Új Dunántúl, 1945. augusztus (2. évfolyam, 170-192. szám)
1945-08-14 / 179. szám
Á mméőmég és közigazgatás u$iászervezézérői, készülő nemzetiségi törvényünkről, a hitleristák kitelepítéséről és az initáció megszüntetéséről mondott nagy beszédei vasárnap Erdei Ferenc belügyminiszter Pécsett Hatalmas siketre vo'í a Nemzeti Parasztpárt nagygyűlésének Vasárnap délelőtt hatalmas naptömegek Tanultak fel a Széchenyi -'téren, hogy részt vegyenek a Nemzeti Paraszt- párt pécsi nagygyűlésén, amelynek a demokratikus Magyarország első népi származású belügyminisztere Erdei Ferenc, a hírneves szociagráfus mondott beszédéi. A Saéchenyi-tér felső részén az ízlésesen feldíszített pódium fölött a Pa- rasztpárt jelvénye, a vörös sarló ékeskedett, alatta a párt jelszava: „Néppel a napért“. Lenn a téren a rendőrség egy díszezakasza sorakozott fel, mellettül jobbra a Baranyába telepített bukovinai székelyek színes szép csoportja, balra pedig s mögöttük a baranyai, somogyi parasztság küldöttei. Valamivel tíz óra után érkezett meg a gyűlés színhelyére Erdei Ferenc belügyminiszter, valamint Darvas József atzeígyülési képviselő, a Szabad Szó szerkesztője. Az ©gybegyült hatalmas meg — amelynek soraiban ezrével sorháziak fel a pécsi ipari munkások és -olgárok is —> lelkes éljenzéssel fogadta ■ belügyminisztert, akit a pécsi pártszervezet nevében Keresztesi János elnök üdvözölt. A belügyminiszter és Darvas i ózeef ezután az emelvényre léptek, nclv körül már helyet foglaltak a pécsi amokratikus pártok és intézmények .pviselöi . A nagygyűlést a Szózat ün- apélycs hangjai nyitották meg» majd Ágoston György, a pécsi szervezet tit- .' ra mondott megnyitó szavakat. Dr. Boros István főispán Baranya vár- agye és Pécs város nevében üdvözölte Péosett elsőízben, megjelent Erdei Fc- • c belügyminisztert. Rámutatott arra, ilyen nagy jelentősége van a Nemzeti ’araszipárt pécsi nagygyűlésének. Visz- ;acmlékezett diákéveire, melyeket ebben városban töltött s amikor évek hosszú arán át sem volt aranyi népgyülés, mint mennyi a mostani demokratikus idők- ' n. A tömegek most szabadon tehetnek hitvallást a magyar demokrácia melleit. mg régebben a tömegek nem hallathatták szavukat, hanem a politikát a ü (ircshlzán az urak nem intézték, hamm csinálták. ’ : idők jele, hogy a Nemzeti Paraszt- ■árt jelszava „Néppel a népért" ezen a -en is megjelenhetett és a valóságban ; bekövetkezhetett. A főispán üdvözlő sorai után Bíró Sándor zalátai földműves mondott lelkes , hittel fűtött beszédet, melyben azt fejhette, hogy az évszázadokon elnyomott és tévézett magyar paraszt végre meg- lapja méltó helyét saját hazájában. :!:esen megtapsolt szavai után Németh 'Imin, a bukavinai székelyek lánglclkű lóbinosa emelkedett szólásra s hangoztatta, hogy a madéfalvai székelyek osztrák elnyomás elöl kényszerűitek valaha Bukovinába, ahol mindig hűségesek maradtak magyarságukhoz. Mikor majd két hosszú évszázad után végre hazajöhettek, Bárdossyók a dób- rovoljacok telepeire vitték őket, ahonnan a bekövetkezett sorsfordulatkor egyetlen óra alatt kellett világgá men- niök, Erdei Ferencnek köszönheti ez az árva és meggyötört nép, hogy végre otthont találhat a saját hazájában s a magyar demokrácia az, amely igazi hazájába fogadja őket. Németh Kálmán megható, sokszor sírásba forduló beszéde után, mint balzsamos himnusz hatott a János vitéz néhány örökszép melódiája, amelyet a bányászok zenekara adott elő, A János vitéz örökszép dallamainak elhangzása után Nádai Pál színművész szavalta el hatásosan Illyés Gyula „Haj magyarok, haj, parasztok“ c. költeményét A rendőrség és a köz- igazgatás újjászervezése Ezután emelkedett szólásra Erdei Ferenc belügyminiszter, alti teljes cs részletes áttekintést