Új Dunántúl, 1945. július (2. évfolyam, 146-169. szám)

1945-07-04 / 148. szám

JL évieljssm M8* ssánt. ______ Ära 2 pengő. Pécs, S945 július 4. Szerda Ä K AGYA8 NEMZETI FÜGGETLENSÉGI FBONT LAPJA ílófize(»*NÍ árak egy hórn 30 P. Kgycs szám ára, hétköznap: 2.—, vnsnrnnp: 3.— pengő. Szerkesztőség Munkácsy Síi hái.y-utca 10. szára. Telelőn; 29-49, Kimlohivot.:! Mnok/ircsv Mihily-n. 10. sz. Telefon: 29-59. A horvát parasstpáit együttműködést kíván az űl rasoszíávia képviselőivel és áruiénak bélyegezte dr, Mecseket A Szovjetunió is résilveu a tangeri kérdést érintő megbeszéléseken A belgrádi rádió jelentése szerint a borrát paraszlpárt végrehajtó bizottsága június 30-án ülést tartott Zágrábban. Az ülés résztvevői határozatot hoztak, amely •xerint * párt a iövőban „horvát köztár- *aaági parasrtpdrí" ráven log szerepelni. A* liláéi szónokai kifejtették * paraszt- párt tájijainak a. négy é--«-. felszabadító háborít alatt kifejtett törékenységéi és tinsBpélywxsa kijelentették, hogy a párt » legszorosabb együttműködésben kivan meradrrt a kommunista parttal és a szerb testvér nemzettel B nemzeti felszabadítani frontban, amelynek eszméiért Radies Ist­ván annakidején életét áldozta. Macuek »árakozó hiniapoliiikája nem képviselte méltóképpen Re dics István hagyományait, sitt az egykori paraszt párti vezér passzív ■magatartása közvetve a megszállókat se­gítette. Ezért Macseket árulónak uyilvá- nitják, amit gyáva megfutamodása is alá­támaszt. A horvát parasztpárt feltünéstkeliő nyilatkozata új fejezetet nyit meg a hor­vát nép történelmében A négyéves há­ború minden véres áldozata ellenére is bizonyos üdvös szelektálódás) folyamatot zárt le. A horvát parasztpártnak azok az erői, amelyek megértették a; új idők kö­vetelményeit, elszakadtak Maszek reak­ciós irányzatától és teljes szívvel Tito marsall mellé útiak, aki átfogó politikai célkitűzéseivel át tudta hidalni a dél­szláv népek között fennálló különbsége­ket és a teljes egyenjogúság elve alapján a föderatív Jugoszláviában egyesítette Jugoszlávia hajdan széthúzó népeit. I Választási előjáték Bulgáriában Bolgárjában megkezdődött a választá­sok előkészítése ' a kereskedelemügyi mi­niszter roszcsuki beszédével. A miniszter többek körzőit kijelentette, hogy az álta­lános választások a következő jelszóval indulnak meg: A szociális igazságosság jegyében álló és demokratikus alapokon nyugvó tartós béke! A sanfranciscol bulla as amerikai szenátus előtt Trónra® elnök Ígéretéhez híren súrgő- *en b szenátus elé terjesztette a &an- krencásoai bullát év a szenátus tagjaihoz íotcaett beszédében rámutatott arra, bogy ó bzsTla képvisel! a tarlós béke felé ve- udtó egyedien utat Nem mereo egyezmény, hamm módosítani fogják, ahogyan az egyes országok alkotmányát is módosí­tották a múltban. Barclay szenátor, a szenátus többségi pártjának vezetője közölte Truman el­nökkel, hogy a bulla ratifikálása a sze­nátusban biztosítva van. A lángért megbeszélések A taojSezni tláte rendezése körüli pi­lisi tárgyalások haladékot szenveduek a párisi nzovjet nagykövet kérése miatt, hogy a megbeszéléseken a Szovjetunió is részt vehessen. Washingtoni táviratok sze­rint amerikai hivatalos részről nem ellen­zik a Szovjetunió meghívását. Amerikát is saját kérésére hívták inog a megbeszé­lésekre és méltányos, hogy a Szovjetunió hasonló elbánásban részesüljön. A. párisi megbeszélések célja végetvetni Tanger szabálytalan megszállásának, ainelyei Franco tábornok 1940-ben kezdett meg. I Az első tangeri egyezményt Anglia, Fran­ciaország, Olaszország