Új Dunántúl, 1945. december (2. évfolyam, 267-289. szám)

1945-12-14 / 277. szám

Hogyan labdáztak a málotni és keszií kisgazdák 2 pesti anyával és 5 gyermekévei? így iesl a mindennapi va ósá^han Nagy Ferenc karitatív akciója módosabb vezetőemberénél Kis Tóth Jó­zsefnél helyezték el, akinek 5 szobás la­kása van s remény lehetett arra, hogy a boldogtalan teremtések legalább egy éj­szakára meghúzhatják magukat náia. Nem telt el azonban félóra sem, ami­kor a községi birónál bezörgettek Az ablak alatt a fagyos éjszakában sírva állott a két asszony és az öt gyermek akiket Kis Tóth Józsefék az emberszere tét és kisgazda összetartás nagyobb di csőségére a szó szoros értelmében ki Lukács Lajos mólom) biró az elmúlt hét csütörtökén a jegyzöségtöl értesítést kapott, hogy Nagy Ferenc emlékezetes kisgazdapárti akciójára 2 pesti anya 5 gyermek kíséretében Pécsre érkezett küldjön értük kocsit s helyezze el vala­melyik málomi kisgazdánál őket. A köz ségi biró annak rendje és módja sze­rint gondoskodott is kocsiról s felkérte Tóth Istvánt, az ottani kisgazdapárt el­nökét, mozgósítsa az ottani kisgazdapárt tehetősebb embereit, tegyenek eleget Nagy Ferenc felhívásának s rövid időre helyezzék el az éhező és didergő pesti gyermekeket és édesanyjukat, akik kö­zül az egyik áldott állapotban is van. A málomi kisgazdák úgy látszik nem nagy őrömmel fogadták a szamaritánus felhí­vást, mert Tóth István másnap kocsit kért az asszonyok és gyermekek részére s átküldte őket Keszübe azzal, hogy ott helyezik el őket. A két anya és gyer­mekek kaptak is a községtől kocsit, de nem sokkal később Tóth Ferenc, a ké­szül kizgazdapárt elnöke felhívta a bírót és telefonhoz kérette a málomi kisgazda- párt elnökét a gyermekek ügyében. Nem tudni, mit beszélt a két elnök egymás­sal, annyi azonban bizonyos, hogy a két anya és öt gyermek még aznap, az esti órákban ugyancsak kocsin visszaérkezett Máloraba. Ugyanakkor a körjegyző tele-. , , . , fonon utasította a málomi helyettes birót, i simíthatjuk 1“: a> Földbirtokból szar aki a Kisgazdapárt aielnöke is, hogy in-! maEÓ Jövedelem eseten a kataszteri tézkedjék a szegény anyák és gyerme-í tisztaJ0.vede!fm ^-szorosának 1/1,2:etd kék elhelyezése ügyében. Mivel az idő'része J<5Cember hóra- b> Hazbirtokbó! már későre járt s nem lehetett továbbraI szá/mazó jövedelem esetén az évi ház- is kérő szóval a keresztényi és magyar «^alapnak 2 százaléka, c) Szolgálati és dobtak az éjjelt szállásról valószínűleg azért, mert a kisgyermekek sírtak. Az asszonyok elmondták, hogy Kis Tóth József ,tanácsos úr" (ma is Így titulálják a faluban az OMTK igazgatóját) bizony kiutasította őket — le is út, fel is út Végül is a késő éjszakai órákban egyik szegény málomi lakos fogadta be ma­gához a boldogtalan két kis pesti csalá­dot. Másnap a pécsi Kisgazdapártba tele­fonáltak, ahonnan azt a választ kapták, ha senki sem hajlandó elhelyezni, akkor küldjék be a gyermekeket Pécsre. Így is cselekedtek, mikor azonban a gyerme­kek ide érkeztek, itt azzal fogadták őket hogy miért jöttek' ide, mért nem ma­radtak Mólomban. Még jó, hogy azt nem kérdezték tőlük, mért nem maradtak Pesten megfagyni? íme, így fest a valóságban a nyomorúság „karitatív" megoldása.,, A gazdasági főtanács foglalkozott a bányák problémáival Budapestről jelentik: A gazdasági főtanács csütörtökön délelőtt Tildy Zoltán miniszterelnök elnökletével ülést tartott, amelyen a széntermelés foko­zásának, a bányászok jobb ellátásának bányafa, és robbanóanyag előteremtésé­nek kérdésével foglalkozott. Szóba került a szénbányák állami kezelésbevéte­lének kérdése is, A gazdasági főtanács napirendjén szereplő gazdasági problé mák megoldásával kapcsolatban összefoglaló rendeletek látnak napvilágot. így fizessük a közmtmkaválfságot! A váltság összegét a következőképpen lelkiismeretre apellálni, a két asszonyt és gyermeket a helybeli kisgazdák ley ***■ *wni»í*w.a3i ,iwiiariiaBwina>a^w>-zt. Fosztogatják a tanintézetek ruhatárát A rendőrségi krónika legújabban na­ponta szolgáltatott adatokat arról, hogy a ruhatolvajok most már a tanintézetek ruhatáraira vetett^'^jnagukat, azokat fosztogatják. A sz,„ ’ Vében a leg­nagyobb koosternációt keltik a naponta megismétlődő kabátlopások, ami érthető, hiszen a mai viszonyok között, különö­sen a Szegényebb sorsú szülőkre nézve szinte katasztrófális károsodást jelent egy-egy ellopott kabát, amit sokan alig tudnak pótolni. Mint értesülünk, az egyes intézetekben már úgy igyekeznek »lejét venni a megismétlődő lopásoknak, hogy a fiúk maguk közűi őrséget áilitv nak az intézeti ruhatár miiül Hogy a lopásokat külső, besurranó tolvujok kö­vetik-e ed, azt majd a rendőrségi nyo­mozás fogja kideríteni A mai napon ismét két intézeti ruhalopásról számol­hatunk be. Bocjonyi Dezső egyetemi hallgató, Me- jorossy-utca 11 sz. alatti lakosnak foiyó hó 11-én délután, amíg ő a Ciszterci­gimnáziumban a tornateremben torná­szott, ismeretlen tettes a folyosón lévő ruhatárból ellopta a ruháit. A kára 500 ezer pengő. Riassz a ue>r János, Tátra-utoa 15 szám alatti lakos Béla fiának a Széchenyi- gimnáziumból folyó hó 11-én délelőtt” a folyosóidé vő ruhatárból a télikabátját lopták el egymillió pengő értékben. — Mindkét lopás ügyében megindult a rendőri nyomozás. Megszüntetik a iapán feuda’Timist Londonból Jelentik: Mac Arthur tábornok rendeletet intézett japán kormányhoz. A rendelet felszabadítja a jobbágysorban élő mezőgazdasági mun­kásokat a földesurak uralma alól. Eddig ugyanis a nyomasztó adók miatt szinte rabszolgasorsban volt réazük, lányaikat kénytelenek voltak gésáknak eladni, mig fiaik a hadseregben szolgálták a japán imperialista célkitűzéseket. Japán össz­lakosságának körülbelül 50 százaléka a földművelők soraiból kerül ki munkabérviszonyból szármaizó jövede­lem fejében 1. Ha havifizetéses a beje­lentés havam járó illetmény (családi pótlék, helyi pótlék, lakáspénz-pótlék, közlekedési segély és túlóra nélkül. 2. ba napidíjas (napibéres, napszámos) a bejelentés idejére járó napidijának 25 szorosa. 3. ha óradíjas, (órabér) a beje­lentés idejére járó óradíj 200 szorosa d) Bármely egyéb forrásból származó jövedelem fejében a bejelentés napját megelőző hónapban elért tiszta jövede­lem. A fizetendő közmunkaváltság mértéke a következő: Ha a váltság alap az átlagos napszám­bér 25 szőrösét (ezidőszenit 60.000 P-t) nem haladja meg, félnapszámbér, — 32 szerese (ezidőszerint 76.800 P-őt), nem haladja meg, háromnegyed nap­számbér, — 40 szerese (ezidőszerint 96.000 pengőt) nem haladja raeg 1 nap­számbér, — 50 szerese (ezidőszerint 120.000 pengőt) nem haladja meg IV* napszámbér, — 60 szorosa (ezidőszerint 144.000 pengőt) nem haladja meg 2 napszámbér, — 70 szerese (enidőszerint 168.000 pengőt) 2Va napszámbér, — 80 szorosa (ezidőszerint 192.000 pengőt) nem haladja meg 3 napszámbér. Ha a váltság alap az átlagos nap­számbér 80 szorosát, (ezidőszerint 192.000 pengőt) meghaladja, minden, újabb öt­szörös napibérig (ezidőszerint minden megkezdett 12.000 pengő után) a vak­ság mértéke fél napszámbérrel emelke­dik. de a napszám-mértékben kifejezett váltsás alap 10 százalékát nem haladja meg. Az önálló jövedelemmel biró család­tagok mindig a saját jövedelmük után fizetik a váltságot. Azok a váltságkö- teiesek pedig, akiknek jövedelmük nincs, a fél napszámbér mindenkori összegét tartoznak közmunkaváltságkéat fizetni. Egy napszám december hóra 2.400.- pengő •+■ 50 százalék városi pótlék. Az alap és a váltság kiszámítására az alábbi példát közöljük: Nagy István foglalkozása géplakatos- segéd, háza van Szigeti országút 2 Ősz. alatt. Eizen házának évi házadóalapja 5000 pengő. Ezenkívül 2 hold szőlője van. amelynek kataszteri tiszta jövedel­me 80 korona.. A foglalkozásból szár­mazó jövedelme december 1-én: óradíj 700 pengő. Ennek 200 szorosa 140.000 pengő. A házból származó jövedelem az 5000 pengő 2 százaléka, 100.— pengő. Földből származó jövedelem: 80 korona kataszteri tisztajövedelem 960 szorosa, egyenlő 76.800 pengő. Ennek lVi-ed része 6.400.— pengő. Ez összesen 146.3 V) pengő. Ezen összeg nem haladja meg a jelenlegi átlagos napszámbér 70 szorosát, azaz a 168.000 pengőt. A fizetendő nap­szám 2V«, á 2400 pengővel = 6.000 P. 50 százalék városi =3.000 összesen: 9.0ÖÖ P. Amennyiben a foglalkozásból szárma­zó tiszta jövedelem nem alkalmazási vi­szonyból származik, úgy az előző havi tisztoajövedelem az irányadó. ¥! ÚJ DUNÁNTÚL Mit mondanak a ma emberének a délszláv hajduénekek? A délszláv nép mélymüveltségének legnagyobb kincse m a népdalhagyo­mány, amely századokon át szájtól- szájra szállott s amelyet a 18. század végén kezdtek gyűjteni a délszláv nép­dalkutatók, közöttük a szerb irodalmi nyelv megteremtője. harc, mindmáig fennmaradtak s ösztö­nözték a délszláv népeket ama, hogy ha kell fegyvert ragadjanak és harcoljanak azok ellen, akik szabadságuktól meg akarják fosztani őket Csuka Zoltán, aki a mai élő magyar nyelvre már egy kötetnyi délszláv nép­A délszláv népballadák között külö- í balladát fordított, ezekből a hajduéne- nösen érdekes helyet foglalnak el az u. j kékből hármat mutat be rövid előadás n. hajduénekek, vagyis a bujdosó sze-1 kíséretében abban a székfoglalójában, génylegények népköltészete. Ezek a búj- j amelyet szombaton délután mond el a dosó hajdúk (a magyarok innen vet- Batsányi Társaság első felolvasó ülésén, ték át a hajdú elnevezést) még a török j A Batsányi Társaság felolvasó ülése elnyomás idején a hegyekbe menekültek ! szombaton délután fél 6 órakor kazdő- s harcoltak az elnyomás, a zsarnokság dik a vármegyeház nagytermében. — ellen s harcaik évszázadokon át nemze- j Csuka Zoltánon kívül Bajosa András, dékről nemzedékre öröklődtek s mindig Dénes Gizella, és Fülep Lajos tartanak kiújultak, valahányszor a délszláv nép székfoglalót. Belépődíj nincs. Mivel az valamely része idegen uralom alá került ' érdeklődés rendkívül nagy, ajánlatos A délszlávok ezeket az énekeket mind ■ helyről előre gondoskodni a Társaság a mai napig megőrizték és a széles nép- ’ ideiglenes helyiségében (Városháza, fél­rétegek jól ismerik: hagyományaik, a j emelet levéltár). A közönséget fűtött szabadság szere te te, a zsarnokság elleni | terem várja. Nem válfoiott Pécsett a I'érvér ára Az „Oj Dunántúl" csütörtöki számában rövid hír jelent meg arról, hogy úr. Bá­rányos Károly közellátási miniszter Bu­dapest és vidéke részére a kenyér árit 360 pengőben állapította meg. Ezt a hírt — mini'értesültünk — valószínűleg el olvasás folytán egyes pékek hibásan ér­telmezték és a meglepett vevőknek ma már 360 pengőért adták a kenyeret Pr Tamás György helyettes polgármester elvtársunktól nyert felvilágosítás szerint, ez a közellátási miniszteri rendelet sri' gorúan csak Budapestre és a közellátási­ig hozzátartozó közvetlen környékére vonatkozik. Addig tehát, amig a köz­ellátási miniszter esetleg a vidékre vo­natkozóan is új rendeletben állapítja meg a kenyér árát azt Pécsett a pékek 150 pengős kilónkénti áron kötelesek ki­szolgáltatni a közönségnek. Miért szükséges a háborús károk 5sszeírása? A statisztika minden időben a számok összefüggése alapján megmutatja azt az utat, melyet egy nemzetnek intézkedé­seiben követnie kell és a tapasztalat út­ján nyert számadatokkal döntö bizonyí­tékokhoz juttatja céljainak elérésében. Különös fontossága van tehát egy or­szágos statisztikai adatfelvételnek a mai időben, amikor az ország romokban he­ver, békekötés előtt állunk és minden erőnkkel azon vagyunk, hogy országun- ' kát újjá-építve a legelőnyösebben he- ! lyezkedjünk el a nemzetek közösségében. Tulajdonképpen a háborús kárstatisztikai felvétel ezt a kettős célt szolgálja. Közelebbről vizsgálva az egyik cél a*, hogy az ország, amely a szó szoros ér­telmében gazdaságilag teljesen leromlott állapotban van, a közeljövőben bekövet­kező béketárgyalásokon olyan statiszti­kai anyaggal rendelkezzék a külföld előtt., amely elfogadhatóan bizonyítani tudja, hogy az ország teljesítőképessége ma majdnem a semmivel egyenlő. En­nek a pusztulásnak oka rajta kívül álló okekban kereshetők, s így bejelenthesse azokkal szemben igényeit ,akik ezt a szörnyű pusztítást okozták. A másik cél, ami ezt az általános kár­statisztika! összeírást szükségessé teszi, a rendszeres sürgősségi sorrendiséget figyelembevevő újjáépítés statisztikai tá­mogatása. Az újjáépítést másként meg­indítani nem lehet, csak úgy, ha tudjuk, mink van, mi maradt, ml az az állomány, 'ímelyre az újjáépítés megindításánál számítani lehet. Pécs thj. város polgármestere nyoma­tékosan felhívja a lakossága figyelmét, hogy az ügy rendkívül fontosságára való tekintettel lelkiismeretesen és különös pontossággal közölje az összeíróbiztosok- kal a magánvagyont ért károsodást, mert ezáltal a nemzet, közvetve pedig saját magunk érdekeit szolgáljuk. Az adatszol­gáltatás pontosságától függ a jóvátétel összegének mértéke, a békeszerződés fel­tételei, valamint az újjáépítés gyorsasága és teljessége. Mindenki pontosan tartsa be az össze­íróbiztosok utasításait Lehetőleg az ösz- szeíróbiztos által megjelölt időpontban mindenki tartózkodjék otthon és az űr­lapokat szabályszerűen kitöltve adja át Hétfőn megismétlik az operaestet Az Uj Dunántúl már beszámolt * szombaton megrendezett operaest nagy­szerű sikeréről. Az est iránt olyan nagy volt az érdeklődés, hogy igen sokan nem juthattak jegyhez. Az est jövedelmét ars elhagyott gyermekek karácsonyi fel- segélyezéséte fordítják s ezért felkérik a rendezőséget, hogy az operaestet hét­főn, december 17-én az ifjúság részére ismételje meg. Az operaestet ez alka­lommal délután 4 órai kezdettel a szín­házban rendezik. A második operaest iránt nemcsak az ifjúság, hanem a vá­ros egész közönsége körében is nagy ér­deklődés nyilvánul meg. SZERKESZTŐSÉGI ÜGYBEN SZÍVESKEDJÉK TÁRCSÁZNI A 29-49 TELEFONSZAMOT!

Next

/
Oldalképek
Tartalom