Új Dunántúl, 1946. január (3. évfolyam, 1-26. szám)

1946-01-30 / 25. szám

Február 2-án és 3-án a Magyar Kommunista Párt első baranyamegyei pártkonferenciáf a I párfkonferenclán a Központi Vezetőséget Farkas Mihály elvtársunk képviseli A pécsi pártkonfeveneía után a »negyei szervezetek lázasan készülnek az első Baranya me­gyei konferenciára. Ez a konfe­rencia halárke lesz Falusi párt­szervezeteink fejlődésében. Meg­fogja erősíteni falas! szerveze­teinket és ezen keresztül a ria- gyur demokráciát. Hivatott lesz orvosolni azt a sok igazságta­lanságot és méltánytalanságot, »cly különböző rendelelek rossz és önkényes magy a rázása, illet­ve végrehajtása folytán jött lét­re. Történelmünk legnagyobb fejlődésén ment keresztül az el­múlt év folyamán a földreform­mal u magyar falu. Ennek a földreformnak a gazdasági és politikai megerősítésével fogunk pártkonfcrenciűnkon foglal­kozni. A konferencia irányt fog mutatni a termelést földigénylő és nemzeti Bizottságokba dol­gozó falusi elvíáisuinknak, hogy «»»kőjükül ezekben a testüle­tekben mindig a dolgozó törne- geknek a javára fejtsék ki. Út­mutatás, de egyben mozgósítás lesz kormányrendeleteink vég­rehajtására. A reakciós köz- igazgatásnak egyik legveszedel­mesebb fegyvere jól megfogal­mazott demokratikus szellemű rendeleíekeí félremagyarázni, a szellemének meg nem felelően végrehajtani és ezzel a demo­krácia tekintélyét aláásni. Ezt fogja a konferencia ellensúly oz­ni, irányt 'udva falusi clvtár- sainknck, hogy tovább tudják folytatni a harcot a földért, a magyar élet felvirágoztatásáért a falun. Pártépítés szempontjából ha­tárkövet jeleni a konferencia. A megyei választmányt megvá­lasztják, hogy ezzel pártunkat szélesebb, demokratikusabb alá­nokra helyezzük és igy biztosít­suk a jobb, eredményesebb munkát. Pártunk szervezeti éle­tére vonatkozólag is irányvona­lat kapunk. Megvitatjuk azokat n legsürgősebb teendőket, me­lyekkel pártunkat erősebbé, egységesebbé tesszük, hogy ha. túrosabban tudjunk harcolni a reakció ellen, a szabotálok ellen a magyar demokráciáért. * Felhívjuk ezúttal vidéki szer­vezeteink és járási titkárságaink figyelmét, hegy a mandátummal valamint taácskozási joggal ki­küldött elvtársaink megbízóié- veleit, illetve névjegyzékét leg­később csütörtök estig juttassák el, a Megyei Bizottsághoz. A ki­küldöttek szombaton reggel n Rákóczi-uii pártházban vehetik át mandátumaikat, illetve belé­pőjegyeiket. Vendég jegy eket korlátozott számban a városi Szervezési Osztály ad ki. A kon­ferenciára legkésőbb szombat déli 12 órakor minden elvtárs legyen a párt Kultúr házában. Az áj kollektív szerződések, az üzemi bizottsági választások és a közalkalmazottak fizetése a szakszer* vezetek vezetősége előtt Nagy érdeklődés mellett tartot­ták meg hétfőn a pécsi Szabad Szakszervezetek összvezetőségi ülé. süket. Az ülést Vidolovits Nándor, a szakmaközi bizottság elnöke nyitotta meg, aki bejelen tette, bogy az ülés tárgysorozatán az új kollektív szerződések ismer­tetése, az üzemi bizottságok meg választásának módja és az elbo­csátások kérdése szerepel. A jegyzőkönyv és « pénztári je­lentés ismertetése után Lakatos elvtérs, megyei titkár beszámolója következett budapesti útjáról és a kollektív szerződések ügyében folytatott tárgyalásokról. Részle­tesen ismertette az új órabérek és természetbeni járandóságokat és közölte, hogy azokat a munkaadó­kat, akik nem szerezhetik be a természeti járandóságokat, köte­lezni fogják pénzbeli megváltásra, még pedig a szaktanács által he­tenként megállapított reális ösz- szagbeu. Ezen a téren nagy szerep vár a szakszervezetekre és üzem» bizottságokra, mert szigorú ellen­őrzést kell folytatniok a munka­adóval szemben, valóban nem ké­pes-e beszerezni a természeti járandóságokat. A szellemi munkások munkabé­rét is megállapították. Egy fő­könyvelő fizetése