Új Dunántúl, 1945. július (2. évfolyam, 146-169. szám)

1945-07-03 / 147. szám

13. é-v£ol?azM 147. szám Pécs, 1S45 Július 3. XejSd. Rsa 2 pengő. DUNÁNTÚL .... iy p Sy® Miá É*Ü mm fi ’16® mm "IB"n ■■ Szerkesztőség Munkácsy Mi­hály-utcn itt. szán. Telefon: Ä MAGYAR NEMZETI FÜGGETLENSÉGI FHONT LAPJA Mihály-n. 10. «z. Telefon: 29-50. Burnst nevezték ki as Egyesült Államok új külügyminiszterévé Kina mínisztereEnöke látogatást tett Moszkvában — A brit csapatok megkezdték berlini zónájuk megszállását Amint a diplomáciai tudósítások már előre jelezték, Truman elnök Burnst, a mozgósítási hivatal iónokét nevezte ki külügyminiszterré. Bums annakidején elkísérte Roosevelt elnököt a krimi kon ferenciára és az elhunyt elnök belső munkatársaihoz tartozott. Új megbízatása azt bizonyítja, hogv Amerika a Roose­velt állal megjelölt úton kívánja folytatni a világbeke szolgálatában álló kül­politikáját, másrészt Burns mint a kximi konferencia résztvevője megismerte Sztálin marsain és Churchill miniszterelnököt, ami mindenesetre meg fogja könnyíteni a későbbi tárgyalások menetét. StsHiniös és Edén Üzenetváltása Stettíníus és Eden külügyminiszterek az egvesült nemzetek bullájának aláírása alkalmából üzenetet intéztek egymáshoz. Stettiníus üzenete így hangzik: ,,Az eléri eredmények megerősítenek hitemben, hogy Churchill miniszterelnök és Roosevelt elnök magasröptű tervei ugyanolyan tar­tós valósággá válnak a békében, mint amilyen hatalmas erejű valóságot kép­viseltek a háborúban." Válaszában Éden külügyminiszter rá­mutat arra, hogy az alapokmány valóban mérföldkő az emberiségnek a békéért és nemzetközi együttműködésért folytatott bosszú harcában. A két államférfi üzench-áitása újabb bizonyítéka a nagyhatalmaknak a világ- békébe vetett szilárd hitére vonatkozó­lag. Ä brit csapatok beveaultak berlini zónájukba Németországban megkezdődött a meg­szállási zónák kiigazítása. Brit csapatok bevonultak Berlinbe, miután előretolt kö­telékeik Braunschweigböl jövet Magde- burgnát beléptek az orosz megszállási zónába. Az előretolt kötelékek után a csapatok zöme három nap múlva érkezik a német fővárosba. Ugyanakkorra várják az amerikai és francia csapatok érkezé­sét it. Magdeburgot az orosz csapatok vették át. A Vörös Hadsereg egységei az ame­rikaiak által épített Elba-hidcn vonultak be és a hídon a szovjet tisztek üdvözle­tét váltották az angol csapatok tisztjei­vel. Magdeburg lakossága némán szem­lélte végig a szövetséges csapatok köl­csönös üdvözlését. Egyes házakon a né­met kommunista párt felírásai voltak olvashatok; „Üdvözöljük vörös testvérein­ketr Br, Soong moszkvai látogatása Hétfő reggeli moszkvai jelentések arról számolnak be, hogy dr. Soöag, Kína mi­niszterelnöke szombaton Moszkvába ér­kezett, A repülőtéren a fogadására meg­jelent személyisegek előtt dr. Soong ki­jelentette, nagy örömmel tesz látogatást Kina hatalmas szomszédjánál, hogy a Szovjetunió népének és kormányának át- ndhassa a kínai kormány üdvözletéi. Kina a legnagyobb csodálattal adózik a Vörös Hadseregnek és zseniális hadve­zérének a hitleri Németország felett ara­tott fényes győzelméért. Szilárdan hiszi, hogy a Szovjetunió és Kína 6zoros együttműködése hozzá fog járulni a vi­lágbéke megerősítéséhez. Varsó népe az új kormány Az új lengyel kormány vezető tagjai vasárnap beszédet- mondottak a varsói Színház téren. A miniszterek közül kü- Iön.-wv.n erős éljenzés fogadta Míkolaj- czyá ..