Új Dunántúl, 1945. augusztus (2. évfolyam, 170-192. szám)

1945-08-19 / 183. szám

i A munhásegvség legyében Ssakasiís árpád, Kákosá Máltás és Tiid^ loitása a magyar «ismakräcia Jövő’.érői Budapestről jelentik: Szombaton dél­előtt nyílt meg Budapesten a szociálde­mokrata párt 34. pártkongresszusa. A hatalmas arányú pártgyülés három napos tanácskozásai a képviselőház üléstermé­ben folynak le. Zsúfolt padsorok és kar­zat előtt bevezetőként Szakasits Árpád, a Szociáldeniokiata Párt vezére mondott nagyhatású beszéde*. Szívélyes barátsággá üdvözölte a Ma­gyar Kommunista Fári megjelent képvi­selőit. a jugoszláv, icmán és osztrák test­vérpárt kiküldötteit, majd azokról em­lékezett meg, akik az elmúlt harcokban elestek, a sokszor és sokak által remény­telennek vélt küzőriemben. A pártgyü- lés résztvevői az elesettek névsorának felolvasását hallgatták végig. S£akasits:i. %x. D>. P.-nstk új alkotmányira van szüksége Ennek a pártgyülésnek három nagy feladata van — mondotta Szakasits Ár­pád. — Az első az, hogy megteremtsük a párt új alkotmányát, amely a megvál­tozott körülményeknek valóban megfelel. A kongresszus megvalósítja a Szociál­demokrata Párt munkaiéi vét, az ország gazdasági, politikai, társadalmi és szelle­mi újjáépítésére. Másik nagy feladata a pártgyülésnek, hogy hatalmas és félre­érthetetlen ösztönzést adjon a reakció és korrupció — a demokráciának e két rák­fenéje ellen folyó küzdelemnek. Ne be­csüljük le a reakció erőit, amelyek még bujkálnak a közhivatalokban, a hadse­regben és a rendőrségben. A reakcióval karöltve jár a korrupció, amely súlyosan megfertőzte egész közéletünket. A feke­tepiac, a munkafegyelem meglazulása, a közhivatalok szabotálása, mind élénk tü­netei ennek. Harmadik feladata a kon­gresszusnak, hogy határozott és félreérthetetlen állás­pontot foglaljon el a Nemzeti Füg­getlenségi Front fenntartása mellett és ünnepélyesen megpecsételje azt a szerződést, amely a két nagy mun­káspárt együttműködésének alapja. Mindannyian arra törekszünk, hogy a magyar' demokrácia egyik legfontosabb tényezője, a szakszervezeti mozgalom erő­ben és befolyásban gyarapodjék. A párt- gyűlésnek ezt a hatalmas munkát kell el­végeznie és el is fogja végezni. A de­mokrácia mindenütt megerősödött a vilá­gon, az európai reakció haldoklik. Min­denütt az összefogás jegyében folyik az újjáépítés. Balra tolódik a világ, mi is baííelé megyünk értelmesen, céltudato­san, keményen, de a forradalom lázálmai nélkül. Szerte a világon a béke, a sza­badság, és a demokrácia öröktüzei gyűl­nek fel. Mindenfelől kedvező jelek mu­tatkoznak. Ilyen kedvező jel Potsdam is, amely magyar szempontból történelmi jelentőségű, mert országunk előtt fel­tárta a kaput az egyesült nemzetek kö­zössége felé. A világ népei elérkeztek a békéhez és nyugalomhoz és elérkeztek egy új korszak határához. Ez. az új kor­szak a szociális demokráciák, a félelem nélküli élet és a népek testvériségének korszaka lesz. A magyar történelemben most először vagyunk a magunk urai. Rajtunk múlik sok minden, az ország és a magyar nép jövője. Erről ne feled­kezzünk meg soha. Elérkezünk majd pz általános választásokhoz is és ez meg­Munhavúiiaióh és Munkaadók Ügyeimébe! Ne halassza el megvételét í DR. ORMOS GYÖRGY: A magánalkalmazottak, kereskedők, iparosok és szabadfoglalkozásúak Igazolása. egységes szerkezetben. Akarja tudni mennyi a lizetése 7 VÁSÁROLJA MEG: A Munkabér határozatok kézi- könyvét I-íl-IlI függelékkel. 