körülbelül 1.400.000 pengő lesz, míg a méi- nöké 1,310.000 pengő. A fizikai munkás a gyakorlatban nagyobb természeti járandóságot fog élvez­ni, mint a szellemi munkás. Mun­kabér és természeti járandóság a szabadságidőre is jár. Az új üzemi bizottságokat feb ruér 1-e és február 28-a között kell megválasztani. Javasolja, hogv a titkárság dolgozzon ki tervet arra vonatkozólag, melyik szakma me­lyik napon tartsa meg a válasz­tásokat. A választásokat pártszem­pontból paritásos alapon kell meg­ejteni. A szakszervezet átiratot Intézett a megyei titkárokhoz, hogy feb­ruár 1-re írják össze a szakszerve­zeti tagokat és 18 éven aluli csa­ládtagjaikat. Ugyanis a beküldött névsor alapján történik majd a kilátásba helyezett textil-anyagok szétosztása. Az új üzemi bizottság megválasztása előtt jelölő bizott­ságot kell megválasztani. Dr. Ormos György ügyész- titikár a felmondásokról tájékoz­tatta a jelenlévőket. Közölte, hogy az új kormányrendelet szerint fel­mondani lehet. Ott, ahol ötvennél kevesebb munkás dolgozik, a fel­mondás korlátozva nincs. Ahol ötvennél több a munkások szám», ott tíz százalékot engedély nélkül, a tíz százalékon felüli munkaerő- fölösleget külön engedéllyel és az üaemi bizottság láttamozása után lehet elbocsátás céljából az illeté­kes minisztériumhoz felterjeszteni l a] új DUNfltmíi, A rendelet ilYetón végrehajtását' végzetes hibának tartja. A helyes az volna, ha a szakminiszter a szakszervezet véleményezése alap­ján járulna hozzá a felmondáshoz. Kéri, hogy mindenki foglaljon eré­lyesen állást a rendelettel szem­ben. A jelenlevők egyhangúlag helyeselték a titkárság kezdemé­nyezését. A továbbiakban dr. Ormos György a közalkalmazottak fizeté­sének problémájával foglalkozott. Rámutatott arra, hogy a közalkal­mazotti’ réteg az éhbér határán alul dolgozik. A teljes munkáv összetogás érdekében az összve- zetősógnek olyan irányban keli határozatot hoznia, hogy a kor­mányzat figyelmét erre a tartha­tatlan állapotra felhívja. A ko - rnpció ellen csak úgy tudunk har­colni, ha a közalkalmazotti kar a megélhetéshez elegendő fizetést kap. Az összvezetőség elfogadta dr. Ormos György előterjesztéséi Ezt követőkig került sor az épí­tőipari munkásak szakszervezeté­nek indítványára, amelyet a vas­ipari jnunk.ásóig is elfogadóit. Az indítvány javasolj«., követelje az összvezetőség a közellátástól hogy a jövőben minden közfogyasztási cikket a munkásfogytassztási szövet­kezet kapjon meg a tagok létszá­mának arányában. Mondja ki az összvuzetőség, hogy a Szabad Szakszervezetok teljes betekintést kívánnak a városi közeliilisba és két megbizottuk állandóan ellen­őrizhesse a közellátási ügyeket, beleszólási joggal. Követelje a Szabad Szakszerve­zet a szabad kereskedelem meg­szüntetését és szabályozza meg, hogy ne az OMTK uralja a piacot az égész orsEágbtan n pesti viszo­nyokhoz alkalmazkodó áraival. — Írjon át a Szabad Szakszervezet az O TI-hoz a táppénzek rendes kifizetése ügyében. A teste tőség­nek tudomására jutott, hogy a rádiók kiosztása nem történt igaz­ságosan, végül követelik hogy a földigénylő bizottság számoljon be. kik kaptak házhelyet. Az új kollektív szerződésekkel, közeliét ássa! és házhelysorsolással kapcsolatban elhangzott felszőbi- 'Ásókra Tolnai József polgár- mester válaszolt. Párhuzamot vont az 1918 utáni és a mai összveze­tőségi ütések között. Figyelmez­tette a jelenlevőket, hogv felszó­lalásokban ne ragadtassák el mit- girkat szenvedélyes, .személyeske­dő vitákba. A kollektiv szerző­déssel kapcsolatban kétséget van­nak, mert nem vitás, hogy a kis­iparosság, amely tekintélyes há­nyadát képezi az ország dolgozói­nak, nem képes dogét tenni a ter- mészefi járandóságok kötelezett­ségének. Az üzemi bizottságokban a szűjaló típusok verekedtek ki "maguknak vezető pozíciókat. Ami a közellátást illeti, nem volna kollegiális, ha nem