adott mindazokról a kérdéseiből, amelyek ma az országot és annak mezőgazdasági dolgozóit elsősorfÜ Ói DUNÁNTÚL ban érdeklik. Ha lépésről-lépésre is, de a demokratikus átalakulás örvendetesen halad előre. Máig már annyira konszolidálódtak a viszonyok, hogy van teljesítőképes központi kormányzata az országnak, már végre tudjuk hajtani azt, ami a nép akarata, a demokratikus kormányzatnak van közös, egységes szervezete, melyet központi kéz irányit s meg tudjuk old«m azokat a rettenetes feladatokat, amelyekkel meg hell birkózni. Beszélt arról a két fontos államszervezeti ágról, amely a legtöbb embert érinti és amely a belügyminiszter hatáskörébe tartozik, a rendőrségről és a közigazgatásról. Ismertette a demokratikus rendőrség talpraállását s azokat a fontos feladatokat, amelyeket a legnehezebb időben végrehajtott. Az egységes rendőrség megszervezése a helyi alakulatokból ma már folyamatban van, a Dunától keletre eső vármegyékben jórészt befejeződött, a nyugatra eső területen pedig most kezdődik és szeptember közepére előreláthatólag be is fejeződik. Ilyen módon az ország egész rendőrsége a jövő hónap közepéig egységes állam- rendőrséggé fog átalakulni, amely úgy fog működni, ahogyan az egységes vezetés, az ellenőrzés ezt megkívánja. A demokratikus rendőrség jó rendőrség lesz, nem lesz benne helye fegyelmetlerwég- nok, sem önálló utaknak vagy egyéni bosszúvágynak. De jó lesz abban az irányban is, hogy erős kardja és ökle lesz a demokrácia ellenségeivel szemben. A belügyminiszter ezután a közigazgatásról beszelt, amely szintén helyi kezdeményezésre indult, de most valahol elakadt. Ma az a helyzet, hogy az ország közigazgatása nem méltó ahhoz a szerephez és feladathoz, amelyet a demokratikus országban el kell látnia. Éppen ezért a most következő napokban és hetekben — mondotta a miniszter — mélyen belenyúlunk a közigazgatás szervezetébe, azzal a határozott és biztos szándékkal, hogy demokratikus népi közigazgatássá alakítjuk át, ha törik, ha szakad, mert a köz- igazgatásnak mindennél jobban kell szolgálnia ez ország újjáépítését, a demokratikus átalakulást. Egyrészt végre kell hajtani a még szükségesnek látszó tisztogatást, másrészt pedig arra is szükség van, hogy azok, akik most újak, a szükséges képzettséget megszerezzék, ne csak politikailag legyenek jók, ne csak ezen a réven legyenek méltók a nép bizalmára, hanem munkájukat is jól végezzék. A régi, úri közigazgatást népi közigazgatássá kell átalakítani. A hazatérők és a hitlerista németek ügye Most két felsorolt kormányzati apparátusunknak a közeljövőben nagy feladatokkal kell szembenéznie. Egyik az, hogy a hazatérők ügyét kell megoldani, azoknak ügyét, akiket elhurcoltak, vagy akik elmenekültek vagy fogságba estek. Ezek hamarosan százezres tömegben jönnek majd vissza a nyugati határról. Köztük vannak azok, akiket elhurcoltak vagy kiKeny szeri tettek, de közöttük lesznek a régi rendszer felelős vezetői, azok, akiknek felelősségre vonása mindennél fontosabb. Ez a hatalmas tömeg előreláthatólag összekeveredve, rendszertelenül fog hazaáramlarai. Biztos vagyok abban, hogy ezt a nehéz feladatot meg fogjuk oldani. Már künn a határokon kívül is működnek kiküldötteink, akik irányítják a hazatérő áramlatot, a határon belül pedig előkészített gyüjtőtáborok várják okét, hogy itt a szükséges ellenőrzést végrehajthassuk; akikkel elszámolni valónk van, felelősségre vonjuk és az illetékes szerv elé állítsuk, , A másik nagy ügy, amellyel demokratikus rendőrségünknek és közigazgatásnak szembe kell néznie, a hazai hitlerista németség ügye. A kormánynak kezdettől fogva az a szándéka, hogy a volksbundistákkal Szemben keményen, igazságosan fog eljárni,’ a fe- lelősségrevonás