Új Dunántúl, 1945. szeptember (2. évfolyam, 193-217. szám)
1945-09-18 / 206. szám
Világ, flcMkfaicd ^jguúJ^eJUk! R«f a manítésogységen fci’rcw'ői léífí Mini hozni n ntttttrá$ és pneasrlcgységcl akkor lehet csak komoly nemzeti egységről beszélni. Rákost Rákosi Máfiyás elvtársi A pártokba SXlVár^é az igazi demokráciáról s külpolitikai helyzetünkről lueszéit a két munkáspárt rákoscsa&at közös nagygyűlésén A kisiparosokról is beszélt Rákosi Mátyás elvtársunk a rákoscsabai hatalmas népgy ülésen és ezzel ismét egy olyan kérdést vetett fel, amely régi fájdalmas pontja a magyar nemzet életének cs megoldásra vár. A kisiparosság helyzete eddig meglehetősen tisztázatlan volt, maguk az érdekeltek sem látták tisztán, hogy milyen helyet foglalnak el tarsadalmilag a nemzet testében. A társadalom osztály rétegeződésében úgy érezték valahogy magukat, mint az a bizonyos, aki két szék közül a pad alá esett. Nem számítottak az uralkodó osztályhoz, hiszen elnyomottak voltak maguk is, nem számítottak a kizsákmányolókhoz, hiszen marxi értelmezésben kizsákmányoló az, aki nem munkájából, hanem tőkéje hozamából és igy közvetve vagy közvetlenül más emberek munkájából él. Márpedig ki tagadná, hogy a kisiparos maga is dolgozik üzemében, sőt nein egyszer többet dolgozik, mint akárhány munkása. Viszont ugyancsak a marxi közgazdaságtan szerint a proletárok nagy osztályába sem voltak besorozhatok, mert proletár az, aki termelő eszköznek birtokában nincs és igy munkaereje bérbeadásából kénytelen megélni- És a kisijjaros bizony rendelkezik termelő eszközökkel és munkaerejét sem adja másnak bérbe. Az elmúlt időkben a kisiparos nem találva meg reális helyét az osztályokban, ugyanúgy viselkedett bizonyos mértékig, mint a tisztviselő- intellektuális réteg, megalkotott ma, gának? egy lépcsőfokot a két osztály között lefelé rúgni igyekezett, felfele kapaszkodni. Eszmevilágában reménytelenül arra törekedett, hogy magát a tőkés réteggel minél közelibb rokonságba hozza, de fájdalmasan érintette, hogy szerelme egyoldaliinak bizonyult. Most Rákosi Mátyás elvtársunkon keresztül a proletariátus kinyújtotta baráti kezét a kisiparosság felé. Megadta a lehetőséget arra, hogy ez u mindig olyan mostohán kezelt réteg végre megtalálja a helyét a munkásság nagy családjában. A proletárosztály kinyilvánította, hogy nem tekinti idegennek, ellenségnek, kizsákmányo- lónak a becsületesen dolgozó kisiparost. A kisiparosságnak első alkalma ez az évszázados sehovátaríozás után, hogy testvéri közösségre lépjen azokkal, akikkel műhelyében együtt dolgozik és akiknek gondja, baja és öröme mindig is a saját gondját, baját és örömét jelentette. Talán ha néhány évvel ezelőtt történik ez a kéznyujtás, méltatlankodva utasította volna vissza a kisiparosság, mert deklasszálódásnak érezte’ volna, rangon aluli kapcsolatnak a munkássággal való házasságkötést. Ma azonban kitüntetés és a legnagyobb megbecsülés jele az, ha a mnnkásság valakit a maga soraiba biv, mert ma mar mindenki látja, hogy a munkásság és parasztság az, akikre a nemzet mint egyetlen szilárd alapra támaszkodhat. Nem kétséges, hogy a kisiparosság i örömmel ragadja meg a felé nyújtott kezet és ezzel ismét újabb halálos sebet ejt a letűnt korszak végzetesnek hiz.onv ült, törtetésben és könyöklősben kicsúcsosodó kaszt-ideológiáján. (r. Í-) Budapestről jelentik: Vasárnap délután hatalmas aranyú népgyűlést. rendezett a rákoscsabai sporttelepen a két munkáspárt. Szakasits Árpád, a Szociáldemokrata Párt vezére hangoztatta, hogy a mostani választásokon mindenki meggyőződése, szabad akarata szerint szavazhat. A demokrácia szabad hazát akar, szabad földön szabad népnek. Kevés a kenyér, sok mindenféle hiányzik, mégis kiállunk a nép elé bizalmat kérünk tőle. A töke és az ipar urai játszanak a tűzzel, minden zugban ott leselkedik a gazdasági és politikai reakció. A dolgozók jogosan követelhetik annak az elvnek az érvényesülését, hogy csak a munka mentheti meg az országot. A kisiparosok, kiskereskedők és szellemi emberek közös érdeke, hogy a két nagy Nagyon sok a panasz g kisiparosok részéről is. Én azt mondom, hogy a nagy mozdonyépités és országépités közben. egy kissé megfeledkeztünk a kisiparosokról. Ideje, hogy erre ráeszméljünk és most pótoljuk azt, amit ese'leg elhanyagoltunk. Nagy érdeklődés nyilvánult meg vidéken a választásokkal Szemben, — mondotta atovábbiak során Rákosi elvtárs. A vidék munkásai és parasztja; a legnagyobb megértéssel fogadták azt a tényt, hogy Budapesten a kommunista és szociáldemokrata párt közös listán indul. Rákosi elvtárs ezután a nők választójogának kérdésével foglalkozott és hangsúlyozta. hogy a nőknek élniök kell szavazati jogukkal. A választásokkal kapcsolatban Rákosi elvtárs hangoztatta, hogy a két nagy munkáspárt olyan választójogot dolgozott ki. amelyet bátran tekinthetünk Európa legmo-^ dernebb választójogának. A demokrata pártoknak semmi okuk sincs félni a választásoktól, különösen nincs oka a két munkáspártnak. A mi érdekünk az, hogy a választások a lehető. legnagyobb rendben, fegyelmezetten, rendzavarás nélkül folyanak le. A reakció, amely nyilt csatában elvesztette az ütközetet, most hátsó ajtókon, áluta- kon próbálkozik visszatérni a politikai frontra, beszivárog azoknak a pártoknak jobbszárny ára, amelyekről feltételezi, hogy közel vannak hozzánk. Ilyen pártnak tekinti a reakció a Kisgazdapárt jobbszárnyát. Az ember gyakran tapasztalja a Kisgazdapárttal kapcsolatban, hogy a balkéz nem tudja mit csinál a jobb kéz és úgy néz ki, hogy nem a balkéz a gazda, liánéin a jobbkez. Ha az ember a Kis Újságot olvassa akkor néha nem hisz a szemének, különösen ha a vidék számára kiadott példányokat olvassa, Azt látjuk, hogy egész leplezetlenül arra uszítanak a vidéken, hogy ne adjanak enni a fővárosnak. Még el sem kezdődtek a választások, még nem is tudjuk, hogy mikor lesznek és máris olvashattuk a Kis Újság fenyegető cikkét; Ha pedig a választások nem tesznek tiszták, nem lesznek fegyelmezettek, akkor mi inkább visszalépünk a választásoktól. Láttuk, hogy mi volt Bulgáriamunkáspárt győzzön. Szakasits Árpád után a Magyar Kommunista Párt nevében Rákosi Mátyás elvtárs mondott hosszabb beszédet. Beszéde elején ismertette azokat a bajokat és hiányokat, amelyek a vidéken felmerültek. — Kiderült — mondotta Rákosi elvtárs —, hogy bármilyen jó és helyes volt a földreform törvényének az az in. tézkedésc, amely a városi ipar munkásainak, kisiparosainak, kispolgárainak megadta a lehetőséget, hogy házhelyhez jussanak, ezt a törvényt nem hajtották végre, összeírták ugyan a hazhelyigény- lóket, de házhelyet nem adtak nekik. A földhözjuttatottak jogviszonyai teljesen tisztázatlanok, mert nem írták még be az új földeket, az új gazdák még nem kapták meg a telekkönyvi kivonatot. ban. mivel próbálkoztak Romániában és tudjuk, hogy mi van ‘Görögországban. És mi nem akarunk olyan demokráciák ahol fi munkások közé gépfegyverrel lőnek és tankokat vonultatnak fel ellenük. Budapestről jelenti a MOT: A» j Országos Nemzeti Bizottság szeptember l?-én délután ülést tartott. Az ülésen kizárólag a^ok felett a kérelmek felett döntött a bizottság, amelyekben a Magyar Nemzeti Függctltm- ségi Front pártjain kívül álló pártok kérelmezték a választásokon való részvétel engedélyezését. Demokratikus Néppárt elnevezés alatt két kérelem érkezett a bizottsághoz. A bizottság Barankovics István kérelmének helyt adott, Pálfy József hasonló kérelmét elutasította. A Magyar Radikális Párt kérelmének az Országos Nemzeti Bizottság helytadott és indulásukat a választásokon engedélyezte. Hétfőn délután öt órakor nyitotta meg dr. Boros István főispán Pécs város törvényhatóságának ülését. A főispán megnyitószavai után Tolnai József polgármester tette meg Jelentését, amit a bizottság egyhangúan elfogadott. Ezután került sor Baranya vármegye cs Pécs város rendőrfőkapitányának és a politikai osztály vezetőjének jelölésére. A bizottság titkos szavazás utján 4‘f szavazatot adott Mi.pker Adám, 27 szavazatot pedig Vörös László rendőrfőkapitány mellett. Dr. Boros István főispán a szavazás alapján bejelentette, hogy a bizottság első helyen Minker Államot, második helyen pedig Vörös Lászlót jelölte. Az eredmény kihirdetése «tán a karzaton és folyosókon tartózkodó nagy. Mi olyan demokráciát akarunk, ahol a munkásnak, a parasztnak, a haladó értelmiségnek van szava és ezt a demokráciát körömmel és foggal fogjuk védeni. Bármit beszélnek a reakcióról, meg kell mondani, hogy megijedve nem vagyunk tőlük. A magyar demokráciának hatalmas kül- és belpolitikai támaszai, vannak. Nézzetek körül a határokon, nézzetek délre Tito Jugoszláviájára, nézzetek letre Groza Romániájára, nézzétek északkeleten új szomszédunkat a Szovjetuniót és akkor megértitek, hogy n magyar demokráciának más külpolitika! támaszai vannak, mint. ait * reakció szeretné. Belpolitikádat pedig nézzetek a két munkáspártra. Mindkettő erős és öntudatosan vállvetve harcol, közösen fámé. gafja és védi a szakszervezeteket, erősen tartja széles vállain a magyar demokrácia legnagyobb súlyát és legyetek meggyőződve róla, hogy közösen fogja győzelemre vinni a munkásegység, az embert szabadság vörös lobogó,út.. Rákosi Mátyás elvtárs beszédét sűrűn szakította félbe a uépgryűlés hállgatósá gának hangos tetszésnyilvánítás*. A Magyar Nők Demokratikus Szövetségé kérelme az Országos Nemzeti Bizottság tagjainak osztatlan megértésével ialúlkozótt. A beterjesztett kérelem alapjan a bizottság úgy h<#á rozutt, hogy felszólítja a Magyar Nem zeti Függetlenségi Frontba tömörült pártokat, hogy a Magyar Nők Demokratikus Szövetségének tagjait minél nagyobb szántban vegyék fel listájukra, támogassák és méltó helyet bizt-v. sítsanak az új nemzetgyűlésen. Az Értelmiségi Osztály Ősi Demokratikus Párt kérelmét, valamint a Nemzeti Demokrata Párt kérelmét az Országos Nemzeti Bizottság elutasította. szánni hallgatóság heves tüntetésben tört ki Vörös László mellett. A bizottsági ülés további folyamán a politikai osztály vezetőjének első helyen dr. Gál rendőrkapitányt, második helyen pedig Körmendi rendőrtanácsost jelölte, majd az Ágosion-téri plébániatemplom plcbánosi állásának betöltése került napirendre. A város, mint a plébánia kegyura, ugyancsak titkos szavazás utján Prrr Viktorral szemben dr. Magyar fófiszfe.Jendőt jelölte ki a plébános! állás betöltésére. k közgyűlés további lefolyása ezután már izgalom mentes volt. ameny- nviben a többi napirendi pontok nélkülözték azt a gyiianyagot, amely a* előző pontoknál az izgalmat kiváltotta. A közgyűlés lefolyásáról holnapi számunkban különben részletes tudósítás» fogunk közölni. Ahol nem tucS^a a kéz, mii csinál a feaS Két isi ©irt indulását ©«gecféiyeslék- a választásokon Viharosa ülést tartott a városi törvényhatósági bizottság
