Új Dunántúl, 1945. szeptember (2. évfolyam, 193-217. szám)

1945-09-30 / 217. szám

Illfdk** lésslé pwftSSfW ©Ic'sjóifl! ©2 se^«-;«irny.s és met^riahxmus küzdelméről Mi vezetett egy vett feastesiai ftgjrésst a Magyar Kosnmimista Pártba? A Té randa lowtudowán rí Kar péntek eetí megnyitó előadásán dr. R uds.s László, « owükvaj és budapesti egve- ♦e.Tts nagynevű tudós professzora „Ide- aiizino* és materializmus a filozófiá­ban, fennőszettinlmnányban és társa- delomtudományhan" címen tartott ér­tekezletet, Beszéde bevezeió részében foglalkozott azokkal az előítéletekkel, amelyet az egyes korok a filozófia Tál, mint exakt tudománnyal szemben ta­núsítottak és félre nem érthető módon, konkrét formában bizonyította be, mennyire fontos a filozófiára! való foglalkozás. Nem ax emberek egészségügyéről, nem a technikai csodákról, hanem a társadalom átalakulásáról van szó — mondott« professzor. Nincs gondolko­dó ember, aki ne tetette volna fel a kérdést: mi történik ■ világban tulaj­donképpen? A régi korokban viszony­lagos béke volt a földön. Most két világháború van mögöt­tünk, de abszolút garancia arra nézve, hagy ne következzék el egy harmadik, — nincsen. Hát miért keil az embereknek akarat­lanul belezuhanni olyan áramlatokba, »melyek katasztrófákba viszik őket? Eb ngcdheietlenttl szükség van tehát egy olyan tudományra, amelyik azt nézi. merre halad a társadalom. Filo­zófia nélkül tehetetlen bábjai vagyunk azoknak a társadalmi processzusok­nak, amelyek *2eroünk előtt lezajla­nak. Ha nem tudjuk azt, hogy minden cselekedetünk a társadalmat előbbre, vagy bátra viszi, játékszerei leszünk a demogógiának és az azoknak az áramlatoknak, amelyek a pusztulásba rántanak. Ezután áttért a dialektikwr materia­lizmus tárgyalására és többek között ezeket mondotta: A filozófusok eddig a világot külön­féleképpen interpretálták, magyaráz­ták. Most azonban arról van szó, mi­ként lehetne a világot megváltoztatni. Ennek a filozófiának megterem­tői« Kari Mar* volt, akinek tanai milliós tömegeket mozgattak-meg • akinek filozófiáján a tun okán- • mozgalom nyugszik. Es a világ egy hatod részén ennek a filozó­fiának segítségével sikerült n>~g- csinálni n szociális társadattnaL A válásból tényeket kiküszöbölni, — mint általában az idealista filozófusok teszik — nera lehet. Ezzel kapcsolat­ban rávilágított Kant filozófiai tételei­nek önmagában nvugvó ellentmondá­saira. Rátért ezntán egy másik híres filozófusra, Fiobtére. akinek materia­lista rendszerében semmiféle ellent mondás nincs A marxi filozófia. « materialism*«« tapasztalati tudomány, amelyet zseniális megalkotója következete­sen végigvitt S természet, a társa dalom és az emberen. A filozófusok vitatkoznak afölött, hory mi hi elsődleges a világban? A lét-e. vairy a szellem? Akik a természet el sőrle.gesséjrót állítják azokat matéria 1L lóknak nevezik, akik pedig azt á* ", Híják, hory « szellem az elsődleges | és a természet ennek a szellemnek a : terméke, azok idealisták. A materializmus mindig a haladás i szolgálatában állt. míg az idealizmus | b zonvos szempontból annak kerékkö- ! tője. Mindig vannak óriási területek, amelyeket nem Ismerünk Es minél inkább halad előre a tndománv. annál több leér dér merül fel. A materialista ezekre a kérdésekre válaszolva azt mondja: m é gi nem tu­dom — az idealista ellenben azt vá laszólja, bogy „ezt, vagy azt megtudni lehetetlen A materializmus a mégis ineréít nein viszi az elérhetetlenioSo; távolába. 