Új Dunántúl, 1945. október (2. évfolyam, 219-243. szám)

1945-10-03 / 219. szám

4 parasztság nélkül nem tehet kormányozni Magyarországot Fc?rkesn Mihály elvtárs nagy beszéde Pakson as ország legsúlyosabb problémásról és a hamis próletákiő« Töbheraor főből álló tömeg ff It részt vasárnap a paksi népgy ülésen, amelynek külön jelentőséget ad az a ténv, hogs' ezen a nagygyűlésen be­szélt el ősrör Farkas Mihály belügyi államtitkár elvtárs árokról a felada­tokról es problémákról, amelyek az p következő választások, egyúttal pe­dig a demokratikus kormány forma programmjál képezik. A? 8tol«ó huszonöt esztendő alatt — mondotta Farkas államtitkár —- sokat éhezett, szenvedett a magyar nép és elsősorban a magyar paraszt­ság A mag-var urak, akik bitorolták a hatalmat Magyarországon, huszonöt év »Jatt kétszer taszították népünket a pusztító háború gyilkos tőréire a német rablók oldalán. .Sok százezer életerős és élni akaró magyar ember pusztult idege« országok területén, de nem magyar, hanem német érde­kért. A magyar földesurak, a reakció­sok nemretpnsztitó politikája kö­vetkeztében sokszázezer magyar asszony vált özveggyé és sokszáz­ezer magyar gyermek vált árvává. ITiába siratják vissza ezek az árvák ód »'sápjukat, nem térnek vissza, mert elpusztultak a háború’ gyilkos tiir,é- hen. F.s a magyar nép már az első világháború után tisztán látta, hogy csak akkor lesz igaz élet a magyar földön, ha megszűnik a földesurak, grófok és bárók, a nép ellenségeinek, nralma. A nép ellenségei összefogtak a külföld ^akciósaival és njra sike­rült nekik a nép nyakába ülni. A jflk'.vthy-rendszer a parasztságot éfi- petiugry elnyomta, mint a városi mun­kásságot, földet nemcsak nem adott neki. hanem csendőrt és végrehajtót küldött a nyakára. A rendszer rá­adásul háborúba is taszította Magyar- országot. A háborús évek alatt kira­bolták a parasztságot, hogy tömhes­sék « németek telhetetlen beadóját. Különösen a huszonöt év bizonyította, boga • magyar földesnrak, akik Ma­gyarország élé« állottak, már nem alkalmasak az ország irányítá­sára, Hogv le kell lépniök a történelem színpadáról, mert egyébként végleg elpusztul országunk é* nemzetünk. Horfhv nem orsrágmentő. ország- gvatapító, hanem országveszltő. Amíg Magyarország az urak. grófok és bá­rók országa volt, addig csak vérzett, srenv»,drtt a nép. Most Magyarország mindörökre a népé. mert vége Tan a földeenrak, a csendőrök uralmának. A magvar »araf*®t magukat, ki fogjuk telepíteni, — szóval nem minden sváb eredetű embert, ha­nem csak azokat, akik magukat né­meteknek vallották. Aki németnek vallja magát, an- nsk magyar földön nincs helye! Magyarul szag légyen végre a magya­roké’ A Horthy reakciós rendszer romjain áj Magyarország épül. Vége van annak a világnak, amikor a pa­rasztot kutyába se vették. Vége van annak a világnak, amikor a paraszt­nak csak kötelességei, de jogai nem voltak. A magyar parasztság a de- ntekratiktis Magyarország egyik leg­fontosabb Diliére. Mi azt valljuk, hogy komoly mftc helyet" kell biztosítani a parasztság kept «»élőinek Magyar- ország Irán vitásában! A parasztság képviselői nélkül agy »ni« nem lenet kormányozni Magi aroi szagot. Sok faluban még a régi rrakció* ri sóért, úgy kiemeljük a* országot a romokból., Magyarország talpraállítá- sának egyik legdöntőbb