Új Dunántúl, 1945. szeptember (2. évfolyam, 193-217. szám)
1945-09-04 / 195. szám
Nem leket fee leszól® sí engedni a demokrácia ügyeibe, oz áf Magyarország lel- építésébe azoknak, akik az országot odafullaffáb, ahol van, Rákosi E MssgY^gr Kommunista Párt nemcsak áss Ipasrl munkásoké, kanom a falusi dolgossóké Is — moaidotta g^ösi bessédébest EáSsosI Mátyás jelszavával szeretné kiGyérből jelentik: Rákosi Mátyás szombaton délután érkezett meg Győrbe, hogy résztvegyen és beszédet mondjon azon a népgyülésen, amelyen Eszak-Dunántúl népe adott egymásnak találkozót. A lelkes hangú üdvözlés után Rákosi elvtárs résztvett a párt győri szervezetének taggyűlésén, ahol időszerű bel- és külpolitikai kérdésekről adott beszámolót. Beszéde bevezető részében hangoztatta, hogy a Magyar Kommunista Párl a nemzeti erők összefogásán felül a legnagyobb súlyl arra helyezte, hogy szorosan együttműködjék a Szociáldemokrata Párttal. A magyar demokrácia csak akkor igazán erős, ha a két munkáspárt összefogását semmiféle mesterkedés meg nem zavarhatja. Az elmúlt 25 esztendő reakciós maradványainak eltakarítására együtt kell harcolni és együtt kell küzdeni. A Kommunista Párt a vidéken a munkásegység jelszavát a munkás és parasztegyseg bővíteni. A Kommunista Párt nemcsak az ipari munkások pártja, hanem a falu dolgozóié is és pártunk sorai között több százezer új és régi gazda is van. Sokan figyelmeztettek bennünket, legyünk óvatosak, amikor a nőknek is választójogot adunk. #Mi nem félünk a nők szavazatától. Meg vagyunk győződve róla, hogy minden asszony, minden leány, ha végiggondolja, hova juttatta hazánkat a reakció, csak a demokráciára fog szavazni. Ez lesz az első igazi, szabad és tiszta választás az országban. Mi külön súlyt helyezünk arra, hogy a választás tiszta, fegyelmezett és zavarás nélküli legyen, mert meg vagyunk győződve róla, minél fegyelmezettebben és zavartalanabbul folyik, annál nagyobb lesz a demokrácia győzelme. Beszédé további során Rákosi elvt&.k a beszolgáltatás kérdésévé! foglalkozott 80 kérte a gazdákat, szorgalmazzák, hogy az a csekély mennyiség, amit be kell szolgáltatni, minél hamaiabb a városba kerüljön és megindulhasson az üzemi termelés és megkezdődjék az árucsere 'a falu és város, a város és falu kozott. A beszolgáltatással kapcsolatban árért is nagyon fontos, hogy minél gyorsabba’! menjen, mert helyenként, ahol nagy volt, a szárazság, * búza nem nagyon alkalmas vetőmagnak. Ha most rossz magot vetünk, a jövőre fensz lesz az aratsá. A földművelésügyi miniszter ezért, érintkezésbe lépett az oroszokkal és megbeszélték, hogy minden mázsa idei termés silány búzáért az oroszok egy mázsa vetőmagot adnak. A Kommunista Párt nemcsak arra törekszik, hogy a szomszéd államokkal helyreállítsa az egészséges gazdasági forgalmat, de arra is, álljon végié helyre 6 szomszéd népekkel az egészséges, becsületes jóviszonyt. Ebben a tekintetben Jugoszlávia felé. Tito marsall felé nincsen semmi hiba. Egészséges és jó viszonyunk Groza demokratikus Romániája felé is. Ahol baj van, az Csehszlovákia, elsősorban Szlovákia. «as és káívisdfsta jsajrcö'k 5* fellépnek « Masjycw Romimmssta Páti listáim» Itt Győrött, a püspöki városban, külön •karok szólni a Magyar Kommunista Párt ös az egyház viszonyáról. A Kommunista Párt jelölni fogja a listán azokat a római katolikus, v'agy kálvinista papokat, akik ieiis- , merve azt, hogy a Kommunista Párt * legjobban, a legöntudatosabban harcol a magyar nemzet érdekeiért, beléptek pártunkba és vállvetve küzdenek velünk az új Magyarország felépítéséért. ntiek a választásnak óriási belpolitl- ®i jelentősége lesz. Egészen máskép °gjuk