Új Dunántúl, 1945. szeptember (2. évfolyam, 193-217. szám)

1945-09-18 / 206. szám

Világ, flcMkfaicd ^jguúJ^eJUk! R«f a manítésogységen fci’rcw'ői léífí Mini hozni n ntttttrá$ és pneasrlcgységcl akkor lehet csak komoly nemzeti egységről beszélni. Rákost Rákosi Máfiyás elvtársi A pártokba SXlVár^é az igazi demokráciáról s külpolitikai helyzetünkről lueszéit a két munkáspárt rákoscsa&at közös nagygyűlésén A kisiparosokról is beszélt Rákosi Mátyás elvtársunk a rákoscsabai hatalmas népgy ülésen és ezzel ismét egy olyan kérdést ve­tett fel, amely régi fájdalmas pontja a magyar nemzet életének cs megol­dásra vár. A kisiparosság helyzete eddig meglehetősen tisztázatlan volt, maguk az érdekeltek sem látták tisz­tán, hogy milyen helyet foglalnak el tarsadalmilag a nemzet testében. A társadalom osztály rétegeződésében úgy érezték valahogy magukat, mint az a bizonyos, aki két szék közül a pad alá esett. Nem számítottak az uralkodó osztályhoz, hiszen elnyomot­tak voltak maguk is, nem számítottak a kizsákmányolókhoz, hiszen marxi értelmezésben kizsákmányoló az, aki nem munkájából, hanem tőkéje hoza­mából és igy közvetve vagy közvetle­nül más emberek munkájából él. Márpedig ki tagadná, hogy a kisiparos maga is dolgozik üzemében, sőt nein egyszer többet dolgozik, mint akár­hány munkása. Viszont ugyancsak a marxi közgazdaságtan szerint a prole­tárok nagy osztályába sem voltak be­sorozhatok, mert proletár az, aki termelő eszköznek birtokában nincs és igy munkaereje bérbeadásából kénytelen megélni- És a kisijjaros bi­zony rendelkezik termelő eszközökkel és munkaerejét sem adja másnak bérbe. Az elmúlt időkben a kisiparos nem találva meg reális helyét az osztá­lyokban, ugyanúgy viselkedett bizo­nyos mértékig, mint a tisztviselő- intellektuális réteg, megalkotott ma, gának? egy lépcsőfokot a két osztály között lefelé rúgni igyekezett, felfele kapaszkodni. Eszmevilágában remény­telenül arra törekedett, hogy magát a tőkés réteggel minél közelibb rokon­ságba hozza, de fájdalmasan érintette, hogy szerelme egyoldaliinak bizonyult. Most Rákosi Mátyás elvtársunkon keresztül a proletariátus kinyújtotta baráti kezét a kisiparosság felé. Meg­adta a lehetőséget arra, hogy ez u mindig olyan mostohán kezelt réteg végre megtalálja a helyét a munkás­ság nagy családjában. A proletárosz­tály kinyilvánította, hogy nem tekinti idegennek, ellenségnek, kizsákmányo- lónak a becsületesen dolgozó kisipa­rost. A kisiparosságnak első alkalma ez az évszázados sehovátaríozás után, hogy testvéri közösségre lépjen azok­kal, akikkel műhelyében együtt dol­gozik és akiknek gondja, baja és örö­me mindig is a saját gondját, baját és örömét jelentette. Talán ha néhány évvel ezelőtt történik ez a kéznyujtás, méltatlankodva utasította volna vissza a kisiparosság, mert deklasszálódásnak érezte’ volna, rangon aluli kapcsolat­nak a munkássággal való házasságkö­tést. Ma azonban kitüntetés és a leg­nagyobb megbecsülés jele az, ha a mnnkásság valakit a maga soraiba biv, mert ma mar mindenki látja, hogy a munkásság és parasztság az, akikre a nemzet mint egyetlen szilárd alapra támaszkodhat. Nem kétséges, hogy a kisiparosság i örömmel ragadja meg a felé nyújtott kezet és ezzel ismét újabb halálos se­bet ejt a letűnt korszak végzetesnek hiz.onv ült, törtetésben és könyöklős­ben kicsúcsosodó kaszt-ideológiáján. (r. Í-) Budapestről jelentik: Vasárnap délután hatalmas aranyú népgyűlést. ren­dezett a rákoscsabai sporttelepen a két munkáspárt. Szakasits Árpád, a Szociáldemo­krata Párt vezére hangoztatta, hogy a mostani választásokon mindenki meg­győződése, szabad akarata szerint sza­vazhat. A