Új Dunántúl, 1945. október (2. évfolyam, 219-243. szám)
1945-10-30 / 242. szám
Vila# fitoldfafai cgyesttfiddc! \ es lisít A MA6YAR KOM MŰN 1ST A PÁRTDÉLDUN Á'N TÚL♦ LA ÍT. ÉVFOLYAM, 242. SZÁM. ARA: 20 PENGŐ PÉCS, 1945. OKTÓBER 30. KEDD „Nem az a magyar, aki annak mondja magát, hanem aki magyarul cselekszik!“ Hatalmas tömeg előtt ismertették Farkas Mihály elvtárs és pártunk többi szónoka* a MKP választási programját ff A MKP külpolitikája magyar, nemzeti és demokratikus éf Fény derült az infláció okaira Vasárnap délelőtt ragyogó tavaszi as, napfényes időben gyülekezett össze Pécs város és a környező bányavidék dolgozó munkássága, a közeli falvak parasztsága és az értelmiség haladó rétegei, hogy meghallgassák a Magyar Kommunista Párt Széchenyi-téren rendezett választási nagygyűlésének szónokait. Fegyelmezett, rendezett sorokban, zászlók és jelszavakat tartalmazó táblák alatt közel 15.000 főnyi tömeg vonult fel, de azoknak száma, akik ezen a verőfényes délelöttön leikesen tettek hitet a Magyar Kommunista Párt mellett, a fentinél jóval nagyobb volt. Mielőtt még a felvonulás megkezdődött volna, a Széchenyi teret máris ellepték az éreklődők, és mire a Himnusz hangjai felcsendültek, a hatalmas tér olyan zsúfolt volt, hogy a Szentháromság szobor talapzatán is feketéllet- tek az emberek. Aki pedig nem fért el a Széchenyi-téren, az a város más pontjain elhelyezett hangszórók előtt hallgatta meg pártunk szónokait. A nagygyűlésen résztvevők Pécsett még alig látott nagyszámán kívül jellemző, volt a felvonult tömeg példásan fegyelmezett, öntudatos kommunistára valló magatartása és az az elsöprő lelkesedés, s meleg hangulat, amellyel a hallgatóság a szónokokat ünnepelte. Vannatc, akid nem cfotgocnak, de újra dönten akarnak sorsunk felett A Himnusz elhangzása után K rancz Pál elvtárs, képviselő jelölt, a Magyar Kommunista Párt pécsi szervezetének titkára nyitotta meg a nagygyűlést. — Miután üdvözölte a megjelent elvtársikat szervezeteket és Farkas Mihály belügyi államtitkár elvtársat, a baranyai és tolnai nemzetgyűlési képviselőlista vezetőjét, rátért a november 4-i választások jelentőségének ismertetésére. — Nem mindegy az, — jelentette ki, — hogy mégegyszer visszaengedjük-e jönni azokat az időket, amelyet csak nyomort, és keserűséget hoztak a magyar népnek. ,. Ezt az országot a magyar dolgozok számára, csak a dolgozó nép építheti fel. Kihangsúlyozom, hogy csak a dolgozó nép, mert vannak itt olyanok is, akik nem dolgoznak, de újra dönteni akarnak a magyar nép sorsa felett. (Kozbekiá.tások: .,ie velük!“) Ezután válaszolt azokra a rágalmakra, amelyek a Magyar Kommunista Párt nemzeti voltát vonják kétség e. Mi magyarok vagyunk, olyan magyarok, akik nem idegen zsoldra lobogtatjuk a nemzeti zászlót, s nemzetköziségünk abból áll. hogy magyarságunk fenntartásává daritást vállalunk a világ dolgozóival. Nem akarjuk ismét 1930-at! Krancz Pál elvtárs nagy tetszéssel fogadott beszéde után V a i d a Gyuiane elvtárső. képviselőjelölt lépett az eme- vényré és szavait elsősorban a do.goz asszonyokhoz intézte. , • — Mielőtt szavazatunkkal v.ilame y pártot támogatnánk, pontosan meg e vizsgálnunk, kik voltak azok, akik már a mű- minden vesaélye között is a munkásság érdekében léptek fel, er mozgalmat indítottak, és ennek következményeit internálást, börtönt, és sok egyéb szenvedést vállaltak a mi érdekünkben. P.s ha megnézzük hol varui&k ezek a férfiak, akjk támogatásunkra méltók, csakhamar rájövünk, hogy mind a Magyar Kommunista Pártba lelhetők fel. .(A hallgatóság percekig viharosan élteti Rákosi Mátyás elvtársat és a Magyar Kommunista Pártot. Ezután arról a megütközésről beszélt, amit az egyetemi tüntetések váltottak ki a munkásság körében. Ezek a tüntetők meg akarták akadáyozni, hogy a tanul- nivágyö munkás tovább képezhesse magát. Mi még mindig csak akkor vagyunk teljesjogú magyarok, amikor a férjeinket, fiainkat oda kell adni katonának? — kérdezte és a hallgatóság felháborodott zúgása adta meg a feleletet. A továbbiakban a Magyar Kommunista Párt eddigi eredményeit és további céljait ismertette és rámutatott arra, hogy a multihoz vaó visszakanyarodás azt eredményezné, amit 1930-ban láttunk, amikor a raktárak és üzletek tele voltak minden jóval, a nagyvállalatok és földbirtokosok miliiárdokat kerestek, de a munfcástömegek hosszú sorban áTItak • gyárak ©lőtt és még azt sem merték megkérdezni, hogy mi a bér, osak munkáért áilit sorban. Majd az értelmiségiekhez szólva, bebizonyította, hogy szá múltra ugyanolyan létkérdés, hogy irt egészséges reformok szülessenek, mint a munkásságnak és akkor jó magyarok, ha együtt menetelnek a céltudatos muo- kástömegekkeL Amink