Új Dunántúl, 1945. december (2. évfolyam, 267-289. szám)
1945-12-25 / 286. szám
WB% innftfifif if tffftrfiflff-efff Az Új Dunántúl »terhesztő- sége, kiadóhivatala és nyomdája boldog ünnepeket taván olvasóinknak és elvtársainknak A MA6YAR KOMMUNISTA PART DELOUNÁNTÚLl LAPJA It ÉVFOLYAM, 288. SZÁM. Karácsonyi szám ára 600 pengő. PÉCS, 1945 DECEMBER 25. KEDD KARÁCSONY - A DEMOKRÁCIA ÜNNEPE írta: HAJDÚ GYULA dr. nemzetgyűlési képviselő a harangok. Ujjonganak hívők. Ünnepel a világ. Megszületett a Gyermek — aki eljött, hogy beváltsa a próféták Ígéretét Megszületett hogy szeretette, megértésre, könyörületre tanítsa az embereket Hogy megváltsa őket az ellenségeskedés, a gyűlölködés, a kapzsiság gonosz ösztönétől. A hitetlenség tépő sivárságától Megszületett éh, tanított. Hirdette az Igét Kinhalált halt És halála után tizenkilenc évszázaddal a legádázabb gyűlölettől fűtött ellenségeskedéssel rontottak ismét egymásra az embertömegek. Milliók és és milliók tespednek a kapzsiság által teremtett nyomorban. Hit nélkül a jövőben bízni nem tudó kétkedésben az adott nap élvezeteit hajszolják és habzsolják, akiknek vaksága nem engedi, hogy az emberi boldogulás helyes útját felismerjék és kövessék. A szeretetet hirdette és követelte az évről évre eljövő Karácsony, de látott-e időszak vadabb embergyűlöletet, mint aminőt éppen napjainkban takart világ megváltó köntösbe egy világot pusztulásba döntő, fennhéjázó embercsorda? A gyermek, a sarjad zó élet ünnepe van ma. De nem tudjuk gyermekeinket egy szerény cukordarabkával nif görven- deztetni. Éhségtől sírnak a siäraz kenyeret hasztalan kolduló kicsinyek. Fűtőanyag hiánya miatt pusztulnak el csecsemőotthonok szerencsétlen ápoltjai. A gyermek ünnepén, a karácsonyfa tövéből ma vád emelkedik: Hogyan jutottunk, hogyan juthattunk el Idáig? Miért ez a kiáltó nyomor? Miért a pusztulás? Háborúba vitték országunkat akkor, harminc esztendővel ezelőtt. Háborúba, melyhez népünknek akkor sem volt semmi köze. A háborút elvesztettük és a dolgozók követelték, hogy az ország ural a háború felidézői fizessék meg annak árát. De a nép akaratával szemben ezek az urak a győző országok reakciós politikiisainak és vezérkarának kegyét, és szövetségét keresték. Nemj Nem csak keresték — meg is találták. Pélvén a reakció alkonyától saját országukban segítséget nyújtottak tegnapi ellenségeiknek, a magyar harckeverők- nek és újból hatalomhoz segítették őket. A külföld erejéből, saját hazájuk ügyének és érdekelnek és — területének áruba bocsátásával lettek tehát ismét országunk urai a nagybirtokosok, a hivatalokat hajbászó dzsentry, a levitéz- lett katonatisztek: Horthy Miklós népének magát nemzetinek hazudó kurzusa. De nem csak nemzetinek hazudta ma gát, hanem kereszténynek is. Pedig mi közösségük volt nekik ahhoz a kereszténységhez, amelyet a szent Karácsony hirdet? Semmi, egyáltalán semmi. Ml- velsem vádolbntóknak hosszú esztendőkre nyújtott rabsága, ártatlan emberek tömeges lemészárlása kisérte az ő útjukat. Felebaráti szeretet helyett ádáz embervadászat, a szegények, az elnyomottak istápolása helyett a nyomorgók még nagyobb nyomorba döntése, béke helyett újabb háborúnak szellemi és fegyveres előkészítése: ez volt az ő módszerük. Nem keresztény kurzus, hanem a kereszténység megcsúfolása. Az ország népe nem lázadt fel, hogy azt megdöntse. Tűrte a zsarnokságot, szabadságjogainak elnyomását. És bérencek! ynépes hada akadt, hogy kiszolgálja azt. A magát nemzetinek és kereszténynek hazudó fasiszta kurzus érvényesíthette irányát és akaratál anélkül hogy az ország belsejében komoly ellenállásra tálát volna. Az eredmény nem maradhatott el és az eredmény egy újabb háború lett. Ismét nem törődve a nép akaratával és érdekével odacsatlakoztak a világ elnyomójához, hogy saját elnyomó