Új Dunántúl, 1945. november (2. évfolyam, 244-266. szám)
1945-11-15 / 254. szám
Pécs révén ismeri Magyarországot Dél-Airiha Beszélgetés ilj, Róth Miklós bőrgyári igazgatóval déíalrikai útiéról Megírtuk, hogy az Első Pécsi Bőrgyár igazgatója: Róth Miklós, a napokban előadást tartott délafrikai utazásáról. Ezt az előadást még két előadás fogja ki egészíteni a közeljövőben. A nagy ér dekiődésre való tekintettel tárgyalások folynak, hogy a városban is (necsak Bőrgyárban) meg lehessen ismételni ezeket az előadásokat, melyeknek érdekessége az egzotikus témán kívül a hely színen készült vetített képek. Felkerestük Róth Miklóst előadása után és néhány — az előadással kapcsolatos — kérdést intéztünk hozzá. — Milyen érdekességet tapasztalt Dél. Afrikában, melyet hallgatóinak nem említett meg, de amely az olvasók széles rétegeit érdekli? — Legérdekesebb tapasztalatom az volt, hogy Dél-Afrikában nem találtam egyetlen cipőgyárat sem, ahol ne tudták volna, hol van Pécs. Azt, hogy Magyarország hol van, nem biztos, hogy tudják, de ha tudják, ak- >r is csak Pécs révén, helyesebben a Pécsi Bőrgyár révén. — Nem szándékozik igazgató úr megismételni utazásait? — Az a helyzet, hogy a gyárnak feltétlen érdeke, hogy újhál exportálni és importálni tudjon. Régóta kísérletezem már, hogy a régebbi üzleti kapcsolatokat újra felvehessük. Hosszas tapogatózó kísérletek után éppen ma kaptam Londonból táviratot, melyben közük a különféle nyersanyagok és cserzőanyagok árait és biztosítanak róla. hogy a békekötés után, amint lehet, szóba állnak velünk. Tehát minden remény megvan arra. hogy hamarosan felélesszük a régi kapcsolatokat — Nem találná helyesnek, hogy előadásait rendszeresítve, állandó kultúr- t&jekozíat&st adjon munkásainak? — A lehető legnagyobb örömmel. Én magam pártolom régóta’ezt a gondolatot A népművelés akármelyik formájában hajlandó vagyok rendelkezésére állni a Szakszervezeteknek — már át is adtam a rendezés intézését dr. Szabó Pál Zoltán tanár úrnak. Benn a városban is fogok tartani előadást — Sokat láthatott Afrikában, ha ennyi mondanivalója van róla. — Kétszer jártam üzleti ügyben Dél- Afrikában. Nemcsak sokat láttam, hanem sokat tanultam is. Előadásomban nemcsak földrajzi ismertetések voltak, hanem jellemző Afrikát nem járt ember részére fantasztikus furcsaságok. Azon kívül szociális tanulságokat is levontam utazásaimból. — Például? — Például? — kérdezi Róth Miklós Karon fog és az ablakhoz vezet Látja azokat a munkáshazakat? Nem barakok, hanem köböl épült összkomfortos családi házak. Az a célom, hogy minden munkásunk ilyenben lakjon. Port Elisatbethben a tenger partján 830 Ilyen munkás családi házat láttam. Én sajnos csak tízet tudtam eddig építtetni, nem rajtam múlott, hogy nem többet. Addig is, amíg a többiek felépülnek, a mi munkásaink mindent megkapnak itt a gyárban. Kenyeret, krumplit, lisztet, lekvárt, sót — ruhaanyagot és bőrt innen visznek haza. Nincs is panasza egyiknek sem — megkérdezheti. — Mi a véleménye tapasztalatai alapján Magyarország jelenlegi helyzetéről?' r~ Az a véleményem, jobban mondva az a vágyam, hogy jöjjön el az idő, mikor megszűnik ezen a földön az acsar kodás és gyűlölet ás széthúzás. Az a véleményem, hogy a magyar népnek több türelemmel ás több belátással kellene viselni