Új Dunántúl, 1945. augusztus (2. évfolyam, 170-192. szám)
1945-08-26 / 188. szám
Viiág. pcoUM&fai efyty&stiiiüvk! A „nemzefck QgymMaé§6’ réiu hastgnziaítrlí <f«H«rd- cióh ikrets frázisok mvtrmdnab, hu a vroíetár pártok lei> szabadító karcukkal nem adnak tartalmat nékik. Sstétim II. ÉVFOLYAM 188. SZÁM. ÁRA: 4 PENGŐ PÉCS, 1945. AUGUSZTUS 26. VASÁRNAP. Több megértési Mintha nem is vettünk volna részt abban a szörnyűséges reánk kényszerítőit háborúban, mintha sosem bújtunk volna pincék mélyébe aggódástól reszkető ajkakkal, ka meghallottuk a sziréna vad üvöltését, mintha sosem néztük volna könnyes szemekkel az ezerkilós bombáktól öcszerombolt házaink üszkös falait, mintha sokaséin garázdálkodtak volna köztünk piros-fehér karszalagos pelenkás kölyök-félistenek és otkolonozott had nagyocska-had urak, mintha sosem ejtettünk volna fájó könnyeket a véreinkkel eldö- cögó marhavágónak után, mintha sosem tárolták volna le réteinket és földjeinket acélkolosszusok hernyótalpai, mintha so- sem álltunk volna kétségbeesetten összezárt ajkakkal sleppek és teherautók előtt, amelyekbe idegen hordák pakolták gyáraink gépeit, tudományos intézeteink felszerelését és mindazt, ami nemzetgazdaságunk alapja és legnagyobb kincse volt, ^—Szóval, mintha az elmúlt esztendők rengeteg kínjával és szenvedésével sosem ismerkedtünk volna meg, olyan vidámak, felszabadultak és mosolygósán boldogok ma az arcok országszerte. Az első boldog reménység akkor lopódzoit szívünkbe, amikor Rákosi Mátyás elvtárs Kecskeméten kijelentette, hogy a Magyar Kommunista Párt lépéseket telt annak érdekében. hogy a Szovjetunióban levő hadifoglyok még a tél beállta elöli hazaérkezzenek Mindenki érezte és tudta, hogy ha a munkásság élharcos pártjának vezére ilyen kijelentéseket tesz, annak súlya van, jelentősége van és következményének is kell lennie. És valóban, alig telt el 48 óra, Rqkosi elvtárs szavaira megjött a válasz, olyan nagylelkű válasz, amely túlszárnyalta ísgvérmesebh reményeinket is. A Szovjetunió nagylelkű gesztusával új fejezetet nyitott a háborús jog történelmében, amikor nemcsak szavakkal, de teljes értékű tettel is bebizonyította, hogy még egy ilyen emberieden háború után sem vakítja el szemét a gyűlölet, hanem maradéktalanul valórctváltja a lenini-sztálini elveket és bebizonyítja, hogy ha a harctéren már összeroppantotta igazi ellenségét, bosszúvágya nem terjed hi a volt ellenség tehetetlen eszközeire és túlajdonképeni áldozataira. A Szovjet bebizonyította, hogy szemében a demokrácia és népiség jelszava nem Üres frázis csupán, hanem a gyakorlati politika alapja. Az elméletnek és a gyakorlatnak ilyen szoroz egysége még egyetlen nagyhatalom politikájában sem nyilvánul meg, nem találjuk párját a világtörténelem lapjain. De az elmélet és a gyakorlat egységétek nem ez az egyetlen megnyilatkozása *2 utóbbi napok történetében a SzovjeíÍ nió részéről. Apró hírekben számoltunk e olyan világpolitikai eseményekről, amelyek bizony ebben a megvilágításban őri- isi jelentőségűvé váltak. Emlékezzünk zsák vissza a Szovjet állásfoglalására a tőrög népszavazással kapcsolatosan. Ez » népszavazás nem kisebb kérdésről van kiválva dönteni, mint Görögország eljövendő államformájáról. Természetesen a kérdésre a görög nép részéről adandó válasz