uralmukat állandósítsák. Háború vitelére kényszeritették népünket, nem azért, mert a nép jóléte ezt (gy kívánta, hanem azért, mert ez volt a bér, melyet hatalmuk támogatásáért a német zsarnok uralom rájuk kimért. Háborúba kezdtek tebút és a háborút újból elvesztették. De nemcsak elvesztették art, hanem a hadszíntérré tett ország pusztulásával, városaink lerombolásával, legértékesebb javaink tönkretételével kell ezért lakolnunk. Pusztu-' lás emberekben, pusztulás állatokban, nak és fokoznak, akiknek semmiféle népi rendben helyük nem lehet Vádaskodnak — akiknek börtönben és bitón a helyük. Hatalomra törekszenek — akik huszonöt éven át bitorolt hatalmakat az ország tönkretételére használták fel. Megkezdődött az előbbi politika: a tegnapi ellenségek, az angolszász hatalmak egyes reakciós köreinek támogatását keresik, hogy ezek erejének segítségével újból az ország nyakára ülhessenek. Zúgnak a karácsonyi harangok, de a szegényes, üres karácsonyfák alatt didergő gyermekek lesoványodott sápadt arca harsogó tiltakozás. Az országron- tók részére nincs többé, nem lehet többé feltámadás! Mert ő miattuk dúl az éhség, ö miattuk pusztít a nyomor, ő miattuk fagynak meg ártatlan csecsemők. Az ő szellemük akadályozza meg, hogy szoros, céltudatos termelés gyor- , --- - ---- ------------— rj«r-pu sztulás vagyonokban, városok és fal- í sitott ütemben rendbehozza országunkat vak pusztulása: ez az a szörnyű végzet j Az ő neveltjeik. A* ő csatlósaik. Az melyet ránk zúdítottak. Elvérzett ország elvérzett népe lettünk: ezt köszönhetjük a kurzusnak, mely magát kereszténynek hirdette. Mert ne tévedjünk: Horthy, Kállay, Bárdossy, Sztójav, Imrédy vagy Szálasi névre hallgatott-e az az úr. aki az ország kormányát vitte, ezt csak árnyalati különbség. Szálasi logikus és elmaradhatatlan folytatása volt Horthy- nak, amit a háború és a pusztulás elmaradhatatlan következményei voltak a fasiszta reakciónak. A háború okozói, akik a pusztulást ránk zúdították, maguk is megrémültek a szörnyű rombolástól amidőn a Vörös Hadsereg német gazdáikat kiverte az országból. A megkínzott nép bosszújától félve visszahúzódtak. Eltűntek. Hangjukat sem lehetett hallani. A bosszú nem következett be. De ők a könyörület, a megbékiilés iránti vágyat gyengeségnek minősítették és csakhamar újból hangosak lettek. Alhirek terjesztésével, rágalmakkal, féktelen hírveréssel nyugtalanságot szítaő adminisztráció« gépezetük. Zúgnak a karácsonyi harangok. Tompa, melancholikus, szomorú napokat hirdető zúgással. De szomorú idő, a tespedés, a rom lot is ág, a kétségbeesés marcangoló korszaka volt Is, melyek közepette megszületett az a gyermek, aki hivatva volt arra, hogy a világ vezető népei Megváltóként imádják! Ha jól figyeljük a harangok méla kongását, kiütköznek abból derítő hangok is. Erőtlenek, gyengék, sokszor bátortalanok is még ezek a hangok, de hivatva vannak arra, hogy áttörjék a panaszos, zűrzavaros akkordokat. Megerősödve uralkodók lesznek végül a többi felett és el fogják nyomni a mostani elcsüggedt, jajgató alaptónust. Figyeljük a kiütköző új hangokat! Karácsony van, ismerjük fel a kereszténység igazi hangjait. Melyik a keresztényibb gon d o 1 a t: az, amely vissza akarja hozni és örökkévalóan ránkerőssakolni a tegKarácsonyi hangulat a moszkvai tárgyalásokon Meleg é* megértő légkör jellemzi a megbeszéléseket Moszkvából jelenti a Reuter: A külügyminiszterek vasárnapi értekezletén már karácsonyi hangulat uralkodott. Miután Molotovnál tájékozódó megbeszélések folytak a külügyminiszterek és legbizalmasabb tanácsadóik között. Később Harriman amerikai nagykövet ebédet adott a külügyminiszterek tiszteletére, Még mindig tart a hírzárlat az értekezletről de moszkvai amerikai körökben továbbra is úgy tudják, hogy a megbeszélések meleg és