és Spanyolország Írták alá 1923-ban, A jelenlegi párisi megbeszélésekre a két utóbbi államot nem hívták meg. A Szovjetunió meghívása ennek az or­szágnak mind növekvőbb súlvát jelenti a tőle aránylag távoleső területeken is. Vi­szont helyénvaló, ha a Szovjetunió, amelynek vezető szerep jut a világbéke biztosításában, kellő értesüléssel rendel­kezik a nemzetközi helyzetet érintő vala­mennyi kérdésben. Ftevflnger csehszlovák miniszterelnök szerint Sztálin m tescheni kérdésben a müncheni egyezmény előtti határokat támogatja FierKarger csehszlovák miniszterelnök Moszkvából visszajőve! nyilatkozott meg- btezélcsemok eredményéről A tescheri kérdésről szódra kijeleplríte. a lengy* leknek nincs igazuk, ha Tassként lengyel terlíleilaek , nyilvánít ják. Ez a tartomány történelménél fogva tisztán cseh. Gazda­sága helyzete és vasútvonalai miatt is Csehszlovákiának kiegészítő része. A Szovjetunió a tescheni kérdésben a mün­cheni egyezmény előtti határokat támo­gatja, Csehszlovákia a tescheni lengye­leknek polgári egyenjogúságot vagy né­pességcserét ajánlott a megoldás érdeké­ben, Atni a némát, osztrák, magyar kisebb­ségnek Csehszlovákia területéről való el­távolítását illeti .ezekben a kérdésekben — Fierlioger szerint — a Szovjetunió támogatja Csehszlovákiát. Sztálin genera­lisszimusz megígérte, hogy a Vörös Had­sereg néhány napon belül visszavonul a csehszlovák hatál okra. Ezek szerint, az amerikaiak is vissza fognak vonulni az eredeti demarkációs vonalra Csehszlová­kia határaitól nyugatra. Irierliiigor kijelentéseinek ellentmond az a tény, hogy a lengyel csapatok pár nap elölt vonullak be Teschen területére s ez a bevonulás aligha történt a Szov­jetunió tudta nélkül. Ami pedig a magyar nemzetiségű lakosság kitelepítését illeti, mindenesetre meg kell várnunk Moszkva hivatalos állásfogla'ását. A smietnapatoh négy nagy nemei városba vonultak be A moszkvai rádió jelentette keddeu bevonultak Lipcsébe, Erfurtba, Haliéba és r«£gel, hogy a megszállási zónák kiigazí- Weiraarba. Uséval kapcsolatban az orosz csapatok Angolszász segítség Jugoszláviának A belgrádi rádió jelenítette, hogy jugo- | •zláv gazdasági küldöttség érkezett Tri- «silbe a*'angolszász megszállókkal és az KÍNÉRA megbtzoUaivdl való tárgyalások j-éijábol Mivel Jugoszlávia kikötői a korúak és a némeipk rombolásai követ- •«»♦éljen elpusztultak, }zó van aprói, hogy V\RRA «fállíímányatt a trieszti ki­kSfun ál juttassák Jugoszláviába. Az utóbbi bír mutatja, hogv bár az isztriai és guiizkii. kérdés körül vannak bizonyos ellentétek az angolszászok és a jugosr.lá- vok közölt, egyéb kérdésben mindkét részről fennáll a jóakarat az cgyüflnlü- kötlé.'.rv és Angiié ruegíclclö anyagi-tá- mogatúshan kívánja részesttenj délszláv szövetségesé.!, Angol tudósok Sztálinnál Moszkvából jelentik: Sztálin genera­lisszimusz kihallgatáson fogadta a Szov­jet Tudományos Akadémia jubileumi ün­nepségein résztvevő angol tudósokat. ■raaimimjiii Egy hónap alatf a semmiből alakult meg a vármegyei rendőrség Vörös László főkapitány nyilatkozik az elmúlt hónap eredményéről A rosszemickczciű volt csendőrpalota helyén van most a demokratikus kormány állal létrehívott vármegyei rendőrség, amelynek élén Vörös László áll, aki el­mondja, hogy üres falak fogadták május 23-án és ó a demokratikus pártok által delegált emberekből szervezte meg azt a megyei rendőrséget, amelynek jóformán egy ceruzája sem volt. Az egy hónap alatt ma már büszkén mondhatja el, hogy a rendőrség ha még nem is áll feladata magaslatán, de hasznos és jó