«iycltcs miniszterelnököl, aki töb­bek között ezeket mondotta: „Mi lengye­lek szabad és független népként akarunk élni a legszorosabb szövetségben a Szov­jetunióval. Ugyanakkor azonban Nagy- hrintanniával, az Egyesült Államokkal és Eranciaországgal is fenn akarjuk tartani a legjobb szövetségi viszonyt. Remélem, hogy a lengyel tudósok, technikusok és katonák mihamarabb haza fognak térni és segédkezet nyújtani az újjáépítés munkájában." Mikolajczyk időközben Krakkóban is tárt, ahol meglátogatta Vitost, az ősz parasztpárti vezért, aki betegsége miatt nem vehetett részt a moszkvai megbeszé­léseken. Grabski professzor, akit Vitos­Sztálin generalisszimusz fogadta a kí­nai miniszterelnököt, akivel hosszabb megbeszélést folytatott Molotov jelenlé­tében. A kínai miniszterelnök moszkvai láto­gatása és Sztálinnal folytatott megbe- : szóláséi kétségkívül a távolkoleti helyzet- 1 tel állanak összefüggésben. A Szovjetunió egyrészt földrajzi fekvésénél, másrészt világhatalmi helyzeténél fogva nem néz­heti közömbösen a tavolkelcti fejlemé­nyeket és amint a sajlójclentések már céloztak is rá, Moszkva belátható időn belül hallatni fogja szavát a távolkclctí j helyzet tisztázásában. tagjait ünnepelte vasárnap sál együtt a felszabadításí tanács elnök­helyetteseként emlegetnek, Londonból Varsóba érkezett, ahol lelkes fogadtatás­ban volt része. A háború kezdete óta most fordult elö első ízben, hogy angolszász újságírók lá­togatást tettek Varsóban, ahol német ; foglyok bevetésével már folyik az újjá- j építési munka. A német foglyoknak első­sorban a gettó romjait kell eitakaritaiiiok. j A varsói gettó nem hasonlítható össze egyetlen európai város romjaival, miután a németek először tönkrehombázták, utána aláaknázták és végül nehéz tan­kokkal végigszántották a romokat és így egyetlen ép fal sem áll többé. Az angolszász újságírók meglátogatták a varsói Nemzeti Múzeumban rendezett „Varsó vádol" nevű kiállítást, amely a németek á'tal okozott anyagi pusztítás méreteit mutatja be. Llpót király mégis lemond T A hetek óta folyó belga alkotmányos válság úgy látszik csúcspontjához köze­ledik. A belga politikusok és jogászok jüég mindig tárgyalnak Salzburgban Lipót királlyal és a kiszivárgott hírek szerint a tanácsadók a király lemondásában lát­ják az egyetlen kivezető utat. Azt hi­szik, hogy a király lemondása esetén Li­pót öccse, Károly herceg maradna a ré- gens Baudoin trónörökös 16 éves koráig. Parri olasz miniszterelnök beszéde Parid olasz miniszterelnök Milanóban I •eszedet mondott cs rámutatott Olasz- ország gazdasági helyzetének nehézsógei- **• Ipari berendezéseinket megmenté'tűk •— mondotta többek körött . d» ipa- kunkat mégis a leállítás veszélyé lenye- >. t*ü. mert hiány van nyersanyagokban. különösen szénben. Az árak emelkednek és a gabonatermés gyengesége miatt éhínség lenycgeli Olaszországot. \ uii- vetéegesek segítségével az olasz, kor­mány közmunkákat szervez, cs ígs te­remt munkaalkalíuat. Vannak Lizmto je- j lek is a helyzet javulására és Délolasz­országhoz hasonlóan Északolaszországban is csökkenni fognak az árak. A Times római tudósítója szerint Olaszország szá­mára a munkanélküliség jelenti a legna­gyobb veszélyt. Az olasz szakszervezetek azzal a kéréssel fordultak a kormányhoz, hogy. ne alkalmazzon német hadifoglyo­kat azokra a munkákra, amelyeket olasz munkások is elvégezhetnek. Amerikai terv as európai gazdasági helyzet megjavításéra Hogy Amerika milyen komolyan fog­lalkozik az európai gazdasági válság megoldásával, arra nézve jellemző az „Amerikai Külpolitikai Társaság“ nyil­vánosságra hozott terve. A társaság pro- grammja Európát Amerika világkereske delmi partnerévé kívánja tenni. Hosszú- lejáratú kölcsőnökben és bizonyos újjá­építési társaságok támogatásában látják a tengerentúl az erre vonatkozó megol­dást. A felszabadított országok ipari te­vékenységének és életszínvonalának eme­lése fontos helyet foglal el a programúi­ban. A terv megvalósítására 1 milliárd fontos amerikai hozzájárulást javasol az „Amerikai Külpolitikai Társaság."