Új Dunántúl, 1945. július (2. évfolyam, 146-169. szám)

1945-07-08 / 152. szám

A demokratikus Magyarország újjáépítő munkájában szeretnének mielőbb résztvenni a magyar hadifoglyok Látogatás a Makár-uícai hadifoglyoknál A Ferenc József hHsy« valaha sár- (fára mázolt, öreg, kopottas falán szikrázva omlik szét a júniusi napfény s ebben a szédületes ragyogásban már szinte nem is látszanak a késő Őszi napok nyomai, — a gránátok és golyók által felkarmolt és kitépett sebhelyek, A kiakasztott ablakszámyak, ,— mint .megtépett madarak — elnyujtóznak a me­legben s révedező és álmodó szemekkel pislognak a világra. Ebben a rekkenő hőségben ember alig jár itt, ezen a környéken. Az élettelen csendet csak nagyritkán töri meg egy- egy íacipő kopcanása. a marskafejü- kőveken. A Kisróku*- és Ma kár-utca keresztezé­sénél — mielőtt elindulnék célom, a laktanya bejárata felé —• egy lélekzet- vételayi időre megállók. Kicsit megpihe­nek és rendezem a gondolataimat. Hiszen hadifoglyokat láogatni és velük beszélget­ni, —- nem mindennapi feladat. Némi szorongó érzésekkel közelitek a kapu felé s az őrá Hó katona körül beszél­gető öt-hat bolgár egyenruhás láttára már-már arra gondolok, hogy talán be sem engednek, mikor é&zreveszem, hogy egy­másután fordulnak be a kapun civilruhás emberek, nők, férfiak vegyesen, anélkül, hogy valaki is feltartóztatná őket. Gya­nakvó kérdezőé ködösekkel engem sem faggatnak, hogy kihez jövök és hogy mit akarok? és így magátólértetődő termé­szetességgel belépek az udvarra. A kapu melletti épület rozsdamarta vas- ■ korlátjának támaszkodva középkorú, ala­csony termetű, keskeny arcán virrasztó éjek árkaival régi metszetek szentjeire em­lékeztető férfi kötőzgeti elszakadt cipő­fűzőjét. Távolabb, — mint valami sze­cessziós festmény — a földön, vagy lép­csőiéi járók köveire telepedve, színes női ruhák keverednek csizma nélküli, rossz nadrágú, tépett ingű férfiak csoportjával. Hirtelen eszembe jut Gogoly furcsa és titokzatos utasa, Csicsikov, aki a holt lelkeket, a meghalt jobbágyokat vásárol­ja. Kétfogatú kibitkájával tárja a végte­len orosz földet, — ismerkedik emberek­kel. Kalandok és kóborlások során fel­tárul előtte az ezerarcú élet, az erkölcsi és szociális világ mélysége és nyomora. A fantasztikumok és a tragédiák. Az el­kerülhetetlen végzet és a megváltoztat­hatatlan sors. A heroikus küzdelmek. A végtelen ívelésű emelkedések és a mélyre zuhanó bukások. Mennyi ember itt ia, — a társadalom miden rétegéből, akik mesélni tudnának az ismeretlen ország életéről. Akik vét a vérünkből, lélek a lelkűnkből 8 akik­nek öröme kell, hogy a mi örömünk, szomorúságuk pedig a mi szomorúságunk­ká érlelődjék. Egy öreg gesztenyefa árnyékában ál­lok. Napégettarcú, villogószemfi őrtiloei földművessel beszélgetek. Megkérdezem, hol esett fogságba? Ügy néz rám, hogy szinte megdöbbe­nek. — Fogságba?... Nem estem én fog­ságba, kérem! Amikor láttuk, hogy az SS-legéayek már mással varrnak elfog­lalva, nem azzal, hogy bennünket hátulról agyonlövóssel fenyegessenek, ha mozdul­ni merünk, —- kivártuk az alkalmas pil­lanatot és átszöktünk a bolgárokhoz. Ott a parancsnok úr azt mondta, hogy minket is be fognak osztani harcoló alakulatok­hoz. Mi aztán vártunk, vártunk. Egyszer- csak elvittek bennünket Csertőre, onnan meg aztán ide. Mosolyogva vállat rándít. — S most aztán így vagyunk, — Így bizony — erősítgeti valaki a há­tam raegett. Odanézek, hát látom, hogy egész kis csoport kanyarodott már ko­ránk. Lassan megbátorodnak a többiek is és innen is, onnan is felhangzanak a kíván­ságok. Egy szatmárnémeti földműves áll elém. — Tessék megmondani kérem, hogy dolgozni szeretnénk már. Legtöbbünk itt földműves. Majdnem mindannyiunknak van valakije odahaza, akiről gondoskodni kellene. Nekem is háromtagú családom van. A