Új Dunántúl, 1945. október (2. évfolyam, 219-243. szám)
1945-10-07 / 223. szám
Hétfőn a ci átveszi a rádiókat A készülékek kiosztása rövid idén be ül kezdetét veszi A város éa a megy* lakosságának régi óhaja'teljesül a közeljővben: kiosztásra kerülnek az elkobzott rádiók. A szovjetparancsnokség az elmúlt héten közölte a megyei és városi hatóságokkal. Hogy a badtestparancs- poksági épületben lévő rádiókészülékeket a polgári lakosság rendelkezésére bocsátja és szétosztás céljából átadja a magyar hatóságoknak. Dr, Boros István főispán ebben az ügyben pénteken a megyei és városi hatóságok felelős vezetőinek, a pártok képviselőinek, a rendőrségnek és szakembereknek bevonásával értekez- lett hivott össze, amelyen közölte a szovjetparancsnokság közlését. Szóbeli értesítés szerint 13.8W rádiókészüléket adnak vissza a wovjet hatóságok. Ezeknek «egy réssé teljesen kifogástalan. használható állapotban van, más részük azonban kisebb-nagyobb javításra szorul. Az értekezleten megbeszélték aa átvétel technikai részleteit Ezek szerint elsősorban a demokratikus politikai pártok, a kulturális és egyéb közintézmények, valamint az újjáépítésben kiváló teljesítményt elért dolgozók igényeit kell kielégíteni. Ugyanakkor természetesen megfelelő arányban kell juttatni a készülékekből a falvaknak is a járásokon keresztül. Ä békén^^ k51f$öné§ megbecsüléfleii és megértésen kell alapulnia — Mondotta Byrnes kül&gyminlmter rédlóbeesédébee Washingtonból jelentik: Byrne* A békének kölcsönös megértésen ét amerikai külügyminiszter európai idő megbecsülésen kell alapulnia. »serint szombaton hajnalban rádióbeszéd- A külügyminiszteri tanács elnapolásé- ben tájékoztatta a* amerikai népet a val kapcsolatban Byrnes kijelentette, londoni értekezletről. „Az értekezlet — hogy a tanács nem jelentéktelen, vagy mondotta többek között — nem hozott technikai kérdések miatt volt kénytelen eredményt, j üléseit elnapolni. A kérdés az, hogy öl ez azonban nem felen« azt, hogy , vagy három nemzet dolgozza-e ki » bé- hogy nem lesz újra alkalmunk a békeszerződések megszövegezésének munkájára. Népi erők a küzisaigatésban A szabad közigazgatási és Jogi tüiifeiygmok megnyitása A Kommunista Párt régi köveddé*« . keztiétik és caak a Szaktanács ajánlásával lehet beiratkozni az Egyetemire. Gyakorlati jelentősége annyi, hogy a társadalom»-. valóra váh. Motoriaztikusan folyik a közigazgatás várható átszervezése. Mindenki lehet közigazgatási szakember aki a demokrácia bizalmát bírja, aki természetes intelligenciával bir és azonkívül erős. kitartó szorgalommal. Ebből a nagy átalakító tor___ veaetből két dolog vált valósággá. A« 7' magíw hatóságok'hétfőn kezdik I »hónapos esti ^őzigazgatá* tanforoeg . készülékek átvételét *------*"*'"—"* 6» azokat leltározás után részint dohánygyárban, részint egyéb megfelelő helyen raktározzák el. A megbeszélésen a készülékek szétosztásának kérdése is felmerült, azonban e téren még megegyezés nem jött étre, ezért ebben a kérdésben későbbi döfgmtra njabb hasonló értekezletre ilnek majd össze. Kétségtelen azonban, hogv a szétosztás az átvétel be- 'ejezéso után legrövidebb időn belül tezdetét re«« és annak alapelve a izovjethatősápok intenciója lesz, amely izerrnt . lyam“ mely 9p«dólisan kiválogatott anyagával és ezt követő vizsgájával szinte minden közigazgatási pályára képesít. Ezt a Szakszervezeti Tanács kezdeményezte és a belügyminiszter a szervezés és rendezés teendőit ugyancsak a Szakszervezeti Tanácsra bizta. A másik a Hivatalos Közlönyben rendeletileg már megjelent „Jogi tanfolyam az Egyetemen" melyet ugyan az Egyetem hivatott rendezni, de az ajánlásokat ugyancsak a Szakszervezeti Tanács végzi. A tanfolyamra minden 18 évet betöltött férfi és pő jelentSzövelhezeti reform az újjáépítés szolgálatában Wtödenki újjáépítésről beszél hozzászólások általános keretek körött mozognak Konkrétumokat, különösen részletszakmákban, keveset hallunk. Pedig most már elérkezett a tettek ideje. Beszédekből elég volt Tennünk, cselekednünk kell! Az újjáépítés mindenkire