0J DUnftVlÖL HÖNYUESBOLÍJáBfiH Pécs, Király-u. 10. Telefon: 24—90. adja a választ a reakció minden elemé­nek. A nép világosan és félreérthetetle­nül meg "fpgja adni a választ, amely igy Szakasits Árpád megnyitója után meg- ' választotta a pártgyülés a tisztikart, amelynek elnöke a párt vezére, Szakasits Árpád lett, A tisztikar megválasztását követően Rákosi Mátyás tolmácsolta a Magyar Kommunista Párt üdvözletét, hangoztatva, hogy az a körülmény, hogy a magyar demokrácia az utolsó 6—8 hónap folyamán komoly sikereket érhetett el, oroszlánrészben a két mun­káspárt összefogásának köszönhető. Nem tenne jó szolgálatot a munkásegység ügyének az, aki felvetné és erőltetné a két munkáspárt egyesülését. A kérdés felvetése nem hozná közelebb, inkább el- távolítaná egymástól a két pártot. A Kommunista Pártban ezért nem is vetjük fel ezt a gondolatot, mert az a vélemé­nyünk, hogy a két pártot inkább még közelebb kell hozni egymáshoz. Egység­re ma nagyobb szükség van, mint valaha. A reakció Magyarországon és világ­szerte olyan vereséget szenvedett, amelyből soha többé fel nem támad. Az egész világ árgus szemmel figyeli ma a magyar demokráciát és ha azt veszi észre, hogy a magyar demokrácia erői megoszlanak, abban a pillanatban meg­változik velük szemben a nemzetközi közvélemény és azonnal kihat a határon tu! élő magyar kisebbség ügyére is. A legközelebbi jövőben tehát a ma­gyar munkásegységen áll, vagy bu­kik a magyar demokrácia. Ezután Tildy Zoltán tolmácsolta a Független Kisgazdapárt üdvözletét. Rá­mutatott a Független Kisgazdapárt és a Szociáldemokrata Párt régi szövetségé­A kollektív szerződés a munkaadók és munkavállalók érdekképviseletei kö­zött szakmai csoportonként megkötött munkabérszerződés, melyet munkaadó és munkavállaló egyaránt magára nézve kötelezőnek ismer el. Ezen kollektiv szerződések kötelező ereje ma a szak­mai érdekeltségek megegyezése mellett kormánvredeleten is alapul. Szabályozza a munkabért és a munkavállalással kap­csolatos feltételeket. Ezek a bérek és feltételek szakmánként változhatnak ugyan, de egységes elvek megállapítása minden szakmára szükségesek. Ilyen egységes rendelkezések a következők: A munkaidő minden szakmában egyaránt heti 48 óra, az időbeosztást az üzem saját üzemi bizottságával, ha ilyen nincsen, a bizal­miakkal való kölcsönös megegyezés alapján állapítja meg. Ha a munkaadó az ebédidőt eddig is fizette, ezután is fizeti Alapórabérek tekintetében a beosztás ugyanaz, mint amit eddig Pécsett követtünk, tehát szakmunkás, betanított munkás és se­gédmunkás, mégis azzal, hogy az előbbi két kategória az eltöltött gyakorlati idő szerint négy alcsoportra oszlik és új kategóriaként megelőzi a szakmunkás csoportvezető. Különleges, nagy képzettségű, nagy gyakorlattal rendelkező munkás munka­díja az átlagosnál 25%-kal lehet ma­gasabb, míg a piszkos, veszélyes, savas munkát végző munkás órabére 50%-kal pótlékolbató. Azt, hogy jár-e pótlék és mennyi, az üzemi bizottság, ha ilyen nincsen, a bizalmi, a munkaadóval egyetértésben állapítja meg. szól: békét, szabadságot és demokráciát akarunk. A népek békéjét, az ország szabadságát és a kenyér demokráciáját. re, majd Rákosi Mátyás beszédéhez hoz­zászólva hangsúlyozta, hogy a magyar demokrácia és az ország jövőjének döntő tényezője tényleg a két munkáspárt együttműködése, de ugyanilyen döntő tényező az ipari munkásság pártjainak a parasztság párt­jaival való szoros együttműködése is. Énnek