megértő légkörben jól haladnak előre. A moszkvai rádió jelentése szerin Sztálin generalisszimusz vasárnap ki hallgatáson fogadta Byrues amerikn külügyminisztert. A kihallgatáson je len volt Molotov külügyi népbizto valamint Harriman amerikai Vflt. ' nagvl A vasárnap megtartott megbeszélés kétórás volt. A következő tárgyalást| hétfőre tűzték ki a miniszterek. Valószínűnek tartják, hogy hétfőn rendes ülés lesz. Vasárnap este a külügyminiszterek résztvettek a Boljsoj-szinház- ban rendezett „Hamupipőke*" nevű balett előadásán. Byrnes megkésve érkezett az előadásra, mert megelőzőleg «tálin generalisszimusznál jelent meg kihallgatáson. Az előadás előtt elját- o>tták a három nemzet himnuszát, ímelyet a közönség állva hallgatott égig és utána lelkes ünneplésben ré- '.esítette az angolszász vendégeket. A színházi előadás után Byrnes és vin Madame Catroux, a francia ;ykövet karácsonyi estélyén vettek, észt. Tnapl elnyomást, mert esen elnyomók uralmát a múltban! eltűrés szentesítette, vagy az, mely a népek és emberek szabadságának hirdetésével az amazok által felidézett nyomor és rombolás felszámolásával minden dolgozó boldogabb országát igyekszik megvalósítani? Melyik a keresztényibb Írás, az a pásztorlevél mely rablásnak kívánja bélyegezni a merészségei mely nem akarja ■ legtöbbször hazaárulás jutalmaként szerzett nagybirtokok örök szolgaságában sinylődtetni az évszázados igartalanság folyamatának végéra elrendelni hogy azoké a nincsteleneké legyen ez a magyar föld, akfk tarják és megtermékenyítik art? Melyik a keresztényibb cselekedet: az a könyörületes megértés köpenyébe csomagolt kalóz praktika, mely közéletünk vitelébe vissza akarja csempészni a múltbeli Irányítókat, mivel ezek már erre neveltettek, vagy az, mely megalkuvás nélkül korbácsot kíván suhogtatni, hogy kiverje a közélet szentélyéből a talárokat, emberek meggyalá- zóil a mások munkájából dúskáló heréket? Az igaz kereszténység az arra érdemes embereknek, a dolgozóknak, az alkotóknak boldogulását akarja. És mivel ez a boldogulás nem következhetik be a tegnapi reudben, mert hisz s munta élőiéi tételei mások ma, mint tegnap voltak — az Igazi kereszténység nem csak gátlója nem lehet a mai Idők által megt>'l vetelt új rendnek, de prédikátorának kell lennie és segítenie kell, hogy annak útját egyengesse. Az új rend: a dolgozók világa. A berendezkedés módja: a népi demokrácia. Aki a kereszténység nevében 6zembe akar szegülni az új rend, a népi demokrácia kiépítésével ,az a kereszténység szellemével kerül szembe. Az visszaél a keresztény hagyományokban rejlő erővel, hogy ennek kihasználásával ne a kereszténységet, hanem ennek eltorzítását, a farizeusokat, a kufárokat, a hatalom és pénz bálványainak imádóit szolgálja. A proletár anya számára akkor sem volt emberi hajlék található, melyben gyermekét világra hozhatta volna. Jászolban született meg a Gyermek. De dicsfénye mégis jobban sugárzott a paloták minden ragyogásánál A pusztulás és nyomor közepette született magyar demokrácia megérti a harangok zúgását. Megérti és ünnepévé avatja Karácsony napját. Útjában a farizeusok cselvetései, a kufárok áskáló- dása, hamis próféták tetszetős hazugságai kisérik. De megy azért a maga útján. Megy és célhoz fog érni. Mert az igazságot talpra állni akaró nemzet üdvözülését késleltethetik, de meg nem hiúsíthatják a hitványak, kik egyéni hatalmukat és gazdagodásukat fölébe helyezik I a demokratikus államban megszervezett dolgozó nép egyetemes boldogulásánál. Ezt kongatják a szórványos hangok, melyek a majdnem csüggeteg melódlájú zenéből kizúgnak. Nekünk szólnak ezek a hangok, a magyar haza jövőben bizakodó igaz híveinek és mi megértjük azokat. Karácsony van, a demokrácia ünnepe. Békességet minden jóakaratú embernek! De csak a jóakaratuaknakl