kötelezettséget jelent; kötelezettséget annyiban. hogy minden képességét az újjáépítés szolgálatába állítsa be. Ez a kötelezettség vonatkozik a jogászokra is. Kötelezettségp az, hogy az újjáépítés keretében előkészítse azokat, az elsősorban jogi tartamú törvényeknek a reformját, amelyek szükségesek Magyarország újjáépítéséhez. Minthogy pedig a gazdasági újjáépítés nem váratott magára, hanem az már nemcsak hogy elkezdődött. hanem erőteljes lépésekkel halad előre, minden logikusan gondolkodó jogász előtt egészen nyilvánvaló, hogy Először Gazdasági jog terén kell az újjáépítéshez hozzáfogni. A gazdasági jog keretében különösen a szövetkezeti törvény reformja lri‘zik legsürgősebbnek. A szövetkezesek a politikai és gazdasági életben döntő szerephez jutottak, illetve döo- >y szerephez fognak jutná. Meg kell tehát vizsgálni, hogy a 70 évvel ezelőtt alkotott szövetkezeti törvény alkalmas-e arra, hogy az új társadalmi rendben azzal valósijuk meg a szövetkezeti hálózatot! A szövetkezeti életet szabályozó és a végleges Kereskedelmi Törvénybe iktatott szövetkezeti törvényszakaszok az eredeti Apátby-féle javaslatban nem voltak benne. A Kereskedelmi (örvény javaslatának 1871—1873. évi tárgyalása során merült fel az a gon dolat. hogv a szövetkezeteket is szabályozni kellene. Schoierer Gyula az 1873. évi osztrák szövetkezeti (örvényt kivonatolta és az minden indokolás 2l Úi DUNÁNTÚL A j és beható bizottsági tárgyalás nélkül került a kereskedelmi törvényt szabá lyozó 1875. évi XXXVI. t. c.-be. Ennek immár több, mint 70 esztendeje! Ügy a t>j/f ékezettel foglalkozó nem- zetgazdászok, valamint a gazdaságjoggal foglalkozó jogászok előtt nem kétséges, hogy ez a 70 éve* szövetkezeti törvény nem alkalmas arra, hogy a szövetekzeti életben is megvalósítandó demokratikus gondolatokat életre- hívja. A szövetkezeti törvény átalakításának szükségességét már az ia bizonyítja. hogy Dr, Nagy Ferenc és Dr. Kuncz Ödön gazdasági joggal foglalkozó professzoraink, 1004. évtől kezdve egymás után adlak ki a szövetke zeti törvények tervezetére vonatkozó javaslataikat. Már pedig, ha már ezek ben is a reform szükségességét han goztatták, akkor nyilvánvaló, hogy most, a demokrácia megvalósításának küszöbén, minden okunk megvan a re formálásra. A oemxetgazdászok és a gazdaságjoggal foglalkozó jogászok újjáépítési kötelezettsége tehát az, hogy a legsürgősebben megvalósítsák a gazdaságjog reformját Emsek keresztülvitele érdekében legtalálóbbnak azt a j«jf~ ér illmahukauá- ayokban megfelelő közigazgatási állásokra képesítést nyújtson éspedig úgy, hogy két és fél év alatt annak sikeres elvégzése után as állast tudományi, károm év után tehát öt ás fél ér alatt a jogi doktorátust. Ennek részleteiről, tá jók oztatáoárói és jelentőségéről lesz szó a Szakszervezetek Munkásoktató és Továbbképző tanfolyamának megnyitó ünnepélyén, 7-én, vasárnap d. e. fél 11 óimkor a MaDIS* nagytermében, a Szak- szervezeti Kultúrtitkárság rendezésében. A megnyitó műsora a következő; 1. Beszámoló: Molnár Imre kulturtit- kar. 2. Az Egyetem: dr. Krisztics Sándor egy. ny. r. tanár. 3. A Szakszervezetek: dr. Ormos György szakszervezeti titkár. A Szoc. Dem. párt; Po- lácsi János réz. tag. 5. Kommunista Párt: Tömpe István területi titkár, b. A hallgatók részéről: Tóth Elemér. 7. Tájékoztató: Molnár Imre. Azok pedig akiknek az első meginduló tanfolyamon nem jutott hely, készüljenek a további tanfolyamokra éspedig úgy, hogy ha hallgatóivá válnak a Munkásoktató és Továbbképző rendes tantárgyainak, főleg a világnézeti, a közigazgatással kapcsolatos és azoknak megfelelő gyakorlati tantárgyainak. Ffitse őket az a tudat, hogy a népi demokratikus Magyarországnak tízezer új, a demokratikus szellemnek megfelelő, avagy igy átképzett köz- igazgatási szakemberre van szüksége. Az ország fokozatos demokratikus átalakulása még sok ily nagyfontos- ságu lehetőséget hordoz magában. Remélem, hogy a hallgatókon kívül mindenki ott lesz, akit ez utáni vágy közvetlenül, vagy közvetve érdekel. Molnár