Új Dunántúl, 1945. július (2. évfolyam, 146-169. szám)

1945-07-26 / 167. szám

A aedéspestis mérsékelten, de tovább terjed A sejtésekért cserébe kapott 0 főanyag egy része megérkezett Többször beszámolt már az új Dunán­túl, arról a veszedelemről, amely meg- a*ra<lt aortésálloqiánymjkat fenyegeti a «Hígéit sertéspestis révén. Ismertették <3r. Örs Káinján állategészségügyi tana- • sós akcióját: is, amely a szénim előállító árakkal való megállapodás alapján élő- ..-tcsek rendelkezésre bocsátásával biz- ■ itia a szükséges szérumanyagot. Jelen­ük azt is, hogy ennek eredményeként . rérült is legutóbb 60 liter szérumot ztosítani. Ezt természetesen azoknak a .1 vaknak juttatjuk felhasználás végett, melyek az élősertéseket vírusok kite- 'üsjrtéséro bocsátották. Ugyanakkor, mi­ll a sertéspestis lassan, de fokozatosan ■j \bi>tarjcd, az akció igyekezett több és l j sertést biztosítani és fel küldeni a irunitermelö gyárakba. Értesülésünk .érint, ennek is vannak újabb eredményei, z állategészségügyi hivatal felhívásának, agy legalább 100 kg.-os, szimultánozoU a isseket bocsássanak a gazdák rendel- ■zóséra sertésenként két és tyl liter szé­na cseréje fejében, néhány járásban ír eleget tetteik. így a villányi járásból ,r 30—35, a mohácsiból és a pécsiből 15, ravuepdröl 30—35 sertést sikerült bizto­sul ép felküldesni a gyárba- Sajnos, ■Undcz a mennyiség — hiába tesz ieg mindent az állategészségügyi Szervezet n— nem elegendő. »heti ugyanis g sertéspestis újból hét isban 44 községben, 493 udvaron fel­üt. Ezek az adatok úgyan a július gi­nekhez viszonyítva azt mutatják, hogy járvány terjedése mérséklődött, de a rely virulens voltára is utalnak. Nincs 1 s hátra, a gazdákon múlik, hogy minél ;h sertést emeljenek ki állatállomá­njkhól, bocsássák a szérumtermelés ren- •Ikezésérp, mer esek így van remény .a, hogy az oltóanyagot a kellő meny- ispgben lehet előállítani és egy sertés áldozása árán negyvenet lehet meg­inteni a félelmetes kórtól. Főleg a mtlprinci járás gazdái kell, hogy ezt a idszert kövessék, mfert az adatok «ze­it ének a járásnak községei vannak lég­ibb veszélyeztetve. A baromfipestis6el kapcsolatba» az a :yzcí, hogy mindössze négy községben, ■ idvM’lna állapították »eg hivatalosan, t is a gondatlanság at oka legtöbbször várz terjedésének, mert a helyett, Hogy z elhullott baromfit elégetnék, vagy al­mák, kidobják, esetleg a szomszédbal Fcdig az egyedüli védekezés a vész to- aterj-idese ellen: a baromfiak elszigete- >se, elzárása, a tisztaság és az óvatos- cigi Aki elmulasztja, nemcsak magának ,, oz kárt, de a magyar nemzetgazdáság- aak isi Új iskolákat állítanak fel a földbírtokreodezéssel kapcsolatban A földreform több Helyen szükségessé teszi, hogy m új telepesük gyermekei a szíiki.nges népiskolákat is megkapják. A vármegyei tanfelügyelő ezzel kapcsolat­ban felhívja a községi- és hörjegy őket, hogy ameriyibcn működési területü­kön a faldblríohpolitikai rendelkezé­sekkel kapcsolatban iskolaszervezési szükséglet merülne fel, ezt vele sür­gősen közöljék. A jelentésben meg kell adni a szerve­zendő iskola helyét, az iskolakötelesek számit, a körzetben élő hat évesnél fia­talabb gyermek olt szamát s egyben meg kel! adni az iskolaépületnek alkalmas épület rövid leírását és helyrajzi &zámát. Az iskola elhelyezésénél a gazdasági gyakorlóterület