alól senkit sem enged kibújni, de megteszi a kormány azokat a szükséges kivételeket, amelyek azokra vonatkoznak, akik jó magyarok voltak, hűségesek a magyar nemzethez és ezt ki is mutatták. Szándéka a magyar kormánynak, hogy azokat, akik bűnösnek találtatnak, egy időre munkaszolgálatra, illetve iníemálőtáborba való szolgálatra Ítéli, hogy minél hamarabb kitelepíthetők legyenek. Most, a potsdami értekezlet után ez a lehetőség közelebb van, mint korábban gondoltuk és erre fel is kell készülni. A kitelepítést azonban nem úgy hajtjuk végre, mint ahogy azt a fasiszta rendszer például a zsidókkal tette, hanem emberségesen. Az igazság és emberiesség mértékével járunk el, de végrehajtva azt a történelmi parancsot, amelyet ebben a helyzetben a történelem számunkra előír. A belügyminiszter ezután azt fejtegette, hogy a német nemzetiség kérdése elválasztandó a többi nemzetiségétől, mert németek felelősek azért, ami bekövetkezett, ezzel szemben nyitva áll az ut arra, hogy testvéri, baráti viszonyt teremtsünk az ország többi nemzetiségeivel, amelyek készek voltak igen sokszor együttműködni a magyar néppel. S ha itt-ott szembefordultak vele, azt mindenütt olyan uralkodó rétegek politikai befolyására tették, amelyek szándéka nem egyezett az ő érdekeikkel. Éppen ezért a magyar kormány tnáT előkészített egy nemzetiségi rendeletet, s mi példát akarunk mutatni arra, hogy a telszabadult magyar nép miként kíván együttélni azokkal a nemzetiségekkel, amelyek az ország határain belül élnek. Annál is inkább meg akarjuk ezt tenni, minél inkább fenyeget északi határainkon a megpróbáltatás magyar testvéreink ellen. Mi mindent megteszünk, hogy megteremtsük a baráti /óviszonyt és szomszédságot, amely Európának ezen a részén szükséges ahhoz, hogy a nemzetek békés és demokratikus fejlődésében együttélhessenek. Szembeszáitunk cztnHáciéval A belügyminiszter ezután a gazdasági helyzetről szólott, amelyben ma nagyfokú zavar uralkodik és szembenézett a* infláció kérdésével is. Le kel! számolni, határt kell szabni az inflációnak — mondotta a miniszter — amikor még nem jelenti a dolgozó rétegek végleges, teljes leromlását. Gazdasági törvény, hogy ilyen helyzetben elkerülhetetlen az infláció, de az is törvényszerűség, hogy az inflációnak lehet határt szabni. Ezzel a szándékkal a leghatározottabban készen áll a kormány és a szükséges összes intézkedést már jórészben megtette, úgyhogy igen hamar be fog következni az az idő, amikor lehet látni azokat a határokat, meddig terjedhet. A másik hatalmas feladat a termelés megindítása. A pártok és a kormány erőie- szitAí« Blind öde. irányul, hogy; megmdít$ah a termelést termelésünk olyan mértékben induljon meg, amely lehetővé teszi köz- ellátásunk minimális biztosítását s az újjáépítés összes területén olyan alapokat rakhassunk le, melyeken a következő években továbbfejlődhet a munka. Rendet kell fcelevinni a javak forgalmába és egységes gazdasági tervei kell teremteni a termelés megindítására, mert különben semmi módon nem áll rendelkezésre ahhoz, hogy az ország közellátását biztosítsuk. S hogy minél több embert bekapcsolhassunk ebbe a munkába és bizalmat ébresszünk törekvéseink mellett, kétféle feladatunk van: az egyik oldalon kemény és kíméletlen karc minden ellenséges szándékkal szemben, a másik oldalon pedig a felvilágosító munka a jóhiszemű. 