véde* ném meg távollévő társamat. Elvtársaim, a közellátási prob­lémákat megoldani köz megelége­désre senkisem tudja. Az ország­ban szerencséinkre von élelem és nem fogunk éhen pusztulni. lAmi egyik elvtnrsamnak a deportál­takra szóló célzását illeti, sen­kinek sincs joga ebben az or­szágban könnyebben élni, akar zsidó, ikaf keresztény. Mt szo­cialisták nem vagyunk antisze­miták, de abszurdumnak tekin­tenék, ha egy felekezet előjo­gokat vindikálna magúnak. A házhelyosztásra nézve ige­retet tehet, hogy azt közmegelé­gedésre és igazságosan fogjak elintézni. Hibáztatja, hogyha valaki valamit elkövet, azért sa­ját pártja azonnal megmozdul és az embereket aszerint Ítélik meg, hogy milyen jelvényt visel a gomblyukában. A munkásegységre nézve Iol- nui polgármester fi gyei mez tett a jelenlévőket, emlékezzenek arra. hogy tulajdonképpen ke­vesen vannak, amint azt a uo- vember 4-i választások ered­ménye megmu tattu. A plakátok áradata nem döntötte el u vá-! lasztást. A német és olasz mun­kásság széthúzása legyen emlé­keztető a magyar munkásság számára. A közös ellenség ellen közösen kell összefogni és a inunkásegységet kiépíteni. „Csak egy emberben hizoin — mondotta befejezésül Tolnai elvtárs — a jó szocialistában és a jó kommunistában. Ha ezt belátják, meg fogják érteni, hogy érdemes koplalni, mert csak igy fogunk tudni ebből az országból szocialista államot építeni I" Tolnai polgármester óriási lelk|esedés-sel fogadott beszéde után Lakatos elvtárs is vála­szolt a felszólalásokra. Rámu­tatott a bányászsztrájk kirob­banásának okaira, a szakszer­vezeti életben elkövetett hibák­ra és figyelmeztette a munkás, ságot. hogy a sztrájk a munkás­ság legbecsesebb fegyvere, amellyel játszani nem lehet. A sztrájkra még szükség lesz a jövőben, de ne járassuk le a tekintélyét már mo9t. Vidolovits elnök is értéke» megjegyzéseket fűzött a felme­rült kérdésekhez, majd lezárta az összvezetőségi ülést. idöjarasjelentés Várható időjárás: Meg­élénkülő déli, délnyugati szél, nyugati felhőátvonulás, több he­lyen köd, egyes helyeken hava­zás vagy ónoseső. A hideg az. ország nyugati és északi részein csökken, délkeleten alig váltó* dk. liüiőnbözik-e az élő az élettelentől? Dr. Ernst Jenő etvtárs csütörtökön tartja nagy érdeklődéssel várt előadását Párt union áld -a bal adás szellemében ’ megindított tudományos előadás- sorozata városszerte igen nagy ér­deklődést keltett, mert közéletünk legjelesebbjei adnak feleletet mindazokra a kérdésekre, amelyek akár biológiai, akár társadalom­tudományi, vagy közgazdasági té­ren ma minden embert foglalkoz­tatnak. Az elmúlt hét csütörtökén megtartott „A föld mozgalmas története“ című előadásunk, mely­ben dr. Szabó Pál Zoltán muta­tott rá a tárggyal összefüggő pro­blémák jelentőségére, igen élénk vita-lehetőségeket nyitott meg. — Ebhez az előadáshoz szervesen kapcsolódik most csütörtökön dr. Einst Jenő egyetemi tanár efvtírs „Különbözik-e az élő aiz ólettefen- től?“ címmel meghirdetett előadá­sa, amelyben arra a lényeges pro­blémára világít rá, hogy vájjon létezük-e egy principiá'ás különb­ség, amelynek folytán a világegye­temben az élő az élettelentől kü­lönbözik. A már eddig megnyilvánuló nagy érdeklődésre való tekintettél kérjük elv társainkat, hogy idejé­ben igyekezzenek maguknak a párt Ku!túlilázának nagy előadó­termében helyet biztosítani, ne­hogy a pontosan 5 órakor kezdő­dő előadásra ne férhessenek be. A. Németországtól követelt jóvátétel érdekében sszeirják az öc kormányzatok vagyonában esett háborús károkat A magánvagyonban előidézett háborús kórok összeírása keretében külön tüntetik fel a volt földbirtokok kárait Az ideiglenes nemzeti kor­mány — mint ismeretes, még u múlt évben elrendelte a magán- vagyonban előidézett háborús károk összeírását. Most két ezt kiegészítő rendelkezés is napvi­lágot látott. Az egyik, a