munkát vé­gez. Erre vall az, hogy a múlt héten a dunaföldvári rendőrség által körözött Monus József lül-szercs nyilas gyilkost a távirat megérkezésétől számított 24 órán belül Orfü községben elfogták és 48 órán belül átadták az illetékes hatóság­nak. — Nem párlrendőrségef akarok, ha­nem az a célom, hogy a vármegyei rend­őrség valóban a nép rendőrsége legyen — mondja a főkapitány olyat: rendőr­ség, amelytől nem fél, hanem amelyet szeret a nép. Ezután elmondja, tudomása van arról, hogy mint minden kezdő alakulatnál, ahol csupa új ember van. itt is történtek ki­siklások. ezzel szemben áll — folytatja Vörös főkapitány — hogy pár bet alatt köze! 500 embert internált a dr. Lehr László rendörtanáesos vere-tése alatt olló politikai osztály, köztük Résszely Ottmar volt felsőházi tagot és volksbundist* ve­zért. aki bevallotta, hogy ré-ztvett a fcleőház március 19- í ülésén, amikor is néhány magyar érzésű tag követelte, hogy a németek bocsássák szabadon Sigray Antal grófot cs a többi elhurcolt felső­házi tagot. Ezt az indítványt a felsőház- baa akkor nemcsak leszavazlak, hanem még azt sem engedték meg. hogy az in­dítvány jegyzőkönyvbe kerüljön cs csu­pán annyi szerepel abban, hogy „Ot tag megjelenésében akadálya va volt.'" A főkapitány nyilatkozata után Po­gány Dezső rendőrkapitánnyal, az elnöki osztály vezetőjével végiglátogattuk a ma már mintaszerűen berendezett rendőrségi szobákat, ahol mindenütt szorgalmas és lázas munka folyik. Elmondotta a rend­őrkapitány, hogy meat van folyamatban a rendőriskola megszervezése, ahol az új rendőröket megfelelő oktatásban és ne­velésben kívánják részesíteni, Meglátogattuk dr, Lehr László rendőr- tanácsost a politikai osztály vezetőjét, aik elmondotta, hogy Baranya az ország legnehezebb vármegyéje, mert itt több- miiit lOO.OtiO sváb van, akik közül 80V# vallotta magát volksbundistanak El­mondotta tovább, hogy most legsürgő­sebb feladatnak tartja azok ellen eljárni, akik a földosztást szabotálják, Ezeket a volksbundistákat könyörtelenül inter­náljak, mert nem lehet megengedni, hogy a fasiszták itt maradt csokevényci « ma­gyar telepesek amúgy is száz akadállyal küzdő munkáját akadályozhassák. Látogatásunk eredményeként egyet ál­líthatunk. Ha voltak és vannak is meg I hibák a. vármegyei rcndoüágucl, az itt folyó munka becsülaters válik a demo­kratikus gondolatnak és vezetői jósain- dékú és cselekvő emberek. „ Zs. O. A magnak kötelességéről A magyar kommunista párt pécsi szer­vezetének hétfői pártnapján figyelemre* méltó beszéd hangzott el Juhász István központi küldött „ ajkáról a Szovjetunió és Magyarország viszonyáról. Az előadó mindenek előtt rámutatott arra, hogy va­lamennyi szabadság-mozgalmat, amelyek az utóbbi két évtizedben Európában le­zajlottak, egyedül a Szovjetunió támo­gatta, szemben a kapitalista államokkal, bár ugyanakkor önmagát is védenie kel­lett ezekkel » kapitalista államokkal szemben. Azokat az ellenforradalmi sere­geket, amelyekkel a szovjetnek az első években meg kellet küzdeni, a kapitalir államok hathatósan segítették, hogv el­tiporják a szovjetet, mert annak puszta létét is veszélyesnek látták magukra néz­ve. Ehhez járult azután még az a ki­apadhatatlan rágalomhadjárat, ame! 1-‘ minden eszközzel folytatlak ellene, ho • befeketítsék. A Szovjetunió volt az, amei • jóidején figyelmeztette az európai álla­mokat a fasiszta ve*zélvre. Sőt, a spa­nyol munkásságnak a Franko-féle fasiszta reakció elleni harcában egyedül a Szov­jetunió nyújtott hathatós segítséget szemben Hitlerek és Musaoliníék