Új Dunántúl, 1945. szeptember (2. évfolyam, 193-217. szám)
1945-09-30 / 217. szám
ftPSSllö »s®pS„ £ űhoM. 3. Charles LsughCon művész filmje : te mm boSoftdia Sxjsrdä-HSÜt'ört&äs-j o«tóbíSí' 3-4, Csortos Gyula felejthetetlen alakítása: HIPPOUT, ä LSHW iPaitnerei: Kabos, Jávor. I-enyves! 'Jv’a. Előadások 4, S, 8 órakor Í8»flRXM<MEt Csajkovszki és Gogol halhatatlan művének filmváltozata: 3 cipőié 1 SsKQí'ala-Ciíüiörísjk;, oHtd£»@r z-4. Charles kaughloa művész filmje : te m;:m hc;,mm:äa Előadások 6, 8 órakor Három aiőadás as igazságról 1a Mi igaz a valjásii8d$zéselcrői? r Abelovszky Antónia, a Vörös Had- Sereg előadója szombaton zsúfolt nézőtér mellett tartotta meg a színházban állás és egyház a Szovjetunióban“ című rendkívül érdekes előadását. Beszéde bevezető részében hivatkozott arra az aljas propagandára, amelyet n fasiszta nemetek terjesztettek Európa tájékozatlan népei körében s amelynek szembetűnő hatásai éppen nálunk, Magyarországon mutatkoztak meg legjobban. A Szovjetunió vallási és egyházi problémáit — mondotta a kitűnő előadó — csak történeti alapon lehet megítélni. A cári Oroszországban nem volt vallás, illetve lelkiismereti szabadság. A pravoszláv egyház pajait az állam fizette, az egyháznak a feje maga a mindenkori cár volt így termésetes, bogy a papok kénytelenek voltak olyan politikát követni, amelyet' szá- mora az uralkodó cárizmus előírt. Voltak foglalkozások, állami tisztségek, amelyek oda voltak kötve az egyházhoz, — amely tisztségeket csak pravoszláv hitfelekezethez tartozó ember tölthetett be A másik feleket- bez tartozókat üldözték s különösen J* úgynevezett „szakadárok“, a fele- *ezct nélküliek voltak kitéve mindenféle üldözésnek, deportálásnak, bebörtönzésnek. A Szovjetunió megteremtője, Lenin volt az. aki az ezer- Wlencsaázas évek elején megindifot- k* * harcot a vallásszabadságért. Követelte, bogy mindenki hite és meg- ö/udóse szerint élhessen. 1905-ben kiadta a jelszót: állam és egyház szakadjon el egymástól. A papok ne foglalkozzanak politikával, csupán a bitélettel törődjenek. Az iskolában eltörölték a kötelező vallásoktatást, ®ert a vallás mindenkinek magun- “Sye, de jogában áll minden szülő- ®e“> hogy gyermekét vallásoktatásban részesítse. A papok ezt a köteles- egüket a Szovjetunióban rendszerint *, templomhoz tartozó gyülekezeti teremben szokták teljesíteni. Rendelet Jelent meg, melyek értelmében mindenféle hivatalos iratból törölni kell *** a megjegyzést, hogy ki milyen ralkisij, — mert az magánügy. Ezzel 'etettek véget annak a. hatalomnak, •melyik lehetetlenné tette, hogy ®ST bizonyos hitfelekezethez tartozó- bori kívül mások is tölthessenek he az ®’lam eleiében fontos funkciókat. A forradalom első idejében nagyon sóban nem értették meg az állam célkitűzéseit. Erőszakot és vallúsellenes- *l'o'-t láttak abban, hogy az államot különválasztották az egyháztól. A ®rovjetiini6 törvényei azonban őrküd- ®ok minden cinbér meggyőződése fe- *et(. Teljes a vallásszabadság. Azt pedig, aki más embert vallásos meggyőződc- *®bBn sert, n törvény szigorával bün- . bk. A legkisebb büntetés, ami azért Jér, ... |ia( hónapi kényszermunka. "z állam nem ad fizetést a papok- az a hívek kötelessége s hogy to<>gis mennyire nem „üldözik“ őket, #?