'Világnézetünk ezt a célt nem elhomályosítja, hanem megvilágítani igyekszik. A materializmus mindig a haladás szolgálatában állt, a tudomá­nyok. különösen a természettudomá­nyok szolgálatában. Nem véletlen, hogy a modern munkásmozgalmak ezen a talajon épülnek fel. Egy küzdő, ÚJ DUNÁNTÚL harcos osztály nem m lehet más fegy­verrel felszerelve, mint a haladás szel­lemi fegyverével. Megemlékezett a francia forradalom igazi okairól, majd bebizonyította, hogy minden eddigi osztály, amelyik a hatalomra tört, kénytelen volt a maga igazi céljait el­leplezni, mert ha nyíltan a tömegek elé tárta volna, nem lehetett volna for­radalmat csinálni. Ideológiailag be kellett tehát burkolni egy olyan prog- roinmba, amelyik a tömegeknek zász­lót jelentett. A proletariátus nyíltan mondhatja: küzdők egy magasabb tár­sadalmi rendért, amelyben minden ember, — emberi Ha ezt a célt lep­lezné, megakadályozná a maga lendü­letét. A materialista filozófia jelszava: Előre! Nem mehetünk vissza, mert az emberiség nem mondhat le arról a cs- viiizécióról, amelyet olyas keservesen szerzett meg. A rendkívül értékes és nagyvonalú előadást hozzá hasonló értékes felszólalások követték, ame­lyekre Rudar professzor kimerítő, té­nyekkel alátámasztott igazságokkal válaszolt. Az alábbiakban elmondja ő maga egy kom®a®?s4ap&ri5 gyS!ée«a mondott beszédében — Minden különösebb kommentárnál szebben, meggyőzőbben szólnak az alábbi sorok, amelyek arról tudósítanak, hogy dr. K o v á p. b Jenő bonyhádi ügyvéd elvtársat, volt katonai ügyészt, milyen indító okok késztették arra, hogy belép­jen a kommunista pártba. Az elmúlt va­sárnap bonyhádi pártszervezetünk ős**- vezetöségí ülést tartott, ezen a gyűlésen ország Fővárosába, Budapestre — Láttam, hogy az ország demokrs tfkus alapokon velő újjáépítését a Nem zeti Függetlenségi Frontba tömörült par tok végzik és mert az/újjáépítés muoká jábau ki akartam venni részem, úgy ha tároztam, hogy belépek egyik pártba Sokra jártam a politikai pártokat, látó gattara gyűléseiket, beszéltein vezetőik mondotta el dr. Kovách Jenő elvtársimk, j kei, olvastam napilapjaikat és egyéb az alábbi figyelemre méltó, önigazoló és tanulságos beszédet, amelyet kivona­tosan bár, de érdemesnek tartunk, külö­nösen az értelmiségi rétegek okulására, leközölni: — Kormányzói felhívásnak eleget téve, múlt év folyamán önként mentem át az orosz csapatokhoz, Debrecenben részt vettem ax 1. magyar vép. hadosztály megalakításában, majd hadosztályommal, j mint annak vehető ügyésze vettem részt a fasiszta zsarnokság leverésébe*. Ala­kulatommal a háború befejezése n’.áa, e* év június havában tériem vissza az Vihar miatt nem indult útra szombaton a Szálasíékat hazaszállító repülőgép MOT jelenti: A németországi szö­vetséges ellenőrző bizottság hivatalo­san közölte a magyar hatóságokkal, hogy az. amerikai őrizetben lévő ma­gyar háborús főbünösök első csoport­ját, számszerűit tizenegyet, szombaton délelőtt amerikai katonai repülőgépen útnak indítják Budapestre. A repülő­gép megérkezését szombaton a déli órákra várták. Még nem tudták az összes érkezők nevét, de annyi bizo­nyos, bogy köztük van Szálasi, Bár­dosi és Endre László. A liábn fő­bünösök kihallgatását a politikai rend­őrségen azonnal megkezdik. A Világ értesülése szerint az. a repü­lőgép, amelyen Szálasíékat kellett vol­na szombaton délre a Mátyásföldi re­pülőtérre szállítani a l'eiső-Ausztria felett dühöngő óriási vihar miatt Salz­burgból nem indulhatott e! a kitűzött időben. A