gyerekek aprók, az asszony be­teges. Hamarosan itt az ősz. Jönnek a téli gondok: élelem, tüzelő. Leszakad a rongy is az ember testéről, a csizma a lábunkról. Halljuk, hogy minden ember­nek ki kell venni részét az ország újjá­építő munkájában. Hát mi is ki szerel­nénk venni a részűnket! Erősek vagyunk! Vegye számba az ország a mi erőnket is! Szívesen végzünk akármilyen munkát, ha már itt is kell lennünk! Megyünk fit ki­[¥] UJ DUNÁNTÚL ■SI-r.TESSHmU«'*! termelni, aratni, vasutat építeni, « ahol éppen szükség van az erőnkre. Csak ke­resi tudjunk, — hogy éhező családtag­jaink számára biztosítani tudjuk a min- denapi kenyeret, meg a tisztességes ru­házatot. — Parancsoltak! és a parancs megtaga dása egyenlő volt a halállal. De az or­szág határát nem hagytuik el. Ott meg­esküdtünk, hogy tovább egy lépést se! Átálltunk és szeretnénk bekerülni az újonnan alakított magyar hadseregbe. Erre ígéretet is kaptunk. Ezt várjuk! De addig is, —■ dolgozni szeretnénk! Mert a tétlenség nem magyar embernek való! Tessék elhinni, égett az arcunk a szé­gyentől, mikor a múltkoriban Pécs felé jöttünk s pihenésképpen heverészve a fűben, láttuk, hogy asszonyok mentek ki a határija kaszálni. Nem „mosogatjuk“ mi magunkat kérem, mert ha ez a sor­sunk, hát ez! De biztosan tudjuk, hogy szaladgálnak az országhan sokkal többen mint mi vagyunk, azok a nyilas gazembe­rek, akiknek minden okuk meg lenne arra, hogy egy kiosit helyet cseréljenek már vélünk! Nekitámaszkodom a gesztenyefa hátá­nak és hagyom, hogy arcomat és meg­fényesedett szemeimet forró tenyerével simogassa az ágak és levelek hézagain átszürődő júniusi nap. Az udvar mélyéből, parancs harsan: — Sorakozó! S az elcsattant kiáltás ezer darabra zúzza szét az áléit délutánt. Sorra simogatom, az arcokat, ahogy bú­csút vesznek tőlem. Ahogy keményen és büszkén belecsillan tekintetük a tekinte­tembe. S valami jóleső, meleg érzés árad szét a lelkemben. Mert amit ■ látok ben­nük, az a megromlatlan élet, az a nagy magyar álom, amelyet a népről és a fa­luról mindnyájan álmodunk, a maga ép­ségével, egészségével és erejével. Legyőz­hetetlenségével, tisztaságával, élniakará- sával és megújuló hitével! Mert ebben a történelmi időben, amikor egy friss, győzelmes nemzet szédületes iramú és intenzitású életritmusa lehen­gerelte nálunk is a germán tébolytól meg- kótyagosodott magyar életet, —- mint valami titkos ciszterna mélyéből, dúsan buzog fel az igazi magyarság leikéből a törhetetlen erő. Mert a magyarságnak ez a rétege, földműves tömege vérében és idegében élte meg a felszabadulást! Ez a réteg egy pillanatig sem vesztette el önmagát! Edzett lélekkel veszi tudo­másul most is sorsának és magyarságá­nak összes következményeit! És vállalja a sorsát, hogy végre önmaga építhesse ki önmaga jövendőjét! Béky Jútia dr. „A kormány egyedüli képviselője kilété a nemzetnek, befelé a rendnek“ — hangsúlyozza a magyar püspöki kar közös pásztorlevele Temploma nk állnak és akadálytalanul folynak az istentiszteletek Ä Magyar Kurír közli a magyar püspöki kar most kiadott közös pásztor­levelét, amelyből az alábbiakat idézzük': Hazánk történelmének egyik legna­gyobb katasztrófáját éltük át. Észre kell vennünk, hogy az anyagi romoknál is szomorúbbak a lelkekben jelentkező erkölcsi romok. Megingott Isten törvé­nyeinek tisztelete közöttünk. Az új­pogányság ezt bölcsel'kedő formában nyíltan hirdette, a gyakorlatban pedig megvalósította. Ártatlan embereket internáltak, va­gyonuktól megfosztottak, deportál­tak, megöltek, mintha nem volna tízparancsolat, mintha nem hangzott volna el a szere­tet parancsa, amely még ellenségeinkkel szemben is kötelez és amely nélkül meg­szűnünk keresztények lenni. Szomorúan látjuk az isteni törvények semmibevételét a hívek egy részér é' is. Annak, hogy a legkritikusabb