Új Dunántúl, 1945. szeptember (2. évfolyam, 193-217. szám)
1945-09-02 / 194. szám
Megafakult az Egyetemi 3ogászkör A a. kir. Erzsébet Tudománryegyetern jogi karán pénteken délután a pécsi joghallgatók megbeszélésére gyűltek! össze, mejycn elhatározták, hogy érdekeik biztosi fása és védelme céljából szervezetbe tömörülnek. A gyűlésen Halász Tibor IV. éves joghallgató ismertette a Bálát onleHén ! tartott diák-konferencia ama elgondoiá- ! tat, hogy az ország összes egyetemein az ifjúság karonként szervezkedjék a nagy egység magasztos eszméjének meg- valósíthatása. érdekében. Ennek megfelelően az egybegyűltek úgy döntöttek, hogy egyetemi jogász-kört alakítanak és mint a tanév elejére tervezett ünnepélyes és végleges megalakulást előkészítő közgyűlés, megállapodtak a Kör célkitűzéseiben. A Jogász-Kör feladatává tette, egy demokratikus szellemű ifjú magyar jogász-nemzedék kinevelését, mely hivatása magaslatán állva dolgozik egy megérdemelt boldogabb magyar jövő kiépítésén. Ezért kívánja, hogy senki se Összeköttetései és befolyása hanem munkájának eredménye által jusson jogi diplomához és álláshoz, viszont ne szoruljon háttérbe a tehetség csupán anyagi nehézségek miatt. Tagjait a tanulásól nem elvonni, hanem segíteni akarja, hogy a jogúszság demokratikus és szociális irányú szakképzettségét ininéi könnyebben és tökéletesebben megszerezhesse. Az előkészítő közgyűlés megválasztotta az ideiglenes választmányt (tiszti kart) is. ügyvezető ehlök: Zsámár György, évfolyamképviselők: Bédi Gábor és Halász Tibor (IV. évf.). Székely László és Tóth Ferenc (III. évf.), Bá- tori Béla és Telfel Zoltán (II. évf.), háznagy: Péterfűlvy Géza. jegyző: Bcdi G., pénztáros Bátori B A gyűlés továbbá kifejezte azon óhaját, hogy a testvér bölcsész- és orvoskarok hallgatói is hasonlóképpen szervezkedjenek. A gyűlés végül elhatározta, hogy az Egyetemi Jogász-Kör a másik két kar Hallgatóinak bevonásával szepember közepén évnyitó és ismerkedő gólyaava tó- estet rendez, majd az ügyvezető elnök megköszönve a feléje irányuló bizalmat közölte a dékán úrnak messzemenő támogatását. P-----—.BBBBBBBBBEHBgBBWHBBtopa—i—gM—i——_____________ FOSMÉRÜ ZLET MESNYÍTÁ5 Tudatom a tisztelt asztalos mesterekkel és rokonszakmákkal hogy Pécsett, Rákóczi-út 62. n alatluükl ORNÉRŰZLETET- « **- -!__ ny itok, e h A é én, hol fornér, enyvezett lemez, bútorlap bútorléc és egyébb a s z t a 1 o s kellék állandóan kapható. FSSCME3* m ÉS FO&ííg&iE&MéLŐ. i IG¥ látják dolgozóink magyar nemzetei. A városok ipartelepeiről, laivaic íoiujti.^,, ^ --------író asztalai, az iparosok munkapadjai mellől indulnak el ezek a levelek, üzenetek s nemcsak a szerkesztőségnek szólnak, hanem élő és eleven kapcsolatot jelentenek minden dolgozó elvtárs között. A legelhagycttabb falu dolgozójának nézete, szava ép úgy érdekel bennünket orszégépítő közös munkánkban, mint a bányák munkásénak meglátása, hiszen csak akkor tudjuk közös ügyünket győzelemre vinni, ha mindannyiunk örömét, bánatát jó! ismerjük. Felkérjük minden elvtársunkat, csatlakozzék ehhez a nagy akcióhoz, vegyen részt nemcsak amtmkájában is. Küldjünk leveleket az küldi, hanem pártunk országépítő lapszerkeszíésben azzal, hogy írásait el- Üj