----------------- ■ ------------------.£•«. Is méi üzemben az újhegyi brikettgyár Vasárnapi számunkban röviden már beszámoltunk arról, hogy a pécsújhegyi főműhely cs a brikeltgyár munkásai ro­hammunkával az előirányzott öt hét he­lyeit barom hét alatt ismét felszerelték a brikeltgyár egy részét, amely — mint a német Göring-Werke tulajdona — le­szerelésre került s úgy volt, hogy elszál­lítják. Rákosi Mátyás közbenjárására azonban az oroszok meghagyták a Pécs közellátásában oly fontos szerepet játszó gyárat. A szovjet kiküldöttek a vissza­adáskor kifejezésre juttatták) hogy a gyárat Rákosi Mátyás kérésére adták vissza s egyben figyelmeztették a magyar munkásokat, vigyázzanak, hogy a jövő­ben soha többé ne fordulhasson elő az, hogy a gyár idegen tulajdonba kerül­hessen. A brikettgyár újonnan felszerelt részét kis háziünnepség keretében avatták fel cs adták át ismét rendeltetésének. Az ünnepségen Pécs város részéről megje­lent dr. Tamás György polgármester- hclycltes, a Magyar Kommunista Párt részéről Krancz Pál titkár, a szakszer­vezet részéről Horváth János, a bánya­hatóság részéről dr. Rihmcr László, a vállalat részéröl Martinék Ferenc bánya­igazgató, a központi üzemi bizottság ré­széről pedig Berkes Mihály elnök. Ott volt az ünnepségen a műszaki személyzet és a munkavezető mérnöki kar is. A munkában résztvevő munkásoknak cs mérnököknek Martinék Ferenc bánya- igazgató mondott köszönetét, hangsú­lyozva, hogy közös akarattal minden akadályt le lehet győzni. Dr. Tamás György polgármestcrlielyettcs a pécsi polgárok nevében mondott köszönetét, mert a brikettgyár üzembehelyezése a pécsi pékek legfontosabb üzemanyagát adja és ezzel a pécsiek kenyérellátását. Berkes Mihály, az üzemi központi bi­zottság elnöke az összmunkásság nevé­ben mondott köszönetét a gyors munká­ért és további lelkes munkára buzdította a dolgozókat. A beszédek elhangzása után a. jelenlevők megtekintették az üzembehelyezett gépek kifogástalan mű­ködését. Á gyár most napi 70 tonna bri­kettet termel. Ezek a gének biztosítják nemos k Pécs ' ii'(.- ■ k el!'!t ha- nem az ország csopléii munkálataihoz szükséges préseltszen igen nagy; részét is. Ui alispán került dr. Keserű János személyében Baranya vármegye élére. A nagy esemé­nyek forgatagában is meg kell állni egy pillanatra ennél a fénynél. i>ok víznek kellett lefolynia a Dunán, amíg lehetsé­gessé vált, hogy az ősi hagyományok, a nagy erények, de súlyos mulasztások fellegvára is, a vármegye valóban meg­nyitotta kapuit a szélesen értelmezett népi erők befogadására. A feudalizmus itt építette ki utolsó menedékét, az el­pusztult és pusztulásra ítélt gentry, mi- uán elúsztatta lába alól a földet, itt ka­paszkodót meg kiváltságai foszladó kö­telékébe, hogy a hatalom tényleges bir­tokosaként, vagy legalább a hatalom árnyékában biztosítsa magának az élet megpróbáltatásai közepette is lehetőleg a napos oldalt. Széles néptömegek elé­gedetlensége, dühe, jobbulásvágya hiába ostromolta a vármegye fellegvárának szikláit, ami engedmények okosságból, elkerülhetetlen szükségből ha olykor­máskor meg is születtek, azok az