Új Dunántúl, 1945. október (2. évfolyam, 219-243. szám)

1945-10-20 / 234. szám

Miflfaszeff en ifotgazflsk $z%eflbzef] al9pm a tobamegyei Lengyel község „arasági cselédei“ Mezőgazda»ági iskola létesítését kérik a földművelésügyi minisztertől s erre a céíra a voit urasáéi kastélyt és 40 kalasrlráiis hold tőidet ajánlottak fel A foldbirtokreform problémájának fel vetósé.nél általános voit a múltban az a „boftfjui aggodalom", hogy Magyaror­szág agrárállatn lévén, iparcikkek terén behozatalié szorul, amit csak kompén zác.iua alapon.agrartermel venyeink lekö­tésével tudunk biztosítaná, eat pedig n»ak termésfelosleggel valósíthatjuk meg, — érni viszont t nagybirtokok privilé­giuma. Következmény: — a nagybirto­kok fennmaradása nemzetgazdasági, — és mert jelentékeny számú munkaerőt fog- Wkoztat— szociálpolitikái érdek *. Most, amikor megszüntetve az évszá­zados aránytalanságokat, a történelem igazságot szolgáltatott és a földet vissza- adta jogos tulajdonosa, a paraszt, a nép kefébe a ezzel együtt a hatalmat is át­ruházta azokra, akik nemzedékek hosszú során át verejtékeztek, vért áldoztak érte, a „jogaiktól megfosztott nagybirto­kosok" gúnyos ajkbigyesztéssel, vagy nnielt. magabizó mosollyal legyintenek,# ha osak azóbahozza is valaki előttük a fóldb irt okreformot • általános körükben az a délibábos képzelgés, hogy a „pa- raszt úgysem tog tudni boldogulni s kü­lönben is..." 6« felcsillan szemük előtt a beteg vágyálmok minden fantasztiku­ma. É*ek a jó urak azonban egyet e.- felejtenek. Azt, hogyha egyszer valami­ben a történelem ítél és ebben az íté­letben a haladás törvényei szolgáltatják aj igazságot, az ellen az ítélet ellen nin­csen fellebbezés Azt mondták a magyar paraszt kellő tapasztalatot és anyagi elő­feltételek hiányában még nem, vagy egyáltalán nem alkalmas annak a íe1- édatoak megoldására, ami emögött az ecész kérdéskomplexum mögött fekszik. A magyar paraszt és különösen a most földhözjutUtottak jelentékeny hányada amelyik megszámlálhatatlan ősön keresz­tül cse’édsorhan tengődött, tehetetlen lesz önálló gazdálkodásra, mert véréhe '■ idegébe beágyazott törvénynek érezte naga fölött mindenkor, hogy mások .In'koztak helyette, mások irányították fír-»a minden Funkcióját Azt is meg m.a dták neki. hogy a gondjaira bízott állatokat mikor és hogyan etesse, arra meo kíilönöskénp.-n frjve'ineztetr,- ke! lett. hogy pé'dául a dorrbhahatban meg­munkált földbe árpát, nagy takarmfny- féleségc.ket vcssen-e. Arról nem is ,zói va. hogyha az eke éle kicsorbult, vagy véletlen folytán a kaszája kettétört hát akkor az ..uraság" gondoskodott a meg­javításáról. Mindezt a sok ..jogos", vagy ..indokolt" aggodalmat, amit a radikáli­san végrehajtott földhirtokreform sokak szemében meg ma is kelt. — cgv vágyó gó példával tudjuk szertefosziatni. Toki« megye Lengyel községében, a gróf Apponyi-féle uradalomból mintegv hsnsz-ázhúsz Wataertráliis holdat megha­ladó szántóföldet osztottak fel az itteni linadaitni cselédok között Tartozott eh- hoz az urad a. lm hoz jókora szőlőgazda, ság vajamm-t a tervszerű erdőgazdálko­dás következtében nagyarányú villany telep. malom és egy téglaégető is. fis mert a birtokba helyezett hatvan ura­dalmi cseléd meglátta azokwt a nehéz feladatokat, melyeket a pillanatnyi kü­lön gazdálkodás a mezőgazdasági felsze rc'éreV a általában a „beruházás" nél- t ö'özhetetle.r szükségszerűségével eléiiik '•ár. gondoltak egy merészet és nagyot < tár»ns vállalkozásba tömörülve, szö­vetkezetét létesítettek olvanformán hogy az uradalmi intézőt megtartották