lap értesülése szerint azon­ban a repülőgép érkezését ennek el­lenére a legrövidebb időn belül várják. Több mHüifées k©;í$siíS kép s mstzőmtá&s&a kiadványaikat, hogy célkitűzéseikkel veikkel, az újjáépítés érdekében kifejtet munkájukkal és erőviszonyaikkal tiszté ban jöjjek. Alapos tanulmányozás utáa arra a meggyőződésre jutottam, bogy mint. demokratikus gondolkodású em­bernek. aki az ország újjáépítésébe* ki akarja v*ní! részét, a Magvar Kommunista Pártban a foatywa. — Meggyőződtem arról, hogy • Ma­gyar Kommunista Párt magyaraágébo* semmi kétség nem fér. a párt »evében foglalt három szón egyforma a hangsúly, i Kommuaióta Pált nem magyarországi, hanem Magyar. Pákosi Mátyás, a párt vezére az ország parlamentjében ünnepélyesen kijelentette, hogy a párt cé'ia „magyar talajból sarjadzó, magyar dem ok.rácia«%i építése''. — Meggyőződtem arról, hogy a Ma­gvar Kommunis'ci Párt nem egy társa- dalim osztály egy társadalmi réten párt­ja, hanem nemre korín, vallásra és fajra való tekintet nélkül foglalja magába íz ország dolgozóit. A pártban helyet talál az intellektuel tisztviselő, a földműves, a munkás, az iparos és a kereskedő. — Meggyőződtem arról, hogy a Ma­gyar Kommunista Párt halad az élen a* elpusztított ország újjáépítésében és a szabad, demokrata Magyarország felépí­tésében. Meggyőződtem arról, hogy a MPK a magántulajdon elve alapján áll. küzd a lelki, a lelkiismereti szabadság­ért, sem a családhoz, sem a valláshoz nem nyúl hozzá. — Meggyőződtem arról, hogy a MKP MTI jelenti: A háború által sújtott mezőgazdaság újjáépítésére és • főlr! hitt juttatónak megsegítésére irányuló többmilliárdos gazdasági kölcsönről a tár gvdiósok teljes sikerrel befejeződtek. A kölcsönök folyósítását a pénzintézetek már megkezdték, Ax átértékelés a kölcsönök ö’J'ri-cra érvényesül. Tekintettel arra. hogy a pénzügyi helyzet a korlátlan hiteligények t, -Jégúését nem teszi lehetővé, a földművelésügyi miniszter utasította az UieU-l.es hatóságokat, hogy hiteit csak a ténylegesen rászorulóknak juttassanak.----------------------------------■■wwawaw««----------- ----------'Tát-------------— * Vál tozatlanul súlyos a A közellátási bajok után talán a leg­el#.! helyen lehet említeni s lakásínséget, , mm szuitc megoldhatatlan problémaként meredő? a város vezetősége elé A '*• ká.sKiv.atalü «rvntf naponta ostromolják a Irvk asigény1 ők, «kuk legtöbb jéoek töb bé-kevésbé jogc« at igénye, mert vagy egyáltalán nincs semmilyen lakása, vagy ha van, olyan, hogy nincs benne köszö­net A legnagyobb mértékben hozizájárul * ! lakáshiány adandó jellegű súlyosságához a vidékiek bcózonlese. akik rengeteg la­kást foglalnak el a bennszülött pécsiek elöl. ámbár jelen,létüket semmi sem in­dokolj», legalább is a legtöbb esetben I nem Itt nem azokra gondolunk, akiket 1 valahonnan kiutasítottak, vagy szolgálat: érdekből ide helyeztek, hanem Inkább azokra, akik a vidék egyhangú éietét : megunva, begravitáinak a városba, mert úgy gondolják, hogy tit, ha másból nem, hát fekatézésből ma nagyszerűen meg leber élni, minden megerőltető munka nélkül. A legutóbbi város« közgyűlésen is szóvá tette ezt egyik bizottsági tag, aki rendszabályokat követelt ezen káros beözönlés eilen. És a város legutóbb Inába vetett ki ezekre súlyos JOtKk— 50 000 pengőig emelkedő letelepedési j illetéket, nmrt akik a könnyű kereseti lehetőség reményében szivárognak be a városba, azok megfizetők ezeket az ille­tékeket. Súlyosbítja a lakáshiányt az i®. hogy a