Új Dunántúl, 1945. augusztus (2. évfolyam, 170-192. szám)

1945-08-12 / 178. szám

Ä pécsi háxí'fás&Gk küzdelme © E. VQsóniapot Is mnnkancqppá tették a péesl szénmedenc© ássa» Révai József a július 29-iki pécsi nagygyűlésen, ahová a szénmedSnce bányászai sok ezres tömegekben vonul­tak tel, azt mondotta, hogy a széntermelés beteg pontja a ma­gyar gazdasági életnek. Ma inár nem az a baj, hogy nincs vasúti kocsi, a szén elszállítására, ma már az a baj, hogy kevés a szén a megin­duló magyar ipari termelés szük­ségleteinek ellátására. Hadd kérjem a bányász elvtársaktól azt, segítse­nek a magyar demokrácián, a szén nélkül álló dolgozni nem tudó ma­gyar gyárakon, ne engedjék — bár­milyen nehéz is a munka — ne en­gedjék, hogy a széntermelés csök­kenjen". A pécsi medence bányászai feleltek Pár­tunk felhívására és elhatározták, hogy nem engedik a széntermelést csökkenni, de emelni fogják és ezért július 29-től kezdve a vasárnapot is munkanappá teszik. Ä pécsi !k®ssésí az egyedüli feketeszén az országban. Tatán, Dorogon és Salgótarjánban bar­na szén van. De a pécsi medence is egyedüli szénmedencéje az országnak, amelyet a. német-nyilas háború, pusztí­tásaitól megkímélt a Vörös Hadsereg gyors előretörése. Tudja ezt a pécs- környéki bányászság és feladatait eh­hez szabja. E bányászság nagy múltú, forradalmi hagyományokkal rendelkezik. Ők voltak azok, akik 1919-ben, amikor a munkások kezében volt a hata­lom, az ifjú magyar vörös hadsereg legjobb egységeit adták, akik Kassáig és azon túl verték vissza a cseh imperialisták hódító csapatait, ők voltak azok, akik 1937-ben, a második imperialista há­ború legvadabb előkészítése idején, amikor teljében dúlt a spanyol föl­dön a harc, követeléseikért sztájk- ba, majd éhségsztrájkba álltak és három küzdelmes hét után, erős ka­tonasággal tudták csak megtörni harcukat. A felszabadítás után tudva munkájuk nagy jelentőséget, azonnal dologhoz lát­tak és termelték a szenet. II bányászod szerveset©! új életre keltek. A DGT elmenekült vezetői helyett maguk állítottak a bá­nyászok vezetőket, üzemi Bizottságot a bányák élére, felállították a szakszerve­zetet és a föld alól magasra emelték üldözött pártjuk, a Magyar Kommunista Párt harcokban megedzett vörös lobo­góját. A pécsi szénmedence 5500—6000 bá­nyásza közül közel 3000 a M. K. P. tagja, akik 10 üzemi szervezetben tevékeny­kednek és a bányászság túlnyomó több­ségét vezetik. Testvérpártunknak is van­nak a medencében szervezetei és az együttműködés a két munkáspárt kö­zött Jó, ha egyes helyeken jelentéktelen nézeteltérések is vannak. Pártszerveze­teink a medencében majd minden he­lyen szemináriumokat tartanak, amelye­ket hetenként több előadásban hallgat­nak végig a tanulók. Mecsekszabolcson háromheti Pártiskolát szervezett a Te­rületi Bizottság, amelyen 21 bányász, közöttük 2 asszony vett részt. A pártszervezetek feladata az újjá­építés, vasút és az ipartelepek szénnel való ellátása. A közelmúltban roham­munkákat szerveztek meg, hogy az újjá­építő üzemeket ingyen szénnel lássák el, és a mecsekszabolcsiak szervezésé­vel 6040 q szenet termeltek e célra ki. Ebben a munkában azonban nemcsak a bányamunkások vettek részt, párt­különbség nélkül, de a bánya értelmi­sége is, akik bányafát termeltek Mert a szén kibányászásához a kirabolt bánfákban sok bányafára van szükség. A német és nyilas bitangok nem törődve a bánya sorsával, uralmuk alatt kirabolták a bányát, alig törődtek aunak épségben tar­tásával, nekik csak a szén kellett. Épp ezek a bányák országos viszony­latban a legnehezebbek közé tartoznak. Szénrétegük általában vékony, de gáz­dús és igy igen tűzveszélyes. Ezekben a bányákban nagyobb gondott kell for­ÚJ DOMfiMTÚL fi] dítani a fenntartásra, mint máshol és ez megnehezíti a szén termelését. A bányászok munkakörülményei nehe­zek itt, a meleg, a víz, csak hozzájárul ehhez. Egyes helyeken ruha nélkül, mert Nem a bányász egyéni teljesítményei­ben van a hiba, hanem ott, hogy nincs elég bányász a munkára. Az 1938-as és 1945-ös adatokat ösa- szehasonlitva megállapíthatjuk azt, hogy amíg 1933-ban a legmagasabb fejtelje­sítmény 8.33 q, addig 1945 februárjában 8.2 q volt. Igaz, hogy azóta 7.64 q-ra esett a tejtermelés, de mégis a számok­ból azt állapíthatjuk meg, hogy nem a fejtermelés csökkenése a baj, nem a bányászok az okai a medence széntermelése csökkenésének. 1943 márciusában 3172 bányász 660.5G0 q szenet termelt, mig 1945. má­latemáttahcrt ezt követelik a bányászok. Küldjék a hatóságok a 20—40 év közötti sváb in­ternáltakat csillézni, rójják legalább ezek így le bűnüket, amit a magyar nép ellen elkövettek. A hatóságok érthetetlen módon mind a mai napig nem voltak képesek 500 internáltat, — hiszen csak ennyiről van szó — a bányászok segítségére küldeni. Érthetetlen, hogy Baranya megyé­ben, ahol többezerre rug a Volks- bundisták száma, nem találni 509 svábot bányamunkára. És, ha nincs Baranyában, van Somogy­bán, Vidovits főispán úr küldhetné a , kaposvári SS internáltak közül 500-at csillézni. Ha 500 internáltat beállíthatnának bá­nyászaink munkára, akkor megoldanánk az új munkaerők beállításával lényegé­ben megoldódik. A most csilléző, kép­zett bányász ptlcört vesz majd a kezé­be és a napi 120—130 vagont 200 va­gonra és azontúl emeli majd fel a pécsi bányász. De van a széntermelés csökkenésének egy nem elhanyagolható másik oldala is, ez pedig a bányamunkásság ellátá­sának kérdése. Sok történt már ezen a téren. A kor­mány most sietett a íöldalatt dolgozó bányászok segítségére és felemelte azok liszt- és kenyéradagját. De a külszíniek­ről és a bányászok családtagjairól is gondoskodott. Pécs városa és annak lcöz- ellátás vezetője: dr. Tamás György helyettes polgár­nincs, másutt bakancs nélkül, (bár az állandó vízben való munka reumássá teszi a bányászt), dolgozik a szénme­dence bányászsága kevés élelemmel, bi­zonytalan fizetés mellett. De jusában 2693 bányász 422.500 q-át. A széntermelés csökkenésének oka 1938-al összehasonlítva, abban rejlik, hogy je­lenleg kisebb a leszálló bányászok lét­száma. Sok bányász elhagyta munkahelyét, azok, akik nem voltak eléggé öntuda­tosak és nem bírták a nélkülözéseket, amelyeket sok ezernyi társuk vállalt és vállal, és tudják miért vállalják. A bá­nyászok hónapok óta azt kérik és kö­vetelik a hatóságoktól, hogy küldjenek hozzájuk munkásokat, hogy ne kelljen szakképzett bányászoknak csillézni, hogy emelni lehessen a termelést. a bányádba lényegében a széntermelés emelésének kérdését. Ma napi 120—130 vagont ter­melnek, ami édes-kevés az újjáépítés nagy tempójában növekvő gyáripar szük­ségleteinek fedezésére. A vasárnapi mű­szakok 70—90 vagont fognak adni, nagy teljesítmény ez, de még nem lehet vég­leges megoldás. Nem engedhetjük meg, hogy bányá­szaink, nemzeti iparunk döntő mun­kásai éjt-nappá téve, pihenő nélkül dolgozzanak, amikor az internáltak henyélnek, és a dolgozóknak mindent el kell kő- vetniök, hogy a bányászság vasárnapi túlmunkája kevés vasárnap tartson és rövid időn belül leszálljon az 500' Volks- bundista a bányákba. mester vajat, szappant juttatott már a leszálló bányászoknak és arról tárgya! most, miként tudúa olcsó bakancsot adni nekik. De nemcsak az állam és városi köz- igazgatási szervek feladata a bányászság ellátását emelni és biztosítani. A pécsi medence bányászaiért a többi dolgozók is, Pécs és környéke társadalmának is meg kell