Új Dunántúl, 1945. augusztus (2. évfolyam, 170-192. szám)
1945-08-12 / 178. szám
Ä pécsi háxí'fás&Gk küzdelme © E. VQsóniapot Is mnnkancqppá tették a péesl szénmedenc© ássa» Révai József a július 29-iki pécsi nagygyűlésen, ahová a szénmedSnce bányászai sok ezres tömegekben vonultak tel, azt mondotta, hogy a széntermelés beteg pontja a magyar gazdasági életnek. Ma inár nem az a baj, hogy nincs vasúti kocsi, a szén elszállítására, ma már az a baj, hogy kevés a szén a meginduló magyar ipari termelés szükségleteinek ellátására. Hadd kérjem a bányász elvtársaktól azt, segítsenek a magyar demokrácián, a szén nélkül álló dolgozni nem tudó magyar gyárakon, ne engedjék — bármilyen nehéz is a munka — ne engedjék, hogy a széntermelés csökkenjen". A pécsi medence bányászai feleltek Pártunk felhívására és elhatározták, hogy nem engedik a széntermelést csökkenni, de emelni fogják és ezért július 29-től kezdve a vasárnapot is munkanappá teszik. Ä pécsi !k®ssésí az egyedüli feketeszén az országban. Tatán, Dorogon és Salgótarjánban barna szén van. De a pécsi medence is egyedüli szénmedencéje az országnak, amelyet a. német-nyilas háború, pusztításaitól megkímélt a Vörös Hadsereg gyors előretörése. Tudja ezt a pécs- környéki bányászság és feladatait ehhez szabja. E bányászság nagy múltú, forradalmi hagyományokkal rendelkezik. Ők voltak azok, akik 1919-ben, amikor a munkások kezében volt a hatalom, az ifjú magyar vörös hadsereg legjobb egységeit adták, akik Kassáig és azon túl verték vissza a cseh imperialisták hódító csapatait, ők voltak azok, akik 1937-ben, a második imperialista háború legvadabb előkészítése idején, amikor teljében dúlt a spanyol földön a harc, követeléseikért sztájk- ba, majd éhségsztrájkba álltak és három küzdelmes hét után, erős katonasággal tudták csak megtörni harcukat. A felszabadítás után tudva munkájuk nagy jelentőséget, azonnal dologhoz láttak és termelték a szenet. II bányászod szerveset©! új életre keltek. A DGT elmenekült vezetői helyett maguk állítottak a bányászok vezetőket, üzemi Bizottságot a bányák élére, felállították a szakszervezetet és a föld alól magasra emelték üldözött pártjuk, a Magyar Kommunista Párt harcokban megedzett vörös lobogóját. A pécsi szénmedence 5500—6000 bányásza közül közel 3000 a M. K. P. tagja, akik 10 üzemi szervezetben tevékenykednek és a bányászság túlnyomó többségét vezetik. Testvérpártunknak is vannak a medencében szervezetei és az együttműködés a két munkáspárt között Jó, ha egyes helyeken jelentéktelen nézeteltérések is vannak. Pártszervezeteink a medencében majd minden helyen szemináriumokat tartanak, amelyeket hetenként több előadásban hallgatnak végig a tanulók. Mecsekszabolcson háromheti Pártiskolát szervezett a Területi Bizottság, amelyen 21 bányász, közöttük 2 asszony vett részt. A pártszervezetek feladata az újjáépítés, vasút és az ipartelepek szénnel való ellátása. A közelmúltban rohammunkákat szerveztek meg, hogy az újjáépítő üzemeket ingyen szénnel lássák el, és a mecsekszabolcsiak szervezésével 6040 q szenet termeltek e célra ki. Ebben a munkában azonban nemcsak a bányamunkások vettek részt, pártkülönbség nélkül, de a bánya értelmisége is, akik bányafát termeltek Mert a szén kibányászásához a kirabolt bánfákban sok bányafára van szükség. A német és nyilas bitangok nem törődve a bánya sorsával, uralmuk alatt kirabolták a bányát, alig törődtek aunak épségben tartásával, nekik csak a szén kellett. Épp ezek a bányák országos viszonylatban a legnehezebbek közé tartoznak. Szénrétegük általában vékony, de gázdús és igy igen tűzveszélyes. Ezekben a bányákban nagyobb gondott kell forÚJ DOMfiMTÚL fi] dítani a fenntartásra, mint máshol és ez megnehezíti a szén termelését. A bányászok munkakörülményei nehezek itt, a meleg, a víz, csak hozzájárul ehhez. Egyes helyeken ruha nélkül, mert Nem a bányász egyéni teljesítményeiben van a hiba, hanem ott, hogy nincs elég bányász a munkára. Az 1938-as és 1945-ös adatokat ösa- szehasonlitva megállapíthatjuk azt, hogy amíg 1933-ban a legmagasabb fejteljesítmény 8.33 q, addig 1945 februárjában 8.2 q volt. Igaz, hogy azóta 7.64 q-ra esett a tejtermelés, de mégis a számokból azt állapíthatjuk meg, hogy nem a fejtermelés csökkenése a baj, nem a bányászok az okai a medence széntermelése csökkenésének. 1943 márciusában 3172 bányász 660.5G0 q szenet termelt, mig 1945. málatemáttahcrt ezt követelik a bányászok. Küldjék a hatóságok a 20—40 év közötti sváb internáltakat csillézni, rójják legalább ezek így le bűnüket, amit a magyar nép ellen elkövettek. A hatóságok érthetetlen módon mind a mai napig nem voltak képesek 500 internáltat, — hiszen csak ennyiről van szó — a bányászok segítségére küldeni. Érthetetlen, hogy Baranya megyében, ahol többezerre rug a Volks- bundisták száma, nem találni 509 svábot bányamunkára. És, ha nincs Baranyában, van Somogybán, Vidovits főispán úr küldhetné a , kaposvári SS internáltak közül 500-at csillézni. Ha 500 internáltat beállíthatnának bányászaink munkára, akkor megoldanánk az új munkaerők beállításával lényegében megoldódik. A most csilléző, képzett bányász ptlcört vesz majd a kezébe és a napi 120—130 vagont 200 vagonra és azontúl emeli majd fel a pécsi bányász. De van a széntermelés csökkenésének egy nem elhanyagolható másik oldala is, ez pedig a bányamunkásság ellátásának kérdése. Sok történt már ezen a téren. A kormány most sietett a íöldalatt dolgozó bányászok segítségére és felemelte azok liszt- és kenyéradagját. De a külszíniekről és a bányászok családtagjairól is gondoskodott. Pécs városa és annak lcöz- ellátás vezetője: dr. Tamás György helyettes polgárnincs, másutt bakancs nélkül, (bár az állandó vízben való munka reumássá teszi a bányászt), dolgozik a szénmedence bányászsága kevés élelemmel, bizonytalan fizetés mellett. De jusában 2693 bányász 422.500 q-át. A széntermelés csökkenésének oka 1938-al összehasonlítva, abban rejlik, hogy jelenleg kisebb a leszálló bányászok létszáma. Sok bányász elhagyta munkahelyét, azok, akik nem voltak eléggé öntudatosak és nem bírták a nélkülözéseket, amelyeket sok ezernyi társuk vállalt és vállal, és tudják miért vállalják. A bányászok hónapok óta azt kérik és követelik a hatóságoktól, hogy küldjenek hozzájuk munkásokat, hogy ne kelljen szakképzett bányászoknak csillézni, hogy emelni lehessen a termelést. a bányádba lényegében a széntermelés emelésének kérdését. Ma napi 120—130 vagont termelnek, ami édes-kevés az újjáépítés nagy tempójában növekvő gyáripar szükségleteinek fedezésére. A vasárnapi műszakok 70—90 vagont fognak adni, nagy teljesítmény ez, de még nem lehet végleges megoldás. Nem engedhetjük meg, hogy bányászaink, nemzeti iparunk döntő munkásai éjt-nappá téve, pihenő nélkül dolgozzanak, amikor az internáltak henyélnek, és a dolgozóknak mindent el kell kő- vetniök, hogy a bányászság vasárnapi túlmunkája kevés vasárnap tartson és rövid időn belül leszálljon az 500' Volks- bundista a bányákba. mester vajat, szappant juttatott már a leszálló bányászoknak és arról tárgya! most, miként tudúa olcsó bakancsot adni nekik. De nemcsak az állam és városi köz- igazgatási szervek feladata a bányászság ellátását emelni és biztosítani. A pécsi medence bányászaiért a többi dolgozók is, Pécs és környéke társadalmának is meg