deportáltaknak többnyire nagyobb 5—- j 4—5 szobás lakáséit annakidején olya- j nők foglalták el, akiknek azelőtt egy­kéi S7/jás lakásuk volt s bár akkor alá­írattak veHi-k egy kötelezvényt, hogy a deportált visszatérése esetén 15 napon , beiül ki kell üriteniök a lakást, azonban 1 p:' esi lakásöyo ^orttság eddig még igen kévé« akadt olyan, «Ki : ennek a kötelezettségnek eleget tett vöt- i na, annai is inkább nem, mert hitsztn időközben az ó lakásukat is mások fog­lalták el. Jellemző, hogy * vidéki beszivárgók újabban most már a szőlőkben lévő villákban és présházakban lévő lakásokra vetet­tek magukat, ezeket akarják kiigényelni, árui eilen a szőlőbirtokosok élénken tiltakoznak, mert érzékeny károsodástól tartanak jo­gosan. ha szőlőjükbe idegen családokat telepítenek, pláne egy r.ikas gyerekkel. Ami pedig ax összeköltöztetéseket il­leti, ez ts nehéz probléma, igen kényei, metlen mind két félre nézve. Itt t. j. két­féle megoldás Lehetségc«. Vagy az, hogy a nagyobb ja kas tulajdonosának egy-két szobát ki kell üríteni, mely esetben on­nan a bútort a megmaradt tak részbe* kell összezsúfolná. Vagy pedig főbérlet formájában kiadja lakása egy részét az odaköltözöttnek, bútorra! együtt persze nvicasabb lakbér mellett, így a bútorát nem kell kimozdítani, berak tározni ami sokkal ajánlatosabb megoldás, mint az előbbi. Fecske úgy sz egyik, mini* a másik megoldás csak enyhe tapasz a tátongó nagy sebre. A lakásproblémát ilyen föl- tozgatisokkal megoldani nem ehet. Itt csak egy megoldás segítene: a lakások szaporítás» új építkezés útján Nem tudjuk eléggé hangsúlyozni éppen ezért, hogy a városnak mindent el kell követni, hogy ’legalább a meszestelepi 80 lakás, amiről a napokban írtunk, ami tudv devőeti ott már félig megépítve ál' mielőbb lakható állapotba hozassák' nem ismer sem származási, «cm egyéb előjogokat, küzd a feketepiac ellrn a* infláció magakadélvo?. ásáért, « közé lis­tás Mztóailásáér*. Kurd 37. igazságos bé­kéért, a bányák és eneiniafoirások álla­mosításáért, Most pedig Dunántúl tiszt­viselő társadalmához, értelmiségéhez fordulok és kérdem: mi az oka annak, hogy félnek a MKP-tól? Az értelmiségi is üolgozó, rá is szüksége van a raun- kásásamnak, neksjy is vannak jogos pa­naszaik, melyek orvoslásra várnak A* ország különféle rétegei szerv-?- kertnek, A munkás, a földműves. az ipa- 10» és a kereskedő szervezi.ed’k. mert ki akarja venni utasét az túszig újjáépí­tésében é» biztosítani akarja helyéi «* új rendben, csak az értelmiség' áll'tál*- kozatlanul, szédülten ebben 0 megráz­kódtatásban és várja hogy merre orien­tálódjon. Meat a MKP feléjük nyújtja baráti é« tiszta kezét és szeretettel várta tagjai sorába. A MKP tudia, borry csak a paraszt, a munkás és értelmiségi együttműködése biztosíthatja a szebb és boldogabb jövőt. Elfogták Zimmer Ferencet és Náray Antalt Budapestről jelenéi a MTI: év oeJt- trák-naajryar határon elfogták ás órí- zet.be vet tők /fiiam er Kerere-et, s M»- gyár Távirati Iroda volt fő« ser kész hő­jét és Náray Antalt, a Magyar Táv­irati Iroda volt vezérigazgatóját A politikai rendőrség őrizetbe vette még Arnótby-Jungerlh volt mon/kv*i ma gvar követet, aki a Sr.tójay tonnán? külpolitikai tanácsadója volt. Hat pengőre emeltéh a budapesti lapok árát Budapestiéi jelentik: A buda­pesti politikai napilapok a nyersanyag­drágulás, valamint a munkabérek és * fizetések emelkedése miatt október 1-től 6 pengőben állapították meg ■ napilapok árét

Next

/
Oldalképek
Tartalom