Új Dunántúl, 1945. október (2. évfolyam, 219-243. szám)
1945-10-14 / 229. szám
Ay f*gy«*f©r»v igazolása A konferencia, «neiyivk speDemébon * Jogász- és bölcsész-, va-1 lammt az alakulóban lévő Medikus j Kor i# működni fog, határozottan és félreérthetetlenül kifejtért)» már ougusx- , tus «tején e kérdésben maguknak a demokratikus egyetemistáknak véleményét Jteük/tégeanek tartjuk — mondja i konferenciáról kwdott deklaráció — minden egyes hallgató igazoltatását.“ S bs vsJóhaTi a progresszió kérdését teutf-pik szem előtt, ei kelti ismernünk, hogy re egyike * tegtsürgósebb kérdéseknek- A múltban az egyetem 'tolt az eítenforrod alom legszilárdabb bázisa. Mmvkássztéjkoknt vert te a Horthy re- ztem égy bogy a sztrájkoló munkások helyett egyetemi haflgaftk áörtak munkába- Az irre dent izmus, mely a magyar közvéleményt a szociális kérdések megoldása helyett álomba ringatta, a legjobb táptalajt az egyetemekről nyerte. Az antiszemita tüntetők pedig úgyszólván kizárólag a főiskolás diákok soraiból kerültek ki, Horthyék külön eJ'ten- forrndalini bajtársi egyesületeket találtak H tóttal és árvalányhaj- jal az egyetemisták számára. Hogy menyire megfertőzte az elleniorradalorn piszka azokat a magyar egyetemeket, amelyek pedig az első világháború előtt sok helyen a legmagasabbra tartották s haladás zászlaját, arra jellemző, hogy hány egyetemista ment ki önként Németországba Mi tudjuk, hogy voltak egyetemek, ahonnét erőszakkal cipelték fel az ifjúságot, de azt is tudjuk, hogy Féesről senkit sem vittek el erőszakkal — kivéve az akkor épp katonai szolgálatot teljesítőket. Ilyen muH után szmte érthetetlen, (vagy talán nagyon is érthető?), hogy miért nem történt már meg eddig is az igazolás? A demokratikus egyetemi hallgatóság sohasem fog tüntetni, hogy több szünetet kapjon, hogy kutató munkában Wvésbbé mélyedhe*i9en el, hogy az egyetem a diákságot és tanári kart egymás ellenségének tüntesse fel, de azt követeli, hogy aki vétett a demokrácia ellen, az legyen tanár vagy diák, többé az egyetemre be ne tehesse^ lábát! Nem tűrhetjük, hogy szellemi életünk vezető pozícióiba még ebben az új és kedvező helyzetben is anti vagy áldemokraták üljenek be! Jövendő mérnökeinknek, orvosainknak, de különösen jogászainknak s tinirainkmak, haladóknak és i gondolat szabadság híveinek kell lenni öl'. Tudjuk, hogy e®t egyedül az igazolásokkal nem érhetjük ek azonban legalább a legcsúfosabb hibákat eltüntethetjük. Jön baza a sok „nyugatos“. akik Hitler cí,o*dafegy'ereiben bízva, ott hagy- .1 nr ..ólma matert'' Aki ilyen hűtlen volt. megérdemli, hogy az „alma mater“ ne nyissa meg többe kapuit előtte. Ugyancsak megindult a vándorlás az egyik egyetemről a másikra. Aki itt zöldingeß volt. elment máshova és most orti! a demokrácia tehetetlenségének. Aggasztó jelenségeket tapasztalunk, b kei Papp Zoltán esete, aki Pesten e.i l en forradalmárokat és horthystákat tKS-rt szervezni, reméljük egyedül álló »az országban, de a hasonló veszélyeket meg kell előznünk. Nem sztabad megenged nj, hogy a Turul vagy az F.meri- c-ana feléledjen. Fejvethetik a kérdést, hogy demokra- ,4kus dolog-e valakit megfosztani a tanulás lehetőségétől. Először is lássuk, kik verik fel a kérdést. Azok akik egykor ujjongtak, hogy numerus claususz- és numerus nulhrsszal másokat megfosztottak ettől a joguktól, azok akik dörzsölik a kezüket, a Revin-beszédkor és leesik az álluk, mert az USA és a Szovjet elismerte Magyarország kormányát. akik azt mondják, hogy itt nincs demokrácia, mert