maguknak, aki végzi tovább a maga 'e.lkü-tní-retes, felelősségteljes munká­ié t s megy minden a maga rendién. — csak az a különbség, hogy járandóságát most már nem a-z „urasáétól“, hanem 8 hatvan cseléd álfal létrehozott szö­vetkezettől kapja meg Mindenki dől- gozik tos’ább becsületei cs igv minden megerőltető tőkebefektetés nélkül jut­nak akkora földterülethez, és anyagi megerősödésüket elősegítheti. Anti pedig a termelés fejlesztéséhez v-u-kiége* iparcikkek beszerzését Illeti, — msem a téren is jelentős eredménye- két őrnek el, mert a közös beszerzés le­hetővé teszi számukra az iefcneiv ter­ÚJ DUNÁNTÚL mólóéba* szukáégea drágább eszközök megszerzését. Valamenyien tagjai a földműves szakszervezetnek s, hogy milyen tökéletes harmónia, egyetértés vau e között a hatvan „uradalmi cse­léd“ között és milyen csodálatraméltó távlatokban gondolkoznak, annak leg­fényesebb bizonyíték*, hogy a voit urasági kastélyt mezőgazdasági iskola céljaira felajánlották és azal a kéréssel fordultak a földművelésügyi miniszter­hez, hogy támogassa őket és ők haj­landók a kastéllyal együtt negyven ka- tiasztrális hold földet átengedi« erre a célra, azért, hogy ott mintaszerű mező- gazdasági iskola létesülhessen. Kérdezzük: féltenünk kel! a magyar földet « paraszttól? Attól a paraszttól, attól az .,urasági cselédtől“, amelyik­nek legelső gondja az agrárkultúra fej­lesztése és megerősítése és akik ön ma gukban érzik, hogy nemcsak földre, ha­nem kultúrára is szüksége van a pa­rasztságnak. mert csak Így lehet erős alapja az új Magyarországnak?! Kel! ezek miatt aggódnunk, vagy sötéten 'átnunk? Mi úgy érezzük, hogy nemi Mtrt a tolna megy ©■ Lengve község nem egvetér és ragyogó eredményeik pel­eit fognak mutatni o t is. ahol a föld­höz juttatottak még kezdeti nehézsíflek- kel küzdenek! Gorki] méltatáséval kezdfta mag működését a pécsi Orosz intézet igazgatója Ünepöly«**« megnyitották az intör etet Október 18-án. csütörtökön délután 6 órakor, ünnepélyes köretek között nyik meg a pécsi tudományegyetem Orosz Intézete. Az avató-ünepély az orosz és magyai himnusz fennséges hangjaival vette kezdetét. Dr. Est* Béla, magni ficus rector bevehető beszé­dében üdvözölte az orosz kiküldötteket és köszönetét mondott mind nekik, mind pedig azoknak, akik az Orosa In­tézet gondolatának megvalósítását támo­gatták. Megemlékezett a magyar nép és az orosz nép régi történelmi kap­csolatairól. A magyarok az őshazából so k-közös emléket hoztak maguqkkaí, melynek felkutatása a második világ­háború éveiben kezdődött komoly tu­dományossággal. Dr. Entz Béla szavainak orosz nyel­ven való tolmácsolása után, de Lovia- guin Sándor tanár, az Intézet igazgatója üdvözölte az orosz vendégeket. Beszé­dében ismertette a Nagy Lajos által alapított egyetemünk múltját, megem­lítve, hogy Pécs volt az ország első városa, mely egyetemet kapott. Hangsúlyozta az Intézet fontosságát, amely a dunántúli kultúra egyik védő­bástyája. Most végre lehetőség nyílik az orosz gondolat, az orosz szellem meg­ismerésére. amelyet a tudatlanság és gyűlölet eddig vagy teljesen elzárt elő­lünk, vagy hamis, rosszindulatú meg­világításban mutatott be. November 9-én megkezdik a német jóvátétel felosztásának tárgyalását Londonból jelentik: November ő-én, Páriában megkezdi tanácskozásait az a szakértőkből álló szövetségi bizott­ság, amelynek feladata, hogy megá'18 pítsa Németország természetbeni hábo­rús jóvátételét. Az értekezlet a három nagyhatalom potsd 'nrő határozatainak értelmében ü! össze Potsdamban ugyan­is megáMapódás jött létre, amelynek