mozdulnia. A pécsi gyárak, a sörgyár, bőrgyár, slb., a falvak népe és a városi lakosság zárkózzon most a bányamunkásság köré és segítse őket, amivel tudja. A pécsi bányászok hálásak lesznek, több szenet fognak termelni, mint most, és elérik az 1938-as színvonalat, ki­elégítik gyáriparunk és Pécs városa szükségleteit. Tömpe István. vonal emelése elsőrendű feladatuk a ennek érdekében semmi áldozattól 6» fáradtság: 11 nem riadnak vissza. Nincs egyetlen munkása, vagy dolgo­zója sem a gyárnak, akinek a jövő évi hús és zsírszükségletét ne biztosítottá fc volna akként, hogy kedvezményes, illetve legális árot beszerzett sertéseket bocsátottak ren­delkezésükre, s ezeknek a sertések­nek a hizlalását ugyancsak minimális áron már régen beszerzett kukorica­kiosztással segítik. Az ötnél több családtagot számláló ház­tartások számára ezenfelül gondoskod­nak egy második sertésről. A cukorhiányra való tekintettel tagjaikat mézellátásban részesítik mentesítik a sorbanállástól a házi asszonyokat azzal, hogy nemcsak ke­nyeret, és még vágási tilalom nem volt, a húst, hanem az uborkától kezdve — mindennemű zöldségfélé­ket bevásárolhatnak az üzem élei mezési központjában, ami természetesen nemcsak kényelmet jelent, hanem azt is, hogy a nagybani beszerzés olcsóbb piaci árakat is bizto­sit számukra. Fizetés tekintetében a sörgyár mun­kásai első helyen állanak, mert a legmagasabbat adják, amit a tör­vény előir. Gondoskodás történik a munkások higiénikus életmódja tekinte­tében is. Hatalmas fürdők épülnek, ahol a napi munkában elfáradva, a legkénye mesebb és legmodernebb felszerelése ellátott helyen megpihenhetnek év felfrissülhetnek. A. régi felfogással elő­tétben, amikor csak kimustrált sörös- ládákban helyezték el ruháikat a mun­kások, — ma már csinosan berendezett öltözők állanak rendelkezésükre. Kultúrházat építei ide, ahol szellemi színvonaluk eme­lésére a legkülönfélébb mód és al halom kínálkozik. Könyvtár felállítását tervezik, — állan­dó zenekar megteremtésén fáradoznak s a könnyű szórakozásra is számtalan, lehetőség nyílik. A régi sörgyár lassanként elveszíti minden vonatkozásában régi Jellegét. Csattognak a vésők, szorgalmasan dol­goznak a kalapácsok, omlik a régi va­kolat és szobafestők teljesen új, friss világot varázsolnak az eltünteti falak helyére. A munkások arcán megelége­dés és nyugodt, biztos boldogság, a mun­kával megharcolt élet új Igazságának fénye sugárzik. A pécsi sörgyár munká­sai megértették az idők szavát, s mun­kásvezetőikkel együtt sikerrel dolgoznak a demokratikus Magyarország újjáépí­tésén. (b. J. dr.) — ...i. ----------------------- ■ Da rvas Jézsaff Darvas József, a Nemzeti Parasztpárt mai pécsi nagygyűlésének egyik vezér­szónokát, tőként, mint regényíród ismén a közönség. E munkássága valókon igen jelentős, és már egészen fiatalon mara dandó müveket alkotott. JTörökverő“ c regénye nagyarányú és meglepően ere deti felfogású korkép Hunyadi Jánosról és koráról; a „Harangos kul" cimü pedig a kiegyezés társadalmának hasonlóan széles terjedelmű rajza. Egyébként az Alföld paraszt társa­dalmának mélyéről indul el, zsellércsa Iádból származik. Pedagógusnak kő szült s tanítóoklevelet szerzett, majd Pesten hírlapíró lett, de tanulmánya nem hagyta félbe, s ma a magyar nép nevelés ügyének gyakorlati és elmeki1 szempontból egyaránt hivatott ismerőji Első munkái az alföldi szegényparaszt ság életéből adnak irodaim! igényű hely zetjclentéscket, művészi ábrázolásokat. „A fekete kenyér“, „Vizkereszttől szep­temberig“, „Máról holnapra“ stb. című regényei politikai és társadalmi tenden­ciák nélkül, tiszta írói eszközökkel állít­ják elénk a le gél nyomottabb magyar életforma: a zsellér-világ képét