elke­rülhetetlen szükségnél egy lépéssel se mentek tovább és a kiváltságok lényegét nem érintették, vagy ba meg is szorítot­ták egyfelől, kiterjesztették másfelől. Az új alispánnal ennek a korszaknak végleges elmúlását üdvözöljük. Keserű Jánosban a nép, a kisemberek rendje vette birtokába az ősi megyét, a munka és nem a születés, a rátermettség és nem a rokonság, a tudós és nem klikkbetarto- zás jogán. Az a nép, amely hiába volt ősforrása, megújító melegágya a minden­kori magyar életnek, saját maga sorsának irányításából kizáródott, vezették és nem vezethetett. Fiait, ha elküldött« vtics verejtéke árán reményteljes rajokként a magyar életbe, vagy elárulták ezek a jofcbagyfiak, kényszerű szükségből, mert élni akartak, vagy szárnyaiszegetten hull­tak a szürkeségbe, mert nsm fogadta be ókét az Uri-magyarotszág és a harmad­rendű emberek soráig kényszerítette. Adott ez a nép altiszteket es tisztiszalgá- kat a megyének, háttérbe&zorított, örök keserűségre kárhoztatott kis tisztviselő­ket, de nem adhatott olyan, fia kát, akik vezetőállásokba kerülhettek volna. Jó volt huszárnak és végrehajtónak, de nem volt jó irányitónak és újítónak. Eddig! Ezután másképpen lesz. Kesorü Jáno­sok az alispáni, Nagy Fcre.ncek az újjá­építési miniszteri, Kovács Bélák az ál­lamtitkári székben maid megbizonyifjak, hogy a magyar ölet betegség« a kóros bilte-jyésztéi. visszaüt és* csupán, 2 mi­helyst a népi, alulról jött ember-k friss tehetsége rányomhatja bélyegét az új magyar életre, ez nemcsak arra lesz biz­tosíték, hogy az ódon vármegyeháza ápo- rodottága is eltűnik, de minden vonat­kozásában meg is újul a magyar élet, új lendületek szárnycsapásai viszik előre és segítik megteremteni igazi életformánkat. Az első fecskék felröppentek a magyar égre. Felhős, borult a horizontunk, hi­szen akkor jött el az új fecskék rajzá­sának az ideje, amikor — többek között — a vármegyében is megbúj, betegségek kiütései ütköztek ki a magyar élet ar­cán, vittek új katasztrófába KaJgesztu- sok. Ez megmásíthatatlan tény, amivel számolnunk kell De mégis új tavaszt Ígérnek ezek az első fecskék. A megújuló tnagyarélct tavaszát. Nem szentélyek ki­cserélődése. áltúsoesliák betöltése a fon­tos itt, hanem annak a jussunknak va- lóraválása, hogy az élet minden aonatko- zásában önmagunk dönthessiink önma- gupk felöl. Oda küldhessíik fiainkat, jöt­tek légyen vármegyei szolga semmibe­vett sorából, parasztok hajlékából, mun­kások, kisemberek küzdelmes életéből, oda küldhessük fiainkat, ha becsületei névnél és szegénységnél többet nem ad­hatunk is nekik, ahova a tehetségükkel emelkedni tudnak. De ezután már nem úgy cs nem azért, hogy a harmadik va'ty negyedik rend sarjaiból váljanak új ba­sák és új kiváltságos»!:, hanem hogy ez­után ne lehessenek basák és kiskirályok a magyar élet gazdag, termő talaj ári! Berek er z tolt útak a tegnapi utak. Üj ösvényeket kell tömünk megmarad ásunk holnapjai felé. Boros Istvánok, Keserű Jánosok, Nagy Ferencck, Kovács Bélák, Veres Péterek, Illyés Gyulák lába ta­possa járhatóvá s mögöttük végeláthatat­lan-tömegekben sorakozzunk fel mi, nép, hogy a kezdeti szűk ösvények széles írtakká válhassanak számunkra szerezes­senek a nehéz mindennnapok mögött ia ígéretesen derengő magyar jövőbe. (**■ gy) 'panama köztársaság MEGSZAKÍTOTTA a DIPLOMÁCIÁT KAPCSOLATOKAT SPANYOL. ORSZÁGGÁ! Bclgrgdból jelentik: New Yorkból iötf értü'.i.ib:eV s érint a Viízcusuie-tka: Pa- nama-köztcgs.i.iág megszakította a diplo­máciai kapcsolatokat Spanyolországgal,

Next

/
Oldalképek
Tartalom