Dunántúlnak, írjuk meg, hogyan látjuk mi, kommunista dolgozók a világot, amelyben élünk s umelyet ki akarunk alakítani A somogybányafelcpx szabadszaksrerve- zc-t, nevében melegen köszöntőm a MKP déldunántúli lapját az Uj Dunántúlt. Szabadjon ezt az alkalmat mindjárt arra is felhasználni, hogy a termelés érdekében néhány elgondolásomat nyilvánosságra hozzam, mint amikkel a munkásság helyzetin is lehetne javítani: Helyesnek találnám, ha a bánya vezetősége oda hatna, hogy a törzsbányászokat (csillések) I előléptetnék segédvájárokká s a meg- 1 üresedett helyeket töltenék be internáltakkal. Javasolnám, hogy új technikai berendezésekkel, új fejtések feltárásával és több internált felhasználásával javítsuk a termelés arányát. Minél előbb oktassák ki munkájukra a segéderőket. Jobb szak- mányokkal kell munkakedvet teremteni és be kell vezetni a többmunka jutalmazását. Mindezek elmondására az késztet, hogy az internáltak erejét nem használják ki gazdaságosan, vannak munkahelyek, ahol segédvájárok cuilléznek. A szabadszakszervezet vezetősége minderre már rámutatott, de intézkedés nem történt. Szabadság! ÉRIESITEM kedves ismerőseimet, hogy szeptember hó elején iüsiszemai mtt-liZ2.S7.iif megnyitom. Kérem ismerőseim szíves pártfogását S«né Rechnttzer Bázsi. í*9 ellenére a vasárnapi szabadidejét ie feláldozta, hogy széntermelésükkel is budapesti gáz-, villany- c« ipari üzemek zavartalan munkáját biztosítsák. Meg kell említeni, hogy a pécsbánya- telepi internált bányászok is legnagyobbrészt önként jelentkeztek a vasárnapi rohammunkákra. Mindebből azt latjuk, hogy van a bányász társadalomban is egy nagy réteg, amelyik komolyan veszi, szívügyévé teszi az ország újjáépítését, viszont az internáltak soraiban is akadnak, akik bánva a múltban elkövetett hibáikat, őszintén és kemény munkával akarnak hozzájárulni, e szerencsétlen ország meggyógyításához. Amfg ilyen fiai vannak ennek a hazának. eddig Magyarországnak: Jó szerencsét! Piai? Ferenc bányász. Muss a nragszíffiigi iMrosMu Most, amikor a földreform a volt uradalmi cselédeket, mezőgazdasági munkásokat saját földjeiken dolgozó kisbirtokosokká tette, most lényegesen előtérbe lép a mezőgazdasági háziiparnok szociális vonatkozású jelentősége Is! Késő őszi napokon, az egész télen, a kora tavaszi napokon. — amikor nincs eUfoglaltsácjd a dolgozni akaró munkáskezeknek a mezőgazdaságban, ezekbon az időkben munkaalkalmat és ezzel fce- : eseti lehetőséget kell biztosítani a falvak lakóinak. A Kaposváron székelő Alsódunántúli Mezőgazdasági Kamara lapunk útján is arra hívja fel a kamarai szervezet falusi tagozatát: a községi mezőgazdasági bi- zottság'okat, de a községi termelési bizottságokat is, hogy jelentsék be levélben a kamarák, hol, melyik községben, milyen gazdasági háziipari munkák iránt van érdeklődés? A kamara a mutatkozó érdeklődés alapján az egyes gazdasági háziipari ügyekben segítségére lesz a községek gazdáinak. Isi ÚJ PÚMflWTÚL A somogybányateiepi szabadszakezervezet nevében Rózsa István elnök. • Örömmel értesültünk arról, hogy az Uj Dunántúl pártlap lett. Mi ilocskaiak azon leszünk, hogy megszervezzük olvasótáborát. Viszont az újság tárja1 fel az itteni helyzetet is. A