idő­pontban, múlt évi október 15-én ketté­szakadt nemzet és így a legfőbb állami tekintély békeszózata nem érvényesült, hogy a fegyverszünetre vonatkozó aka­ratát nem tudta keresztülvinni, hogy ennek következtében elpusztult a fő­város és a Dunántúl, hogy mérhetetle­nül megsokasodtak a polgárok szenve­dései, ennek oka az Isten törvényeinek aláásásával végzett tekintélyrombolás is volt. És ha most egyes vidékeken anarchisz­tikus jelenségeket észlelünk, ha a köz­ponti kormány intézkedésével neon tö­rődve, sőt azokkal szembeszállva egyes helyeken nem hivatott emberek önké- nyeskednek, maguknak hatósági jogkört bitorolva, azt ismét a törvényes tekin- tclytisztelet rovására kell írni. Bár a kormány, miként nevében is mondja, ideiglenes, mégis egyedüli képviselője kifelé a nem­zetnek, befelé a rendnek, azért joggal követeli magának a kellő tiszteletet és engedelmességet minden­ben, ami Isten parancsaivá! nem ellen­kezik. De az alattvalók engedelmessé­gét meg kell előznie az elöljárók fele­lősségtudatának. Nagyszámú hadifoglyaink sorsa rész­véttel tölti el lelkünket. Ha emberséges bánásmódban részesülnek is. a tömeg- ellátás hiányai, a megkötöttség érzete, a családdal való érintkezés lehetetlen­sége számunkra és hozzátartozóink szá­mára sok szenvedés forrása. De immár szünetel a fegyverek harm és így re mólhető a közeli szabadulás. Ezt bizo­nyára kormányunk is szorgalmazni fogja; reméljük, hogy törekvését megértőén fogadják a győztes hatalmak. Szeretettel várjuk a visszatérő me­nekülteket és elhurcoltakat is faji és vallási különbség nélkül. Rideg, kifosztott lakás várja őket? — pótolja azt segítő szeretetünk. Gya­nakvó szemmel, bizalmatlanul fogadják a menekülteket? — mi megértjük őket, mert hisz emberek vagyunk mindnyájan, kitéve a tömeghatásnak, a tévedésnek. Széthúzásra, gyűlölködésre hajló nép vagyunk és mily szomorú, amikor a közös nyomorúságban egymást gyűlöl­jük, egymást marjuk! Kicsiny nemzet vagyunk, bosszú és megtorlás címén nem irthatjuk egymást. Az engesztelő- dés szellemében kell ítélkezni a múlt hibái felett ott, ahol a hibákról tisztult lelkeket és értékes erőket nyerhetünk vissza a hazának. A demokrácia, a szabadság jelsza­vával indulunk az új életnek. Milyen szép jelszavak ezek! A demokrácia azt jelenti, hogy a nép minden egyes tagja, minden egyes rétege egyenlő joggal vesz részt közvetve vagy közvetlenül a köz­ügyek intézésében. Isten különös irgalma, hogy megva­gyunk!' Nem bizonyult valónak a hír, ame­lyet az orosz seregek egyházat irtó szándékáról terjesztettek, sőt sok figyelmet is tapasztaltunk a parancs­nokságok részéről az egyházi élet­tel szemben. Templomaink állnak és akadálytalanul folynak az isten­tiszteletek. De még súlyos idők várnak reánk. A gazdasági munkát csak nagy akadályok­kal tudtuk, vagy tudjuk végezni, hiá­nyoznak az állatok és az üzemanyag, úgyhogy élelmezési nehézségekkel kell számolnunk. Közszükségleti cikkekben is nagy a hiány, ami a drágaságot nö­veli és népünk széles rétegeit sújtja. Csüggednünk azonban nem szabad, össze kell segítenünk szeretettel, nem a nagyobb hasznot keresve, hanem a köznek hasznosabb mun­kát és szolgálatot juttatva. A fentiekben kivonatolt pásztorlevél Budapesten 1945 május 24-ről van kel­tezve. A kiadott rendelkezés értelmé­ben a fenti közös főpásztori körlevelet megérkezését követő vasárnapon olvas­sák fel a híveknek a templomi szószék-- fői. — SZERKESZTŐSÉGÜNKBŐL. Felhív­juk olvasóink szives figyelmét, hogy na­ponta legkésőbb délelőtt 9 óráig foga­dunk el az aznapi szám részére közle­ményeket. Feleket a szerkesztőségünk­ben csak délelőtt fél 12—1 óra között fogadunk. — Elhalasztották a városi közgyűlést Pécs thj. város törvényhatósági bizott­ságának rendes közgyűlését a város fő­ispánja folyó hó 9-én (hétfőn) délután 