feltétele az, hogy célunkat világo­san meghatározzuk az ország érdekében. Nem hiszem — mondotta Tildy Zoltán — hogy lényeges különbség legyen közöt­tünk, ha ezt megtesszük. Vas Zoltán, Budapest polgármestere a Székesfőváros üdvözletét tolmácsolta, majd Somogyi Ferenc beszélt a jugo­szláv egységfront képviseletében, Kari Hónai bécsi városi tanácsos Bécs város nevében és Andrássy Gyula a román szociáldemokrata párt nevében. Ezután Szeder Ferenc terjesztette elő főtitkári jelentését, amelyben visszaemlékezett a Szociáldemokrata Párt parlamenti cso­portjának hősi küzdelmeire és beszámolt a legutóbbi kongresszus óta történtekről. A főtitkári jelentés második részét Bán Antal iparügyi miniszter terjesztette elő. Beszólt a Szociáldemokrata Pártnak az illegalitás ideje alatt kifejtett működé­séről, majd ismertette az üzemi bizottsá­gok munkáját. Ezzel kapcsolatban hang­súlyozta, hogy hozzá kell szoktatni az államot és a magántőkét a politikai és a gazdasági közvéleményt ahhoz, hogy a termelés nem egyedül és kizárólag a tőke joga, mert abba a dolgozóknak is van beleszólásuk. Az ülést ezután az elnök berekesztette és folytatását délutánra tűzte ki. IMTI.) Az akkordrendszer fenntartható. AZ akkordmunkás keresete az órabéresével szemben 20—25% többletig emelkedhet. A heti 48 órát meghaladó, a vasárnapi és éjjeli munkáért túlórapótlék jár. Az első két órára a túlórapóték 25%, a következő két órára 50%, azon túl 100%. A vasárnapi munkáért 100%. (Az ünnepek közül január 1, március 15, április 4, húsvét hétfő, május 1, pün­kösd hétfő, űrnapja, augusztus 20, no­vember 1 és karácsony két napja a va­sárnappal egy tekintet alá esik. (kivételt képeznek a rendszeresen folytatólagosan éjjel-nappal dolgozó gyárak. Ezeknél, ha a heti munkaidő a 48 órát nem ha­ladja túl, a vasárnap« munkáért bér­pótlék nem jár.) — Az egy hétnél ho&z- szabb ideig egyfolytában éjjel de-gozó munkások teljes keresetükre 10% pót­lékot kapnak. A munkabér után fizetendő összes adó a munkaadót terheli tehát a jöve­delem adó is. (Külön rendelet értelmé­ben az OTI-járutók is, úgy, hogy a mun­kás keresetét tisztán kapja meg.) A munkást fizetett szabadságidő illeti meg. Ebből a szempontból minden alkalmazott korábbi foglalkoztatási napja 1944. évi január hó 1-nek tekin­tendő, ha korábban került is alkalma­zásiba. Jár 6 hónapi foglalkoztatás után 6 nap, mely minden hónapi foglalkoz­tatás egy nappal emelkedik, úgy, hogy egy évi foglalkoztatásnál a szabadságidő 2 hét. Egy év után a szabadságidő éven­ként egy nappal emelkedik 25 munka­napig. Rákosi- Mátyás: Nem egyesülést, hanem egységei! Szeptember 3—4 és 5-án rendezik meg CB pécsi könyvsmpokai A demokratikus magyar irodalom első szabad könyvnapjait a könyvkereske­dők testületének végleges elhatározása szerint szeptember 3—# és 5-én rendezik meg Baranyában. A pécsi könyvnapokon résztvesznek a Sorsunk körül csoporto­suló dunántúli magyar írók, de a budapesti demokratikus magyar Írók közül is több nagyobb név jön el. A pécsi könyvnapokról a közeli napokban közlünk részleteket. Mit kell tudnia minden munkásnak a kollektiv szerződésekről? Á Szociáldemokrata Párt kongresszusa nagyjelentőségű üléseit tartja, ami­dőn e sorokat leírjuk. Akkor Ül össze ez a kongresszus, amikor a magyar munkásosztály és vele a dolgozó nép a legnagyobb nehézségek közepette küzd az ország újjáépítéséért és ösz- i szeszorított fogakkal harcol a reakció ellen. Készleteink fogytán, gyenge termésünk