyában. Muszti László i«*r- ga tó-tanító. ^ Belépőjegy az egész sorozatra 2000 pengő, egy-egy előadásra 400 pengő, legyek kanhatók a Szent István könyvesboltban és a helyszín««.
