Új Dunántúl, 1945. december (2. évfolyam, 267-289. szám)

1945-12-18 / 280. szám

Dr. Kertész Endre Baranyamegye főispánja Megbízható helyről nyert értesülés szerint di. Kertész Endre pécsi ügy­védet nevezték ki Baranya főispánjává, miután az eddig egyesített két törvény­hatóságot, a pécsit és a baranyait pilla­natnyilag két főispán képviseli. A me­gye új főispánja a kinevezés megérke­zése után azonnal elfoglalja hivatalát. Beiktatás ezúttal nem lesz, mert — mint ismeretes — a belügyminiszter már ko­rábban felfüggesztette Baranya várme­gye önkormányzati jogát. Az új főispán kisgazdapárti és a párt megalapítása óta vesz tevékeny részt a pártéletben. [Ma tárgyalja a népbiróság Esztergár voll polgármester Lajos tanácsnok és Szabó Károly csendórfoadnagy háborús- és népellenes bűnügyét Nagy sikere volt a Balkán Bizottság első pécsi előadóülésének Megválasztották a pécsi csoport előkészítő bizottságát A mai napon kezdi meg a népbiróság dr. Esztergár Lajos volt polgármes­ter, dr. Lajos József tanácsnok és Szabó Károly csendőrbadnagy nagy érdeklődéssel várt háborús és népellenes bűnügyének tárgyalását. Esztergár vé­delmét dr. Balassa Miklós, Lajos tanács­nokét dr. Abay-Nemes Oszkár, Szabó Károly csendőrhadnagyét pedig dr. Ker­tész Endre ügyvédek látják el, míg a vádat mindhárom esetben dr. Hilfreich István népügyész képviseli. Tekintettel azonban arra, hogy a szén­hiány miatt a nagy tárgyalótermet nem lehet befűteni, a népbiróság ezúton kéri az érdeklődőket, hogy az Igen korláto­zott számban kiadott jegyekről mindenki idejében gondoskodjék. A tárgyalás pontosan reggel 9 órakor kezdődik. A Pécs városi Szabad Nevelés rende. résében vasárnap délután öt órai kez­dettel tartotta inog a vármegyeház nagy- vezetett. Szegedi tárgyilagosan és köz­termében a Budapesten nemrég újjáala kulit Balkán Bizottság első előadó ülését, amelyet táblás ház hallgatott végig. A Balkán Bizottság részéről Baross György dr. miniszteri o. tanácsos, a Bizottság ügyvezető alelnöke érkezett Pécsre s vele együtt jött Csepeti János főtitkár, valamint dr. Czére Béla Máv titkár igaz jatósági h. osztályfőnök és Szegedi Emil, a Szabad Nép szerkesztője, hogy meg­tartsák az első pécsi felolvasó ülést és jelen legyenek a helyi csoport előkészítő tűink ála baknál. Az előadó ülésen Keserű János alispán elnökölt és mondott megnyitó beszédet, hangsúlyozva a Balkán megismerésének fontosságét s különösen azt hogy köz­vetlen balkáni szomszédunk, Jugoszlávia iránt a magyar nép mindig osztatlan éí ősein te rokoné zen vett érzett, hogy meny­nyin* megtagadta a németek által reánk erőszakolt támadó politikát, bizonyítja, hogy Teleki Pál miniszterelnök • magyar jugoszláv barátsági szerződés meg­kötője vérével pecsételte meg a dél­szlávok iránt érzett barátságot, ame­lyet vezetőink német nyomásra szegtek meg. Szavait azsiil a kívánsággal végezte, hogy bárha mielőbb sor kerülhetne a két nép közötti őszinte és igaz barátság végleges és hivatalos felújítására. Baross György Magyarország és a Balkán előadásában annak fontosságát hangsúlyozta, milyen nagy szükség van arra, hogy művelődési és gazdasági szem­pontból is a magyarság minél közelebb­ről ismerje meg a Balkánt, annak né­peit s a hajdani magyar királyok, kö­zöttük Szent István már kezdetben fel­ismerték ennek fontosságát