Új Dunántúl, 1945. augusztus (2. évfolyam, 170-192. szám)

1945-08-19 / 183. szám

A legvadabb hazugságok eíhiíeléséveí akadályozzák az angol logolytúhorokha került katonai és polgári személyek hazatéréséi a nyilas táhorparancsnokot Néhány nappal ezelőtt érkezett visz- sza Pécsre a kariuthiai Weissenstcinibaa Jétesítartt angol hadifogolytáborból Madár Mihály, nyug. jegyző, tartalékos had­nagy, aki érdekes és megdöbbentő adatokat mondott el arra vonatkozólag, hogyan igyekez­nek a magyar igazságszolgáltatás elől kibújni akaró nyilas-tisztek a gondjaikra bízott katonai és polgári tömegeket a hazatérés elöl vissza­riasztani és a leghazugabb hírverésekkel megfé­lemlíteni. szabadon jártam a vidékeket bevásárló körutazásaim alkalmival, úgyhogy volt alkalmam különböző helyeken szétnézni. — Milyen volt a tábor élelmezése? — A’ gyermekek és betegek élelmezése jónak mondható. Az a híresztelés azon­ban, hogy csokoládéval és mindenféle földi jóval látják el a foglyokat, nem fe­lel meg a valóságnak, — mert napi eledelünk bab, krumpli­leves és kávéból állott, ami orvosi megállapítás szerint 1200—1600 ka­lória értéket képviselt, úgyhogy mun­kát emellett nem igen lehet végezni. Kenyeret pedig két hónap óla egyál­talán nem láttunk. — Dolgozniuk kellett? — A táborlakók, — a nők és gyerekek kivételével — saját tisztikarunk irányí­tása mellett különböző munkára voltak kötelezve. Erdőirtás, mezei munka, épít­kezés, ami éppen adódott. Végei keil vélni a nyilas lisztek terrorjának! Madár Mihály július 26-án hagyta el Weissemstein angol fogolytábort, ahol körülbelül tizenkétezer magyar hadifo­goly és polgári menekült tartózkodott. — Milyen, parancsnokság felügyelete alatt állott a tábor? — Ez a magyar hadifogolytábor — mondja Madár tartalékos hadnagy — cl j esen a magyar katonai parancsnok­ág felügyelete alatt állott. Talán azt le­ütne mondani, hogy az angolok nem is úgy kezeltek bennünket, mint hadifog- .yokat, hanem mint olyanokat, akik öa- ;ént az ő védelmük alá helyeztük má­junkat. — Kikből áll akkor tehát tulajdon­képpen a tábor lakossága? — Főként természetesen harctéri ka­tonákból, a nyilasok által félrevezetett 3 elhurcolt tömegekből s vannak trágy­ámban politikai menekültek is. Az an- jol parancsnokság azonban csupán a nagyar katonai parancsnoksággal érint- :ezik, mindenféle rendelkezést azzal tár­gyal meg, így az esetleges kéréseket is csak azok továbbíthatják, — Személy szerint kik látják el a pa­rancsnokságot magyar részről? —- Az áUomásparancsnok Vérföldi ez­redes fi különféle beosztásban szolgála- , tot teljesítenek a pameasnokságon Lo- rényi hadbiztos százados. Rozgonyi La­jos százados, Huttya alezredes, Simon Ervin főtisztviselő és még sokan. — Melyik kerületi parancsnokság tar­tózkodik ebben a táborban? — A weissensteini táborban a negye­dik és ötödik kerületi parancsnokság és ezenfelül mintegy hatvan-nyolcvan ki- sebb-nagyobb alakulat. Asszonyok, gyer- nq'cek és volt katonák vegyesen. Az asszonyok és gyermekek, vala­mint n betegek a kézségben tartóz­kodnak. mig a többiek a saját ma­guk által készített hanyl íklan lak­nak. tábor parancsnoka Vasváry József a> ■ Horn agy, az ötödik kerület volt pa­rancsnoka. A táborban a rendet a ma­gvar katonai parancsnokság a magyar csendőrség útján tartja fenn. Napiparan­csokat ad ki, — kihallgatásokat tart; a hadbíróság működik, fenyftöhatalmat gya­korol cs ebbe az angol katonai parancs­nokság annyiban szól bele, hogy a had­bírói ítéleteket ő erősíti meg és hadbíró­ság halálos Ítéletet nem hozhat. — Ha az angolok ilyen felügyelet nél­küli szabadságokat adnak a tábornak, mi az oka mégis, hogy nem térnek visz- sza az emberek ? — Ennek egyetlen oka az, bogy a ma­gyar katonai parancsnokság és az ott tartózkodó