ők sohasem harcoltak érte. De még ezeknek is felelünk: Jogos ezeket eltiltani a tanulástól, mint ahogy jogos a bűnöst bezárni, a gyilkost felakasztaná, a támadót önvédelembő’ ártalmatlanná tenni. A jogrend követeli a bűnösök megbüntetését és követeli a-* ország valamennyi új kari szervezete. Major Sándor. [Jl ÚJ PUHÁNTÚl (JPáápIt&S, teUfity Rövid várakozással azután, hogy a kormány kilátásba helyezte • feketézők elten» eredményes fellépés szükségét, reméltük, hogy a mai átmeneti ára- és anyaghtányoa idő gazdasági életének minden ágára ránehezedő feketézőket, mai életünk nyomorúságának vámszedő páran tájt végre lohe tetteimé tef»A Reméltek, hogy feketéző tevékenységük helyett az újiáéptfeés kfflöoböaő helye-1 in, ahol munkaerőhiány ven. — dolgozhatnak. Reméltük, hogy így tesz, annál is mkább, mert Vörös László rendőr- j kapitány • keademénvező lépéseket en.. i NYÍLT levél A NAGYSÁGOS ASSZONYHOZ “BDGRTSOK!** mondotta düböseD a Hortby-rezsim alatt felnevelkedett szőke fiatalas/. szony. „Azt hiszik, hogy most ők az urakl Az én férjem nem azért járt egyetemre, hogy az ilyen Piripócsrói idevetődött bugrisokkal üljön irodában!“ Kedves nagyságosasszonyoml Engedje meg, hogy levélben folytassam a félbemaradt vitát. A maga bájos egyénisége nem az egyedüli, aki így i éíekedik. És a maga kedves férje sem az egyedüli, akinek lealázó bugrisokkal együtt dolgozni. Maguk egy típus. Még annál is több: majdnem egy osztály. Az, Értelmiség. Mégpedig a lázadó Értelmiség. Az elnyomatás ellen lazadó proletárok ellen visszalá zadó Értelmiség. Drága nagyságosasszonyom! Maga nem bírja hallani ezt a szót, hogy proletár. Maga nem birja hallani a/t a szót, hogy kommunista. Maga nem birja látni a vonuló és énekló tömeget, mert fél főlük. Ezennel vegye tudomásul, hogy maga proletár, ha eddig nem tudta volna! És jobb lenne, ha együtt vonulna és énekelne a tömegekkel, mert Maga is közéjük tartozik. Nem hiszi el? Azt hiszi, azért, mert a kedves férje vasalt nadrágban és nyakkendőben járt a munkahelyére, különb ember volt. mint a gyárimunkás, aki munkaruhában járt? Azt hiszi, hogy azzal, hogy a Nemzeti Ca- sinóban jártak és kedves férje nram- bátyámozta a méltóságos urat és a mrltóságos úr uramöcsémezte kedves férjét, — azt hiszi, ezzel már maguk a hatalmonlévők osztályához tartoztak? Azt hiszi, hogy. most, amikor férje hadifogoly és Maga szűkösebben él a fizetéséből, mint egy munkás, és hogy eltartsa megát, házilag gépírást kénytelen vállalni — azt hi<zi, hogy az elnyomók közé, és nem (sajátma gának is szégyellj bevallani) az elnyomottak közé tartozik? Azt szeretné. a világon minden úgy lenne, mint régen volt? Szeretné, hogyha visszafejlődne a világ huszonöt évet? Jó lenne az Magának, hogyha huszonöt év múlva édes, szép fiacskája elesne a fronton, vagy hadifogságba kerülne, mint a férje? KEDVES NAGYSAGOSASSZONY! Nézzen körül a földön! Minden ami körülvesz minket, a földből szárma z.ik. A krumpli, amit megeszik, a villa, amivel megeszi, a szék, amin ül, az aszpirin, amit bevesz fejfájása ellen, mindezt a munkás és a paraszt, (a proli és a bugris) bányászta ki, hozta napvilágra, alakította át, hogy a Maga édes kis szájához, kék szeméhez, finom kezéhez eljusson, éltetőül és élvezetül. Mit enoe, ha Dem lenne „bugris“, aki kapalja Magának a krumplit? Hol lakna, ha nem lenne „proli*', aki' felépiti Magának a házat? Mit venne fel magára, ba nem szőné meg valaki ruhája selymét? És aki mindezt csinálja Magának, az vályogviskóban