és annak ér­telmében is cselekedtek. Csak később, a ránk kényszeribett idegen érdekek vál­toztatták meg a magyar politika irány­vonalait. Magyarország és a Balkán né­pei között követendő hely«» politika felismerői közül megemlítette Kossuth Lajos, Kálky Béni és a vértanú Teleki Pál és Bajcsy-Zsilinszky neveit. Ismer­tette ezután a Balkán Bizottság régebbi működését, amely mindaddig tartott, amíg a németek a múlt év tavaszán le­rohanták Magyarországot s megbénítot­ták ezt a munkát. Végül ismertette a Balkán Bizottság célkitűzéseit és prog­ramját, amelyek sorában SEerepel bal­káni tárgyú tanulmányok, monográfiák, nagyobb munkák, valamint egy Balkán c. folyóirat megjelentetése is, amelyet több magyar és több balkáni nemzet nyelvén szerkesztenek. A Bizottság ta- nuhnányutakat rendez a Balkánon, nyelv­tanfolyamokat rendez idehaza a balkáni nyelvek megismertetésére. A nagy érdeklődéssel fogadott beszéd után dr. Czére Bék Magyarország köz­lekedéspolitikai helyzetét ismertette, ér­dekes, egészen friss, új adatokat sorolt fa! a fasiszták által elpusztított magyar vasút újjáépítésének eddigi eredményei­től. Ért a tanulmányt lapunk holnapi »némában ismertetjük. Különösen érdeke* é* nagyjelentősé­gű volt Szegedi Emil elvtársim*. a Sza­bad Nép mimika társának előadása, mely­ben legutóbbi jugoszláviai útjának ta­pasztalatairól ssámolt be. Seegedi Emii sasai az ujságirócsoporttal járta be Belgrádot és a Vajdaságot, «melyet sTI ój dunAntúi amelyet jugoszláv Kál&y Gyula választásokkal államtitkár kapcsolatban 1 vetlen hangon ismertette azokat a gaz­dasági és politikai eredményeket, ame­lyeket a délszláv nép eddigi országépitő munkájában a délszláv föderatív köz­társaságban elért. Jugoszláviában nincs infláció, az árak a körülményekhez ké­pest normálisak, a közetlátás jól műkö­dik s ha vannak is nehézségek, ezekkel sokkal könyebben mgebirkóznak. mint nálunk. Ezeket az eredményeket csak úgy ér­hették el, hogy a délszlávok meg­valósították az igazi népuralmat, a népi demokráciát s azt az elvet minden vonalon következetesen és vas-szigorral végigvitték. A közönség különösen nagy figyelemmel hallgatta azokat a szavakat, amelyeket Szegedi Emil a jugoszláviai magyarság mostani életének körülményeiről mon­dott. Megállapitotta, hogy a magyarság­nak ma nyolc gimnáziuma van, elemi is­koláit visszaállították és szabadsága ösz- sze sem hasonlítható azzal a kisebbségi sorssal, amelyet a régi jugoszláv király­ságban kellett élnie. A délszlávok a magyarság vezetői közül azonban kímé­letlenül eltávolították azokat, akik az 1941 utáni újvidéki és más vérengzések, kel kapcsolatban akár tárgyi, akár esz­mei közösségben állottak, viszont a ma­gyar népnek mindem nemzetiségi szabad­ságot megadnak. Ezután Csepeti János főtitkár olvasta fel a betegsége miatt megjelenésében akadályozott Lukinich Imre egyetemi tanár Kállaiy Béniről, az első magyar Balkánpoliti'kueról azóló előadását. A nagy figyelemmel és meleg tapsok­kal honorált előadások után dn Kardoa Tibor egyetemi m. tanár javaslatára el­határozták, hogy Pécsett is megalakítják a Balkán Bi­zottságot, illetve annak helyi cso­portját, hogy Pécs hagyományaihoz híven híd és kapu legyen a Balkáni népek, elsősorban a délszláv nép felé. A bizottságba a következőket választot­ták Keserű János