politikai veze­tők a tömeget a legképtelenebb rém­hírekkel igyekeznek maguk alatt visszatartani s Örüli propagandájuk­kal már annyira mentek, hogy esetle­ges olyan, felezólitás esetén, — hogy ki akar hazamenni, akár öngyilkos­ságra is képesek, csak cl ne kelljen nekik indulni Magyarországba. Jegyzőkönyveket mutatnak arról, hogy angol és amerikai fogságból hazaszállí­tott emberek vonatát a határon géppus- katíizzel fogadják, — a hazatérőket meg­tizedelik. „Felvilágosító“ előadásokat tartanak s hazai állapotokról, — hogy itt nálunk a fejetlenség tetőfokán áll, hogy gyermekek és asszonyok százez­reit hurcolják el Szibériába s aki vélet­len szerencse folytán hazaérkezik, hoz­zátartozóit nem találja életben 6 ha őt magát nem is lövik talán agyon, feltét­lenül Szibériába hurcolják. A táborban április végén is fasiszta- tisztelgés volt kőtelező s még jelen­leg is, ha valaki megfeledkezik a tisztelgésről, — azért feltétlenül fenyítést kap. — Kikkel találkozott pécsi vezetők­kel? — Molnár vezérőrnaggyal beszéltem nemrégen, aki Vőlkermarch községben — mint irányító tiszt — működött. Én '-gyanú; a tábor gazdasági hivatalának főnöké voltam s ilyen minőségemben I ¥1 ÚJPMMÁNTÚl ■— Hányán hagyták el magával együtt a tábort? — Ebből a táborból én vagyok az egyetlen, aki hazajöttem. Nem lehet szavakkal érzékeltetni azt a szörnyű lelkiállapotot, amely­ben élnek ott az emberek, akiket a nyilas-vezetők terrorja a legkegyet­lenebb hazugságokkal nyert meg ma­gának és tart még mindig hatalmában. Semmi más hír nem érkezik oda, — csak az forog közkézen, amit ők hiresz- telnek. Végtelenül szomorú és lealázó, ahogyan a nyomorba került magyarok ezreit kihasználják a vezetők, azért, mert ha valaki felvilágosítaná őket, és töme­gesen visszatérnének, nekik nem marad­na semmi jogcímük a parancfinoklásra s előbb-utóbb felelniük kellene galádságu- kért. Bátran megállapíthatjuk, hogy a fel- szabadulás utáni időben a Nemzeti Bi­zottságok vették kezükbe az élet irányí­tását. A Nemzeti Bizottságok nélkül tel­jes káoszba fulladt volna minden. A rend időleges megteremtésének, a szükségle­tek kielégítésének feladatát a Nemzeti Bizottságok általában mindenütt kima­gaslóan oldották meg, Ezidőben kétségtelenül bebizonyosodott, hogy a széles néprétegek képviselőinek az élet irányításába való bevonása rezet a minduntalan felmerülő kérdések helyes megoldására. Beigazolódott, hogy a lét­kérdéseket paragrafusmentesen, a józan ész szavára hallgatva lehet a nehéz idők­ben jól megoldani. A közigazgatás újjászervezéséről szóló rendeletek azonban a Nemzeti Bizottságo­kat politikai testületeknek minősítették, melyeknek nem hivatásuk a közigazgatás munkájába való beavatkozás, Ezután sok helyen a Nemzeti Bizottságok tevékeny­sége erősen alábbhagyott, sőt meg is szűnt. Úgy érezték a Nemzeti Bizottsá­gok, hogy nincs céljuk, mert hiszen a közigazgatás úgyis elvégzi a rá háruló feladatokat. Ez az álláspont azonban alapvetően téves. A Nemzeti Bizottságoknak változatla­nul nagy politikai, gazdasági, közigazga­tási feladatai vannak. Politikai téren ők a demokrácia őrei. Ellenőrzik hogy a kő.zhivatalnokolí valóban demokratikus működést fejtenek-e ki. Megvalósítják és erősítik a pártok közötti együttműködést, ezzel széles néprétegek demokratikus Annak a harcnak', amelyet a demok­rácia ma folytjait a reakció és a fasiszta világ maradványai ellen, egyik legfon­tosabb szerve a népbirósájj. A pécsi nép bíróság az elmúlt negyedév alatt is igém komoly és jelent őségtől jes munkát végzett és a népügyészség vádemelésére több niigyfontosságú ügyet tárgyalt. Az elmúlt negyedév után időszerűnek tar­tottuk, hogy a népügyészség, il'le-tve » né pb íróság eddig végzett munkájáról, valamint a nép bíróságról