4r közömbös és tehetetlen embered» felé. A reakció elleni harc elég hangos jelszava politikai életűnknek, de a történelemnek is ma a legfontosabb parancsa számunkra, hogy ezt komolyan vegyük. Ez feladata az államhatalomnak, a rendőrségnek, feladata a pártoknak, de feladata küiön-külön mindenkinek, mert mindenről szó van. Az egész magyar népről van szó. Szólt ezután a miniszter az úgynevezett kísnyilasokról, a félrevezetett kisemberekről, akiknek a kormányzat módot akar nyújtani arra, hogy hasznos polgárai legyenek a demokratikus országnak és ezért kiengedik őket az internál ótáborokból. Másrészt azonban annál erélyesebben és határozottabban lép fel a magyar kormány azokkal a felelős bűnösökkel szemben, akik mint vezetők vitték és kényszerítettók a népet arra, hogy az elmuít rendszer szekerét tolja. Ezekkel szemben nem ismerünk kimé- letet. A parasztság és a szakszervezetek kapcsolata A belügyminiszter a főldhözjuttatottak ügyével kapcsolatban kijelentette, hogy szeptember 8-ra kongresszust hívtak egybe, amelyen világosan és nyilvánosan meg fogják tárgyalni a föld- hözjuttaiottakkal kapcsolatos összes kérdéseket. Mindent mozgósítani fog a kormány az új főldhözjuttatottak érdiekében, mert nem lehet az, .hogy bármilyen módon is belevesszenek abba a földbe, amit megkaptak, a jövő évben már mindannyioknak meg kell állniok a maguk lábán és termelniük kell a közeUátás érdekédben. A kongresszust, amelyet az Országos Földbirtok rendező Tanács kezdeményezésére hív össze a Nemzeti Parasztpárt, felhasználjuk arra is, hogy a szakszervezeteket a parasztsághoz közelebb vigyük. A szakszervezet olyan hatalmas intézménye a munkásságnak, amely minden kérdésben egyformán segítségnek bizonyult, s amelyet a parasztságnak is meg kell tanulnia és magáévá kell tennie. A belügyminiszter ezután az értelmiséghez intézett szavakat. A Nemzeti Pa- raeztpárt üdvözli azokat az értelmiségieket, akik őszinte szándékkal közelednek hozzá és nem uralkodni akarnak, hanem beleilleszkedni a parasztság soraiba és ott lelni meg értelmiségi munkájuk területét. Különösen szól ez a tanároknak és tanítóknak, akiknek az a hivatásuk és feladatuk, hogy a felnövő ‘ generációt a demokrácia szellemében neveti ék fel. Végül arról szólott a belügyminiszter, hogy a munkássággal való együtiműködést , olyan alapnak tekinti a Nemzeti Parasztpárt, amelyen áll, vagy bukik a magyar demokrácia. Épp ezért tartja a parasztpárt szem előtt \ ezt a szövetséget é* nem engedi meg, hogy éket verjenek a két dolgozó réteg közé. Éppen ezért még akkor is tartjuk ezt a szövetséget — mondotta a miniszter — ha nyilvánvalóan kiderül, hogy egyik vagy másik kérdésben mások i a nézeteink. > Ez az együttműködés biztosítja azt, hogy az ország demokratikus átala- kulása biztosan halad tovább és elérjük azt, amit mindannyian, mint politikai célt és törekvést a magunkévá tettünk: egy szabad, független demokra- j tikus országot. Nyissuk meg az egyetemet 1 is a paraszt' és munhás- ifiáság e'őst A belügyminiszter hatalmas, minden kérdésre kiterjedő beszéde után Darvas József szólalt fel és rámutatott a magyar hadifogoly kérdés és az iskoláztatás megreformálásának nagy fontosságára. Hadifoglyaink áldozatai annak a háborúnak, amelybe a fasizmus belekény- szerítette őket, nem bűnösei és mindent meg kell tennünk, hogy a Szovjetunió által nagylelkűen már most elbocsátott foglyokat visszatérésükben megsegítsük, hogy ne kelljen éhezniök és nélkülözniük. Szólt az iskolapolitika teljes megreformálásáról és arról, hogy minden vonalon ingyenes tanítást kell bevezetni. A munkásosztály és a parasztok gyermekeinek lehetővé kell tenni azt hogy az egyetemet is látogathassak és ezért hamarosan rendelet jelenik meg, amely lehetővé teszi, hogy azok a paraszti és munkás származású fiatalok, akik nem érettségizhettek, megfelelő vizsga letételével még akkor is egyetemi tanulmányokat folytathassanak, ha .csak négy elemi végzettségük is van. Ezután kanyar József nemzetgyűlési képviselő mondotta el beszédét, majd a nagygYűlés a Himnusz hAngy óival .végétért, ' — ....—*«w ' a