előfeltétele, hogy a sokszázezer áj kisgazda élet­képes, viruló gazdasággal rendelkez­zék! A fiatal magyar demokrácia minden erővel támogatni akarja és fogja is ezeket az áj és népi kisgaz­dákat! Olcsó hitelt fog adni a kor­mány a kisgazdáknak. Gondoskodni fogunk arról, hogy a falu népe textil­árut, bakancsot, csizmát, sót. g-yufát, petróleumot kapjon! A magyar de­mokrácia nem hagyja cserben az áj kisgazdákat! Ellenkezőleg: hónuk alá fogunk nyúlni. Nem akarunk többé koldus magyar embert látni Magyar- országon! De a város csak akkor tá­mogatja a falut, ha a fain támogatja a várost. Ezért elsősorban eleget kel! tenni a beszolgáltatásnak. Biztosítani kell a város élelmezését, hogy a vá­rosi munkásság dolgo/.hassou, hogy lág szellője fuj dogéi. A jegyzők '‘^áthassuk a falu népét áruval, nagyjában régiek maradtak és a né- Ne hallgasson a nép a hamis pró­pen basáskodnak. Ezeket a népelle- j fétákra. akik a faint a város ei­nes, basáskodó jegyzőket el kell tá-j len lazítják. volítani. Válasszon a nép magának1 A munkásság és parasztság szövcfke- mindenütt olyan elöljárókat, akik a ! zését meg kell erősíteni. Ezen áll. nép szolgái lesznek. A rendőrségnek vágy buk'k Magyarország! Azok. akik is az a kötelessége, hogy megvédje , « falu népét a váró« ellen akarják a nép érdekeit. Ne a népet, az egy-; fordítani, azok lényegében a magy ar szerii embereket zaklassa a rendőrség, nép ádáz ellenségei, hanem a reakciósokat, a nép ellensé- A .Magyar Kommunista Párt küzd geit. és dolgozik a magyar nemzet demo­kratikus egységéért. Addig egységes a nemzet, addig erősek vagyunk! Ha az egység megbomlik, akkor nehéz idők várnak a magyar népre! őrizzük a magyar nemzet egységét, mint a sze­münk fényét. A Magyar Kommunista Párt ön­zetlenül és önfeláldozóim harcolt a magyar nép jobb jövőjéért. Mi a nép pártja vagyunk és a nép ügyeit szolgáljuk. Programmunk: bol­doggá tenni a magyar népet! Ha ma már rendezett állapötok vannak Ma- ugy az elsősorban a Kommunista Pártnak köszönhető. 'Mi békességet, rendet és nyugalmát akarunk -- mondotta Farka* állam­titkár elvtárs befejező szavaiban — mert egyébként nem tudjuk gyorsan behegeszteni a bábom által országun­kon ejtett sebeket. ‘ Farkas államtitkár őszinte, komoly- szavait az egybegyűltek viharos szűnni nem akaró lelkesedéssel kö­szönték meg. Gazdasági problémák A magyar demokrácia még egészen fiatal, hiszen alig háromnegyed éve, annak, hogy megalakult az ideigle- : nes magyar kormány. Horthy meg-1 gyülöltptte Magyarországot az egész világ szabadsápázerető népeivel. Mi háromnegyed év szorgos és nehéz munkája eredményeként visszaszereztük a szabadsógszere- tő népek barátságát. Ki voltunk taszítva a népek nagy csaladjából, most azonban újra elfog- gyarorszagon, lalhatja a magyar nép az őt megillető helyet a népek között. Elismerte fel­tétel nélkül a Szovjetunió Magyar- országot. A reakciósok azon dolgoz­tak, hogy Amerika és Anglia ne is­merjen el bennünket.. Amerika és Anglia is el fogja ismerni Magyaror­szágot. (Hogy Farkas államtitkár elv- tárS helyesen látta, azóta részben már meg is történt az elismerés. A szerk.) Nem áll többé Magyarország bará­tok nélkül! Magyarország első és legjobb ba­rátja a Szovjetunió. Angliával és Amerikával is jóbará viszonyt akarunk. Azt akarjuk, hogy 4? sm§@! rnöflkáspért és * magyar marxtíta pártok visse nyárót cikkezik legújabban a Ffteget le« Nép-ben Pert Viktor fftttwteíéiadö úr és leszeg«» „bizonyos Igazságokat". Kaján örömmel állapítja meg, hogy azok a marxista pártok, amelyek test­véri örömmel köszöntötték az angol munkáspárt győzelmét, most „nagy és kellemetlen csalódást" könyvelhetnek^ el, mert az angol rádió megállapítana, hogy Magyarországon a Kispazdanári programja áll legközelebb az angol munkáspárthoz. Megállapít még ezen kívül sok mindent, például szí, hogy Jó lenne már tisztázni a demokrácia és a reakció fogalmát, meg hogy nem­csak a Szovjetunióban van demokrá­cia év általában számos hasonló világ­rengető felíedezést tesz, de a lényég, a „nagyágyú" a cikkben mégis fsak ez az angol rádióban elhangzott ki­jelentés. Férfiasán bevalljuk, mi nem hal­lottuk az angol rádió szóbanlorgó adását, de ugyanolyan lérítasan be­valljuk, hogy nem kételkedünk benne: megtörténhetett. Az. angol rádiói ugyanis, — ha a Független Nép nem tudná — demokratikusan vezetik éa abban minden pártárnyalat képviselő­je szóhoz juthat. Ami valóban jelenti azt, hogy nemcsak a Szovjetunióban, hanem Angliában Is demokrácia van. de semmiképpen sem jelenti azt, hogy az említett kijelentést az angol mun­káspárt képviselője tette, mint pártja állásfoglalását. Az tehát, hogy ez a kijelentés az angol rádióban elhang­zott, csupán annyit jelent, hogy ez egy angolnak a véleménye, nem pe- üg azt bogy az angolok, vagy pláne az angol munkáspárt véleménye. Aminthogy nem Is lehel az, mert er a megállapítás egyszerűen: nem ioaz. A Kisgazdapárt lenne a magvar labour Parly? Hiszen az angol mun­káspárt választási programja sark­pontjává tette például a bányák álla mosítását. A Kisgazdapárt is? A labonr Party ki kívánja sajátítani a nagyban­kokat A Kisgazdapárt Is? A labonr Party államosítani akarja a nehéz­ipart és a közszükségleti cikkeket gyártó iparágakat. A Kisgazdapárt Is? Ejnye! Mi örülünk neki, szívből örülünk. Egészen új oldalról Ismerjük meg a kisgazdapártot. lie mit szólnak hozzá a Kisn»»-t=>. párt Nagy Gazdái? * •» Szóval: Perr Viktornak igaza van. Jó lenne már tisztázni a demokrácia és a reakció togatmát bizonyos kopo­nyákban. Téldánl tisztázni azt, hogy a demokratikus szólásszabadság nem . egyenlő a szabatos fecsegéssel. Hogy a lelkiismereti szabadság nem azonos a lelkiismeretlen, tudatos félremagve- rázással. Hogy a politikai vélemény- szabadság nem azonos a politikai hazárdjátékos blőffölésével. Ez ntébbtak — ön kívánta, hogy tisztázzuk a fogalmakat — bizony mégiscsak közelebb állnak a reakció­hoz, mint a demokráciához, fötiszte- lendő uram. Még az angol rádió szerint Is... földet kapott. - hétszázezer ember I J* is támogassanak bennünket éle- négvmillió holdat A Dunántúlon mőgMemmel M ipari cikkekkel. De ki kell vannak bajok a földosztás körül Ttt jelentenünk, hogy mi gazdasági tá- ngvanis a reakció minden! elkövetett, '»ogatast csak akkor fogadunk el. ha hogy minél kevesebb földet kapjon « ^ kérik függetlenségünk fel­nincstelen paraszt. Vannak helyek, ! «dasat. ahol rosszul bánnak a magyar tele- ^m/ei. fuggettenseguriket nem pecek kel. Sok jegyző, rendőr össze-) '>^zuk piacra, nem bocsátjuk s/iirte a levet a gazdag svábokkal és, , HMI ,a" ahelyett. hogy a magvar telepeseket Magyarorszag _ komoly gazdasági támogatná, a gazdag svábokat védi. I nehezsegekkel küzd A habon, utáni Ennek véget fogunk vetni. Annak Fvok mindig nehezek. Az első világ­háború után is komoly gazdasági ne­Melyik be-ybclí és d^ldunánfnlí iparvé’laM^V részesednek az iparügyi minisztériu m rubaakció aban ? a jegyzőnek, aki nem támogatja a telepeseket, mennie kell. Az a rendőr, vagy rendőrtiszt, aki nem védi meg a telepesek érdekeit, annak nines helye ».demokratikus rendőrségben. Ezen az ősi magvar földön mi helvet, földet és jobb jöiőt akarunk biztosí­tani a magyar parasztoknak. Ez ma­gvar föld és magyar J^ell, hogy ural­kodjon itt! & sváb kérdési meg kél! mondanunk, hogy mi mind­I ézséeeink voltak. Mo«t ezek a nehézségek még súlyo­sabbak, mert feldúlta országunkat a háború" és a német rablók Szálasiék segítsé­gével negyvennyolcezer vagon árut, élelmet, géneket loptak ki az országból. Vz. ő neinzetpusztító politikájuk tette koldussá egykor oly gazdag orszá­gunkat. Azonban bármilyen nehéz is hely­zetűek ha öss/.i log a magyar mnn- á«r.s7i'il\, nntaszlság és a haladó A fontosai) gyáripari és bányává!-, mánc-ioü, Sopiana. MÁK Kőbánva. alati üzemek munkásai szociális I MÁK cementgyára. MÁK mészégető telepe, Zsolnav Kerámiug» ár. Ali Gyula bőrgyár, Első Pécsi Bőrgyár, helyzetének javítása érdekében, mint ismeretes. Bán Antal iparügyi minisz­ter ruházati akciót indított. Az akció az érintett üzemek munkásainak csa­ládtagjaira is kiterjed. A férfink igen olcsó áron bekecset. egy öltönyt, munkaruhát, nadrágot, flanel fehér­neműt. kezeslábast, zoknit és kesz­tyűi kapnak, a nők kabátot, flanel in­gei. sei vemnadrágot és melegnadrá­got, továbbá harisnyát kapnak, míg a gyerekek miiben é A ruhanemű szétosztása egyes j üzemekben már megkezdődött. i Érte-Ülésünk szerint "néhány héjén belül az egész teljesen lebonyolódik. Az akcióban elsősorban a bányák, továbbá a jóvátételen dolgozó üze­mek végül a fontosabb orari üzemek munkásai vesznek részi. Városunkban és Déldu napi ólon a következő üze­mekről van szó: Első Dunagőzlui józási Társaság, Pécs azokat, akik az Ibit. évi népszámlá-j ' , , . , .. , . , ( _ ­Minek vallották I rrfp'nil*ég, Magyarorszag talpraallitá-» varos villamos müvei. Fried Bernát Bőripari R.T. Megszervez k a gazdasági rt ndörsé/'ft! Kormányrendelet Írja elő, hogy a törvény hatóságok területén meg kell szervezni a gazdasági rendőr­ruhaszövetet flanel-alsőne- s é g e t. hogy legyen egy szerv, amelv harisnyában részesülnek, ) kizárólag a közeUát&si visszaélések el len súlyozásával foglalkozzék A gazdasági rendőrség felállítása ügyé­ben kedden a városházára értekezle­tet hivott össze a főispán. Az értekez­leten rész.t vett az alispán "is és a kormánybiztos helyettesek, valamint a rendőrség képviselője. Az értekez­let úgy döntött, hogy a rpiidőtséí ke­belén belül állítják fe! a gazdasági rendőrséget és megszervezésével va­lamint a tervezet elkészítésével dr. Gát­lásnál német nemzetiségűt M agyar 7o- 1 ás/ló rendőrkapitányt bizt.ík meg. ^ tiB».'»»i» awm-a w u ».aw US» aumn-P'l» hím ii« tmm i ui iiaanwtm räi új DUNÁNTui r*sOTi ás a Kampói?« ■*>"—"■■‘f.vvw _ __________ hé cMséről tor előadók MAI U GYULA dr. n-éAe< í-óji csfi•öríöüön H -Után 6 órohor az Egye'ettt he.pun é»'He'éri«fc «n*y előadVermében. At előadási »*!■« lőre'

Next

/
Oldalképek
Tartalom