Új Dunántúl, 1945. december (2. évfolyam, 267-289. szám)

1945-12-16 / 279. szám

A széntermelés válságának okai r Országnak jelenlegi legfontosabb pro blémija a szén.. Szén nélkül leáll az ipar. •Megáll a közlekedés. Ha pedig az ipari termelésünk nem emelkedik, gazdasági­ig rendbe nem jövünk, nemzeti újjá­születésünk, demokratikus átalakulásunk üres szóbeszéd maira d. Ma az a helyzet, hogy a széntermelés országosan esik. A Tildy-kormányhoz bányászok küldöttségei az ország min­den részéből elmentek már. Megmond­ták a bajok forrásait. Megoldást is ja­vasoltak. De mindezideig Pártunk, az államosításira vonatkozó javaslatának el­fogadásán kívül, a kormány semmit sem tett a szénválság megaldására. Jóllehet a bányák dolgozói is gyors cselekvést ▼árnak a Tildy-kormánytói Mik a széntermelés válságának okai? Mindenekelőtt a munkaerő hiánya, A németek elhurcolták bányászaink egy részét. A földreform is visszacsalt sok bányászt a paraszti életbe. Az utób* bi hónapokban kialakult súlyos megél­őéi tudatossággá! állnak helyükön, mint, ahogy az ország ezt elvárja tőlük. Ennek oka, mérnökök állítása szerint az a helyzet, amelyet elégedetlenkedő bányászok teremtenek azzal, hogy a ve­zetők nem tetsző intézkedéseit, reak­ciósoknak minősítették. Egyes helyeken a bányászok és a mérnökök között nem a barátság, de a függő viszony, a bá­nyásztól való félelem alakult ki. Jólle­het, vannak olyanok is a bányák vezeté­sében, akik reakciós mivoitjukat ezzel takarják. Tény, hogy a kiét dolgozó réteg közötti ez a viszony csak hozzá­járul a termelés eséséhez. A szénválságnak az említetteken kívül más okai is vannak, amelyeket meg kell mondani minden kertelés nélkül. Ezek az okok lényegében a bányászsáp néni elegendő erőfeszítésében fejezhetők ki. A sziaksezTvezet beleegyezése, sőt ellen­zése dacára is sztrájkok törnek ki olyan helyeken is, mint az egyik tolnamegyei telepen, ahol a bányászok ellátása jó és hetési helyzet pedig tetézte a nagy mun-1 bőséges. A bányászok nagy többsége ksusrőbiányt. A pécsi srémmedcmcében 20—25 «zúzalékkal kevesebb a szénen dolgozók száma. Természetes, hogy egy ilyen munkánál, ahol az ember és nem a gép a döntő, ilyen nagy százalékos kiesés, a termelés komoly csökkenését vonja maga. után. De ezen segíteni lehet. Meg kell vál­toztatni a bányászok munka- és életkö­rülményeit Az állami ellátás bevezetése, oly kollektív szerződés megvalósítása, amely a bányászok biztonságát, lakás ! viszonyait, higéniáját, nyugdíját olyan fokra emeli, amikor a bányász ragasz­kodik gazdasági előnyei miatt is a bá­nyához és újból jövőt lát a maga és gyermekei számára abban. Felvetődik a meglévő munkaerő gaz­daságosabb felhasználásának kérdése, j Evvel kapcsolatban a bányászlányok és ' asszonyok beállítása a külszíni munkára. Egy sor bányatelepen kísérleteznek ev.' ve! és az eredmények természetesen azt. "met megbontják, a munkamenetét de- zorganizálják Kára ebből a dolgozó bá­nyászoknak van. Ide tartozik a betegek nagy száma is. Az orvosok, akik a múltban majdhogy­nem csak a haldoklókat ismerték el be­tegként, most boldog-boldogtaiant, aki náluk megjelenik, betegnek nyi'vánita- nak. Nem beteg, de annak nyilvánított, aki az élelmezését és fizetése egy há­nyadát megkapja, batyuzni megy gyak­ran, dolgozó társain élősködik. Nehéz nem meglátni itt is a reakció munkáját Ezeken a visszásságokon a bányász- ságnak épp oly gyorsan kell segíteni, mint amilyen gyorsan kívánjuk, hogy a Tildy-kormány erélyes kézzel kezdjen a szénkérdés megoldásához. A bányászság szeme előtt egy cél kell