a háború utáni állapotok ne Kézségeit. Össze kell szorítani a fogat ás tűrni egy ideig. Nézze meg a délafrikai monumentális betonúthálózatot villanyműveket, a dzsungel kellős közepén kivirágzó kultúréletet. De hogy ez felépüljön, évtizdekig szenvedtek. Sajnos nekünk is szenvedni kell és ha már szenvedni kell férfiasán mutassuk meg, hogy nem hagyjuk ei magukat, nem várjuk a segítség sültgalambját, hanem saját erőnkből megrövidítjük szenvedésein, két. A pécsi tanuinirágyó közönség szeretettel várja Róth Miklós városi előadásait, melyekből sok ismeretlent és ér- dekeset tanulhat — zend — Tovább folynak a washingtoni tanácskozások Londonból jelentik: Attlee mi- meghívták dr. Busch profeesaort, az niszterekiök folytatja tanácskozásait Truman elnökkel és Mackenzie King kanadai miniszterelnökkel az atomenergia ellenőrzésérőL A tegnapi megbeszélésre amerikai atombombái kutató csoport főnökét, hogy kikérjék szakértői véleményét. Pécs város lakossága nagyszabású ünnepség keretében üli me? november 29-?u a felszabadulás első évfordulóiét Szerdán délben dr. Boros István fő-1 Maga a 29-iki ünnepség hálaadó istenispán elnöklésével szükebbkörű ankétot j riszteletekkel fog kezdődni. Ezt követartottak a városházán, amelyen nagy vonásokban megtárgyalták annak a nagyszabású ünnepségnek a programját, amelyet november 29-én fognak tartani az összes pártok, közületek és társadalmi egyesületek bevonásával a fel- szabadulás első évfordulója alkahnátően a központi temetőben emelt orosz hősi emlékmű előtt tartanak ünnepélyt, este pedig a Nemzeti Színházban díszelőadás lesz, amelynek részletes programját ezután fogják összeállítani Az egész ünenpség tehát igen nagyszabásúnak Ígérkezik. Részetes program„ Alkotmányjogi aggályok, áh .. a bői. Az ünnepség napja november 29-án ját természetesen idejében közölni fog-l lesz, azonban már előző este kezdetét) juk, de a nap jelentőségének méltatá-1 veszi a Széchenyi-téren nagyszabású tá-; sóra különben is még többször vissza-! bortűz vezeti be az ünnepet, amelyen résztvesznek a pécsi demokratikus pártok. közületek és egyesületek. Ez alkalomma: fogják üdvözölni az orosz parancsnokságot is. Az esti bevezető ün népség többi műsorszáma is igen nívósnak ígérkezik. térünk. Felhívjuk azonban már most az érdekelt pártok, közületek és társadalmi egyesületek vezet őségéinek figyelmét arra, hogy a maguk részéről már most lássanak hozzá a szükséges előkészületekböz, hogy az ünnepség minél felemelőbb és nívósaibb lehessen. A reakciósok nem téríthetik el a román népet a demokrácia útjáról mondotta a Roman-Szovjet Társaság ünnepi ütésén a bukaresti szovjet követ Bukarestből jelenti a Tass: A román—szovjet baráti kapcsolatok kimélyitésére alakult szövetség alapításának első évfordulóján rendezett ünnepségen beszédet mondott a Szovjetunió bukaresti követe is. Hangsúlyozta, hogy a szövetség nagy mértékben járult hozzá a két nép kötzötti jóviszony megszilárdításához. Sajnálkozással állapította meg, hogy bizonyos reakciós elemek meg akarják bontani ezt a jóviszonyt. Ezt bizonyítják a november 8-í események is. Végül hangsúlyozta, hogy a reakciósok mesterkedése nem téríthetik el a román népet a demokrácia útjáról. '"«»•Wl Teleki Géza az ideiglenes kormány kultuszminisztere lemondott, mert * legutóbbi munkabéremeiésseí kapcsolatban alkotmányjogi aggályai voltak. Hm... Madarat tolláról, politikust alkotmányjogi aggályairól lehet megismerni Telek] Géza úr félretette aggályait, amikor ez év tavaszán kijelentette, hogy a kultusztárca keretén belül „nincs szükség igazolásokra^ mert ott „csupa magyarember“ van. Teleki Géza úrnak nem voltak aggályai akkor, amikor minisztériumában meghagyott, sőt felvett olyan urakat, akik tevékenységének e nép- ügyészség vetett véget Nem voltak alkotmányjogi aggályai akkor, amikor hosszú hónapokon keresztül egyetlen lépést sem tett új tankönyvek készítése irányában és csak a demokratikus pártok egységes fellépése tadta kimozdítani úri környezetéből Teleki úr annyira nem értette, mire van szüksége a demokratikus Magyar- országnak, hogy a tanári átképzést nyugodtan szabotálta hónapokon keresztül: akkor tette az első vérszegény lépéseket, amikor ezt ismét • demokratikus pártok sürgették. Mindezek a dolgok nem fájtak Teleki úrnak. De — és dicséretére váljék — nem emelt szót az eddigi béremelések ellen sem. Most azonban, amikor már nyilvánvaló, hogy miniszteri tárcája nem lesz hosszá életű, hirtelen elővette „alkotmány- jogi aggályait“, most elkezdett neki fájni az inflációtól elkínzott munkásság béremelési kérelme és az, hogy ezt az emelést megszavazták. A régi gentry-tempóra ismerünk ebben a égésben. Nem, őt nem „elküldeni“. öt nem lehet lemondatni- Mielőtt bármi hasonlóra kerülne sor, ő megy. Magától. Kétésféi évtizeddel ezelőtt, amikor Francia Kis Mihály „otthagyta" közéletünket, as egyik liberális lap így búcsúztatta: Isten vele, Mihály. Ez jut eszünkbe, amikor minden meghatottság nélkül mondjuk: Isten vele, Telekit Ha ve* ie kibírtuk ennyi ideig, majd csak kibírjuk néküle is valahogy. . A Szovjetunió Kuluzov születésének 200. évfordulóját ünnepli Ax Izresitija párhuzamot von 1812 én 1941—45 feSacött [~il ÚJ DUNÁNTÚL Kezünkbe sérült az Izvesztiia egyik most ideérkezett száma, amelyet szinte teljes terjedelmében Kutuzpv Ilarionovics Mihály tábornok emlékének szenteltek 200 évvel ezelőtt született a zseniális orosz hadvezér, Napoleon legyőzője aki nemcsak az orosz hadtörténelemben hanem a világtörténelemben is maradandó emléket állított saját magának. Az 1812 évi nagy honvédelmi háború hősének emlékét a Szovjetunió a legnagyobb ke gyelettel őrzi, erről tanúskodik az Iz- vesztíja előttünk fekvő száma. Szükségesnek tartjuk, hogy a cikkek egy-két részletét olvasóinknak is tolmácsoljuk akik ezen a réven betekintést nyerhetnek a történelmi Oroszország egyik legnagyobb fiának életébe. Az Xzvesztija rámutat arra, hogy Kutuzov mint katona I. Péter cárt, Rutn- jancevet és Szuvorovot tekintette eszményképének. Megérett napiparancsai izzó hazaszeretetről tanúskodnak. Ez a oenne lobogó hazaszeretet szinte gyújtó natással volt katonáira, akik készek voltak tűzön vízen át követni. Bár Napoleon már 1805-ben felfigyelt rá, amint rról a francia hadügyminisztérium titkos okmányai tanúskodnak igazi nagysága az 1812. honvédelmi háborúban bontakozott ki. Zseniálisan alkalmazott taktikájával sikerült teljésen kiűznie Napóleont Oroszország föld járó). Kutuzov sikerének magyarázata abban rejlik az zvesztija szerint, hogy nálánál senkísem smerte Jobban az orosz nép