eredményeként Oroszország és Lengyel- ország jogosult az orosz megszállási öve, zetben a jóvátételre és ezenkívül nyu­gaton is összegyűjtheti a jóvátétel 25 százalékát. A szakértőknek most azt keld megál'lapíteniok, hogy a fennmara­dó természetbeni jóvátétel 75 százalé­kát milyen arányban osszák fei nem­csak az Egyesült AUamok, Nagybritan- nia és Franciaország, hanem Ausztrália. Kanada, Belgium. Hollandia, Norvégia, Görögország és Jugoszlávia között. A ter­mészetbeni jóvátételt elsősorban nyers­anyagokban, valamint Németország kül­földi követeléseiben állapítják meg. A megbeszélések előreláthatóan hosszú ideig tartanak. 72 órával me hos^aMiifof'ák a kép vise'őjelölőí listák benyújtásinak határ dejét MTI jelenti: Illetékes belügyn inisztc riumi hely köz'i: A vonatközlekcdésben beállt korlátozásuk következtében a nemzetgyűlési képviselőjelöltek listáját október 2.3 án, déli 12 óráig kell elfo­gadni Ezzel az előirt határidő 72 órá­val meghosszabbították. Nyilvánosságra hozták a n»gy nagyhatalom fővárosában a náci főbünösök elleni vádiratot Egyen és koLektív vádak G$r nqek ellen Londonból jelentik: Csütörtökön megindult Berlinben 24 náci fővezér bűn perének a iárgyalásd. A hosszú vádira- ot csütörtökön nyújtották be a Berlin­ben összeült négyhatalmi törvényszék néz. A főtárgyaiéit 30 napon belül tart­ják meg Nürnbergben. A nürnbergi tör­vényszéki üléseken Anglia egyik legma­gasabb rangú bírája, lord Lawrance fog elnökölni. A tárgyalási az angol katona, perrendtartás szabályai szerint fogják le­folytatni, A vádiratot egyidejűleg hozták nyilvá­nosságra a négy nagyhatalom tővérosá ban. A vádirat azzal vádolja Göringet és cinkosait, hogy huszonöt éven át Szóváltásból 2jiHiOá*áj» Pécsviradró! jelentik: Megdöbbentő gyilkosság történt tegnap Nagypall köz sejtben Egyik politikai gyűlésen Fül ez Józset pécsi rendőr, aiki a pécsi inter- nálótáborban teljesít szolgálatot, eddig ki nem derített okból összekülönbözött Héberschmaon Sándor péosváradi rend őrrel. A szóváltás során Fulcz fegyve­réhez kapott, mire a tömeg Héber- sebmann pártjára állt c* nekirohant FuIcximük. aki menckülin igyekezett Hébarschinanu lekapta, fegyverét és a menekülő Fulcz után lőtt, akit a golyó hálák»«« eltalált. A gyilkos pécsváradi rendőrt letartózoaitták. A vizsgalat fo ly*. összeesküvést szültek a világuralom ■ megszerzésére, a faji felsőbbrendű­ség hazug elméletéi terjesztették, vétettek a nemzetközi jog ellen, to­tális háborút folytattak és az embe­rek millióinak megktnzásáért és ha­láláért felelősek­A vádirat felbalalmazza a négyhatalmi törvényszéket, hogy a náci főbünösök által a béke ellen elkövetett bűnügyek­ben lefolytassa az eljárást. A 24 náci vezető felelősséggel tartozik a németség által elkövetett valamennyi bébonL bűn- cselekményért. Göringéket nemcsak kol­lektiv felelősség terheli, hanem egyéni bűncselekményekkel is vádolják őket. Göringet például koncentrációs tábo­rok létesítésével. Rosenberget, Leyt és Streichert az „uralkodó fajról hirdetett elmélet terjesztésével. Hesst háborús bűncselekmények előkészítésével és el­követésével, Krupp fegyyeigyárost az emberi munkaerő kizsákmányolásával és a fegyverkezési iparban való fokozott kihasználásával vádolják. Keitel és Jodl vezérezredes, továbbá Raedcr és Dönitz admirális fanatikus háborús előkészüle­teikért fognak felelni. Keitelt • ezenkívül a hadifoglyokkal szemben tanúsított rossz bánásmód vádja is terheli. á vádirat s polflüri lakosság elhur­colásáért, hadifoglyok megkínzásáért, tú­szok meggyilkolásáért, városok és falvak