Új Dunántúl, 1945. szeptember (2. évfolyam, 193-217. szám)
1945-09-08 / 199. szám
Szívesen tamuTgmh a szovjet, mint n.z tmgohzász demokráciáiét, de elsősorban magyar talajból sarjadt demokráciát akarunk Rákosi fi. ÉVFOLYAM 199. SZÁM. ÁRA: 4 PENGŐ ‘ PÉCS, 1945. SZEPTEMBER 8. SZOMBAT. Számadás Pesten Az egész magyar nemzet feszült ér- Űeklődéssel várta az ideiglenes nemzet- gyűlés első budapesti ülésszakát, hiszen ez az első alkalom,' hogy az ország legfelsőbb demokratikus képviselete hiánytalanul ült össze és azzal, hogy a régi parlament üléstermét megtöltötte, formailag is átvette annak törvénykezési szerepet. A feszült figyelmet, amivel a közvélemény ezt az ülésszakot kíséri, még fokozza az a körülmény is, hogy az ideiglenes nemzetgyűlésnek ez nemcsak az első, de egyúttal az utolsó ülésszaka is. a törvénykezés házában. Végül, de nem utolsó sorban, érthetővé teszi a fokozott érdeklődést az a köztudomású körülmény is, hogy ez az ülésszak hivatott eldönteni a magyar közélet legégetőbb és legdöntőbb kérdését, az új demokratikus választó- tagot. És mégis, annak ellenére, hogy ss ideiglenes nemzetgyűlés mostani útés- eeakának külső körülményei és programszerű célkitűzése valóban sorsdöntő nemzetünk jövőjére nézve, legna- Etyobb jelentőségét nem abban latjuk, amit el fog dönteni, hiszen aligha lehet bárki előtt kétséges a most tető alá hozandó új választójog szelleme. Legalább olyan jelentősége cmek az iiles- üzaknak, hogy máris összeülésének első napján, robbanó erejű feleletet adott egy egész sor kérdésre, amit nton-ctfélen hallhatunk, amelyre masában mindenki tudta is a választ, de Hyen pregnánsan, ilyen tömörül meg-- válaszolni rá a polgárok nagyrésze aligha tudott. Hányszor hallottuk kétségek közt feltenni a kérdést: vájjon tényleg demokrácia-«, ami ma itt kialakulóban van? Hányszor hallottuk az elkeseredés szavait elhangzani afelett, hagysz új magyar rendszer tehetetlen, lassti, nem végez el semmit. Nos ezekre a kérdésekre adta meg B maga pregnáns, minden kétséget kizáró válaszát az ideiglenes nemz.ct- gyiilés első ülése. Alig van ember, aki ne őszinte csodálkozással, ne mélységes meglepetéssel olvasta volna Dalnoki Miklós Béla miniszterelnök nagy beszámolóját arról, hogy mit végzett nz elmúlt háromnegyed év alatt az ideiglenes nemzeti kormány. Aki figyelmesen tekintette végig a demokratikus rendelkezéseknek és intézkedéseknek ezt a hatalmas seregszemléjét, az önkénytelenül is csodálkozva kérdezte meg önmagától: lehetséges ez? Valóban így volt, hogy kilenc hónap alatt ennyi mindent alkottak? Valóban így volt. Ezen a seregszemlén tárult elénk nz ideiglenes nemzeti kormány rendelkezéseinek végtelen sokoldalúsága és nz a tény-, hogy minden rendelkezését valóban a helyesen felfogott demokratikus szellem hatotta át. És rádöbbenhettünk arra, hogy ha kcvcseltük eddig a kormány munkáját, ha ngy éreztük, hogy tehetetlen, ügyetlen, vagy lassú, ha ugj/ láttuk, kegy a problémákat, amelyeknek megoldását magára vállalta, közel sem lodta maradéktalanul megoldani, úgy R*ért nem a kormány tehetetlenségét kell okolnunk, mert ez a kormány ki- fene hónap nlatt tobet tett a magyarig érdekében, mint más kormányok kilenc év alatt, sőt bizonyos szempontokból az egész magyar történelem kileneszáz esztendő alatt. És hogy ez mégis kevésnek tűnt előttünk, annak magyarázatára immár könnyen rájöhetünk: tnlságosan mélyről kellett felemelni a nemzetet ahhoz, hogy kilenc hónap alatt odáig emelhessék, hogy ez a nemzet valóban életképesnek érezze magát. Túl sok volt a rombolás erkölcsi és anyagi egyaránt ahhoz, hogy kilenc hónap alatt lélekben és gyárakban újra lehetett volna építeni azí. Aztán a másik kérdés: hogy demokrácia-e az, ami ma itt van? Emlékezzünk csak vissza, mi! mondott a nemzetgyűlés második napján Rákosi Mátyás. ^Szívesen tanulunk úgy n szovjet, mint az angolszász demokráciától, de hangsúlyozzuk, hogy mi elsősorban magyar talajból sarjadt demokráciát akarunk.“ Vagyis olyan demokráciát akarunk, amilyen még nem volt a világon, amilyen meg nem volt a magyarság ezeréves történetében: magyar demokráciát. Magyar demokráciát, nmely magában egyesíti a már kialakult demokráciák valamennyi helyes es jő tulajdonságait, de ugvamakkor izzig-vérig magyar is. \ francia demokrácia kialakulása évtizedekig tartott, az angol demokrácia közel 150 évig fejlődött, amíg inai formájában kialakult, a szovjet demokráciának is hosszú évek kellettek, amíg megtalálta igazi hangját, megtanulni n maga útját járni. Hogy kívánhatjuk tehát, hogy a magyar demokrácia már fc-ií hónapos vagy kilenc hónapos korában hibátlanul beszéljen és szilárd lábakon, tipegés és bukdácsolás nélkül álljon a maga labára. De hogy a magyar csecsemő igenis demokrácia, azt a nemzetgyűlésen megmutatott arcvonásaiból máé n leg- kéíelkedőbb is felismerheti. Még nem kialakult, a hangja még. mutálhat, més bukdácsolhat is sokai és nyújtogathatja kis kézét n távoli nap felé. amíg megtanul helyesen, perspektivikusan látni, de ejőbh-n.tóhb érceshan- i gii. szilárd léptű, biztos szemű demokrácia lesz belőle, ezt bizonyítja a most ülésező ideiglenes nemzetgyűlés. Néhány hónap csupán és az ..ideiglenes“ szót végleg töröljük úgy n nemzetgyűlés, mint a kormány neve elől. Ez nz ideiglenesség talán nem is csecsemőkora, hanem csupán bábája volt n most születő magyar demokráciának, de mindenkinek el kel! ismernie, derék, kötelességtudó bába volt cs jól végezte munkáját. A végleges nemzetgyűlésnek és a végleges kormán;. nnk nem is lehet szebb' feladata, minthogy méltónak bizonyuljon ideiglenes elődjéhez és ugyanúgy a nemzeti egység és a jobb magyar jövő tudnia hassa át. mint elődjét. Hogy pedig ez valóban így legyen, az csak rajtunk áll, rajtam és rajiad magyar választó, mert u te szavadtól fiigg, hogy az új nemzetgy ülés és kormány összetétele valóban demokratikus legyen, valóban a népi egység alapján álljon. Ennek pedig csak egy feltétele von: töbé soha szóhoz nem engedni azokat, akik egyedül felelősek azért, hogy az újjáépítés munkája ilyen hatalmas teljesítmény piciiéit is kevésnek látszik ahhoz, hogy rombolásukat 'helyrehozza, vagyis ami ennek egyetlen biztosítéka: oda szavazni.- ahol a demokrácia harcos szellemét leginkább biztosítottnak látod. Révész Gy. István. Törvénnyé lesznek: hadüzenet, a fegyverszünet, a föld* reform és a népiniráskedás Leszavazott egy kisgazdapárti indítványt a nemzetgyűlés Budapestről jelentik: A képviselőhöz: mai ülését 11 órakor nyitotta meg Zse- dényi Béla elnök. A napirend szerint az ideiglenes nemzetgyűlés ügyrendjét tár- tárgyalták. Az előadó ismertette a terve- i zotet, amely az 1939, évi házszabályok alapján készült. Szeder Ferenc a javaslathoz hozzászólva indítványozta, hogy a tervezetet sokszorosítsák és osszák ki a képviselők között. A Ház ezt az indítványt elfogadta és így az ügyrendi javaslatot egyelőre levettek a napirendről. F.zután áttértek a miniszterelnöknek a kormány által kiadott rendeletek ügyeben tett előterjesztésére. A miniszterelnök ebben arra kéri a Házat, hogy az ideiglenes nemzeti kormány által kibocsátott rendé- letek közül négyei, mégpedig a Németországnak »zóló hadüzenete«, h fegyverszüneti egyezmény tárgyában tett kormány intézkedéseket, továbbá a nagybirtokrendszer megszüntetéséről cs a népbiróskodásról szóló rcndeleteket emelje törvényerőre. A többi rendelet törvényeiére való emelését a kormány nem tartja seftit »égésnek. Kéri továbbá a miniszterelnök előterjesztésében, hogy hatalmazza fel * nemzetgyűlés a kormányt, bogv ezeket a recdele'ei két a szükséghez képest hatályon kívül helyezhesse, módosíthassa, vagy kiegészíthesse. A javaslathoz hozzászólva Veér Imre kisgazda kiegészitésképen azt indítványozta, hogy a négy kormányrendelettel * együtt az egyesületi jog szabályozásának kérdését is tűzzék napirendre. A miniszterelnök a.z indítványhoz hozzájárult. Az elnök feltette 3 kedest, hegy a Ház elfogad ja-e Veer Imre indítványát, mire nagy vihar tört ki, mert a képviselők egyrésze '*e indítvány mellett; másrész« pedig ellene foglalt állást. Az elnök erre elrendelte » szavazást és *z ideiglenes nemzetgyűlés a *r svazás , eredményeként Véé' Imre javaslatát elrelcMe. Zscdénvi Béla elnök esolán javasolta, hogy » Hás legközelebbi ülését szeptember li-cn délelőtt tart*». A javaslatot a Ház elfogadta ej erre! <tt, u!«”» 11 óra 25 perckor végétért. Szilasiékat jStó héten honáit ÜM€*apastre A budapesti Szabadság írja: A szövetsége:» ellenőrző btaztteag értesítette a magyar igazságügyi hatóságokat, hogy- Szálas« heven< és tíz Wtet-hs« a J«v6 hét folyamán érkezik repülőgépen Budapestre, ügyökben a tárgyalást meg október 15-e előtt megtartják. Flriingep szerint egyelőre felfüggesztették a kitelepítéseké* Londonból jelentik: A Londonban iar- tózkodó Firlingef csehszlovák miniszter- elnök az angol újságírók élőt kijelentette, hogy ozídeig mintegy két vagy háromszázezer szudétanémet hagyta cl Csehszlovákiát. A Vörös Hadsereg sziléziai benyomulása idején egymillió német menekült Csehszlovákiába. A nagyhatalmak potsdami határozata értelmében egyelőre felfüggesztettek a kitelepítéseket, de új terv van kidolgozóban, amelynek alapján egy éven belül remélik megoldani a kitelepítés! kérdést. Az orfompoUtika a külügyminiszterek értekezletén Londonból jelenti a Reuter: Az öt nagyhatalom hétfőn Londonban összeülő külügyminiszterei kicserélik nézeteiket az atombomba nemzetközi ellcuörzéso ügyében. Diplomáciai eszmecsere már foly ebben a kérdésben és most a külügyminiszterek kidolgozzák az afotopolitiki tervét. (MTI). Hadbíróság elé kerülnek a miskolci pwees-tisziek A Világosság írja: Vörös János honvédelmi miniszter a miskolci tiszti összeesküvés ügyében úgy nyilatkozott, hogy az ügy résztvevőit kivétel nélkül -fingták, Rövidesen hudbiróság elé kerülnek, amely minden enyhítő körülmény alkalmazása nélkül. Ítélkezik majd felettük, Központi adminisztrációs kormányzat Németországban Londonból jelentik: A szovjet esapatyjk áltál megszült* aérnetovízigl zó- nöhdn ZsuKov marsall központi adminisztrációs l'ormanycatot V"-»etett ha, amely jövendőbeli német kormány magva lehet A* új mc.tv»«i. gt kommunista, őt szocialista, két keresztény demokralapárti és egy partunk-dűl * »7,1» . A központi adminisztrációs kormányzat « megszálló batórágeVgaV t*r*o*»k «aSslossé-g- goi. / 1