épp oly kevéssé közömbös n Szovjetunió számára, mint a nyugati szövetségesek szemében. És mégis, Anglia és Amc. lika bejelentették, hogy megfigyelőket küldenek a népszavazás idejére Görögországba. n Szovjetunió pedig közölte, kogy a maga részéről nem küld megfigyelőket, mert még ennyire sem kívánja befolyásolni a görög nép igazi akaratának kamieítatlan megnyilvánulását. Ennél be- tsületesebben ragaszkodni gyakorlatilag Í ' a népek önrendelkezési jogának elvesz, egyszerűen lehetetlen. Nyugatról is. •. Most, amikor Magyarország is közvetlenül választások előtt áll, méghozzá ezeréves történelme folyamán az első valóban demokratikus választások előtt, számunkra sem lehet közömbös, vájjon a nagyhatalmak miképen kezelik e kérdést Kelefeu- rópa országaiban. Sajnos, azt kell tapasztalnunk, hogy egyelőre még félreértések és nézeteltérések vannak. Aggasztó példaként állnak előttünk a bolgár és roman események és az angol külügyminiszter immár hírhedtté vált beszéde. Nézzük csak mi rejlik e három megnyilatkozás mögött. Bevin beszédével már foglalkoztunk, de nem árt még egyszer emlékeztetni rá, hiszen azóta pontosabb részletek futottak be erről a sokat vitatott beszédről. A hivatalos jelentés megcáfolja ugyan, mintha Bevin valóban dezavuáha volna a pots- ami határozatokat (aminthogy ezt eleve kétségbe is voniak) de mégis, hogy úgy mondjuk a választásokkal szemben előlegezett bizalmatlanság nyilvánvaló kifejezése volt. Románia és Bulgaria esetében ez a bizalmatlanság már tettekben is megnyilvánult. Ennek tulajdonítható, hogy Romániában a még alig felserdült Mihály király és az ország összes demokratikus erőinek bizalmát élvező Groza miniszter- elnök között feszültség állt elő. Bulgáriában viszont a mára kitűzött választások elhalasztását eredményezte az angolszász bizalmatlanság. A bizalmatlanság oka pedig nem más, mint a keleteurópai államokban alkalmazásra kerülő választójog szelleme. Nincs ebben semmi csodálatos, hogy ha Anglia és Amerika ez a két nagyhatalom, amely soha sem érezte saját bőrén a fasizmus szivetbénító és lelket mérgező uralmának és tetszetős blölfpropagandájának hatását, nem tudja megérteni, miképen egyeztethető össze a demokrácia elvével az, hogy egyeseket kizárnak a választási jogból. De hogy a keleteurópai demokráciának ez a választójogi elgondolása igen is helyes, azt mindennél jobban bizonyítja az a mai lapunkban ismertetett pártközi értekezlet, amely Párisban zajlott le és amely határozottan kimondja, hogy a francia nép, amely pedig csak külső erőszak és nem belső mérgezés folytán került közvetlen kapcsolatba a fasizmussal, szintén helyesnek tartja az elmúlt rezsim lovagjainak kizárását az állampolgári választójogból. Nem hinnők, hogy az angolszász’ hatalmak részéről rosszindulat irányítaná így a dolgokat. Nem hihetjük, mert ha így lenne, az nem jelentene kevesebbet, minthogy az új angol munkáskormány a belső szocializálás szabadságáért külpolitikájának jobbratolásával akar megfizetni az ott még meglehetősen reakciós köröknek. Ismételjük, nem hisszük és nem akarjuk hinni, hogy ez a helyzet. Inkább a keleteurópai ügyekben való járatlanságról és tájékozatlanságról lehet szó, hiszen belátjuk, nem könnyű egy angol gentle- mannak, mégha munkáspárti is, vagy egy ízig-vérig