általában kér­dést intézzünk dr. Fischer Gyula népfőügyészhez, aki munkatársunk kér­désére a népügyészség és népbiróság munkáját az alábbiakban világította meg: — A népbíráskodás intézménye nem új. Nyomait megtaláljuk a történelem­ben szerepet játszó valamennyi ncp életében. Forrását a görögöknél kell ke­resnünk, ahol a népgyűlés, mint legtá­gabb hatáskörű bíróság működött. Ebből a bíráskodásból fejlődött ki a Hellas t i a s, mely nevét onnan kapta, hogy bírái a szabad ég alatt tárgyaltak. A Madár Mihály tartalékos hadnagy hi­telt érdemlő módon igazolja minden ki­jelentését. És mert hivatalos helyen is lépéseket tett már ebben az ügyben, re­méljük, hogy hamarosan bizottság megy ki ezekre a helyekre s felvilágosítva az embereket, megtörténhetik a fasiszta nyilasok által félrevezetett emberek ha­zaszállítása. Mi szinte lehetetlennek tartjuk, hogy még ma is azok a bűnös emberek befolyásolják elhurcolt és félreveze­tett katonáinkat, akik ax országot romlásba és pusztulásba döntötték. A kormánynak haladéktalanul intézkedő nie kell, hogy ezek a nyilas vezetőfér­fiak megérdemelt helyükre, a hazai nép- bíróságok elé kerüljenek. gondolkodását, sőt a közfelfogásnak de­mokratikus szellemben való kialakítását irányítják, Gazdasági téren az újjáépítés és többtermelés megvalósítására határo­zott feladatokat tűznek ki. Különösen áll ez vidéken, ahol a szakszervezetek műkö­dése még csak most van kialakulóban. Végül a közigazgatás terén a végrehajtás a közigazgatás szerveinek feladata. De a Nemzeti Bizottságok feladata: a közigaz­gatás működését elősegítő javaslatok ké­szítése, tiltakozás a végrehajtásban mu­tatkozó hibák ellen, általában: kezdemé­nyezés, tanácsadás, ellenőrzés. A Nem­zeti Bizottságok eddig magukra voltak hagyva. Ez a helyzet a jövőben megvál­tozik. A Budapesti Nemzeti Bizottság el­határozta a Nemzeti Bizottságok országos bizottságának felállítását. Ez a gyakor­latban azt fogja jelenteni, hogy a Nem­zeti Bizottságok helyi önállóságuk meg­tartása mellett megkapják működésük, feladataik központi irányítását, A Nemzeti Bizottságoknak tellát sehol sem szabad háttérbe vonulniuk. Tisztá­ban kell lenniok azzal, hogy rájuk hárul egyik legnagyobb feladat: a demokratikus ncprétegek bevonása a politikai, gazda­sági és állami élet irányításába. Koráb­ban ezt felülről irányította az uralkodó osztály. A jelenben és jövőben ennek for­dítva kell törtténnle: az irányításnak a nép kezében, még pedig közvetlenül a nép által választott Nemzeti Bizottságok kezében kell lennie. A Nemzeti Bizottsá­gok tehát a fenti szellemben mflköd- jenek. uepbirósag nyomait e rómaiaknál is m egálé Ihat juk. Ilyenek voltaik a ques- tiones perpetuac korában a judices jura ti. majd a lex Sá­li c a és lex Pipuariorum idejé­ben a boni homines. Minden nép életében nagyobb állami és társadalmi átalakuláskor étetrehívtik a népbírósé- gofcat. — Amikor tehát' a felszabadulás után az ideiglenes nemzeti kormány a nép­bíróság intézményét felállította, csak szervezetileg alkotott újat. Nálunk a ne pb íróság felállításának szükségessé­gét az indokolta, hogy szakbíráinknak a múltban tilos volt a politikai pártok életében részt- venni és ha e tilalom ellenére mégis reszt­vettek, akkor is csak azokban a pártok­ban ve ttok részt, amely pártok tagjai, illetve vezetői nemzetünk katasztrófájá­nak okai voltak és így most azok felett j kellett ítéllkezniök. I — A nepbíróság azonban csak ideig; I lenes intézmény, mert amint a viszonyok A Nemzeíi Bizottságok mai szerepe Dp. Fischer Gyula uépfőügyész nyilatkozik a népbíróság és nép- ügyészség eddigi munkájáról megengedik, az f9tí. éeSess íekigleaewe* megszüntetett esküdtbíróság fog ennek! helyébe lépni. » A népbíróság működése formailag