kell mozdulnia. A pécsi gyárak, a sörgyár, bőrgyár, slb., a falvak népe és a városi lakosság zárkózzon most a bányamunkásság köré és segítse őket, amivel tudja. A pécsi bányászok hálásak lesznek, több szenet fognak termelni, mint most, és elérik az 1938-as színvonalat, kielégítik gyáriparunk és Pécs városa szükségleteit. Tömpe István. vonal emelése elsőrendű feladatuk a ennek érdekében semmi áldozattól 6» fáradtság: 11 nem riadnak vissza. Nincs egyetlen munkása, vagy dolgozója sem a gyárnak, akinek a jövő évi hús és zsírszükségletét ne biztosítottá fc volna akként, hogy kedvezményes, illetve legális árot beszerzett sertéseket bocsátottak rendelkezésükre, s ezeknek a sertéseknek a hizlalását ugyancsak minimális áron már régen beszerzett kukoricakiosztással segítik. Az ötnél több családtagot számláló háztartások számára ezenfelül gondoskodnak egy második sertésről. A cukorhiányra való tekintettel tagjaikat mézellátásban részesítik mentesítik a sorbanállástól a házi asszonyokat azzal, hogy nemcsak kenyeret, és még vágási tilalom nem volt, a húst, hanem az uborkától kezdve — mindennemű zöldségféléket bevásárolhatnak az üzem élei mezési központjában, ami természetesen nemcsak kényelmet jelent, hanem azt is, hogy a nagybani beszerzés olcsóbb piaci árakat is biztosit számukra. Fizetés tekintetében a sörgyár munkásai első helyen állanak, mert a legmagasabbat adják, amit a törvény előir. Gondoskodás történik a munkások higiénikus életmódja tekintetében is. Hatalmas fürdők épülnek, ahol a napi munkában elfáradva, a legkénye mesebb és legmodernebb felszerelése ellátott helyen megpihenhetnek év felfrissülhetnek. A. régi felfogással előtétben, amikor csak kimustrált sörös- ládákban helyezték el ruháikat a munkások, — ma már csinosan berendezett öltözők állanak rendelkezésükre. Kultúrházat építei ide, ahol szellemi színvonaluk emelésére a legkülönfélébb mód és al halom kínálkozik. Könyvtár felállítását tervezik, — állandó zenekar megteremtésén fáradoznak s a könnyű szórakozásra is számtalan, lehetőség nyílik. A régi sörgyár lassanként elveszíti minden vonatkozásában régi Jellegét. Csattognak a vésők, szorgalmasan dolgoznak a kalapácsok, omlik a régi vakolat és szobafestők teljesen új, friss világot varázsolnak az eltünteti falak helyére. A munkások arcán megelégedés és nyugodt, biztos boldogság, a munkával megharcolt élet új Igazságának fénye sugárzik. A pécsi sörgyár munkásai megértették az idők szavát, s munkásvezetőikkel együtt sikerrel dolgoznak a demokratikus Magyarország újjáépítésén. (b. J. dr.) — ...i. ----------------------- ■ Da rvas Jézsaff Darvas József, a Nemzeti Parasztpárt mai pécsi nagygyűlésének egyik vezérszónokát, tőként, mint regényíród ismén a közönség. E munkássága valókon igen jelentős, és már egészen fiatalon mara dandó müveket alkotott. JTörökverő“ c regénye nagyarányú és meglepően ere deti felfogású korkép Hunyadi Jánosról és koráról; a „Harangos kul" cimü pedig a kiegyezés társadalmának hasonlóan széles terjedelmű rajza. Egyébként az Alföld paraszt társadalmának mélyéről indul el, zsellércsa Iádból származik. Pedagógusnak kő szült s tanítóoklevelet szerzett, majd Pesten hírlapíró lett, de tanulmánya nem hagyta félbe, s ma a magyar nép nevelés ügyének gyakorlati és elmeki1 szempontból egyaránt hivatott ismerőji Első munkái az alföldi szegényparaszt ság életéből adnak irodaim! igényű hely zetjclentéscket, művészi ábrázolásokat. „A fekete kenyér“, „Vizkereszttől szeptemberig“, „Máról holnapra“ stb. című regényei politikai és társadalmi tendenciák nélkül, tiszta írói eszközökkel állítják elénk a le gél nyomottabb magyar életforma: a zsellér-világ képét s müvo e tekintetben párja Illés Gyula dunántúli regényeinek. Mint a magyar parasztság méltó képviselője utazott el tehát az „Ekések“ meghívására Romániába, ahol a bukaresti parlamentben magyar képviselőként elsőnek stóláit fel. Darvas ma egyike legfiatalabb politic kusainknak (1912-ben született); nem zetgyülési képviselő s a Nemzeti Parasztpárt központi lapjának, a Szabad Szó“-z riefe főszerkesztője. De kiváló tehetsege, képessége és politikai kivatottsága ennél is szélesebb munkakör betöltésére szólítja. o. n Üzletszerzőile (nfasdiat, A£yn5k5k«í) és körzeti képviselőikéi elsőrangú keresettel, továbbá vi szőni eladókat keresi Koíaach Smskola, Szeged, ~~~ ---------- .... 1 1 “'—“1 ------------------------Mi ntaszerű a pécsi sörgyár munkásságának szociális helyzete \ Látogatás a sörgyárban, melynek theme a felszabadulás napjaiban is szünet nélkül dolgozott Sokat hallottunk már beszélni a pécsi sörgyár megváltozott belső életéről, a munkások szociális helyzetének alakulásáról és arról a friss és egészséges légkörről, amelyet e nagyszabású és igen élénk forgalmat lebonyolító gyárüzem életében a munkásvezetők megteremtettek. Felkerestük ezért a sörgyár üzemi bizottságának elnökét, C z é h Imrét, hogy közvetlen beszélgetés és személyes tapasztalatok alapján győződhessünk meg az ottani viszonyokról. Ami a gyárba- lépés első pillanatában meglep bennünket, az a munkások udvariassága és készséges előzékenysége, amellyel segítségünkre sietnek, hogy a gyár területén eligazodhassunk. Kreka János, az üzemi bizottság alelnö- kének segítségével megtalálom az igazgatói irodában Czéh Imre elnököt, amint Kolter Ferenc igazgatóval éppen valami kocsi-kérdésben folytat közvetlen megbeszélést. Semmi feszesség, semmi aláz- kodó kétrét-görnyedés. Két dolgozó ember kölcsönös egyetértést és tiszteletet eláruló megnyilatkozása. Czéh Imre okos, megfontolt komolysággal beszél; csupa gondoskodás árad egész lényéből s egyszerű olajfoltos kék „kezes-lábasa” — mert csak éppen felszaladt a gépek mellől — önkéntelenül is tiszteletet parancsol • lényének ebben az elegáns és kényelemmel berendezett igazgatói szobában. Megtudjuk tőle, hogy a volt vezetőségből legalább tizen megszöktek és a gyár mellett csupán a munkásság tartott ki hűséggel és meg nem tántorítható, magyar becsülettel. Kreka üzemi bizottsági alelnök elmondja azután, hogy sok minden mellett ezt is Czéh elnöknek köszönhetik, mert az ő meggyőző erejű rábeszélésének tudható be, hogy a Pécsre érkezett oroszokban a sörgyári munkások nem láttak ellenséget, hanem csupán felszabadítókat és barátokat. Czéh volt az, aki a vezetés nélkül hagyott gyárat egy öt-tagú bizottság megszervezésével újra üzembeállítottá, úgy,' hogy már a felszabadítást követő második napon — ha nem is termeltek, — a hűtőgépek állandóan munkában voltak, hogy a felraktározott anyagot a romlástól megmentsék. A kezdeti nehézségeket sikerült tökéletes sikerrel áthidalniok, s ma már ott tartanak, hogy a gyár teljes kapacitással dolgozik. A pécsi sörgyár volt az egyetlen,, amelyiket az oroszok egy percre sem vettek kezelésbe, mert úgy dolgoztak, hogy azért az orosz parancsnokságtól kitüntetésben is részesültek. Mielőtt még elrendelték volna az üzemi bizottság felállítását, saját körükben megalkották ugyanezt, s működésük eredményének tudható be, hogy ugyanaz az öt tag került be a választmányba később is, mint akik az első idők nehézségében derekasan helytállónak. Az üzemi bizottság gondoskodik a munkások gazdasági és kulturális szükségleteinek kielégítéséről. A szociális életszína feStormelés sem csekfeent R széntermelés növelése