még van, azt osszák el igazságosan I A beszédek során egyre fokozódó lelkesedés közben .kezdett beszélni Horváth János bányásztitkár elv- társ, képviselőjelölt aki hatásos egyszerűséggel állította szembe egymással a Magyar. Ko-Tmiuaijtp Párt eddigi épffőműnké jái ts a közbiztonság és rend érdekében kifejtett erőfeszítéseit. (A hallgatóság spontán tüntetésben tört ki beszédének e részénél Vörös főkapitány elvtársunk mellett), szemben bizonyos más tendenciákkal, amelyek minduntalan csak gátolják az újjáépítés munkáját és elvonják az élelmet a dolgozók előL Beszéde további során rátért arra a suttogó propagandára, amely az utóbbi időben lábrakelt — A reakció azt hirdeti — jelentette ki, — hogy november 4-én lekz a választás, de november 8-ára itt Learnek az angolok. Mindazok, akik a Kelettől irtóztak, tnoel megkapták a válásit a Nyugattól. A francia Kommunista Párt óriási többséggel, győztesen került ki a választásokból. így válaszolt Nyugat a reakciósok reménykedésére. Végül hangot adott a Kommunista Párt azon követelésének, hogy atni még található ebben a kifosztott országbia. az ne egyes káváitságosoknak jusson, hanem igazságosan osszák el. Ennek pedig egyetleú biztosítéka a 4-es kocka, a Magyar Kommunista Párt győzelme. Kenyeret, jó pénzt, rendet I A nagygyűlés résztvevőinek lelkes éljenzése közben emelkedett szólásra Tömpe István területi titkár elvtárs, képviselőjelölt. Beszéde elején rámutatott arra, hogy ez a gyűlés, amely legszolitöbbi Varró István a Kisgazdapárt nagyválasztmányának tagja felhívással fordul kisgazda-társaihoz: Én, Varró István, kókai (Pest ni.) 18 holdas kisgazda a mai napig a Független Kisgazdapárt nagy választmányának tagja voltam. A Független Kisgazdapártba azért leptem be, mert azt hittem, hogy ez a párt a dolgozó parasztság, a gazdatársadalom érdekeit képviseli. Budapesten a Független Kisgazdapárt nagy választmányának ülésén győződtem meg arról, hogy u párt vezetői között alig akad igazi dolgozó kisgazda, annál többen vannak a régi letűnt rendszer emberei: volt nagy- birtokosok, bankq*ok, ügyvédek és ehhez hasonlók. A budapesti választások végleg meggyőztek arról, hogy a Független Kisgazdapárt többé nem a dolgozó kisgazdák pártja. Ezért hagytam ott a Független Kisgazdapártot és beléptem a Magyar Kommunista Pártba, mert ez a párt nemcsak hirdeti, hanem képviseli is a dolgozó földművesek érdekeit. Ezért szavazok a 4-es listára és felszólítom minden gazdatársamat, hogy kövesse példámat. Kőka, 1945 október 28. VARRÓ ISTVÁN kisgazda Meg kell állapítanunk: nem véletlen i Varró István (most már) elvtársunk az. hogy Varró István, becsületes kis-1 mint a nagyválasztmány ragja, közvet- gs-zda othagvta azt a pártot, ame!vr?i I len közelből, megcáfolh atatlan hiteles leszögezi, hogy az rnár „nem a do. gozó kisgazdáké“. Számtalan adatot tudnánk felhozni amely mind »mellen tanúskodik hogy a Budapest belterületi választások hatással voltak a Kisgazdapárt tagjaira Ennek a kilépésnek kü lönös súíyt és jelentőséget az ad. hogy séggel tapasztalta a Kisgazdapárt iobb- »'dalának mesterkedéseit: így jött rá. hogy becsületes kisgazda lelkiismereté- vel összeférhetetlen, hogy *nv$hrH vekkel -t iőd-merl elemekkel cgj pártban: niíiadj+u. nagyobb az eddig tartott váksztógyűlé- sek között, mindenki előtt bobizonyitja, hogy Pécs és a bányavidék dolgozói tudják, melyik az a párt, amely a célhoz vezető útat megmutatja. Rámutatott arra is, hogy a dolgozók hatalmas tömegével szemben van egy másik vékony réteg is, amely a dolgozókon élősködni akar. — Meg kell nyíltan mondani, hogy az a párt. amelyre Budapesten minden söpredék mszavazott, a feketéző, élősködő, a lakkcipősök uralma alá került és hogy ezek a lakkcipősök itt is feltolták magukat a parasztság vezetőivé. Amikor a négy párt összeült határozni, hogy ebből a súlyos gazdasági helyzetből miképpen lehet kivezetni az országot és nem találtak, amint nem is találhattak jobb megoldást, minthogy elfogadták a mi javaslatainkat, — ugyanekkor Pécsett ezek a lakkcipősök illegális rópiratokat terjesztettek, befestették a falakat és a legkülönbözőbb hamis nemzeti és vallási jelszavakkal akarták megszédíteni a szavazókat A közelilátás nehézségeiről szólva rámutatott arm, hogy az élelmet rejtő- getik, feketéznek vele és így elvonják a dolgozóktól a mindennapi kenyeret és ha sikerül is egy-cgy feketézőt elfogni, rrpnt Burits péket, akkor a bíró ság felmenti. Mi követeljük a kenyeret a 'dolgozóknak és követeljük, hogy aki azt •dvonja előlük, az kerüljön a nép- birósád elé. Követeljük a jó pénzt, mert tűrhetetlen, hogyha fe.lemelik 100 /-,»lékkai a munkab ->t- t. rögtön 2-300 százalékkal ugranak