ma lebegjen, az, hogy szenet, a szük­ségletnek megfelelő menyiségö szenet termeljen. A maga, osztálya és népe sorsán csak így segíthet. Tömpe István. | eiőtt nem vitás, hogy helyzetükön ’é- k(műbélül * nyeUesen csak akkor lehet segíteni, ha ' emelkedik a szén. addig a sztrájk csak súlyosbítja a bányászság helyzetét. A— sztrájk, ma amikor a bányák államo­sítása folyamatban van elítélendő cse­lekedet. A bányászoknak maguknak kell kiközösíteni soraikból azokat, akik álbáloldali jelszavaikkal leállásra izgat­nak és ezzel a reakció céljait segítik. A bányászoknak elegendő öntudattal kell rendelkezniük és rászorítani azokat, akik a legjobbak erőfeszítésében részt nem vesznek, sőt azokat gátolják, hogy | a közös munkában résztvegyenek. A bányászoknak, akik a reakció elleni harc élén államaik, a soraikban megbúvó re akcióval is le kell számolniok. A hiányzások, amelyek hatalmas ki­eséseket jelentenek' a termelésben, nem indokoltak. Lehet, hogy egyes bányá­szok jólétét, akik élelmezés céljából hagyják el a bányát időről-időre, bizto­sítja, de nagy kárára van a bányászság mutatják, hogy a nő itt is egywjdő mun fattársa a férfiú rft. mea Az otszagnak ma minden dolgos kéz­re szüksége van. Az a felfogás pedú* bogy a nő a család és az otthon őrzője legyem, nem kétséges, hogy reakciós. Munkaerőre azonban sürgősen szük­sége van a bányáknak. Erre az átme­neti időikre, miért nem lehet a bányákba küldeni a 25 -35 év kÖTÜli volksbundis- tákat. nyilasokat, feketézőkét, népünk ellenségeit? Persze nem fognak úgy do!- gozni, mint arra szükség lenne. De meg adva nekik a munkához szükséges kö­rülményeket. munkaerejüket az ország érdekében a bányászok jól Bel tudják majd használni A szénválság másik oka a bányászok elégtelen ellátása. A háborús nélkülözések, a túlfoko­zott munka kétségemkivül még ma is erősem érezteti hatását a bányászok kö-| zöüt. Fáradtjaik. Aiz utóbbi hónapokban 1 előállott súlyos ellátási helyzet, csak | súlyosbított ezen. Élelmezésük a legtöbb ,j bányatelepem silány és amit kapnak az ú sem kielégítő. Ugyanakkor a feketézők! mindenben dúslakodniak. Egy szintre van $ helyezve a nehéz bányamunka más fog-“ aikozásokkal. Pedig nem kétséges, hogy " ízén nélkül semmi sincs. A dolgozik értékelik is a bányászok munkáját és értük áldozatni is készek. Annakidején a vasút és annak: felépí­tői felé fordult az ország népe. Most a bányászság, a széntermelés helyzete kö­veteli meg, hogy egyes rétegek kárára a bányászság ellátása feljavuljon. A bá­egészének. A hiányzások a munka fegyel­mmum mm jótállással megjavítja KUTAS és CZIJÁKI rádió laboratórium PÉCS, IRGALMAS-U. 8. Telefon: 14-84. lETEL-CSEPE-ELUDiS. Miskolc — az ország mssodik városa Miskolcról jelentik: Diósgyőr, Űj- diósgyőr, Heőcsaba és Görőmböly-Ta- polca községek egyesültek Miskolc vá­rosával. Ezzel Miskolc az országnak la­kosságára nézve a második városa lett. A közüzemi árak újabb szabályozása A város tanácsa a törvényhatósági közgyűlés által ráruházott jogkörben újból kénytelen volt a közüzemek szol­gáltatásainak árát szabályozni. A sza­bályozást az a körülmény tette szüksé­gessé, hogy a közellátásügyi miniszter, az iparügyi miniszterrel egyetértőén újbó* rendezte a vilAamosáram egységárát. — Eizen rendeletében a miniszter az eddigi 500-as szórzószám helyett a 960-as azor- zószám bevezetését rendeld el. Termé­szetesen, hogy az áraimár emelkedésével a villamosvasút, a viz, a gáz is együtt drágul. A béremelkedések, valamint az anyagáremelkedések közismert tényei kényszerítik a város vezetőségét an», hogy