alispán, Tolnai József polgármester, Szabó Pál Zoltán dr. a Dunántúli Tudományos Intézet vezetője, Vörös Márton főlevéltáros, a Szabad Nevelés vezetője és Csuka Zoltán szer­kesztő. A bizottságba külön javaslatra Kardos Tibor dr. is bekerült. Az előké­szítő bizottság a napokban már meg­kezdi működését. A Munkás Kultűrszöveiség nagysikerű bemutatkozása a Bőrgyárban A nemrégiben megalakult pécsi Mun-1 hetséges tagja két versét adta elő a kás Kultúrszövetség, amely feladatúi > közeljövőben megjelenő „Esz" c. köte­tüzte maga elé a munkásság kultúráiig színvonalának emelését, vasárnap ren­dezte első műsoros délutánját a pécsi bőrgyárban. A bőrgyár nagy előadóter­mét zsúfolásig megtöltötte a gyár lelkes munkástömege és az érdeklődő közönség. Bevezetőül Boros elvtárs, a bőr- gyári üzemi bizottság elnöke ismertette néhány szóval a műsort, majd a bőr- gyári dalárda baranyai népdalokat, Bár­dos és Bartók szerzeményeket adott elő Maros Rudolf szakavatott vezetésével. A jól felkészült énekkar számai után R ó t h Pál tartott igen érdekes, vetített képekkel kísért hosszabb előadást Dél- afrikéról. A színes, minden részletre ki­terjedő előadás mindvégig lekötötte a közönséget és az előadó elérte célját: tökéletes képet adott a távoli földrész életéről. Tárja Béla munkásfró saját íovelláját olvasta fel, majd K e r e k i téböl. Borszéki Ferenc a Trouba- dourból Luna gróf áriáját, Schumann: ét gránátosát és Loewe: Az óra c. da­lát énekelte a tőle megszokott jó elő­adásban. Almássy Judit előadómü- vésznőtől két, mély átérzéssel tolmácsolt József Attila verset hallottunk. Végül C 6 Kálmánnak, a pécsi Nemzeti Szín­házban már színrekerült drámájából, az Útépítőkből adott elő egy jelenete« Zách János és Nádai Pál, a pécsi Nemzeti Színház volt tagjai, akiknek komoly művészetét többszőr volt és re­méljük még lesz alkalmunk nagy szin- adon látni. Reméljük, hogy a pécsi Munkás Kul- túrszakosztály első, komoly erkölcsi si­kert aratott műsoros délutánját hamaro­san követi a többi, amelyen megismer­hetjük majd a munkásság eddig ismeret­György, a fiatal költőnemzedék igen te-_len színjátszóit, íróit, költőit A nyugdíjas vasutasok mozgalma Az volna a legideálisabb eljárás, ha minden alakulat közület üzem maga gondoskodnék saját ellátásáról. Ekkor elkerülhetők volnának a pékek előtti leforgások, mert minden alakulat, cso­port, tudná, hogy mikor kerül rá az el­osztás sora és az átvett cikkeket, leg­főképpen a kenyeret aztán már házi­lag elosztaná az igényjogosultak között. A hivatalos és társadalmi alakulatokon felül még mindig akadna olyan társa­dalmi osztály, melyet külön meg kelle­ne szervezni és azután a többi alakulat­hoz hasonlóan részesíteni az egyenlő el­bánásban. így várnak még megszerve­zésre a kiskereskedők, a kisiparosok, az alkalmi munkások, a különféle nyugdí­jas alakulatok, a . ^ánzok és Így to­vább. A nyugdíjas vasutasok midit hó végén kezdtek szervezkedni, hogy öneflátásn- kait biztosíthassák. E tárgyban mint an­nak idején jelentettük, nagy-gyűlést is tartottak, melyen ötös Bizottságot küld­tek ki a maguk köréből, hogy a szüksé­ges intézkedéseket legjobb belátásuk szerint foganatosíthassák. Ez a bizott­ság most fejezte be munkáját. — Eljárt mindenütt, ahol jónak látta. Értesülé­sünk szerint mindenütt szívesen és sze­retettel fogadták