biztosítására is tekintet­tél kell lenni . A vármegyei tanfelügyelő felkéri még a népiskolai helyi hatóságokat, «meny­nyiben az eddigi népiskolával kapcso­latban újabb intézekdésre lenne szükség (tanerő-létszám felemelése) ezt való sür­gősen közöljék. Ha az újonnan érkezett telepesekkel tanító is érkezett, ezt is közöljék a tanfelügyelővel. Az olyan tanulók részére, akik az inkájától túl messze laknak, tanyai Internálasakat létesítenek. A tanfelügyelő falkéa- mindenkit, aki ilyaoféle iskolázási nehézségekről tud, közölje vele a* adatokat (A tanfelügyelő­iig címe; Pécs, Kardos Kálmam-u. 5.) HP ÚJ DUNÁNTÚL Három*négy má hoz holdem A kukoricában ég barge Ezek a napok, a letarolt magyar me­zők, a nehéz búzukeresztek alatt nyögő kocsik, a búgó cséplőgépek, a magasba tornyosuló sárgásarany szalmakazlak napjai, régen köszöntöttek ránk ilyen ke­vés örömmel és ilyen nagy bajok köze­pette, mint idén. Amerre járunk a tág határban, csak a rogyó verejték s az iz­mos, tagos emberek emlékeztetnek a régi nyarakra. Más alig. Szokatlanok az egy- lovas, két tűrésnél többet nem hozó ko­csik, a tehenekkel vontatott szekerek, szokatlanok a kévék, amelyek csököttek és toklászuk is apró. — A terméskilátások mindenütt gyen­gék, jól fizet a gabona, ha három-négy mázsát ad holdanként — mondják hiva­talosan a hihetetlen eredményt. ' S valóbqn emlékeink az aratáselőHi he­tekből, szintén erre mutatnak. Látszott már akkor, hogy „az aranykalásszal ren­gő búzatáblák" ebben az évben az álom világába tartoznak. — Az őszi rozs ritkán kelt, kalasza vé­kony hozama három, károm és fel mázsa között mozog, ugyanígy visszamaradt az őszi árpa fejlődésében s nem lehat többet várni holdar.kéni, mini 2—-3 mázsát. — mondják mélabúsan, azok, akiknek az a szomorú kötelesség jutott osztályrészül, hogy számon tartják az idei „viharos év" eredményeit. — De talán a tavasziak sikerültek? — més étlagiermé&i ként a háza tyéban reménykedhetünk Felénkön tesszük fel a kérdést, de a vá­laszra el vagyunk készülve: nem lesz biz­tató. — Hát nem. — A tavasziak? A tavasszal vetett bú­zát a legtöbb helyen ki kellett szántani. Ahol a földben hagyták, ott nem hozott többet 2—3 mázsánál. A tavaszi aszályt, legjobban mégis a zab is az árpa síny­lette meg. Egyes helyeken ezt a vetésié- leséget is ki kellett szántani! Ahol bíztak benne, ott az árpa ha három mázsát hoz, meg vannak elégedve a gazdák, a zab hozama pedig, szomorú még csak kimon­dani is: nem több holdanként két mázsá­nál.1 — No de a kukorica! -— kapaszkodunk az utolsó reménységbe — Igep a kukorica, általában a kapá­sok, amelyekben még bízhatunk. A leg­utóbbi esik mind a kukoricát, mind a krumplit ptég falán ideiéiben öntözték nteg ahhoz, hogy legalább közepes ter­mést várhassunk belőlük. Természetesen előre nem ihatunk a medve bőrére, mert még cíyet.nás történhet kukorieatörésig, de pillanatnyilag mégis bizakodás tölt­het el bennünket. Hát igy. Szomorú kép, de nem Ukan­golódásra, hanem erőink összemarkolá- sára késztessen bennünket. Amink van, azzal beosztással étiünk, amink nincs, arról zúgolódás nélkül mondjunk le. De mindenki, de kivételek nélkül! TitotizsSos kettős öngy!tHo$si9 tarifa Szgfstosnfoan Csikéstötiös Sokosságát A pécsi államügyészséghez érkezett jelentés szerint a Csikpstőtlös melletti Hóbi-erdöben július 23-án hajnalban hol tan találták Herke Rozália 19 éves hajadont. A leány holttestétől nem messze feküdt Tóth József 21 éves MÁV segédtiszt hullája- A leány holttestén kis cédulát talállak a következő felírás­sal: „Legyenek boldogok a beldogtata nők, Rózsi és Józsi. 