felvenni a belső reakció elleni 9M;°t, ha o Kommunista Part hatalmas Giózelujcg a:at, tötisüti©« mázsa silány búzáért ®gy máxses jó vetőmagot kapunk az oroszoktól A Kommunista Párt őszinte fájdalommal látja, hogy az a mód, -ahogy Szlo\ ákiában a magyarokat kezelik, nem felel meg a demokrácia követelményeinek. Az a 'véleményünk, hogy legfőbb ideje most már, hogy ezt a kérdést közvetlenül a csehszlovák és magyar kormányok egymás közötti tárgyalásaik alapjává tegyék, mert tehetetlenség, hogy ez a kérdés tovább mérgezze a két egymásra utalt szomszéd nép életét. Meg vagyok győződve róla, hogy kölcsönös megértéssel és kölcsönös engedékenységgel lehet olyan megoldást találni, amély mindkét népet kielégíti. Nagyon jól tudom, hogy a nagygyűlés túlnyomó többsége nincs megelégedve azzal a móddal, ahogyan a fiatal magyar demokrácia a feketézők, a spekuláció és z infláció ellen fellép. Mi kommunisták még kevésbbé vagyunk megelégedve. Aki azt akarja, hogy a feketézőket, spekulánsokat és reakciósokat tor- konragadjulr, az segítsen nekünk és szavazzon ránk. Nem győzöm eléggé hangsúlyozni, minden szavazat, amely a Kommunista Pártra esik, egy-egy kalapácsütés azokra a szögekre, amelyeket a reakció koporsójába verünk. do külföldön is a magyar demokrácia erőit elsősorban a Kommunista Párt választási sikerétől fogják mérni. Nekem az utolsó hetekben módom volt a környező országok vezető politikusainak véleményét megismerni. Ezek a ba- •rátaink figyelni fogják a választásokat és arról, hogy mennyi szavazatot kap a Kommunista Part, arról mint fokmérőről fogják leolvasni a magyar demokrácia erejét. Az, hogyan tudjuk, megoldani a szlovák kérdést és egyéb kérdéseket is, nem utolsó sorban attól függ, milyen erős lesz a Kommunista Pált. Rákosi Mátyás elvtárs szűnni nem akaró letűnéssel kísért beszéde után az összegyűli hallgílóság elénekelte az ínlexnacíonálét, Rákosi Mátyás a kora délutáni óráikban kíséretével együtt Sopronba hajtatott, hogy. résztvegyen a hatámienti városban rendezett nagygyűlésen. A soproni nagygyűlésen Rákosi elvláns kérő szóval fordult a felsorakozott hadifoglyokhoz és ezeket mondotta: Augusztus 1-én a Kommunista Párt közbelépésére több mint 50 ezer hadifogoly,szabadult ki, elsősorban a civil foglyok. Utána minden irányban fokoztuk működésünket. Két hétté) ezelőtt Farkas Mihály belügyi államtitkár szerződést kötött, amelynek értelmében a nyu- ■ gáti országrészek felől, NémreíoTSzágbói a, hadifoglyok majdnem kivétel nélkül hazajöttek. Kérő szóval fordultunk a Szovjetunió felé, hogy lehetőleg minden hadilog- lyot még a békekötés előtt engedjenek haza. Sztálin elvtárs, a magyar nép nagy barátja meghallgatta és megértette a magyar népnek ezt a kérését és megvan a remény, hogy még a tél beállta előtt az összes magyar hadifoglyok hazatérnek. Beszéde további során részletesen kitért az időszerű bel- és külpolitikai kérdésekre. Sztálin generalisszimusz bejelentette, bogy a Szacbalín- szigetek déli része és a Knrili-szigcfek a Szovjetunió tulajdonába megy át Sztálin generalisszimusz vasárnap beszédet mondott Moszkvában, amelyben rámutatott arra, hogy a Szovjetunió megmenekült a nyugati német és keleti japán inváziótól. Japán elismerte a vereségét. A győzelem eredményeképpen á Szacha'in-szigetek déli része és a Kurili-szigetek a Szovjetunió tulajdonába megy át. Japán 40 év élőit kezdte meg a Szovjetunó ellepi támadásét és az orosz-japán háborúban elszenvedett vereeég keserű emléket hagyott az orosz hazafia szívében. Az orosz nép azonban sohasem mondott le a reményről, hogy eljön az idő, amikor a japánokra megérdemelt csapást mérhet, „Mi, az idősebb nemzedék