4 órára hívta egybe. Időközben azonban a főispánnak halaszthatatlan ügyek­ben Budapesten több minisztériumban kell eljárnia, amikor is a közgyűlés ki­tűzött határidejére visszatérni már nem tud. így kénytelen volt a már egybehí­vott rendes közgyűlés határidejét elha­lasztani, amikor is a törvényhatósági bizottság f. hó 11-én (szerda) délután 4 (négy) órakor a vármegyeháza közgyű­lési termében ül össze rendes közgyű­lésre. A közgyűlés tárgysorozatában vál­tozás nem állt be. — Koszorúmcgváltás. Linder Ernóné és özv. Braun Antalné dr. Lutz Mik­lós ravatalára szánt koszorú megváltása fejében a Klapka-utcai napközi otthon javára 200 pengőt adományoztak. — A polgári helyközi távbeszélőfor­galom Fadd és Simontornya központok­kal megnyílt. Bővebb tájékoztatást kész­séggel ad a tudakozó. Hívószáma: 08. Felvilágosítást a 25-00 hívószámú távb. állomásról is lehet szerezni. — Menetrendváltozások. Július 9-tó! kezdve a Pécs—Siklós állomások között egy új vonatpárt helyez forgalomba a pécsi üzletvezetőség a meglévőn kívül. A 6722. számú vonat Pécsről 6 óra 5 perckor indul, a 6721-es Siklósról 19 óra 4 perckor. Az új vonatok beállításá­val az üzletvezetőség lehetőséget ad a Harkányon pihenést és gyógyulást ke­reső közönségnek az utazásra. A So- mogyszob—barcsi vonalon közlekedő vo­nat Somogyszobról 16 óra 15 perckor, Barcsról 4 ó. 15 perckor indul. A Somogy- szob—Kaposvár között közlekedő vonat új indulási ideje: Somogyszobról 6 óra 23 perc, Kaposvárról 13 óra 45 perc. — A Műhely könyvkiadó szövetkezet július 10-én délután 4 órakor igazgató- sági ülést tart. — Orvosi hír. Dr. G a á 1 Lászlóné dr. Bruck Stefánia volt gyermekmen­ttel yi főorvos orvosi rendelőjét Perczel- utca 13. szám alatt megnyitotta. Rendel csecsemő- és gyermekbetegek részére délelőtt lí—12-ig és délután Iá4—5 órá­ig. Telefon: 38-27. — Cselló—zongora-hangverseny a Pannóniában. Holnap, július 9-én este fél 8 órakor kezdődik T h i r r i n g Zol­tán és Halász Kálmán együttes hang­versenye. Műsorukon Beethoven leghí­resebb (A-dur) és Debussy Pécsett még nem hallott, egyetlen cselló—zongora- szonátáján kívül Boccherini, Debussy és Popper cselló-művei, valamint Bartók, Chopin és Prokofjeff zongora-művei sze­repelnek. Előreláthatólag ez lesz a Pécsi Kamaraesték idei évadjának utolsó zenei eseménye. Jegyek az idegenforgalmiban még kaphatók. — A villamosvasút új árai. A polgár­mester a közüzemek vezetőjének jelen­tése és a törvényhatósági közüzemi szakbizottság javaslata alapján a köz­üzemek szolgáltatásainak áradt újból rendezte. Helyszűke miatt most csak a villamosvasutra megállapított új árakat közölhetjük, amelyek már hétfőn, folyó hó 9-én életbe is lépnek. Szakaszjegy személy vagy poggyász részére 2.— P, vonal vagy átszállójegy, poggyász ré­szére 3.— P, szakaszjegy gyermek ré­szére 1.60 P, vonal vagy átszállojegy gyermek részére 2.— P. Havi bérletjegy 1 szakaszos 1 fordulós 80.— P, 1 szaka­szos 2 fordulós 160.— P, 2 szakaszos 1 fordulós 120.— P, 2 szakaszos 2 fordulós 240.— P. Havi bérletjegy tanulóknak 1 fordulós 50.— P, 2 fordulós 100.— P. Korlátlan vonalbérlet 400.— P. — Eljegyzés. J á r m a y Gizella és dr. Rihmer József jegyesek. — Cséplőgépek és traktorok bejelen­tése üzemanyagigénylésre. A polgár- mester felhívja mindazokat, akiknek Pécs város területén tulajdonukban, vagy bir­tokukban cséplőszekrény .cséplőlokomo- tlv vagy traktor van, a gépek adatait 3 nap alatt jelentsék be a város gazdsági ügyosztályában. (Városháza, II. em. 100 ajtó.) Be kell jelenteni a nem üzemképes gépeket is. » — Orvosi hír. Dr. Bános Alajos egyetemi magántanár, gyermekorvos ren­delőjét Apáca-utca 14. szám alá helyezte. Rendel délután K3 órától 4 óráig. OTBA és Posta BBI tagoknak ugyancsak ezen I helyen és időben rendel.

Next

/
Oldalképek
Tartalom