demokrácia szabad hazát akar, szabad földön szabad népnek. Kevés a kenyér, sok mindenféle hiányzik, mégis kiállunk a nép elé bizalmat kérünk tőle. A töke és az ipar urai játszanak a tűzzel, minden zugban ott leselkedik a gazdasági és politikai reakció. A dolgozók jogosan követelhetik annak az elvnek az érvényesülését, hogy csak a munka mentheti meg az országot. A kisiparosok, kiskereskedők és szellemi emberek közös érdeke, hogy a két nagy Nagyon sok a panasz g kisiparosok ré­széről is. Én azt mondom, hogy a nagy mozdonyépités és országépités közben. egy kissé megfeledkeztünk a kisipa­rosokról. Ideje, hogy erre ráesz­méljünk és most pótoljuk azt, amit ese'leg elhanyagoltunk. Nagy érdeklődés nyilvánult meg vidé­ken a választásokkal Szemben, — mon­dotta atovábbiak során Rákosi elvtárs. A vidék munkásai és parasztja; a leg­nagyobb megértéssel fogadták azt a tényt, hogy Budapesten a kommunista és szociáldemokrata párt közös listán indul. Rákosi elvtárs ezután a nők választó­jogának kérdésével foglalkozott és hang­súlyozta. hogy a nőknek élniök kell sza­vazati jogukkal. A választásokkal kap­csolatban Rákosi elvtárs hangoztatta, hogy a két nagy munkáspárt olyan vá­lasztójogot dolgozott ki. amelyet bátran tekinthetünk Európa legmo-^ dernebb választójogának. A demokrata pártoknak semmi okuk sincs félni a választásoktól, különösen nincs oka a két munkáspártnak. A mi érdekünk az, hogy a választások a le­hető. legnagyobb rendben, fegyelmezet­ten, rendzavarás nélkül folyanak le. A reakció, amely nyilt csatában elvesztette az ütközetet, most hátsó ajtókon, áluta- kon próbálkozik visszatérni a politikai frontra, beszivárog azoknak a pártoknak jobbszárny ára, amelyekről feltételezi, hogy közel vannak hozzánk. Ilyen pártnak tekinti a reakció a Kis­gazdapárt jobbszárnyát. Az ember gyak­ran tapasztalja a Kisgazdapárttal kapcso­latban, hogy a balkéz nem tudja mit csinál a jobb kéz és úgy néz ki, hogy nem a balkéz a gazda, liánéin a jobbkez. Ha az ember a Kis Újságot olvassa ak­kor néha nem hisz a szemének, különö­sen ha a vidék számára kiadott példá­nyokat olvassa, Azt látjuk, hogy egész leplezetlenül arra uszítanak a vidéken, hogy ne adjanak enni a fővárosnak. Még el sem kezdődtek a választások, még nem is tudjuk, hogy mikor lesznek és máris olvashattuk a Kis Újság fenyegető cikkét; Ha pedig a választások nem tesz­nek tiszták, nem lesznek fegyelmezettek, akkor mi inkább visszalépünk a válasz­tásoktól. Láttuk, hogy mi volt Bulgária­munkáspárt győzzön. Szakasits Árpád után a Magyar Kom­munista Párt nevében Rákosi Mátyás elvtárs mondott hosszabb beszédet. Be­széde elején ismertette azokat a bajokat és hiányokat, amelyek a vidéken fel­merültek. — Kiderült — mondotta Rákosi elv­társ —, hogy bármilyen jó és helyes volt a földreform törvényének az az in. tézkedésc, amely a városi ipar munká­sainak, kisiparosainak, kispolgárainak megadta a lehetőséget, hogy házhelyhez jussanak, ezt a törvényt nem hajtották végre, összeírták ugyan a hazhelyigény- lóket, de házhelyet nem adtak nekik. A földhözjuttatottak jogviszonyai teljesen tisztázatlanok, mert nem írták még be az új földeket, az új gazdák még nem kapták meg a telekkönyvi kivonatot. ban. mivel próbálkoztak Romániában és tudjuk, hogy mi van ‘Görögországban. És mi nem akarunk olyan demokráciák ahol fi munkások közé gépfegyverrel lőnek és tankokat vonultatnak fel ellenük. Budapestről jelenti a MOT: A» j Országos Nemzeti Bizottság szeptem­ber l?-én délután ülést tartott. Az ülésen kizárólag a^ok felett a kérel­mek felett döntött a bizottság, ame­lyekben a Magyar Nemzeti Függctltm- ségi Front pártjain kívül álló pártok kérelmezték a választásokon való részvétel engedélyezését. Demokrati­kus Néppárt elnevezés alatt két ké­relem érkezett a bizottsághoz. A bi­zottság Barankovics István kérelmé­nek helyt adott, Pálfy József hasonló kérelmét elutasította. A Magyar Ra­dikális Párt kérelmének az Országos Nemzeti Bizottság helytadott és indu­lásukat a választásokon engedélyezte. Hétfőn délután öt órakor nyitotta meg dr. Boros István főispán Pécs város törvényhatóságának ülését. A főispán megnyitószavai után Tolnai József polgármester tette meg Jelen­tését, amit a bizottság egyhangúan elfogadott. Ezután került sor Baranya vármegye cs Pécs város rendőrfőka­pitányának és a politikai osztály ve­zetőjének jelölésére. A bizottság tit­kos szavazás utján 4‘f szavazatot adott Mi.pker Adám, 27 szavazatot pedig Vörös László rendőrfőkapitány mellett. Dr. Boros István főispán a szavazás alapján bejelentette, hogy a bizottság első helyen Minker Államot, második helyen pedig Vörös Lászlót jelölte. Az ered­mény kihirdetése «tán a karzaton és folyosókon tartózkodó nagy. Mi olyan demokráciát akarunk, ahol a munkásnak, a parasztnak, a haladó ér­telmiségnek van szava és ezt a demokrá­ciát körömmel és foggal fogjuk védeni. Bármit beszélnek a reakcióról, meg kell mondani, hogy megijedve nem va­gyunk tőlük. A magyar demokráciának hatalmas kül- és belpolitikai támaszai, vannak. Nézzetek körül a határokon, néz­zetek délre Tito Jugoszláviájára, nézzetek letre Groza Romániájára, nézzétek északkeleten új szomszédunkat a Szov­jetuniót és akkor megértitek, hogy n magyar demokráciának más külpo­litika! támaszai vannak, mint. ait * reakció szeretné. Belpolitikádat pedig nézzetek a két munkáspártra. Mindkettő erős és öntuda­tosan vállvetve harcol, közösen fámé. gafja és védi a szakszervezeteket, erő­sen tartja széles vállain a magyar de­mokrácia legnagyobb súlyát és legyetek meggyőződve róla, hogy közösen fogja győzelemre vinni a munkásegység, az embert szabadság vörös lobogó,út.. Rákosi Mátyás elvtárs beszédét sűrűn szakította félbe a uépgryűlés hállgatósá gának hangos tetszésnyilvánítás*. A Magyar Nők Demokratikus Szövet­ségé kérelme az Országos Nemzeti Bizottság tagjainak osztatlan megér­tésével ialúlkozótt. A beterjesztett ké­relem alapjan a bizottság úgy h<#á rozutt, hogy felszólítja a Magyar Nem zeti Függetlenségi Frontba tömörült pártokat, hogy a Magyar Nők Demo­kratikus Szövetségének tagjait minél nagyobb szántban vegyék fel listájuk­ra, támogassák és méltó helyet bizt-v. sítsanak az új nemzetgyűlésen. Az Értelmiségi Osztály Ősi Demokratikus Párt kérelmét, valamint a Nemzeti Demokrata Párt kérelmét az Országos Nemzeti Bizottság elutasította. szánni hallgatóság heves tüntetés­ben tört ki Vörös László mellett. A bizottsági ülés további folyamán a politikai osztály vezetőjének első helyen dr. Gál rendőrkapitányt, má­sodik helyen pedig Körmendi rendőr­tanácsost jelölte, majd az Ágosion-téri plébániatemplom plcbánosi állásának betöltése került napirendre. A város, mint a plébánia kegyura, ugyancsak titkos szavazás utján Prrr Viktorral szemben dr. Magyar fófiszfe.Jendőt je­lölte ki a plébános! állás betöltésére. k közgyűlés további lefolyása ez­után már izgalom mentes volt. ameny- nviben a többi napirendi pontok nél­külözték azt a gyiianyagot, amely a* előző pontoknál az izgalmat kiváltotta. A közgyűlés lefolyásáról holnapi szá­munkban különben részletes tudósítás» fogunk közölni. Ahol nem tucS^a a kéz, mii csinál a feaS Két isi ©irt indulását ©«gecféiyeslék- a választásokon Viharosa ülést tartott a városi törvényhatósági bizottság

Next

/
Oldalképek
Tartalom