lakik, éhezik és nincs ruhája. Nem felháborító? Fölépítette húsz évszázadunkat és Maga, ki nem egyéb, mint az ő munkáján élősködő, nem eugedi férjét egy szobában ülni vele? Nem ismeri el azt a jogát, hogy a saját életébe beleszóljon az. íróasztal mellől? A MAGA FELHÁBORODÁSA é'*hptő volt akkor, ha a koszos csúcsé lék most Maga é* kedves férje ellen lázadna fel. De hova vándorolnak a munkás által termelt javak, kié lesz a munka eredménye: » pénz. talán Magáé és kedves férjéé? Nem! Hiszen kedves férje is bérmunkás! Vagy ha jobban tetszik: bértiaztviseló! Nem ő a vagyon korlátlan ura! A maga férje éppoly kizsákmányolt mint a proli, drága negvságosasszony és az, hogy az Urambátyám meg a Vavalt- nadrág kielégíti magukat — nem azt bizonyítja, hogy ennyi elég, hanem azt, hogy el vannak ennyivel vakítva. De mikor mi küzdünk, magukért is küzdünk, a maguk helyzetén is javítani akarunk, mert mi a maguk fájdalmát is érezzük. Kedves nagyságosasszony! Nem a munkás és a paraszt az ön ellensége, hanem az, aki a munkás és a parasztot ellenségként mutatta be önnek, holott sorstársak! Ha nem így tett volna, egymásrataláltak volna a sorstársak De ha kettő verekszik, a harmadik örül. Ezért a fasizmus hamis propagandája egymás ellen uszított magyart é.s szlovákot és oláhot és szer- bet, sovinizmust szítva — egymásra- uszította a kizsákmányolt osztályokat, munkás, paraszt és értelmiségi osz- tálykülönbséget szítva — egvroásra- uszította a keresztényt és zsidót — vallási és faji különbséget szítva. Pedig magyarnak, szlováknak, oláhnak. szerbnek, munkásnak, parasztnak értelmiségnek, kereszténynek, zsidónak, nem egymás a legnagyobb ellenség, hanem a Fasizmus! De Ők egymással veszekedtek, egymást gyengítve, ahelyett, hogy összefogtak volna közös ellenségük ellen. Ma ismét ez a veszély fenyeget. A Fasizmus álruhában bujkál és álneve a: Reakció! VIGYÁZZON NAGYSAGOSASSZONY! 'TTmrnrrTrmiTinrni---------- ■■ nrTTirrarwi mi iumt i11 nwtrep—* Ne dőljön be ilyen gyermeteg trük- fcöknek! Ez eeységbontás. Ahol nincs egység, ott nem lehet egyenlőség, és ahol nincs egyenlőség, ott nem lehet szabadság. Ne dűljön be annak a pártnak, mely a polgárt, az orvost, a mérnököt az ügyvédet és a kereskedőt hívja plakátján sorai közé, tüntetőleg kihagyva a munkást. Meg tudna állni nélkülük a világ? Mihez kezdenének ők, munkás nélkül? Felborulnának, mint egy csúcsára állított gúla. És annak a másik pártnak se diíljöfi be, amely az egységet nem társadalmi, hanem vallási alapjában akarja megfúrni, „keresztény" mivoltában szeretné megfogni önt. A mi pártunk is felsőbbrendűnek tartja a szellemet az anyagnál, de nem elsőbbrendűnek. Mi építeni alulról kezdünk, nem felülről. A mi pártunk nem kereszténypárt, de Jézus tanaihoz bizonyosan közelebb áll, mint az a másik. Befejezem levelemet és mégegy. szer kérem önt, hogy gyermeke jövőjére gondoljon, mikor választani fog! A „reakciós“ szó értelmén sokat vitatkoznak manapság. Reakciós nem az, aki nem vált a villamoson jegyet, hanem az, aki hátráltatja a fejlődést. Ha magának, édes nagyságosasszonyom (és még pár hasonló felfogású, szegény, elvakított osztálybelinek) sikerülne hátráltatnia a fejlődést, akkor a holnapból tgenapelött lenne és a holnaputánból tegnap. Tegnap még háború volt! És a fia holnapután férfi lesz! , Maga is felelős érte, hogy ne jusson apja sorsara Kezeit csókolja: Zend Róbert. «eg is tetto Affloobaa. hogy aradményes mucks' tegezzünk, hogy trsartesaég» *póza* és kereskedő táraadílom