-t bizonyítja, hogy nagy kongresz- •zusokra, összejövetelekre a bírod«- °m minden részéről ingyen utazhatok, ingyen lakhatnak, szóval az min ónk. ni maga is elősegíti, megkönnyíti ® P'1 ülések megtartását, boszéde további részében foglalko- ezután a háború kérdésével, s •világított azokra tényekre, amelyek . 'tóján a hitleri Németország el kel- hogy veszítse a háborút. Hitlerek az. a számítása, hogy majd maguk • Szovjetunió tagállamainak lakói fog- •k harcolni a szocialista szovjet haza ellen, — teljesen csődöt kellett, hogy mondjon, mert sehol a világon nem érvényesül jobban az az erkölcsi törvényszerűség, hogy a gyengébbet védelmezi az erős és hogy a szovjet fegyverek erősebbek lettek, mint a német fegyverek, abban nagyrésze volt a szovjet intelligenciának, amelyik mindent megtett a győzelem cr2« Ahol léi Abelovszky Antónia vasárnapi előadásában az oktatásról a következőket mondta: A Szovjetuniónak az oktatás terén végzett munkáját csak úgy lehet kellőképpen értékelni, ha figyelembe vesz- szük azt a „kultúrürökséget“ melyet a cárizmus hagyott a fiatal szocialista államra. Az .oroszországi kultúrá- latlanság közmondássá vált egész Európában. A szovjet í rendszer forradalmian alakította át a sok nemzetiségű ország kultúrnívóját. Uj ábécét adtak azoknak .a népeknek, amelyeknek nem volt. A kihaló nemzeti kultúrájúnkat megerősítették. Elemi, középiskolákat és egyetemeket állítottak a részükre. A cári Oroszország lakosságának csak 21.4%-a tudott írni-olvasni. A forradalom legnehezebb idejében óriási áldozattal láttak hozzá az analfabetizmus megszüntetéséhez A Szovjet alkotmányban biztosítja a szovjet polgár tanuláshoz való jogát. Ingyenesítettük az oktatást az olsófokú iskolákban, ciskölák tanulóinak ellátást és ruházatot, ad, a technikusok és- egyetemi hallgatóknak össztöndíjat biztosít., A/ oktatás hatalmas arányáról tesz. tanúságot pár szám. 1939-ben 31,517.000 tanulója volt az elemi és középiskoláknak, 2,000.000 tanulója volt az egyetemeken, 1,500.000 1 tanulója volt a szakiskolákban, } 5,000,000 felnőtt esti tanfolyamokon • tanult. I 3, As igazságod A Vörös Hadsereg népszerű lapja, az. Uj Szó hétfőn ünnepelte fennállásának első évfordulóját. Ebből az alkalomból hétfőn délután a Nagy Lajos gimnázium dísztermében olvasó- konferenciáu tartott, amelyen Abe- lovsz.ky Antónia, a Vörös Hadsereg ismert előadója tájékoztatta az egybegyűlteket a lap megjelenésének körülményéről, s általában azokröl »» szükségességekről, «melyek a további működést, napilappá történő átszervezését indokolttá teszik. Ezt a lapot — mondotta .Ybelovszky Antónia — kétségtelenül a háború hívta életre. A Szovjetunió már régen szeretett volna újságot adni u magyar nép kezébe. Szerette volna ismertetni azokat az eredményeket, amelyeket a szovjet nép elért. Azért, mert a magyar nép széles tömegei közé nem jutott el az igazság. Szomorúan kellett tapasztalniuk« hogy az igazság nemismerése következtében Magyarország r észtvesz abban a háborúban, amelyik a népek szabadsága ellen irányult. A nagy’népek $em állottak Hitler mellé, mert tudták azt, hogy a hitleri uralom sérti a népek szabadságjogát és így az minden téren visszafejlődést eredményez. Átláttuk Hitler szándékain, aki kijelentette, hogy a háborús jog nem tiltja, sőt megengedi, hogy az uralkodó nép érdekei vedel« i a ass/anas» mzwBfmHtxmst