Imre. Kereskedők! Kötött-szővöttánik, tömöpamu- tok, cérna, gépselymek nagyban LSmdlör és Hetiig Budapest, VII, Király-utca 2. kút más nemzetek kizárásával, amelyak életbevágóan érdekelve vannak a bék« fenntartásában. „Hajlandók vagyunk igen nagy engedményeket tenni, de így túlságosan magas árat kellene fizetni a megállapodásért" — mondotta Byrnes. Az Olaszországgal kötendő békeszerződés munkájában nagy lépések történtek. Örömmel állapíthatjuk meg, hagy • Jugoszlávia és Olaszország közötti határvonalat « néprajzi elv stopján húzzák meg. Fontos megállapodás jött létra a Dode- kanezosz-szigetekru vonatkozólag is. Ezeket Görögországhoz csatolják, bér az egyik ország csak Mtétalazan hozzá ehhez a megoldáshoz és tanulmányozza a kérdést.. Európa békéje a Szovjetunió ás paí szomszédainak békés kapcsolataiéi függői amerikai kormány osztja a szovjet kormány ama Maját hogy Eelet- és Közép-Európában olyan kormányok működjenek, amelyek barátságos érzülettel viseltetnek a Szovjetunió iránt. Byrnes külügyminiszter a tanácskozások félbeszakítása előtt azt a javaslatot tette, hívják össze még az év vége előtt a békeértekezletet. Ez az értekezlet abból a célból tons assza, hogy megvitassa az Olaszországgal. Romániával, Bulgáriával, Magyarországgal ás Finnországgal kötendő békeszerződéseket. Az értekezletre meghívják elsősorban az öt nagyhatalom külügyminisztereit. Másodsorban meghívják az egyesült nemzetek valamennyi európai tagját, harmad- sorban az egyesüli nemzeteknek azokat nem európai tagjait, amelyek fenyvesen vettek részt • háborúban. Az amerikai küldöttség arra a* álláspontra helyezkedett, hogy a világ demokratikus békéje nem olyan ügy, amely kizárólag néhány hatalmas államot érdekel. Hacsak nem akarjuk a világot ismét visszavetni az elszigetelődés állapotába, nem mondhatjuk egyetlen államnak sem, hogy őt a béke nem érdekli közvetlenül Ezért az az álláspontja, hogy vatameny* nyi államnak — kicsinek, nagynak egy* formán •—, amelyek harcoltak éz szenvedtek a háborúban, részt kell venni • béke megteremtésében. A szovjet külügyi népbiztos sem vetette el a békeértekezlet megtartására irányuló javaslatot. Elismerte, hogy ez « javaslat elvben helyes, de kijelentette, hogy addig nem járulhat hozzá az amerikai javaslathoz, amíg nem beszélte meg ezt a kérdést kormányával. Hadifoglyok és telepesek választójoga Sok helyen nem ismerik kellőep a ren- delp.i.eket és, ezért nincsenek tisztában azzal, hogy s szeptember 1-e után haza- gondolatot tartom, hogy vagy a közel j tért hadifoglyok, továbbá azok a tele- jövőben megtartandó újjáépítési an-lpesek, akik új lakóhelyükre szeptember két tűzze tárgysorozatába a szövetke- 1-e után érkeznek, rendelkeznek-e vázét! újjáépítést, avagy pedig egy tel jesen különálló szövetkezeti ankét tárja’ fel a szövetkezeti újjáépítés gon dolatát! Dr. Kisfalud! Imre. lásztójoggal Az idevonatkozó rendeletek akként intézkednek, hogy mindazok a hadifoglyok, deportáltak, akik szeptember 1-e után lérnek Három nyilas jelölt a Kisgazdapártban Budapestről jelentik : Pestszenttőrincen, amely Budapesttel együtt szavaz a törvényhatósági választásokon, nagy megdöbbenést kelte«, hogy * pjjg. getlen Kisgazdapárt három olyan személyt is jelölt, akt tagja volt d nyilas pártnak. Pártigazolvényukat az igazoió bizottság elé terjesztették, amely meg tette a szükséges lépéseket ‘a választói névjegyzékbe vissza, felveendők a választól né»* jegyzékbe, ha erre még idő van. Ugyaurigy felveendők azok a telepesek tv akik csak szeptember 1, után foglalták eí új lakóhelyükön a »«Mii tettetett német, vagy egyéb birtokot A felvételi kérelmet úgy kell előte«* fesztem, hogy a hadifogoly, illetve tel«' pes számlalólapot kér, azt kitölti, azon * hadifogoly a szomszédok nyilatkozatával igazolja, hogy csak szeptember 1-e után tért vissza. Ezután a számlálólapot október 10-ig a községi összeíró bizottságát! k, október 10. és ét október 2T-e között pedig a járási székhelyen lévő kősrpood összeíró bizottságnak megküldi. Októb*r j 27-e után már senkit sem lehet felvenni