yankeenek, a maga polgárion demokratikus világából megértenie a Kelet-európai valóságot. Belátjuk, nem könnyű, de mégis meg kell értetnünk velük. Mert, ha ez nem sikerül, ha nem értik meg. hogy demokráciát csak demokraták teremthetnek, akkor az 5 értetlenségül! miatt éppen az kerül veszélybe, ami ennek a háborúnak eszmei lényege volt: a népek szabadsága. Márpedig a világ minden nagyhatalma biztos lehet abban, hogy Európa népei ezt az egyet nem adják ki többé kezükből. Révész Gy. István. Hoszkva álláspontja a választások ügyében Moszkvából jelenti a Tass: A délkelé (európai választásukkal kapcsolatban a szovjet kormánynak az az álláspontja, hogy ha nyugati értelemben tartják meg a választásokat, vagyis a fasizmus teljes felszámolása nélkül, akkor ez nemcsak a váltás határozatokkal való ellentétben tói lépik, de veszélyezteti az általán''* békét is. (MTI) A Magyar Kommunista Párt Béldunáufúlí Területi Bizottságának felhívása a hadifoglyok hazatérésének meggyorsítása és levelek továbbítása ügyében A Magyar Kommunista Párt, amely vezérének., Rákosi Mátyás elvtársnak irányítása mellett élen járt abban, hogy idegenbeszakadt, hadifogolysorsban lévő, véreink mielőbb hazakerülhessenek, most, hogy fáradozásait a Szovjetunió jóvoltából ilyen gyors és teljes siker koronázta, továbbra is élen marad a hadifoglyok hazaszállítása és ellátása tekintetében. Abban a tudatban, hogy ezzel nemcsak az apátlanul maradt gyermekek, férj nélkül maradt asszonyok és gyermekükért aggódó anyáknak okoz örömet, de az épülő demokráciának is komoly szolgálatot tesz, elhatározta, hogy a hadifoglyok ügyét továbbra is kezében tartja. Éppen ezért felkéri mindazokat, akiknek tudomásuk van arról, hogy hozzátartozójuk a diadalmas Vörös Hadsereg fogságában van, akár mint hadifogoly, akár mint deportált került fogságba, közöljék az illetők személy adatait a számukra illetékes kom arunké párttagozatta! (üzem titkárság, járási tit ícáiság stb.), A Magyar Kommunist* Párt gondoskodni *oo arról, hogy a) ilyképpen nyilvántartásba, kerülő foglyot az első csoportok keretében kerülhess® nek haza Ugyanakkor a? érdekeltek a szóban forgó párttagoknál leveleket' is átadhat nak fogságban lévő hozzátartozóik szó mára és a Magyar Kommunista Párt gon doikodsi fog róla, hogy a hazatérők mé útközben kézhezkapják ezeket a levele két és így minél előbb hírt kaphassa nak szeretteikről, A Magyar Kommnnists Párt s non párt-tag hadifogoly-hozzátartozók ügyei is teljes mértékben magáévá teszi és el intézd. & MKP. Területi feühivé&i a PárMagoxatoktiox A Magyar Kommunista Párt déldunántáU Területi Bizottsága ezulon is felhívja Pécs, Baranya, Somogy, és Tolna valamennyi párttagoxatát, hogy a hadifoglyok hozzátartozóitól vegye fel a hadifoglyok személyi adatait, továbbá vegyen át leveleket is a hazatérő hadifoglyok számára. A beérkező adatokat ér, leveleket haladéktalanul juttassa el a Területi Bizottsághoz továbbítás céljából A tagozatok kötelesek _a nem-párttag érdekellek ügyeit *í tel vonna és továbbítani. . II SsovietboJ Is megérkezel* az első «sodort MTI jelenti: Csütörtökön érkezett meg Szegedre az első hadifogolyszállítmáiny, amely körülbelül 1500 hadifogolyból áll, akik oroszországi táborokból jöttek. A hadifoglyok általában jó állapotban