betakarítása után nehéz időket élünk át. A reakció pedig, amely állami és gazdasági életünk legkülönbözőbb részeiben húzódik, meg, igyekszik kihasználni ezt a hely­zetet, hogy megakadályozza a magvar demokrácia kiépítését és megszilár­dítását. Ez a helyzet nagy feladatok elé állítja a munkáspártokat és a Szo­ciáldemokrata Párt most folyó kong­resszusa ezekről az égető kérdések­ről dönt. A két munkáspárt eddigi te­vékenykedése az ország újjáépítésé­ben azt bizonyította minden dolaozó előtt, hogy nincs az a nehézség, ame­lyet ne lehetne megoldani, ha a két munkáspárt összefog. A Szociáldemokrata Párt kongresz- szusa bizton úgy fog dönteni a mun­kásosztály és a dolgozó nép kérdései­ben, hogy megerősíti és kiszélesíti azt az egységet, amely eddig is csak eredményeket hozott a magyar nép számára és amely az egyetlen meg­oldás, hogy az újjáépítés nehéz sza­kaszain gyorsan áthaladjon'a prole­tariátus. Ebben a reményben küldjük meleg üdvözletünket ml, a Déldunántúl kommunistái a Szociáldemokrata Párt kongresszussához és hisszük, hogy, onnan visszatérve clvlársainkVal erő­sebb egységben, mint valaha, váll­vetve fogunk harcolni a munkásosz­tály és a dolgozó nép sorsának sür­gős és gyors megjavításán. Tömpe István. Családi pótlék minden munkásnak jár, akikor is ha az illető vállalatra a gyennekn-cvclési pót­lékról szóló rendelet hatálya nem terjed ki A családi pótlék összege egyenlő a törvényesen megállapított: gyermeknevelési járulékkal. (Mint egé­szen új rendelkezésre külön hívjuk fel az érdekeltek figyelmét.) Uj kollektív szerződésnél a munkabérmegálilapító bi­zottság összeillését követő bérhét első napjától kezdve, járnak az ott megálla­pított numkadíjak, megváltoztatás ese­tén pedig a megváltoztatásra irányuló értesítés kézbesítését követő bérhét etsö napjától. A kollektív szerződésekben megálla­pított munkabérektől és feltételektől eltérni nem lehet, tehát sem felfelé, sem lefelé A felmerült vitákat elsőfokon az üzemi bizottság, ha ilyen nincsen, a bi­zalmi a munkaadóval együtt dönti el. Amennyiben általános érdekű, vagy elv? jelentőségű kérdésben az üzemen beiül megegyezés nem jönne létre, úgy az a helyi illetékes munkaadói cs munka­vállalói érdekképviseletek, illetve a konkrét ügy elintézésére kiküldött meg­bízottai kölcsönös bizalommal és jó­indulattal, közvetlen szóbeli, vagy írás­beli tárgyalás útján döntik ek E tárgya­lásba az üzemi bizottság, illetve biza'm és a munkaadó is bevonható. A tárgya­lás eredménye az érdekképviseletek (helyben szakszervezet és ipartestület.) jóváhagyása után válik jogerőssé. A1 helyben meg nem oldható elvi jelentő­ségű kérdésekben végső fokon az Orszá­gos munikabérmegáUapltó bizottság dönt. A rendelet megszegése, vagy kiját­szása munkaadóra és munkavállalóra egyaránt vétség és 5 évig terjedhető fogházzal, büntetendő, ami tehát igen komoly büntető szankció. A vétség el­követőjével szemben internálásnak is helye van, attól az iparostól pedig, akit ezen vétség miatt két ízben megbüntet­tek, az iparűzési jogot el kell vonni. Ezek szerint a szabályoknak ismerete és pontos betartása mindenkinek fontos érdeke. A kormány segítségére sietett a munkavállalóknak komoly szociálpoli­tikai intézkedésekkel, gondoskodik azoic betartásáról, de egyszersmind arró’ is, hogy az újjáépítést munkavállalói rész­ről támasztott túlikövetelés se hátrál- hassa. Dr- Ci. Gy. ÚJ DUNÁNTÚL fJl ■■ i7' iTT SnkrriTi i i■YmÍíTTt

Next

/
Oldalképek
Tartalom