jellemét és szenvedések elviselésében mutatkozó erejét. Az Izvesztija kiemeli, hogy az 1941— 45. évi nagy honvédelmi háborúban szá- .moa vitéz szovjet harcos mellére tűzték ki a Kutuzov-rendet. A Vörös Hadsereg katonái megmutatták, hogy méltó örökösei a kutuzovi hagyományoknak. A világtörténelemben egyetlen hadseregnek és egyetlen hadvezérnek sem kellett olyan emberfeletti fel adatot elvégeznie, mint a Vörös Hadseregnek és zseniális hadvezérének, Sztannak, aki megszabadította a világot a fasiszta vadállattól, a Szovjetuniónak és fegyvereinek pedig még nagyobb dicsőséget szerzett. Kutuzov születésének 200. évfordulója alkalmából nagy kiállítás nyílt meg Moszkvában, a Vörös Hadsereg házában. A kiállítás anyaga bemutatja Kutuzov híres csatáit és ott látható a borodinoi csata vázlata is, továbbá a nagy hadvezér szamovárja és egyéb használati tárgyai. Az évfordulóval kapcsolatban a Vörös Hadsereg központi házában szemináriumot szerveznek. Az előadásokon a helyőrség felolvasóit togják előkészíteni a Kutuzovról szóló felolvasások anyagára. A kiállítás megrendezése és a rendszeresen foyó Kutuzov-kultusz azt mu tatja, hogy - Szovjetunió soha el nem múló hálával o» kegyelettel őrzi az orosz föld nagyjei»®^ emlékét. Más szempontból is elgondolkoztató és tanulságos a A szabolcsbányatelepí DGT építészeti dolgozói a dráva- szabolcsí újjáépítésért A szabolcsbányatelepi DGT építészetének dolgozói a drávaszabolcsi újjáépítésre gyűjtést indítottak erre a nem®* 169.000 pengőt juttatott erre a neme* célra. Az aományozók névsora, a következő: Morki József 4500, Ferenc József Paik András 4500, Kozári János 4500. óbort Mihály 4500, öbert István 4500. Villányi János 4500, Kecskeméti Ant*I 4500, Nemesíts István 4500, Labudek Rezső 4500, Gyimesi János 4500. Bő- röcz István 4500, Csatlós József 450ft Prucsi Antal 4500, Németh István 4500. Ragoncsa István 4500, Pemcker Mátyá* 4500, Ábrahám József 4500, Árvái Ferenc 4500, Csordás Jenő 2250, Műt® József 4500, Tóth Gyula 4500. Hüg1 Béla 4500, Vodisek Károly 4500, P®r' necker Mihály 4500, Harka Ferenc 4500 Zsifkovics Károly 4500, Scharf Feten® 4500, Ktrály János 4500, Grosz Jőz*e* 4500. Kralj Albin 3000, özv. Orosz & zsefné 3000, v. Harka- János ép. vá®- 12.000, Heith Ferenc 500. Heim Ján°* 1000, Horváth József 1000, Kiss István 1000, Feuerstháler József 1000, GrózdK* János 1000 pengőt. A végeredmény 1Ä750 pengő. Ez ** első pillanatra szürke szám ismét aZt bizonyítja, hogy hazánk dolgozói mindenki más előtt sokkal többet áldó*: Kutuzov-évforduló megünneplése. A szov- nak az ország újjáépítéséért mint bárki jet nép vezetői egyetlen alkalmat sem más. Azok a munkások, akik fizetésük- mulasztanak el, hogy bebizonyítsák, mire 1 bői a mai nehéz gazdasági viszonyuk képes a lángoló hazaszeretet. Ennek az . között ilyen összegeket bocsátanak tt»' erőforrásnak a birtokában minden lehe- j delkezésre, valóban ezerszer többet sütővé vélik és a számbelileg talán túl- i nak, amit a szürke számok mutatnak, súlyban lévő ellenség is kénytelen meg-! hiszen ezeket az ezreseket a saját ***' hátrálni a titokzatos erők elöl amety* I toktól vonják e! és ezzel is példát m®* 1812-ben és 1941—45 között új fordul« < tatnak arra, miként koll sas ország0* tot adtak a világtörténelemnek. újjáépíteni.