majdnem azonos ax esküdtbíróság­gal és inkább csak hatáskör szempontjából tér eJ attól, annál szűkobb hatáskörű, mert a népbíróság hatáskörének csak politikai (háborús és népeiken««) bün­tettek és ezzel olonyilag és tárgyikig összefüggő bűncselekmények tartoznak. A népbíróság ezen hatáskörében folyó évi május 5-cn megtartott első tárgyalás óta 154 vádlott ellen járt el. Ez ügyek közül 79-ben jog­erős marasztaló ítéletet hozott, 2 ügyben vádeiejté6 folytán «dint meg az eljárás, 2 ügyben a bíróság hatás­körét leszálliitvta áttételt rendelt eL 6 jogerős feünenitő ítéletet hozott, míg a többi ügyekben ítéletié ellen részben a vádlott, részben a vádhatóság jelenteti be fellebbezést. — Az ügyek majdnem egyenlő arány­ban oszlanak meg háborús és népelle­nes j ctfegükben és csak egész kis töre­dék, alig 4 százaléka magyar katonai (zsidó m unka szolgálatos) vonatkozású. A jogerős ítéletek közül egy halá­los, egy életfogytig tartó kényszer­munka, egy 8 évi, egy 6 évi kény­szermunka, 13 ügyben 3—5 évig terjedő, a többi pedig ezen aluli börtön, illet»* fegybá-ra szólott. Jetenteg 115 újabb» vádlót! eliten van a népbíróságon eljá­rás folyamatban. — A pécsi népbíróság, a reakció elleni harcban a népbíróságok általános hiva­tásán és hatáskörén túlmenő jogkörrel van felruházva, mert mint táblai szék­helyen működő népbírósóg Baranyában, Somogybán., Tolnában és Zalában mű­ködő igazoló bizottságok határozatai elleni fellebbezések elbírálása is hozzá vám utalva. E vonatkozásban is szeptem­ber elején megkezdi tárgyalásait és már évidéig több mint 30 fellebbezés vár elintézésre. Megnyílik Pécsett a Nemzeti Parasztpárt Hadifogolygondozó Irodája A Nemzeti Parasztpárt pécsi szervezete és a „Pécsi Szabad Szó" augusztus ó-in a párt Rákócri-ut 14. n. alatti helyisé- gében értekezletre hívta össze a hadifog­lyok hozzátartozóit, akik előtt bejelen­tette, hogy felállítja Pécsett a Hadifo­golygondozó Irodái. Az iroda felállítása kehőmalom-utca 24. szám alatti székha­zában már megtörtént. A Nemzett Pa­rasztpárt és a „Pécsi Szabad Szó" Hadi- fogolygondozó Irodája augusztus 21-én, kedden délelőtt már meg is kezdi műkö­déséi és a hadifoglyok hozzátartozóinak rendelkezésére áll. Hivatalos óra minden nap reggel 9-12 óráig és délután 4-6 óráig lesz. Az iroda: 1, ( összegyűjti és feldolgoz­za a hadifoglyokra, valamint hozzátar­tozóira vonatkozó összes adatokat, 2. a hadifogolyügyekben felvilágosítást ad; 3. üzeneteket közvetít a nyugati hadifogoly­táborokba, a Szovjetunióban lévő hadi­foglyoknak és a romániai fogolytáborok­ba. A Nemzeti Parasztpárt és a „Pécsi Szabad Szó" éppen ezért felhív minden­kit, akinek hozzátartozója angol, illclve amerikai, továbbá a Szovjetorosz »agy ro­mániai hadifogolytáborban van, hogy két­soros üzenetéi minél hamarabb juttassa el az irodába. Az üzenetek továbbításáról az iroda gondoskodik. Hogy a hadifoglyok hozzátartozóinak alkalmuk és lehetőségük legyen a Nem­zeti Parasztpárt éa a „Pécsi Szabad Szó" hadifogolygondozó irodája munkájának ellenőrzésére, a hadifoglyok hozzátarto­zói részére tájékoztató értekezletet tart. Minden hónap első vasárnapján «Le.lt órakor a pácai napilapokban megjelölen­dő helyen a hadifogolygondozó iroda be­számol majd működéséről és ismertetni fogja azokat az eredményekért, amelyeket az iroda egy hónap lefolyása alatt végzett a hazatérő és a már hazatért magyar ha­difoglyok érdekében. Az értekezleten ugyanakkor megvitatják majd mindazo­kat a kérdéseket is, amelyek a badifo- golyproblémával kapcsolatban felmerülnek és megoldásra várnak. A hadifoglyok hoz­zátartozói részére a legelső tájékoztató értekezletet szeptember 2-án tartják meg. ÚJ DUNÁNTÚL KIADÓHIVATALA MUNKÁCSY M.-U. ÍQ SZ 41 ATT.

Next

/
Oldalképek
Tartalom