fontosabb rendel-; kezes azt tartalmazza, bogy a közvagyonban, tehát a várme­gyék, városok, községek vala­mint azok szervei által kezelt intézmények, vállalatokban be­következett háborus károkat kell összeírni, a Központi Sta­tisztikai Hivatal Altul rendelke­zésre bocsátott összeirási ive­ken. Az összeírás eredményét február 15-ig kell a belügymi­niszterhez felterjeszteni, líalng- sulyozz.a a rendelet, hogy a* összeírásnak a Németországgal szemben érvényesítendő jóváté­tel szempontjából rendkívüli fontossága van, de fontos nem­zetgazdasági érdekek fűződnek hozzá abból a szempontból Is, hogy a békeelőkészítésnél is szükség lesz ezekre az adatokra. A másik rendelkezés azt mondja, hogy a földreform so­rán igénybevett földbirtokön bekövetkezett háborús károk összeírását mégpedig 1946 ja­nuár 31-ig terjedő hatállyal, kü­lön kell összeírni a magánva- gyonban bekövetkezett háborús károk összeírása keretében. Ki adatgyűjtést »z Országos Fö3d- hirtokrendező Tanács Országos Földhivatala irányítása mellett . a körjegyzők végzik el a köz­ségi földigénylő bizottságok be­vonásával. Az összeírásnak köz­ségenként kell megtörténnie. és az, 1939 szeptember t-től 1945- ama napjáig bekövetkezett há­borús károkat kell feltüntetni, amikor a földbirtok szétosztás­ra került. Hangsúlyozza a ren­delkezés, hogy fel kell tűn tetei nemcsak azokat a károkat, ame­lyek pld. épületekben keletkez­tek, tüzérségi tiiz, bomhatáaJB- dás, stb. következtében, de «?.*- kát is, amelyek az állatállományt, terményeket, guzdasági felsze­relést, stb. érték. Reméljük, hogy — különös«» az első. rendelkezés öjsszeirasoi — valóban elősegítik, hogy * németek által okozott károkat a magyar nép. a jóvátétel vala­milyen formában megfizetteti * germánsággal s ezt a jogunlfat a szövetségesek is méltányolják. Vö r ö i r e i e ) I érsnlty«n (ormában, minden aMoajI' -égben vernünk Mecseki Likőrt*«*' Enjsömaioiii-utcb 23. ma Másfélévi börtönre Ítélték dr. Várnagy Elemért__ Tegnap került sor a tanúkihall­gatások miatt január első felében elnapolt dr. Várnagy Elemér volt városi tanácsnok népellénes bűnügyének újratárgyalására. DV. Várnagy Elemér, aki a felszabadító hadsereg bejövetele előtt nyugatra menekült, népellenos bűntettel vá. doltan állott a népblróeág előtt, mert mint igazolást nyert, hivata­lát fasiszta szellemben vezette s ténykedéseiben is erősen érvénye­sült ez a szellem. A tegnapi nap folyamán több jelentéktelen IS** kihallgatása után a népblrűaag meghozta Ítéletét. Bűnösnek dotta ki dr. Várnagy Elemért »z ellene emelt népellenes bűntettbe» s ezért őt másfélévi börtönbünte­tésre ítélte. Az előzetes leWfbJr’ tatásban eltöltött hat hónapot bú» tetésébe beszámított a népbiróa«?' A népügyész az Ítélet ellen f«1*" bezett. A jogerős Ítélet kibírd«*' séig dr. Várnagy Elemért a *** biróság szabadlábra helyezte. Fehruiípban me^ kell »z m.| üaensi híarott&á^okat MOT jelenti: Az üzemi bizott­ságok mandátuma lejárt. A két munkáspárt ős a szakszervezeti tanács nyilatkozatot adott ki, amelyben felhívja a munkás­pártok tagjait, hogy az üzemi bizottságokat paritásos, alapon válasszák meg. Minden ellentét a reakció malmára hajt«”»,* 'izet. A megegyezés szélien^ ben a Szakszervezeti •0 felhívja a dolgozókat, ka­mtodén üzemben február hó lyamán válasszák meg aZ üzemi bizottságokat. A szovjet-angol barátság a jövőben elméül Moszkvából jelenti a Tass: Anglia távozó nagykövete. Kér búcsúüzenetet intézett a szovjet néphez. Üzenetében bizalommal szól az angol—szovjet barátság lö­vőjéről. A háború alatt baráti kap. csolatok keletkeztek népeink kö­zött. Ezek a kapcsolatok a békés újjáépítés szilárd alapjai. Végül azon meggyőződés jezte ki, hogy a szovjet—aruj0 ^ rátság a jövőben még jobban mélyül. SZERKESZTŐSÉGI ÜGVBJ^ G7ivi.x:rL'niCK TÁRCSA'*

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom