Új Dunántúl, 1945. december (2. évfolyam, 267-289. szám)
1945-12-01 / 267. szám
Viláfy pcoUtÁcfat zgtyt&üljzhk! IgJ nUMBüTULi Pécs és a bányavidék megünnepelte {elszabadulását — Nem pártszempontok, hanem a politikai megbízhatóság számit a rendőrségi kinevezéseknél. ELDüNANTUll LAPJA n évfolyam 26?. szám ARA: 100 PENGŐ PÉCS, 1945 DECEMBER 1. SZOMBAT „Ä koalíció célja:. a munka és a felelősség megosztása" Tildy Zoltán részletes kormányprogramot adott a nemzetgyűlés pénteki ülésén Feladataink: a Szovjetunióval, többi nagyhatalmakkal és szomszédainkkal a jóviszony megteremtése, a békekötés előkészítése, a belső rend megszilárdítása, az ipari termeles reform]a és a pénzügyek rendbehozatala A novemberi választások során megválasztott magyar nemzetgyűlés november 29-én tartotta első ülését amelyen az újonnan megválasztott nemzetgyűlés megalakult és megválasztotta tisztikarát. A Himnusz eléneklése után Zsedényi Béla bejelentette, hogy 31 megválasztott nemzetgyűlési képviselő megbízásáról lemondott A lemondotak helyébe újakat hívtak be. A nemzetgyűlés határozati Javaslatot fogadott el, amelynek értelmében a kormány törvényjavaslatot terjeszt be, amellyel az 1945, VIII te. megfelelő paragrafusát oly módon változtatja meg, hogy az ország közéleti, szellemi és kultúrális vezetői közöl nem 10, hanem 12 nemzetgyűlési képviselőt választanak. A nemzetgyűlés elnökévé Nagy Ferencet, alelnökeivé K é t h 1 y Annát és Kossá Istvánt választották meg, háznagy Vásári István lett( Nagy Ferenc az elnöki szék elfoglalása után hálás szavakkal emlékezett meg a baráti nagyhatalmak vezetőiről, majd figyelmeztette a nemzetgyűlés tagjait nagy felelősségükre. A nemzetgyűlés csütörtöki ülése ezzel véget ért. • A nemzetgyűlés pénteki ülését fél 1 órakor Nagy Ferenc elnök nyitotta meg. • A megalakuló ülés jegyzőkönyvének hitelesítése után az elnök bejelentette, | hogy a miniszterelnök kíván szólani:t Tildy Zoltán a nemzetgyűlés tagjai előtt a kővetkező beszédet mondotta: Tisztelt nemzetgyűlés! A kormány, amely vezetésem alatt bemutatkozik, az egész nemzetgyűlésnek 1 a nemzet egyetemének kormánya Megtartottuk az országos választást, tisztán, példátaió rendben. Ezen a választáson, amely a legszélesebb körű választójogon alapult, a magyar nép milliói fejezték' ki a maguk akaratát Ez a nemzetgyűlés tehát a történelemben valóban az első j Igazi képviselet. Teljesjogú nemzetgyü-1 lés, amely hivatott és jogosult minden| nagy nemzeti kérdés megoldására és i tegnapi megalakulásával az ideiglenesség ' korszakát lezárta. A választások előtt a pártoknak módjukban volt programjukat kifejteni. Volt azonban egy közös programunk is, amelyet a négy párt közös kiáltványban közölt a nemzettel. Nagy kérdéseink meg.; oldása érdekében minden erőt a jövőben I is össze kell fogni és a koalíciós kormányzást fenn kell tartani. Az ideiglenes nemzetgyűlés utolsó ülésén mondottam: azt szeretném a nemzet érdekében, ha a választások után ide a nemzetgyűlésbe nem ellenfelekként, hanem barátként térnénk vissza, hogy megoszthassuk a munkát és felelősséget. Nagy megnyugvás számunkra és az egész nemzet számára, hogy ez így történt. A kormány megalakítását hosszú tárgyalások előzték meg. Ezeknek a tárgyalásoknak jellemzője a minden párt részéről megnyilvánult felelősségtudat és egységkérdés. Súlyos helyzetben vettük át az ország kormányzását. Az előttünk álló feladatok óriásiak. Nagy biztonságot jelent ebben a helyzetben az az őszinte és reális koalíció, amelyben a nemzetgyűlés négy négy pártja a kormányt megalakította ás hogy kormányomban mellettem a két nagy pártja a kormányt megalakította helyettesként résztvesznek. őszintén átérzett kötelességem meg- J emlékezni Dálnoki Miklós Béla i munk áj áról. Kérem a nemzetgyűlést, hogy fejezze ki meleg elismerését Dálnoki Miklós Béla kormánya és az ideiglenes nemzetgyűlés iránt, örökítsük meg jegyzőkönyvben kormányának elévülhetetlen érdemeit. Az új kormány ez alkalommal Is őszinte és mély hálával emlékezik meg a Szovjetunió nagylelkűségéről, amellyel a magyar nemzeti élet megindulását lehetővé tette. Nagy szomszédunk bizalma az egész nemzetet örök hálára kötelezte. Az előző kormány érdemének elismerése mellett hangoztatnom kell, hogy az új kormány sok meg nem oldott fel adatot vett át. Az állami élet és a gazdasági élet kérdéseivel szemben nagyobb céltudatosságot és határozottságot kívá- nunk mutatni az eddiginél. Szólni akarok programunk részleteiről is. Látjuk a kérdéseket, tudjuk a módokat a megoldásra és megteremtjük a szükséges eszközöket. A problémákat az egyes tárcák ügykörei szerint sorolom fel. Mindenekelőtt A KÜLÜGYI VONATKOZASD KÉRDÉSEKKEL kívánok foglalkozni. Ez a külpoltika első feladatának tekinti hatalmas szomszédunk, a Szovjetunió bizalmának megszilárdítását és a Szovjetunióval való gazdasági és kultúrális kapcsolatok kiépítését. A kormány és az egész nemzet e kapcsolatok előfeltételének tekinti, hogy minden erőnkkel eleget tegyünk a fegyverszüneti szerződésben vállalt kötelezettségeink teljesítésének. Ez a politika eredményezte a Szovjetunióval való diplomáciai kapcsolatok felvételét. A Szovjetunió részéről tett nyilatkozatok megállapítják, hogy Magyarország kivette részét a német fasizmus elleni háborúban és fegyverszüneti kötelezettségeinket lojálisán teljesítjük. További eredménye ennek a politikának a Szovjetunióval létrejött árucsere egyezmény. A Szovjetunióval fenntartandó jóviszonnyal párhuzamosan nagy súlyt helyez a magyar kormány a nagy nyugati demokráciákkal, az Egyesült Államokkal és a brit birodalommal való kapcsolatok újbóli kiépítésére. Teljesen tudatában vagyunk ennek kultúrális és gazdasági jelentőségével. Nagy örömünkre szolgált, hogy az Egyesült Államok kormánya szintén felveszi a diplomáciai kapcsolatokat a magyar kormánnyal. Ugyancsak a magyar demokrácia elismerését látja a magyar kormány abban a tényben, hogy a brit kormány késznek nyilatkozott a magyar kormány hivatalos képviselőjének Londonban való fogadására. Különös jelentőséget tulajdonít a magyar kormány a szomszéd népekkel való viszonyunk rendezésének, örömére szolgál a kormánynak, hogy Romániával jelenleg fennálló kapcsolataink a legjobbak. Gróza miniszterelnök részéről felvetett magyar—román vámunió és az útlevél megszüntetésének gondolatát a magunk részéről készséggel megfontoljuk. Sajnálattal kénytelen a magyar kormány tudomásul venni azt, hogy a demokra- tukus Gróza kormány jóindulatú rendelkezései a román reakciósok révén nem mindig érvényesülnek Jugoszláviával barátságos jó-viszony, ban vagyunk. Ezt Tito marsall a jugoszláv felszabadító harc évfordulóján mondott beszédében leszögezte. Különös értékkel bír számunkra az a körülmény hogy a magyar kisebbség immár szaba dón élheti népi életét. A magyar hadifoglyok hazabocsátása is tanúsítja Ja goszlávia jóindulatát. A magyar kormány Jugoszlávia barátságát szívből viszonozza. A demokratikus Ausztriával ellentéteink nincsenek. Sok körülmény, elsősor- ! ban a gazdasági egymásrautaltság kivá- natossá teszik az Ausztriával való kap | csolatok mielőbbi felvételét és jószomszédi viszonyunk kiépítését. I Magyarország jóviszouyt igyekszik te- ' remteni a csehszlovák köztársasággal is. Be kell vallanunk, hogy ez az igyekezetünk eddig nem járt sikerrel. A jószomszédi viszonyt a Szlovákiában végbemenő események miatt kellőkép kialakítani nem tudtuk. Köztudomású, hogy Csehszlovákiában magyar állampolgárokat vagyonuktól megfosztanak, kiutasítanak és internálnak. A csehszlovákiai magyarságot megfosztották politikai jogaitól, a kultúrális élet lehetőségeitől. A legutóbbi időben megkezdődött a magyarlakta vidékek férfi lakosságának elszállítása is. A magyar kormány ezekre a jelenségekre felhívta a szövetséges hatalmak figyelmét is és kérte közbelépésüket. A magyar kormány a maga részéről kész mindent megtenni, hogy a csehszlovák kormánnyal tisztességes megegyezés útján rendezze a csehszlovákiai magyarság helyzetét. A külügyminiszter úr a közeli napokban Prágába utazik. A miniszterelnök ezután ismertette a többi európai országokkal való kapcsolatainkat. A magyar kormány mielőbb fel kívánja venni a kapcsolatokat Franciaországgal, Olaszországgal, Lengyelor- sággal, Bulgáriával, Svájccal és Török- országgal. A svéd kormány már kifejezte készségét a diplomáciai viszony felvételére. A kormány külpoltikájának legfontosabb feladata az elkövetkezendő békekötésre való felkészülés. A magyar nemzet is várja, hogy a békekötés mielőbb valósággá váljon. A demokratikus Magyarország őszinte vágya, hogy bekapcsolódhassák az egyesült nemzetek világszervezetébe. A békekötéssel kapcsolatban Magyarország nem tart igényt arra, hogy a Kárpát-medencében előjogokat kapjon. Magyarország őszintén hisz abban, hogy a béke eredményeként Közép-Európában kialakul az együttműködés az itt élő népek között. Valamennyien tisztában vagyunk azzal, hogy helyzetünket a többi demokratikus nemzetek között döntő módon határozzák meg a belső állapotok. Az erős kormányzat mellett jó és fegyelmezetten működő állami, közületi és rendészeti apparátus biztosíthatja az újjáépítés sikerét. A kormány a legteljesebb céltudatossággal fogott hozzá az e téren jelentkező feladatok megoldásához. A belügyminisztérium az igazságügyminisztériummal együttesen foglalkozik a közjogi és alkotmányjogi reformok kidolgozásával. A belügyi kormányzat egyik legfontosabb feladata, hogy intézményesen és kemény kézzel vigye a harcot a reakció ellen. A reakció továbbra is meg fogja kísérelni, hogy politikai és gazdasági téren bizonytalanságot és zűrzavart teremtsen. A BELÜGYI KORMÁNYZAT FELADATA a belső rend megszilárdítása. Példás közállapotokat és olyan közbiztonságot kell teremteni, amely, az ország minden polgára számára biztosítja a nyugodt és békés termelő munka lehetőségét. Feltétlenül biztosítani kell az élet- és vagyonbiztonságot A belügyi kormányzat az igazságügy- miniszterrel együtt kíméletlenül letöri a feketézést. Fontos követelmény a közélet tisztasága is. A korrupciót tökéletesen ki kell irtani, mindenekelőtt a rendőrségből és minden olyan szervből, amelynek elsősorban hivatása őrködni az állami gépezett tisztasága felett. A belügyminisztérium feladata, hogy erélyesen véget vessen a rendőrség munkájában itt-ott megnyilvánuló túlkapásoknak. A demokratikus átalakulás kezdeti nehézségei után olyan mintasze. rű rendőrséget kell teremteni, amely szervezetségével és erélyével, a törvények szigorú és igazságos végrehajtásával komoly tekintélyt szerez magának és kiérdemli a nép szeretetét és rokonszen- vét. A kormány tudatában van az eddigi hibáknak, ismeri a túlkapások és vissza élések adatait. Kötelességemnek érzem azonban, hogy a rendőrség eddig végzett értékes munkáját is elismerjem. A demokratikus magyar hadsereg 41- lami életünknek fontos tényezője. A HONVÉDELMI MINISZTER FELADATA, hogy a honvédséget megszervezze. Ennek érdekében a tisztikar demokratikus szellemét kell kifejleszteni. Amikor megállapítom, hogy a múlt bűneiért és az ország bukásáért a tisztikar igen nagy mértékben felelős, őszinte megbecsüléssel kell megemlékeznem azokról a tisz tekről is, akik szembeszálltak az ország- rontás szellemével. AZ igazsAgpgyminisztériumra hárul a magyar jogrendszer demokratikus átalakítása. A minisztérium előkészíti és kidolgozza a szükséges közjogi és alkot mányjogi reformokat. Előkészület alatt áll a családi és örökösödési jog reform ja, a földreformmal kapcsolatos kérdé sek végleges rendezését tartalmazó javaslat. A büntetőjog terén a személyiség hatályosabb védelmét célzó és a demokratikus rendszer védelméről szóló re romjavaslat a legfontosabb. Előkészítés alatt áll a sajtószabadság intézményes biztosítása. A KULTUSZKORMANYZAT FELADATA ________________________ a demokratikus neveiért rendszer kidolgozása. Megállapíthatjuk, hogy a magyar műveltség nem elmaradott, csak hibásan fejlődött. A nevelési reform végrehajtásának előfeltétele a demokratikus szellemű nevelők biztosítása. A kormány tudatában van annak, hogy a nemzeti műveltség biztosításánál semmi sem lehet fontosabb. Szükségesnek láttuk TÁJÉKOZTATÁSI minisztérium felállítását is. Az átmeneti időkben naoy szükség van a nagyközönség tálékozta- tására. A demokratikus országokban mindenütt felállították az információs irodát vagy minisztériumot A minisztérium hatáskörébe tartozik a sajtó, azon kívül a külföld és belföld tájékoztatása A FÖLDMŰVELÉSÜGYI KORMÁNY ZAT egyik legfontosabb feladatárak a mezőgazdasági termelésünkkel összefüggő