fasiszta reakciójával. Láttuk azonban azt is, hogy a szövi a béke megőrzése érdekeheti megktsera’te a megegyezést Hitlerekkel. Nem a szov­jeten múlt, hogy ez nem sikerült, merj fasiszták le akartak »rámolni a szövi" tel is, ezért támadt* meg Hitler rab o- scregével a Szovjetállamot. Mi volt oka, hogy Horthy-Magyarországot a siszta háborúba belevitték? Kétségtelen, hogy Horthyékat ugyanaz a eél vezette, ami a másik fasiszta államokat: meg­semmisíteni a szovjetet, mert abban lát­ták a legnagyobb veszedelmet niagukl;*', rabló' céljaikkal szemben. A kassai bom­bázás csak megrendezett ürügy volt be ivalkozásra. Hiába figyelmeztette Mo­lotov a magyar kormányt moszkvai kő- verte útján,.hogy Magyarország katasztró­fába rohan, fia a fasiszta államok mellett beleavatkozik a háborúba. A Szovjetunió előzőleg is megmutatta jóindulatát Ma­gyarországgal izemben, amikor kere vé­delmi szerződést kötött vele és a 48-as zászlók visszaadása is ilyen barátságos gesztus volt a szovjet részéről. És mind­annak dacára, hogy a háború foiyamí- a magyar katonák majdnem ugyanolyan kegyetlenkedéseket követtek el a szövi.:- néppel Ukrajnában, mint n nácihordi; , a Vörös Hadsereg, mikor bevonult Magva- országba, nem clt a megtorlás eszközével, hanem most is segít 5 kezét nyújtja Ms gyaroiszág felé, amelyet előzőleg a fa­siszták kiraboltuk. Fegyverszünetet kötött velünk és lehetővé tette, hogy itt demo­kratikus rendszer alakuljon. A főld- rcforn) megvalósulás:* ia annak köszön­hető. hogy a szovjet lehetővé tette a ma­gyar demokrácia kiépítését Most éle­lemmel látja el különösen az ehezö Bu­dapestet, hogy a munkásság annál ered­ményesebben dolgozhasson az újjáéptté- fcon. Valósággal az éhségtől mentett»! meg ezzel a gesztussal a magyar főváros népét, ámbár a romlást, éhséget nem ö. hanem a rabló náciliord-Mt okozták, Tud U, hogy csak a teakrjó crósödae meg azáltal, ha budapeit népe lelett az éhín­ség lenne úrrá. Vannak, akik ar angolszászokban bíz­nak, hogy majd azok ellátnak bennünket a hiányzó élelemmel, ruházattal. Az igaz­ság azonban az, ho;*y azok már eddig is megtehették \nlna, -de iáin nem tették meg rg valószínűleg hincs is szándékukban Tudjuk azt is, hogv a Horthy-rendsze a szomszéd államokkal, külöhösen pedi, Jugoszláviával, milyen súlyos bűnöké követett el. Gondoljunk csak a. Teleky- fe.k- ötök baiátsági szerződés- e.lgáncso- lására és az újvidéki vérengzésre! Hogy mindezekért úgy Jugoszlávia, mint Ro­mánia részéről a bosszűéllas polítikáj,- helyett baráti közeledéssel találkoztunk, ezt is a Szovjetuniónak köszönhetjük, mert közvetítő politikájával azt akarja elérni, hogy ezek között a fasizmus kar­maiból kiragadott dunai államok között olyan barátságos légkör alakuljon ki. amely biztosítja azoknak demokratikus fejlődését. Ezzel szemben azonban nekünk is van­nak kötelezettségeink a szovjet iránt. Ez elsősorban abban áll, hogy minden erőnk­kel dolgozzunk az ország újjáépítésén és » demokratikus iend megerősítésén. Olyan demokraiikuu rendszert kell kiépí­tenünk, amely őszinte baráti politikát folytat a szomszéd államokkal, köztük a szintén szomszéd Szovjetunióval, mert Kárpátalja odacsatlakozása által a Szov­jetunióval ugyancsak szomszédi viszony­ba jutottunk, atiti olya« nagyjelentőségű történelmi tény, aminek hordereje fe: becsülhetcÜen. Ezt a mindenképpen lét- lontosságú jószomszédi viszonyt *tor*b: csak akkor, teremthetjük meg es fci-'v «itbatjuk is tartósan h* szilárdan mr építjük a demokratikus, népi Mag-,*: országot, , fm j.) »

Next

/
Oldalképek
Tartalom