I-Keatí iß arefti SC-oktt %* Csorto 3 Gyula felejthetetlen alakítása: HíppoÜt a lakáj ( Partnere' : Kabos, Jávor, Fenyvesi Éva, s I Sxűída-Cíüííiríöfc, cStiőfscr 3-4- Csajkovszki és Gogol halhatatlan müvének filmváltozata: A cárnő'cipőié Előadások 4, ö, 8 órakor IImbmhmbémmobbbbhih^^ wmmmwmmmm delében azért a hazáért, amelytől rengeteget kapott. Maguk a papok is resztvettek a partizán harcokban és az eiőadónő statisztikai adatokkal igázolta, hogy az egyes egyházak mekkora- pénzáldozatokkal járultak hozzá a háború sikeres befejezésélez. Abelovszky Antónia rendkívül értékes előadását a könzönség köréből feltett kérdésekre adott válaszadások követték. tanítanak A. Szovjet 20 új egyetemet épített. Az J.945. évi költségvetésben 28 milliard rubelt irányzott: elő a közoktatás költségeire. A tankötelezettség n 7. évtől kezdődik. A Szovjetben 10 osztályú általános iskola vau, amelyből 4 osztály az eleminek, az 5—7-ig a nem teljes közép és a 8—10 osztály elvégzése teljes középiskoláknak felel meg. Ä Szovjet iskolákban minden alsó fokú iskolából, felsőbb fokú iskolába lehet lépni. Az iskolákban példás fegyelem van, de nem driilszerű. A pedagógusok és tanulók közt a viszony meleg és szívélyes. A szülők szorosan együttműködnek a tanítás megkönnyítésén. Fontos szerepe van a pionír és ifjúsági szervezeteknek, amely a tantestülettel karöltve dolgozik azon, hogy az előadás, a fegyelem és n tan- időn kiviili kultúrmunka minél nagyobb legyen. Versenyt rendeznek az iskolák egymás között, hogy melyik tud hivatásának legjobban megfelelni. A Szovjet társadalomban legmegbecsültebb ember a tanító, munkáját minden téren és minden viszonylatban értékelik és honorálják. 7 «it kawya&ojR Qvageitért: Marséin Felső malom-utca 25. szám kereső sajtéról méhen kiirtsa a gyengébb népeket. Ezzel kapcsolatban hivatkozott Ab<>- lovszky Antónia egy esetre, amelyik hívei; tükrözte a hitleri uralom „ma- gasabbrendü szellemiségét.“ Egy alkalommal, amikor a Moszkvát bombázó repülőgépeket a Vörös .Hadsereg- légvédelme leszállásra kényszerítette s az életbenmaradt pilótákuak megmutatták a s/.élroncsolt gyeruiekb.ul- lukui, a pilótái szemrebbenés nélkül válaszoltuk: „Nekünk nem emberekre, hanem területre van szükségünk!** Az Uj Szó, amelynek célja az volt, hogy kiszakítsák Magyarországot a hitlerizmus kezéből, — először 1944 szeptember 26-án jelent/ meg. Azt akarta a szovjet nép, hogy a magyarság tudja meg, mi történik a harctereken. Tudták azt, hogy a magyarság rengeteget szenvedett' évszázadokon keresztül a német imperializmustól. — s arra törekedtek, hogy mielőtt még tönkremenne az ország, szüntessék be a háborút. A lap célkitűzését eredményesen végrehajtotta. Budapest ostrománál is sürgették a magyar népet az átpáriolas- ra, ami, sajnos szórványosan, vagy eg) általán nem következett be. Ennek meg voltak a maga okai. Most azonban, amikor áttértünk a demokratikus államforma megteremtésére szükségünk van' arra, hogy pótoljuk a hiányokat, A lka ónunk van éhből az újságból megiaro.er® a, «rcvrfef n*Sp igazi arculatát. A szovjet nép elhiszi, hogy terror alatt voltunk s éppen ezért, nem büntetni akar bennünket, hanem felénk nyújtva baráti kezét, kész a segítségre és a támogatásra. Az Uj Szón keresztül megismerkedhetünk a szovjet néppel. Beszél az Uj Szó nekünk a harcokról, azokról a nehézségekről, amelyek között a németek által lerombolt területeken az újjáépítés munkáját végzi. Elmondja ezeket a dolgokat azért, hogy tanuljunk belőle. Megismertet a Szovjetunió nemzetiségi politikájúval, megmutatja az igazi nemzetközi helyzetet, vonatkozásokat, c.