az öreg vasutasokat és a vasutas özvegyek küldöttségét. A Bizottság holnapután, kedden számol be eljárásának eredményéről. * E célból keddre, délután 4 órára nagy-gyűlést hirdet meg a magyar államva8Útak pécsi üzletvezetőségi palotájának dísztermébe. A gyűlés tárgysorozata igen gazdag- Megtárgyalják a beszerzési módozato­kon felül a Seakszervezetben való kép- viselfcetésiiket. Tárgyalni kívánják a MÁV konzum viszonyát a nyugdíja« vasutasok ellátásával kapcsolatban. A MÁV karácsonyt me&’eoefés?: e-ßyes vonalakon alkalmi különvonatot af helyez forgalomba Az Államvasutak a karácsonyi ünne­pekre való tekintettel egyes vonalakon ói az ünnepek előtti egyes napokon kü- lönvonatokat helyez forgalomba. Pécs és környékét érintő viszonylatokban külön­vonat fog közlekedni Budapest déli pu. és Pécs között, amely Budapest déli pú­ról folyó hó 18-án, 20-án és 22-én 19 órakor, Pécsről 19-én, 21-én és 23-án 19 óra 45 perckor indul. E vonatokhoz csat­lakozóan folyó hó 19-én, 21-én és 23-án különvonatok közlekednek Péca és Pécs- várad, valamint Pécs és Barcs viszony­latban. A pécsváradl vonat Pécsről 14 óra 30 perckor, ellenirányban Pécsvárad- ról 16 óra 20 perckor, a barcsi vonat Pécsről 5 óra 50 perckor, ellenirányban Barcsról 16 óra 22 perckor indul. Utóbbi vonatpárnak úgy oda- mint visszútban közvetlen csatlakozása lesz Nagyatád, illetve Somogyszob felé. A külőnvonatokat csak a gyorsvonat! első osztályú menetjegy m-rováltása elle­nében lehet igénybe venni és azokon a miniszterek, államtitkárok, főispánok és a nemzetgyűlés tagjainak szabadjegyein kívül semmiféle kedvezmény nem érvé­nyes. A Budapestről 19 ómkor induló kü- lönvonatra csak Budapest déli pu.-on, vagy attól legalább 60 km. távolságra fekvő állomásokon szabad felszállni és a Budapesten felszálló utasok a menet­jegyen kívül vonathasználati jegyet is kötelesek váltani. Rendőrségi utazási engedély felmutatása nem kőtelező. Egy alakuló klub elé 0 Tegnap! számunkban beszámoltunk arról, hogy a Szovjet-Magyar tudo­mányos egyesület égisze alatt haladó szellemű társaskör alakul Pécsett A szervező bizottságtól szerzett értesü­lésünk alapján úgy látjuk, hogy 8 társaskör lényeges pontokban külöm- bőzik a régi világ kaszinóitól. A kár­tyán és quaterkázáson kívül, a napi események szemináriumszerü megbe­széléseivel, előadások tartásával gon­doskodnak a tagok szórakoztatásáról. Tervbevették mozi ét színházi elő­adások és társasutazások (óh) rende­zését Is. A város és vármegye vezetői is részt vesznek a kör életében s így módot nyújtanak ana, hogy a lakos­ságot érdeklő problémák, ne csak zöld, hanem íehér asztal mellett 1« tárgyalásra kerülhessenek. Ezt a célt szolgálja a tagfelvétel Is. Tagul sá­vosén látnák minden haladó szellem*’ embert tekintet nélkül foglalkozá­sára, vagy pártállására. A társaskör célkitűzéseit a magunk részéről Is helyeseljük. A politikai társadalomtudományi nézetek Idcsc rélésére. megfelelő légkörben szükség van. A háborús évek mindenki elő« nyilvánvalóvá tették, hogy a problé­mák elől elzárkózni nam lehet. Ezer­nyi magyar családot lehetett vein*1 megkímélni a menekülés borzalma* tél, az elszegényedés, állás veszté golgotájától ha idejében kellő P«1' tikai és gazdasági iskolázottságtik )«<■• volna.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom