Új Dunántúl, 1945. szeptember (2. évfolyam, 193-217. szám)

1945-09-06 / 197. szám

f V&á} fvcúieiá&l&i e$ty€-m£{-dck ! n. ÉVFOLYAM 197. SZÁM. ARA: 3 PENGŐ ftff'nrf én tsoreraf. amely a Kotsisenisfe Pártra esik, egy-egy kalepársütés mohra a szögekre, amelyeket a reakció koporsójába verünk, Rákosi PÉCS, 1945. SZEPTEMBER 6. CSÜTÖRTÖK. „A két nagy munkáspárt összefogása példamutató” az ideiglenes nemzetgyűlés történelmi jelentőségű ülése - „Nem csupán egy törvénykezési ciklus, iianem egy egész űj magyar történelmi korszak feladatait keSi előkészíteni4“ — mondotta Zsedényi Béla Budapestről jelentik-: A Debrecenben megalakult magyar nemzetgyűlés szerdán délelőtt tartotta ünnepélyes keretek kö­zött első budapesti ülését a képviselőház­ban, A képviselőház ülésterme és a kar­zatok zsúfolásig teltek meg a képviselők­kel, Zsedényi Béla elnök néhány perccel 10 óra után nyitotta meg az ülést, majd felszólítására a jelenlévő képviselők el­énekelték a Himnuszt. Ezután Zsedényi Béla elnök elmondotta megnyitó beszédét. A nemzet háláját tolmácsolta a Szovjet­uniónak és a Vörös Hadseregnek, vala­mint az Egyesült Éllamoknak és Angliá­nak a felszabadításért és a velünk szem­ben tanúsított megértő jóindulatért. Majd javasolta, hogy a szövetséges hatalmak­hoz küldendő táviratban fejezhesse ki a nemzet háláját. Ehhez a nemzetgyűlés hozzájárult és meleg ünneplésben része­sítette a szövetséges államokat. As .ideigienességeS as alkotmányosságnak k@ü ffeSváStssnia Az elnök ezután így folytatta: A magyar nép sorsát intéző szervek a történelem folyamán talán még sohasem állottak Ilyen nehéz felada­tok előtt, mint a mostani nemzet­gyűlés. feldúlt országunk, szükségben lévő né­pünk megalkotandó életformái cs új al­kotmányunk problémáinak mind annyiunk­kal át kell éreztetnie munkánk történelmi jelentőségét. Nem csupán egy törvényhozási cik­lus, hanem egy egész új magyar történelmi korszak feladatait kell előkészítenünk. Ez pedig nem könnyű feladat, mert a magyar népnek még sohasem volt ilyen munkája. Nincs senki az országban, aki ne saját bőrén erezné helyzetünket. Az ideiglenes kormány erősen korlá­tozott lehetőségei folytán a demokratikus pártok minden, pártérdeket és nem egyszer pártprogrammot is felfüggesztve, össze­fogásukkal tették eddig lehetővé, hogy már eredményekről is beszélhetünk, E tekintetben példamutató lehel a két nagy munkáspárt összefogása és magatartása. E helyről, e nagy jelentőségű percben üzenem az ország népének és büszkén üzenem Európának és az egész világ köz­véleményének, hogy a demokratikus ma­gyar pártok felelősségűk tudatában egy­öntetűen magyar nemzeti alapon állanak. Ez bizalommal tört el minket a magyar jövő iránt. De nemcsak a határokon belül lévőkre kell kiterjednie a nemzetgyűlés munká­jának, hanem azoknak a magyaroknak *°rsával is foglalkozni kell, akik az or­szágon kivül vannak, A magyar nemzetgyűlés szeretettel gondol hadifoglyaink százezreire, a deportáltakra és mindazokra, akiket a propaganda tébolya a határon túlra, Idegen földre sodort és szere­tettel várja őket haza. Jtt egy egészen más világot fognak ta- lální, mint amit itlhagytak és ebbe az új világba kell magukat beleélniük és dol- 6us kézzel, megfeszített izmokkal belc- - illeszkedniük. A határon kivül rekedt mr.íyar véreink sorsa ugyancsak szapo- füia problémáinkat. Itt az elnök megemlékezett arról, hogy . M-’Oszlávia és Románia részéről baráti jobbot nyújtottak a magyar népnek és 1 '-Eita'mazást kért, hogy ezért Titot és . Prózát táviratban üdvözölhesse és kö­szönetét fedezhesse ki nekik. A nemzet- fh-ülés a felhatalmazást megadta. Nagy feladat, súlyos munka vár ránk — fejezte be beszédét Zsedényi Béla el­nök. A rendeleti kormányzás átmeneti ideiglenességét fel kell váltania az alkot­mányos törvényhozás véglegességének. I Felül kell bírálni és törvényerőre kell emelni a kiadott rendcletekct. Elő kell készíteni cs lehetővé kell tenni a végle­ges magyar demokrácia alkotmányos fel­adatainak kialakulását, vagyis meg kelt alkotni a magyar választójogot. Az elnök megnyitója után Dalnoki Miklós Béla miniszterelnök emelkedett szólásra a képviselők tapsvihara köze­pette. Amikor a nemzeti kormány 1944 december 22-én programmot adott, ezt a programmot valóban a nemzet sírja szé­lén adta meg — kezdte beszédet ». mi­niszterelnök. Csak a demokratikus pártok közötti teljes összhang és minden jószán» déku magyar ember szolidaritása adott erőt a kormánynak arra, hogy program­mot adhasson és azt meg is valósíthassa. A mmiszterelnök na§y sere«$szem?éje a demokratikus építés teleit A nemzeti kormány a mari var nép jövőjének első feltételeit abban látta, liogv teljes mértékben áron­nál szakítson a bűnös múlttal. A szövetséges nagyhatalmak, a Szovjet­unió kormánya utján jóindulattal fogad­ták közeledésünket és így jött létre a mai fegyverszüneti egyezmény. .Jugoszlávia el­ismerte az oltani magyar kisebbségei és meghívott tíz magyar képviselőt, A kül­ügyminiszter is a szomszéd demokratikus népekkel való megértésről nyilatkozott és kérte a Jugoszláviával való viszonyunk rendezését. Groza román miniszterelnök­nek Magyarország irányában tanúsított baráti megnyilatkozására is válaszolt a külügyminiszter és a román baráti kez- nyujtást elfogadta. Firlínger miniszter­elnök a szlovák nemzetgyűlése^ leszö­gezte, hogy Magyarország demokratikus kormányával baráti viszonyt óhajt fenn­tartani. A csehszlovák kormány részéről rendeletileg is kifejezésre juttatott állás- foglalás azonban, amely a szlovákiai ma­gyarokat megfosztja állampolgárságuk­tól, a két ország közötti jóviszony kiépí­tését megnehezíti. Gazdasági újjáépítésünk szempontjából rendkívül nagy jelentőségű a Szovjet­unióval kötött árucsere egyezmény. Meg­indult az árucsere forgalom a többi szomszéd állammal is és gazdasági meg­állapodás jött létre Romániával, Cseh­szlovákiával és Ausztriával. Megkezdtük az új honvédség felállítását is. A hon­védség tagjai a parlamenti képviselettel bíró politikai pártok tagjai is lehetnek, de a honvédségen belül pártpolitikai te­vékenységet nem fejthetnek ki. Pénzügyi téren a nemzeti kormány igen nagy nehézségekkel küzd. Szüksé­ges, hogy mindent megtegyünk az adó­bevételek fokozására. A miniszterelnök ezután részletesen is­mertette az ideiglenes magyar kormány eddigi újjáépítést célzó intézkedéseit. Bejelentette, hogy az állam minden tőle lelhc’ö módon hitelek biztosításával siet a magánkereskedelem segítségére. Be­széli a földreform végrehajtásáról, amely kétségkívül a földművelési tárca legna­gyobb szabású eredménye volt. A teljes befejezéshez még műszaki munkálatok elvégzésére, és a tulaj­donjog telekkönyvi bekebelezésére van szükség. A földreform végrehajtása eoran mint­egy 4 millió kaiajzíráüs hold mezőgaz­dasági ingatlant osztottak szét és 600 ezer ember részesült eddig föld, illetve házhely juttatásban. A földművelésügyi, tárca mintegy 2 milliárd keretben hitelt biztosított a gardák, elsősorban az új. földtulajdonosok részére. A kormány rendeletével áltami tulajdonba utalták a nagyobb tógazdaságokat és az összes ter­mészetes vizek halászati jogát, Ez az in­tézkedés rendkívül kedvező lehetőségeket nyújt a magyar halászat további alaku­lásának. Fontos intézkedése a kultusz- tárcának, hogy a budapesti és íöbb vi­déki egyetemen ukrán, illetve orosz lek­torátusokat szervezett és a szövetsége» nagyhatalmak országaiban folytatandó tanulmányok céljaira több ösztöndíjat létesített. A bérek, az árak és a közlekedés Elkészítette a kultusztárca a magyar köznevelés korszerű újjászervezésé­nek tervezetét is. Beszámolt a miniszterelnök arról a ha­talmas újjáépítő munkáról, amit elpusz­tított vasúthálózatunk, hajózásunk és közutaink újraszervezése ícrén végzett. A felszabadító Vörös Hadsereg megta­lálta és visszaadta a magyar kormány­nak a volt Budapest fi. rádióadót és an­nak üzembehelyezése rövidesen megtör­ténik. A postának már valamennyi béke­beli szolgálata működik. Magyarország külföldi kapcsolatainak felvétele terén nemzetközi viszonylatban is hatalmas lé­pést jelent az árucsere forgalmi és fize­tési egyezmény megkötése a Szovjetunió­val, ezenkívül az ideiglenes árucserefor­galmi megállapodás Romániával é« Cseh­szlovákiával, A miniszterelnök Imszéll a kormány munkabér és fizetési endező in­tézkedéseitől és beszámolt a terménybe- szolgáltatás módozatairól is. A kormány intézkedése folytán a társadalombiztosító intézetek demokratikus ‘vezetés alá kerül­tek. A mezőgazdasági munkásságot bele­vonták az OTI-W. A járadékokat, nyugbéi eket, magántiszt­viselői nyugdíjakat felemelték. Az ideig­lenes nemzeti kormány megalakulása óta a sajtószabadság elvi alapján áll. Bérpo­litikánk célja — mondotta a miniszterel­nök — hogy a munkavállalók részére megélhetésüket biztosító béreket állapít­sunk meg. A bérek rögzítésével párhuza­mosan gondoskodni kell arról is, hogy a rendelkezésre álló közszükségleti cikkek hatósági árát megállapítsák és azt az árat be is tartsák. Az új ipari szociálpolitika legjelentősebb állomása az üzemi bizott­ságok megalakulása, A munkaközvetítő hivatalok megszüntetése és a munkaköz­vetítésnek a szakszervezetek részére tör­tént átadása a munká6védelem szempont­jából is reudkivü! jelentős. A Jóvátétel kérdése Kitért ezután a miniszterelnök jóvá- tételi kötelezettségeink teljesítésére és kijelentette, hogy ebben az évben minden erőfeszíté­sünk ellenére a jóvátételnek csak 80 százalékát fogjuk tudni teljesíteni. Ennek a kötelességnek teljesítése leg- elsőrendübb politikai feladatunk, mert a demokratikus külföld kizárólag ezen keresztül ítél meg bennünket. A jóváté­teli kötelezettség összezsugorodott nem­zeti jövedelmünknek közel 20 százalé­kát teszi ki. összefoglalva az elmondottakat — mondotta a miniszterelnök —. tárgyila­gosan megállapítható, hogy a nemzeti , kormány döntő eredményeket ért ck Átszerveztük és biztosítottuk a nemzm szuverenitását, biztosító'tűk a magyt nemzet függetlenségét és olyan közáH*» pólókat teremtettünk, amely tekintélyt szerzett a Bíagyatíágnak a határon Ví vűl is. A minisztereindk beszédet a képvita lók nagy tapssal fogadták, utána a nem- j zetgyülés elfogadta Zsedényi Béla elnöli j javaslatát, hogy a legl£rzel«htíl ülést csütörtökön délelőtt tartják meg, amely nek napirendjén szerppel a miniszter 1 elnök beszámolója feletti vita is. Nincs íöfehé szabad kenyér, lísxf és dara Budapestről jelentik: A közellátásügyi miniszter új rendeleté meg tiltja, hogy kenyeret, búza-, rozs-, vagy árpalisztet, valamint búzadarát Jegy nélkül kiszolgáltassanak. Eltiltja a közellátásügyi miniszter a pékeket kenyéren kívül bármilyen sütőipari termék, tehát vizeszsemlye, buci, perec sütésétől. A jövőben csak a miniszter által megállapított keverési arány szerint készült kenyér hozható forgalomba. (MTjl

Next

/
Oldalképek
Tartalom