úgy az említett üzemeknél- mint a társasgépkocsiüzemnél a díjakat fele­melje. A város vezetősége tisztában van az­zal, hogy ez az áremelés a közönségnek újabb súlyos terheket jelent, mégis meg kell állapítani azt. hogy nem a közüze­mi szolgáltatások drágák, hanem a kere­setek alacsonyak. Ezzel kapcsolatban az autóbuszüzemet használó közönség fi­gyelmét nyomatékosan fel kell hívnunk arra, hogy csak azok használják útjaikra a társasgépkocsit, akiknek valóban erre szükségük van. A társasgépkocsiüzem fenntartása az anyagok, főképpen a gu­mi hiánya szinte leküzdhetetlen gondot okoz Az üzem anyagbeszerzése — ben­zin, olaj — ugvancfwk olyan nehéz, hogy a város vezetőségének előbb utóbb a járatok beszüntetéséhez kel! nyúlnia. Ez iajz időpont annál távolabbra tolódik, minél inkább kíméljük a meglévő ron­csokból összeállított gépkocsikat A vil­lamoson, valamint autóbuszokon az új viteldíjszabás 17-én, hétfőn reggel lép életbe. A kérdés, ami nincs Az „Uj Dunántúl“ múlt vasárnapi számában Szabó Pál Zoltánnak igen érdekes cikke jelent meg az „uj anti­szemitizmusról“. A cikkel nagyjából mindenki egyetért, de néhány mozza­natot meg kell jobban világítani. Min­denek előtt azt, hogy kik szítják a hangulatot. Mert e hangulat egyáltalán nem új. Nem pedig azért, meri ugyan­azok szítják, akik egy negyed századon keresztül az u. n. „zsidókérdés“ segít­ségével odázták el a magyar nép föld­höz juttatását, a bányák és bankok ál­lamosítását, az idegen szellemű közép, osztály helyett új vezetőréteg létreho­zását, a munkások és parasztok töret­len erejével, ugyanazok szítják, akik gazdaságilag és kultúrálisan eladtak a németeknek és beletaszították a magyar népet a katasztrófába. Persze ma is vannak, akik hisznek nekik és a vízbe lógó Duna-hidak láttán, meg egymillió magyar pusztulása után sem ébrednek ró, hogy kik hazudtak. Ez azonban a múlthoz tartozik és a múlt maradvá­nyainak felszámolása szükségképpen felszámolja az általuk terjesztett han- gulatot is. “ Nem vitás azonban, bogy a hangu­latra ürügyet és alapot bizonyos jelen­ségek adnak. A jelenségek gazdasági természetűek, nevük: harácsolás, üzér­kedés, feketézés, kijárás. Ezek a visz­nyászok között is különbséget"kel! tenni, f szaélések is a szomorú emlékű múlt Nehx^/ebb munkát végez, aSei a mélyben dolgozik, mint »ki a külszínen, minden­ből többet is érdemeL A szénválság egy másik alá nem be­csülendő oka a bányák vezetésének nem kielégitáJüBlif®­maradványai. A bűnösök között van­nak zsidók és nem zsidók, magyarok és balkániak, mindenféle fel» kezet és nemzetiség. Éppen ezért kollektív vá­dat emelni senki ellen sem lehet. Kiiz- denünk kell a kollektiv vád minden kísérlete ellen, nehogy reánk fordítsák Igaz ugyan, hogy a bányákban minde­nütt olyan vezetők, mérnökök, hivatal-1 és az egyetemes magyarságot von iák nők ok, stb. vannak, akiket a bányász, «ég elfogadott. Mégis a felszabadulás óta a bányák vezetői nem azzal a lelkese­déssel és találékonysággal, akarattal és ÚJ DUNÁNTÚL felelősségre az újvidéki mészárlásokért vagy a német gázkamrában megfojtott százezrekért. Voltak elvetemült magya­rok, akik értelemmel és tettel résztvet- tek ezekben a szörnyűségekben, de csak néhányszáz ember, akik kihasz­nálták a német terror keltette helyzetet Miként lehetne az áratalanul szenvedő. vezetői által becsapott és elárult ma­gyarságot egyetemesen felelőssé tenni olyasmiért, amihez foghatót régebbi történelme során el nem követett? A görög vagy zsidó tömegében éppen úgy nem csaló, mint ahogy a magyar sem gyilkos. Bizonyos foglalkozások