TetiabflítJStaewék. azctknóg ran egy átaafenoo. as árutonnájáé minden igára kiterjedő áreWenórzé* végrehajtására. A* újjáépítés remete« áron történő zavartak» anyagéit i fásának biztosi :4a* érdekében feltétlenül elttenórizní keü minden ipari anyagot eMéüító gyár e* fenem árkalkulációját. Ki fog derülni hogy ran orom. mely rarmeltenyctt — as utolsó békeévbe* yissouyftv* sokkal magasabb áron bocsátja a fogyasztó újjáépítés rend ecetesére, mtivt a terme- léid tényezők drágulása indokolttá teszi- Vagyis a fogyasztók áruéhségét, anyag- nélkülözését kihasználva, — indokolatlanul nagy hősnőt vágnak zsebre. — szemben a légé.!» kereset felszámításával megelégedő, a demokráciát, az újjáépítést komolyan vevő iparosokkal, vagy Imkere» ködőkkel. • Fenti állításon« bizonyságául aeolgéi- janak a következő tények: Az u+oieé békeévekben egy bocsi falazókő ára P 1.80 vak. Ma ugyanéi 200 P. A* egyedüli termelési tényező, a munkabér, tór&Ibélül negyvenszeresen emelkedett, — ugyanokkor a kő eladási ára azáztízszwres áremelkedést ért el Nézzük a* égetett mész és a cement egymáshoz mló viszonyát Az utolsó békeévekben a cement gyári ára hét pengő körül mozgott, ugyanakkor a mész a cement árának a felét, 3.60 P-t ért et A termelési tényezők majdnem azonosak a cement és s mész gyártásánál, — azaz. bogy a cement gyártásánál gépiberendezések is vannak, tehát több termelési tényező drágulása befolyásolt* a cement érának alakulásét. Természete* lenne, ha a cement és a mész az trtolaó békeévekben volt árviszonya változatlan marad, azonban éppen • fordítottja történt a várható áralakulásnak Ugyanis ma a mész áTa több mint kétszerese a cement árának. Az árviszony megfordult ma egy mázsa mész éra kb. szárny olevanszoros drágulást mutat, ugyanakkor a cement negyvenszeres drágulást ért el. Ugyanez áll a tégla, a cserép és az épületfa áralakulásával kapcsolatban. A tégla százötvenszeres, az épületfa kettőszáznyolcvanszoroe, a szigetelő anyagok száz ötvenszeres. a* óptitetvaoalás százötvenszeres, az épületüvegezés ezerszeres stb. drágulást mutattak még a legutóbb bekövetkezett munkabér emelkedés előtt. Nincs olyan termelési tényező, amely csak felerészben is megközelítené az anyagárak emelkedésének mértékét.. Ez az igazi szabó-tálasa az újjáépítésnek, mert az anyagokra az adományokból, az iparosok és kereskedők gyűjtésere befolyó összegekből és a közeljövőben ;i köteltvö közmunkaváltságbó! befolyó összegekből sokkal többet lehetne alkotni, újjáépíteni, ha az anyagárak csak a tisztességes, legális keresetet foglalnák magukba, ahelyett, hogy egyesek az ország lerombolását, ennek folyományaként a szükséges újjáépítést kitűnő vadászterületnek tekintik, — alkalomnak a gyors meggazdagodásra. A hatóságok most egy komoly szervet állítanak fel, mely szerv hivatva lesz az ipari anyagárakat megállapítani. Az anyagárak ne az egyes anyagokban muta tkozó hiányok követkéz!eben fellépő kereslettől, hanem egyedül az ipari anyagárakat kialakító termelési tényezőktől függjenek. Ha ebben az irányban gyors éa orcámén yes intézkedés történik, okkor nemcsak az újjáépítés gyorsul meg, nemcsak többet tehet újjáépítem, hanem * demokrácia bástyája is megerősödik, mert a reakciósok fekete hadát teszik lehetetlenné. Mischl Antal kisiparosok és kiskereskedők pée*. szervezetének alelnöke. szerszámon, szerszámai. KenümM. mDMfat- reszet vfíiamossagi Háztartási CM szerelési anyagok, viszontelárasftők részére is. Vétel, efadét, bfzomAny 1 Q«r6 Sándor. Budapest, VL Ó-u. 21.