elpusztításáért teszi kollektive fele,6ssé a náci vezéreket. De Lovktguie Sándor to»iW»b beará­débeo anak a mgeagyözödéaéaek adotf kifejezést, hogy azok a kötelékek unt- !y«k «x orosz éc magyar népet eddig rs összefogták egymással moot még erő­sebbé válnak: Több mint ezer évig él­tek a* orosz nép ősei a Kárpátokban, viszont Oroszországban még moot ia él­nek törzsek, amelyek rokonságban van­nak a magyar néppel és most ía a nagy orosz nemzet kebelébe tartoznak. Aztán de Lovjaguio Sándor tanár ismertette az Intézet programját, amely­nek lényege az orooz nyelv éa irodalom tanítás* éa as orooz nép lelkűidének a megismertetése. He egy nép lelkét meg akarjuk ismerni, népköltészetével is kell foglalkoznunk, mert az tükrözi viasza a nép lelkét a maga valóságában. Befejezésül megköszönte aa orosz ven­dégek megjelenését éa annak a nyének adott kifejezést, hogy ac éa magyar nép közötti baráti kapcso­lat a mai nappal még erősebbé és tar- tósabbá vált, mert csak igy építhetünk fel egy orőa, boldog, új Magyarországot. Orosztiyelvü beszéde után Loviaguio magyar nyelven tartott előadást Gorkij­ról, aki nemcsak hogy átvette a muH és a történelem hagyományait, hanem a Legmagasabb tökélyre fejlesztette azo­kat műveiben. Gorkij az iga* ember szinte vallásos hittel hitt abban, hogy az emberiség el fog érkezni egy olyan ál­lapotba, melyet a régiek földi paradi­csomnak neveztek Az idevezető utat a munkában látta. Műveit a munka köl­tészete lengi körül. Uj fogalmát hatá­rom meg a hősiességnek éa ezzel kap- eaolatbao biztos kézmi mintázza meg az orosz nemzet hóai vonásait, ö rak az első, aki az építő és termelő munkában meglátta i „témát", aki a munkában minden öröm és a legfőbb jónak a for­rását látta. Müveiben a dolgozók min­den fajtájáról s*ó van, az egyszerű munkástól kezdve a tudósig. Az oroaz nép, melyet Gorkij bemutat műveiben, megéri a tanulmányozást, mind népi pszichológia és folklore szempontjából, mind abbéba szempontból, mely a szov­jet kortársak hősies küzdelmeit és dia­dalát mutatja be a társadalmi elnyomás­sal és a természet erőivel szemben. Gorkij műveiben a forradalom hősies­sége tükröződik, megismerhetjük Lenint, kiben « ez új világot felépítő felsőbb- rendű embert látta. A forradalom utáni idők » kifejezést nyernek Gorkij mfi­hen. A munkások és parasztok or­szágában az alkotó erő csodálatos fe­szültséget kap, a kollektív munkában megváltozott nőkről olvashatunk. Gór kij hitt az emberiség szocialista bol­dogulásában és nagyságát az bizonyítja hogy első volt aki korunk erreirányulé törekvéseit művészi tökéletességgel tud ta kifejezni. Az ünnepség a SzózattaJ fe.ieződöH be (Z. R.) Kik lesznek a Nemzeti Parasifpórt tolno-bqronye- pécsi választókerületének listavezetői A választási előkészületekkel kapoaó- latban az Uj Dunántúl munkatársa fel­kereste a Nemzeti Parasztpárt péco' vezetőségét, hogy a tolna-—bárány*-' pécsi választókerület panasztpárti hala* vezetőinek nevét megtudja. A Nemzeti Parasztpárt híven jel«*- vához, — néppel 'a népért — caakneiö kizárólag a parasztságból származó kép­viselőjelölteket helyezett a választás' lista élére. A Nemzeti Paraszt párt tóin* —bárány«—-pécsi listavezetői a követ­kezők; Sz. Szabó Pál azigetszentmik- ióai földműve*, nemzetgyűlési képviselő. Czéb József szekszárdi földműves- Kovács Sándor drávapalkonyai föld­művé«. Bodor György. * székely *®' lepesek szövetkezetének igazgatója, dr Kanyar József nemzetgyűlési kép viselő, Szabó Bertalan decsi földmű vea «• Bíró Sándor zalátai földmftve* /

Next

/
Oldalképek
Tartalom