svábság most azzal agitál, hogy visszakapják a házaikat, hatszáz négyszögöllel. Megesett, hogy egy sváb asszony, akinél állami ingóságok voltak, fejszével fenyegette meg az ötös bizottságot, ha el mer egy darabot vinni. S az az asszony pár nap múlva kiszabadult. Kiigényelte valaki. A telepesek nevében rendet kérünk. Szabadsági Varga Gyula, Ilocska 39. sz. • A pécebányatclepi szénbányában augusztus hóban sok bányász a heti 48 órai munkaidőn túl, a gyenge élelmezés Rákosi Mátyás elvtáis üdvözlő táviratára, mi a vasasi Fetőfi akna bányászai hálánkat azzal mutattuk ki, hogy 26-án újabb rohammunkát vállaltunk, mert felhívása parancs az öntudatos bányamun- káeságnak. Vass elvtárs felhívására most vasárnap háromszor szálltunk le a gázgyár részére a bányába és 320 csille szenet ástunk Budapestnek. Mi a jelen állapotban, a rossz élelmezés cs hiányos, rongyos ruhában, bakancs nélkül is teljesítjük kötelességünket, de a hideg beálltával, a hóban és fagyban vájjon tudjuk-e majd teljesíteni? Szabadság! Dir Mihály bányász. borfesyékgyár ftinnecn tsütíá© marisa! Budapest, VII. Damjanich-utea 58. sz. ■asOS^BUssavimat Az újhegyi attiószereiőműhetyben elkészüíi az első versenyműnket. Az újhegyi szerelömunkatársak látva a vállalat nehéz anyagi helyzetét elhatározták, hogy versenymunka keretében a bányamunkásság ellátásának biztosítása céljából autóroncsokból másféltonnás tehergépkocsit készítenek. Ez az elgondolás nagy lelkesedést váltott ki és Beucze Imre munkatárs vezetésével hozzákezdtek a roncsok felkutatásához és az alkatrészek gyűjtéséhez, s így sikerüli egyhónapi megfeszített munkával egy másléltonnás gyorstehergépkocsit üzembehelyezni. > A tehergépkocsi meg is tette első próba- útját, büszkén viselve a magyar és orosz- nyelvű feliratot „Pécsi Bányamüvek Üssz- munkássága". A versenymunkával dolgozó munkatársak minden dicséretet megérdemelnek s megérdemlik azt, hogy nevüket a nyilvánossággal is közöljük. A munkálatokban közvetlenül kivettp részét Benézz Imre, Árvái Gyula, Megyer Sándor, Mikulások Antal, Diósi János, továbbá Solymár Rókus, Grózdics László, Spittl Dénes, Chalupa Rezső, Rnppert Ferenc, Blumschein Dezső, Bodúnyx Sándor, Kodra Károly, Smaniotta Ferenc, Dézsi Béla és Adám Imre munkatársak. Köszönet illeti Czibulka Vilmos gépészeti igazgatót is, aki a munkatársaknak mindenben rendelkezésre állt, hogy ez a gép minél előbb elkészülhessen. Jószerencsét!- vV; 'U.T-'* *i*vn»»n' Új ruHája lesz, Ixa á 1 P £ D rnhafeslik »kei fest Lerakat: Budapest, V. O-u-’ca 27, 1, 1 A munkás femelési és fogyasztási szövetkezet jelentősége Történetinünfc fokiamon a munkásság forradalmi átalakulások útján többször kezebe ragadta a hatalmait. Ez a hatalom azonban rendszerint rövid ideig vuit csak kezében, mert a politikai győzelem után már nem Bortorta fontosnak a hatalom gazdasági megalapozását. Ezzel lemaradtak amögött a réteg mögött, amelynek jóformán egyetlen cletelcme a politika voit és értette a módját, hogy a gazdálkodásból gazdaságpolitikát csináljon, s így gazdaoágj úton nyerja Vissza politikai hatalmát. Ma még a politikai hatalom sincs teljesen a munkásság kezén, de » munkásság tanult a múltból é* tudja, hogy megerősítheti és megérő Bítve megtarthatja ezt a hatalmat, • na gazdaságilag erősen megalapozza, léhát, hogy ezt a nagyrészt már kezünkön levő hatalmat megalapozzuk gaz da- sagilag, 10 kehi győznünk a gazdasági téren ellenünk harcolókat Ellenünk harcolnak pedig azok, akik üzérkedő,- spekulációval teszik lehetetlenné a dolgozok életét, elégedetlenségre ősz- , tonzik ezzel a munkásokat a fennálló rendszer ellen, a így aláássák a demokratikus rendet. Ezeket úgy győzzük te, ha tevékenyegüknek gátat szabunk, tehetetlenné tesszük a spekulációt, úgy, ogy a munkásság ellátását kivesszük Kezükből es szövetkezeti alapon szorvez- meS- Azért szövetkezeti alapon, n e,r !gy a munkásság minden tagja LS™*- “íly * r*A háborúétól« időben láthattuk, hogy a szoxcfckezeti életnek milyen nagy. s/mte csodalatos hatása van a gazda- s«gi ecetben. Erre utalt a demokratikus Kw államok szövetkezeteinek pé'dája. hrre a példára gondolt a szakszervezet, amikor a szervezett munkásság részére megalakította a Munkás Általános Fogyasztása Szövetkezetét. A Szövetkezet, ha nem is dicsekedhetik nagy eredményekkel, rohaznlépésekben fejlődik ahhoz a formájához, amelyben kitűzött cellát elérheti. Az eredmények kicsinyek, mert kicsibeti kezdte a'Szövetkezet is működését. Olyan kiö értékű üzletrészeket bocsátott ki, hogy azokat a legszegényebb szervezett munkás is meg tudja venni, s i£y tokéje is coak lassan növekedett De inár kezdetben népszerűvé vált Tudjuk pl, hogy a burgonya ára mennyire emelkedőben volt mindaddig, ndg megjelent a szövetkezet olcsó burgonyájával. Ennek hatására a kereskedők kénytelenek voltuk lejebb szál1!ni az árakkal cs csakhamar egymás árait nyomták le, úgyhogy néhány nappal később olcsóbban adták a krumplit, mint a Szövetkezet. A burgonya tudvalevőleg fontos clclmicikk, de ezenkívül sok más cikk beszerzését is lehetővé tette az, hogy éppen n legszegényebb ncpréteg, a bányászság százával jegyezte cs jegyzi ma is az üzletrészeket. Ez egyébként mutatja azt is, hogv a munkásság, a bányászság rájött 'arra, milyen fontos u szövetkezet szerepe, éa így biztosítva láthatjuk a demokratikus államszervezet jövőjét, mert — a múlttal elentetben — most a munkásság i* tudatában van annak, hogy mennyiro fontos a politikai hatalom gazdasági megalapozása. Ma már a kormány is belátja, hogy aí újjáépítést jelentősen meggyorsítja, ha ezeket a munkás fogyasztási szövetkezeteket támogatja, mert sajnos az újságokból is olvashatjuk, hogy egye* nagyvállalkozók, akik kölcsönöket kapnak a kormánytól az újjáépítési célokra, önző, nyerészkedésre fordították azokat. Ezért a kormány minden támogatást megad és remélhetőleg meg is íoí adni. hogy a szövetkezetek mine! gyorsabban megerősödjenek, s így ha tetszik, ha nem, ezek a fogyasztási szövetkezetek letörik az üzérkedést, spekulációt. A Munkás Általános Termelési úi Fogyasztási Szövetkezet és az. hogy * szakszervezetekben az ipari munkásság mellett ott van a szelein iség és a mezó gazdasági munkásság, fogja biztosítani a szervezett munkásság részére azt :<í . egységet, amellyel megr.tlupozhalja po i Etikai és gazdasági hatalmút, ez ped'í alapja lesz az igazi népi, demokráciái ivek, az igazi és becsületes életnek. Lakatos József