éikitfiziSseket. Baráti, megértő kapcsolatot kíván lé' tesíteni a két nép között. S tesz' ezt azért, mert a szovjet nép nem felejt Nem felejtette el, hogy amikor a szovjet nép 1918—19-ben a maga nagy harcát vívta odahaza, akkor ezekben a harcokban hősies segítőtársakat talált a „vengerekben“. Ez a régi barátság, rokonérzés él a szovjet népben most. amikor azon fáradozik, hogy a két nép közötti kapcsolat kimélyüljön. Ez a szándék vezette akkor is, amikor az éhező pestieket élelemmel látta el, amikor elküldte azokat a mezőgazdasági gépeket, amelyekkel a termelőmunka megindulhatott S tette ezt Íizérí, hogy a magyar nép tisztán lássa, hogy az ő érdeke a béke, az hogy demokrata és ne autokrata legyen. Abelovszky Antónia nagy tetszéssel fogadott ismertetője után dr, Tamás György helyettes polgármester foglalta össze azokat a kívánságokat, melyek a konferencián megjelent hozzászólások fejtegetéseiből következnek: az Uj Szó terjessze ki ismeretterjesztő tevékenységét olyan irányban is, hogy a szovjet nép is megismerhesse a magyarság igazi baráti magatartását és azt a szándékukat. hogy mi is elmélyíteni kívánjuk ezt « kapcsolatot. Ismertesse meg az Uj Szó a szovjet néppel a mi belső életünket is. azokat az erőfeszítéseket, amelyeket az újjáépítés terén vég'ünk s adjon számunkra továbbra is külpolitikai tájékoztatót, melvnek alapján az új európai kibontakozást tárgyilagos tényeken keresztül ismerhessük meg.-- -----—-«»■rarrigteyrr»«*-.-^— » Pé cs, a ma^yer váráé Munkásoknak és polgároknak szóinak átok az eluntla , •!; ameivekct fenti öíz- j szefogiirió címmel a pedagógusok szak- | szervezete rendez október 2-i kezdettel. I A felszabadító demokratikus szellem tudományos tüntetése lesz ez. ez előadás- I sorozat a mellett, hogy Pécs városának dolgozói megértik a változó idők szavát, és keresik a jövő építés alapjaihoz szükséges szellemi irányjelzőket. Akt Pécs demokratikus ékúakarásában lösz. és az újjáépítéshez lelkiinditásokat kisugárzó erejében megerősödni kíván, jöjjön el, és hallgassa meg a kiváló előadógárda új mondanivalóit. Az előadássorozat október 2-án délután 5 órakor kezdődik. Minden kedden és pénteken lesznek előadások. Részletes műsor ez: Somssich .Sándor: üdvözlés o!n»i József po.gárméstcr: Pé s a magyar város (megnyitó), dr. Szabó Pál Zoltán: Pécs a magyar tájban, Somogyi Géza: A „mediterrán“ Pécs, dr. Horváth Adolf: Virágos Mecsek, dr. Tóth István: Pécs magyarsága nevekben. Horváth Mi- ha’y Muzsikáló Pécs, dr. 'fórok Gyula; Az őskori Pécs, Gebauer Ernő: Técs | fényben és színben. dr.Ttakspoyi József: i Pécs a történelemben, dr. Sebestyén Lajos: Miből él Pécs városa? dr. Várkonyi Nándor: Pécs irodaimi arca, Muszty László: Pécs szellemi néprajza, dr. Babits András: A pécsi bányász élete. Az előadásokra bérletjegyeket lehet váItani a pedagógusok szakszervezeti titkárságánál, Kardoss K.-n. 5. sz. FawEf* ímeismi október 2-án, új tanfolyam a M ® B I 5* izékhtrában. masBBajaaEaraB .éwvMiMswMmMawm új pimÁgmk fi] \