tagjai, — mondotta Sztálin — 40 éve vártunk a japán vereség napjára amely be it következett." Beszéde végén Sztálin köszönetét mondott a »zovjelnépnei cs a diadalmas Vörös fiad seregiek. Valamin1 a -eV sadvst- ■ségés csapa toknak a győzelemért. TSbbczer Htayi tűmén ünnepelte hétfőn P>ás$®tt a «filághé'két Tollai! Jázstat i*s>*g&FffííasS<*r és part sz-óiRQka beszédet mondott a fiép^yttlés kéretébe** A világbékét, amely hat év utón végre beköszöntött, Pécs városa is megünnepelte egy spontánnak nevezhető népgyülés keretében. A feilobogózoU Széchenyi-Dérre fegyelmezett tömegekben felvonultak a demokratikus pártok sorai, a rendőrség kivezényelt szakasza, a postások csoportja és végül a pécskörnyéki bányászok impozáns tömege, akik annak ellenére, bogy csak a délutáni órákban szerezte ktudo- ír.ást a békeünnepség megtartásáról, igen naßy számban képviseltették magukat a népgyülésen. Jcleá voltak a megszálló hatalom képviselői és a város és megye vezető tisztviselői. Az ünnep a Himnusz hangjaival kezdődő’tt, majd Tolnai József polgármester emelkedett szólásra. Beszédében visszapillantást vetett az első világháború okaira, az azt követő válságos időkre, amelyeket a fasiszta országok újabb háború előkészítésére használták fel. A magyar reakció képviselői belesodorták az országot a második világháborúba is, amelynek szörnyű következményei! a magyar nép demokratikus érzelmű tömi gci előre látták. A szabadságszerető nepek győzelme azonban meghozta a szabadságot valamennyi nép, így a magyar nép számára is, amely ezentúl már magának dolgozhatik és munkálhatja a földet, amelyért ezer éven át csak áldozatokat hozott. Tolnai polgármester ezután a legmélyebb kóla hangján emlékezett meg Sztálin generalisszimusz nemes gesztusáról, amely lehetővé tette hadifoglyaink hazatérését. Javasolta, hogy a békeünnepclyról hála- táviratot intézzenek Sztálin gcncralísz- szimnsznak neme« el'nafárczáaiirl, Az ünnepség résztvevői egyhangú le'kcsodésb*! fogadták a polgármester javaslatát. A polgármester beszéde utón Szigeti Pál színművész, a Magyar-Szovjet Társaság titkára szavalta el Dénes Zoltán „Egy szovjet katona sírjánál" című költeményét nagy sikerrel. F.zl követolcg az ól demokratikus párt szónoka emlékezett mjg a béke ünnepség jelentőségéről. A Független Kisgazdapárt nevében Szécsey Béla mondott beszedet, a’ki rámutatott a bc.kc beköszöntésével járó nagy lehetőségeikre. A Kommunista Párt ■nevében Tömpe István beszélt, aki a Szovjetuniónak a hadifogolykérdéssel kapcsolatban tanúsított nagylelkűségét emellé ki. Ä világtörténelemben még nőm volt példa arra — mondotta többek között —, hogy a békekötés előtt hazabocsatorták a legyőzött nemzetek fiait. Ez csak ezért történhetett meg, inert a Szovjetunió a mi legnagyobb barátunk és bizalma van a mi népünkben. v A Szociáldemokra ta Párt nevében Záhonyi Tivadar mulatott ra a békeönnep jelentőségére, az elmúlt magyar politikai rendszer megbocsáthatatlan bűneire cs a iövö feladataira. A győzelmet a nemzetközi munkásszolidaritás hordozói vívták ki a fasizmus és kapitalizmus felei t és ebben a gondolatban rejlik a biztosíték, hogy a magyar dolgozók számára is megnyílt a szocializmus, szabadság és függetlenség! jegyében álló fejlődés ulja. A Nemzeti Parasztéért szónoka Pusztai József és a Polgári Demokrata Párl szónoka Vörös István szintén a legmélyebb hódolat hangján e—lakó ctl meg Szovjetuniónak a világhétéhez vadé hozzájárulásáról. Az ünnepség hivatalos,« a Szózattal éri réget, de a ie.leolcvö lömig opo* ' rázendíteti az Tntsrnft dónál éra 4a a nem zetközi munka shim nusr. dallamos h»*g?s: mellett vonali eJ fegyelmezett zérókban.