s müvo e tekintetben párja Illés Gyula dunántúli regényeinek. Mint a magyar parasztság méltó képviselője utazott el tehát az „Ekések“ meghívására Romániába, ahol a bukaresti parlamentben magyar kép­viselőként elsőnek stóláit fel. Darvas ma egyike legfiatalabb politic kusainknak (1912-ben született); nem zetgyülési képviselő s a Nemzeti Paraszt­párt központi lapjának, a Szabad Szó“-z riefe főszerkesztője. De kiváló tehetsege, képessége és politikai kivatottsága ennél is szélesebb munkakör betöltésére szó­lítja. o. n Üzletszerzőile (nfasdiat, A£yn5k5k«í) és körzeti képviselőikéi elsőrangú keresettel, továbbá vi szőni eladókat keresi Koíaach Smskola, Szeged, ~~~ ---------- .... 1 1 “'—“1 ------------------------­Mi ntaszerű a pécsi sörgyár munkásságának szociális helyzete \ Látogatás a sörgyárban, melynek theme a felszabadulás napjaiban is szünet nélkül dolgozott Sokat hallottunk már beszélni a pécsi sörgyár megváltozott belső életéről, a munkások szociális helyzetének alakulá­sáról és arról a friss és egészséges lég­körről, amelyet e nagyszabású és igen élénk forgalmat lebonyolító gyár­üzem életében a munkásvezetők megte­remtettek. Felkerestük ezért a sörgyár üzemi bi­zottságának elnökét, C z é h Imrét, hogy közvetlen beszélgetés és személyes ta­pasztalatok alapján győződhessünk meg az ottani viszonyokról. Ami a gyárba- lépés első pillanatában meglep bennün­ket, az a munkások udvariassága és kész­séges előzékenysége, amellyel se­gítségünkre sietnek, hogy a gyár területén eligazodhassunk. Kreka János, az üzemi bizottság alelnö- kének segítségével megtalálom az igaz­gatói irodában Czéh Imre elnököt, amint Kolter Ferenc igazgatóval éppen valami kocsi-kérdésben folytat közvetlen meg­beszélést. Semmi feszesség, semmi aláz- kodó kétrét-görnyedés. Két dolgozó em­ber kölcsönös egyetértést és tiszteletet eláruló megnyilatkozása. Czéh Imre okos, megfontolt komolysággal beszél; csupa gondoskodás árad egész lényéből s egy­szerű olajfoltos kék „kezes-lábasa” — mert csak éppen felszaladt a gépek mellől — önkéntelenül is tiszteletet pa­rancsol • lényének ebben az elegáns és kényelemmel berendezett igazgatói szo­bában. Megtudjuk tőle, hogy a volt vezető­ségből legalább tizen megszöktek és a gyár mellett csupán a munkásság tartott ki hűséggel és meg nem tántorítható, magyar becsülettel. Kreka üzemi bizottsági alelnök el­mondja azután, hogy sok minden mel­lett ezt is Czéh elnöknek köszönhetik, mert az ő meggyőző erejű rábeszélésé­nek tudható be, hogy a Pécsre érkezett oroszokban a sörgyári munkások nem láttak ellenséget, hanem csupán felsza­badítókat és barátokat. Czéh volt az, aki a vezetés nélkül hagyott gyárat egy öt-tagú bizottság megszerve­zésével újra üzembeállítottá, úgy,' hogy már a felszabadítást követő má­sodik napon — ha nem is termeltek, — a hűtőgépek állandóan munkában voltak, hogy a felraktározott anya­got a romlástól megmentsék. A kezdeti nehézségeket sikerült tökéle­tes sikerrel áthidalniok, s ma már ott tartanak, hogy a gyár teljes kapacitás­sal dolgozik. A pécsi sörgyár volt az egyetlen,, amelyiket az oroszok egy perc­re sem vettek kezelésbe, mert úgy dolgoztak, hogy azért az orosz parancsnokságtól kitüntetésben is részesültek. Mielőtt még elrendelték volna az üze­mi bizottság felállítását, saját körükben megalkották ugyanezt, s működésük eredményének tudható be, hogy ugyan­az az öt tag került be a választmányba később is, mint akik az első idők ne­hézségében derekasan helytállónak. Az üzemi bizottság gondoskodik a munká­sok gazdasági és kulturális szükségletei­nek kielégítéséről. A szociális életszín­a feStormelés sem csekfeent R széntermelés növelése

Next

/
Oldalképek
Tartalom