vannak, valamennyien azt beszélik, hogy igen jó bánásmódban és élelmezésben volt részük. Sokan kifogásolják, hogy itthon nem fogadták őket és nem gondoskodtak elhelyezésükről, valamint élelmezésükről. Az orosz katonai hatóságok Szegeden táborban helyezték el őket és gondoskodtak élelmezésükről is. Mihelyt a szüksége* okmányokat megkapják otthonukba tér heinek. Természetesen a hazatérő foglyol számára több tábort kell felállítani, met' nagy tömegben fognak érkezni. Mint ér fésültünk a hadifoglyok érdekében meg indított társadalmi mozgalmak vezető már küldtek pénzt Szegedre az élelmiszer beszerzésére és a hadifoglyok gondozása ra. Nagy nehézséget okoz ezeknek a szer veknek, hogy nem áll rendelkezésre teher gépkocsi. A mifai$z&er@in$Si nyilatkozatai a fcatí foglyok isa^afeocsáfásátfa* kapcsosaiban Dálnoki Miklós Béla miniszterelnök a magyar hadifoglyok hazatérésével kapcsolatos kérdésekre a kővetkező választ adta: Természetesen szintén hazajönnek azok is, akik mint munkaszolgálatosok estek fogságba. Amennyiben orosz területen vannak még deportáltak, azok most a hadifoglyokkal együtt térnek vissza. A hadifoglyok hazatérése már megkez dődött. Először az ország területén lévé hadifogolytáborokból, majd a romániai táborokból és végül az orosz területen lévő táborokból engedik szabadon a fog lyokat. Mivel a gyáriparban, éppen úgy mint a mezőgazdaságban, nagy munkaerőhiány van, a hadifoglyok hazatérése a gazdasági életre is kétségtelenül előnyös lesz. A visszatérők régi munkahelyeiket minden további nélkül elfoglalhatják. Ha valahol a hadifoglyok hazatérése következtében munkaerő torlódás keletkezik, ügy természetesen a most életbeléptetett munkaerőgazdálkodá^ terv alapján őket Is tgénybeveszik. A magyar politikai életre is a legkodve zőbb hatással lesz a hadifoglyok haza térése. A nemzett kormány megalakulást óta számos esetben adott kifejezést an. nak a törekvésének, hogy a Szovjeluni« kormányával n legbarátságosabb viszony ba kíván kerülni. A kormánynak ez » törekvése a nép legszélesebb rétegeibe* kedvező visszhangra talált, Mégis egye seknek, különösen a közvetlenül érdekei leknek szívében fájdalmas tövis volt * hadifogoly kérdés. Ä hadi jog szerint tel jesen jogos volt a hadüoobok táborba* tartása. Annál nagyobb lelkesedést vát tott ki a Szovjetunió kormányának ne mes gesztusa, amellyel sok tízezer ma gyár családot tett boldoggá. Csak ismé telhetem Sztálin generalisszlmusznoz intézett táviratom szövegét, hogy ez « tény újabb baráti kapocs a Szovjetun?« és a demokratikus Magyarország között . Az Országos Szakszervezeti Tanács a kéé munkáspárt közös tistáját kívánja MTI jelenti: A magyar szabad szakszervezetek országos központjának ülésén. Kossá István főtitkár beszámolója keretében a választásokkal kapcsolatban a műn- kásegység kérdéseivel foglalkozott. Határozati javaslatot terjesztett elő, amelynek értelmében a szakszervezeti tanács felhívással fordul a Magyar Kommunista Párt és a Szociáldemokrata Párt vezetőségéhez, hogy teremtse meg a két munkáspárt annak lehetőségét, hogy a választásokon közösen induljanak es ezzel fokozzák <? munkásság megnyilvánuló erejét és biztosítsák a munkásság kialakult egysegét. A szakszervezeti tanács egyhangú lelkesedéssel fogadta el Kossá főtitkár, javaslatét ,