meghatáro­zott előnyöket és veszedelmeket hoz­nak magukkal. A kereskedés antik is­tene, Hcrmés egyszersmind a tolvaj- lásé is. Tisztes kereskedőnek maradni szép, de nem könnyű, különösen olyan időkben, melyek szinte tálcán hozzák a tisztességtelen hasznot. A történelem folyamán a kereskedők és kapitalisták csoportjai mindig beleestek ebbe a hi­bába már akár görög hajós-kereskedők voltak, akár római bankár-lovagok, Kelet elárasztó levanteiek és kínaiak, üveggyöngyöt és pálinkát kínáló ten­gerészek a művelt Európából, örmé­nyek vagy végül is zsidók. Mennyire jellemző, hogy az első nagyarányú vá­rosi lázadás ,amely 1441-ben Budán tört ki ötvös János magyar bíró meg­gyilkoltatása miatt, először a vagyo­nos német polgárság ellen fordult, csak­hamar azonban átterjedt az olasz és zsidó kereskedőkre. Éppen azért az em­lített súlyos bajoknak egységes meg­szüntetése rántja ki a szőnyeget a re­akció lába alól. A marxizmus gyógy­szere az egyetlen, amely a lázat meg tudja szüntetni. A tőke köztulajdonba vétele, a szövetkezeti gazdálkodás, a közösség ellen elkövetett bűnöknek kü­lönösen szigorú megbüntetése segít egyedül. Amíg pedig erről mindenki meggyőződik, amíg a demokrácia fejlő­dése elér idáig, addig a meglévő tör­vények erejének kíméletlen alkalmazá­sa is megteszi. Az Eszterháziak, Hag- genmacherek és Chorin Ferencek nél­küli új világban, a népi demokrácia Magyarországán azután szétpukkad a* a sárga léggömb is, amire az antisze­mitizmus jelszava van felírva. Kardos Tibor. A munkáso^tafó és közigazgatási tanfolyam új helyiségben A szakszervezeti kultűrtitkárság közli, hogy az egyetem 13-a óta be­állott szénszünet miatt tanfolyamait az egyetem jogikarí termeiből átheljez- te a Gyógyszertani Intézet előadóter­mébe, melyet dr. Mansfeld professzor orvoskari dékán szívessége révén ve­het igénybe. Miután igy egy jól fűthető terem éli rendelkezésre, a tanrenden is változ­tatni kellett, illetve egyes tantárgyak­ra kényszerű szünetet kell tartani, kö- riMbelül január második feléig, mely időpontot a kultúrtitkárség kellő idő­ben hirlapilag közölni fog. A tanrend a következő: Hétfő 5-6 Demokr. történelme, 6-8 I. sz. közig, tanfolyam. Kedd 5-6 Marxizmus, 6-8 II. sz. közig, tanfolyam, Szerda 5-6 Mathematika, 6-8 I. sz. közig, tanfo- lym. Csütörtök 5-6 Szónokképzés 6-8 II. sz. közig, tanfolyam. Péntek 5-6 Irodalom, 6-8 I. sz. közig, tanfolyam. Szombat 5-6 Helyesírás, 6-8 II. sz. közig, tanfolyam. Munkás Kulfurszovefség A Szövetség színpada a befejezéshez közeledik s igy semmi akadálya sem lesz a januárra hirdetett versenyek megtartásának. Érdekes táblázatot közöl a „Fény­szóró“ legújabb száma. Közli ugyanis a budapesti munkás színjátszó verseny elődöntőjének műsorszémait. Okulás végett itt közöljük a bejelentett dara­bok címeit, melyeket (illetve melyek részeit) a pályázó csoportok a ver­senyre bejelentettek: Gorkij: Éjjeli menedékhely, Wolf: Floridsdorfi asszonyok, Barcza-Nagy: Hajnalhasadás, Csehov: Házassági ajánlat, Hans Sachs: Paradicsomjáró diák, Török R.: Magdaléna, Patai: A munkás álmodik, Gárdonyi; A bor, Lő^ rinc M.: Fegyverszünet, Nóti: A nyúl, ! Balázs B.: Hazatérés, Gyagyovszky: Munkásszínpad avatás, Barsi ö Éva 'színésznő akar lenni, Takács M.: Haj- nalodik, Beyermanns; Remény, Dar­vas: Szakadék, Csehov: Jubileum, Fe­hér: Pató Pál, Heltai; Az orvos és a halál, Drexler: Világ proletárjai egye­süljetek, Békeffi: Sötét pont. A pécsi versenyekre való jelentke- I zés minden délután 6-7 óráig a Fps- I pont helyiségébe^ Határidő;

Next

/
Oldalképek
Tartalom