4 óra 20 perc." Tóth József azelőtt tett kijelentései és a búcsúsorok arra engednek követ- kozletnl, hogy a fiatalember szerelmi bánatában vetet véget előbb Herke Rozá­lia, majd saját életének. A vidéki vasúíállot a vármegye így a adály.zzák meg az éleim Az új Ibroánl«! tegnapi, számában ír­tunk Pécs város és Barunyamegye terü­letére az "irkormánybiztosság által el­rendelt élelmiszer ■ kiviteli ti la lomról. Eh­hez pótlólag meg kell még írnunk, hogy a tilalom nemcsak kifejezetten élalmi- cikkekre terjed ki, hanem tilos a kivitele élőállatoknak, ezen­kívül mindennemű gyapjú, kender, lenféléknek és ezek termékeinek. Ami az életbeléptetelt ellenőrzést illeti, tájékoztatnunk kell a közönséget arról, hagry a rendőrhatósági ellenőrzés nemcsak a batyuzásra terjed ki, és nemcsak a pécsi állomásokon ellenőrzik az utasokat, ha­nem a vármegyei rendőrség 8 mai naplói kezdve, a kapott utasítás szerint, kiterjesztette az ellenőrzést az összes vidéki vasútállomásokra is De ellenőrzik a vánioknil és az összes útvonalakon a teherautókat és egyéb jár­müveket, hogy az. azokkal történő élelmi­szer csempészést is megakadályozzák. Remélni lehet, hegy a hatóságoknak ez aásokat is ellenőrzi í rendőrság iszer kiviteli tilalom kijátszását a körültekintő intézkedíá{.8 gyökeresen elejét fogja venni az élelmiszerek kiesem- piszééinek, ami hamarosan éreztetni fogja hatását a helyi élelmiszerpiacokon. Még egyszer rá kell mutatnunk a gyümölcskiuiteli ülöm elrendelésének fontosságáfa, mert ezen a téren mu­tatkoznak o legnagyobb bajok éppen a lehetetlenül magas gyümölcsárak tekintetében. Életbevágóan fontos népélelinezési szem­pont szól a gyümölcsfélék olcsóbbá tétele mellett Gyümölcstermésünk meglehetősen jó volt az idén, csak a nagyarányú kivi­tellel elvonják azt a helyi piactól, ez okozza a nagy gyümölcsdrágaaágot. Figyelmeztetnünk kell ezúttal a kö­zönséget, hogy az ár kormánybiztos mindennemű élelmiszer kiviteli enge­dély kiadását n maga részére tartotta fenn­Ilyen engedélyt azonban csak a legkivé- telesebb esetben ad ki. ezért a közönség is csak a legindokoltabb esetben fordul­jon ilyen engedélyért a hatósághoz. A reakció a sw« timsdja a fi KiU?ík a telepesek© — K<t csinál a vi A tv áh sag máz megínt beszéltet magi­ról 1 Ab a svábság, amelyet a törökdúTás után segéaytin, nincstelenül telepítettek at a dús magyar földre, a magyar paraszt­tal szemben mindenfele kedvezményben részesítettek. Köztudomású, hogy Baranya Volksbund központ volt valámUiőri vezetőink vak­ságából. A gyalázatos tenfltuuu tekuiku* „a Schwebísche Türkei“ része. Köztudo­mású az is, hogy a többségük hűtlen lett a magyar állameszméhez. Tény az is, ib kérdésen ét Mdreformotf t a voikskundlslík! dékt renciArtésI hogy ennek következtében megkezdődött felelősségre vonásuk és kiköltöztetésük. Már papíron. A valóságban azonban az a helyzet, hogy kettő történik: először a szerecsenmosdatás szomorú ténye, amely­ben részt vesznek bizonyos hatóság-ok is, másrészt a svábság erőszakos fellépés« az új telepesek ellen. Neniesak szórványos jelenség, hanem általános, hogy a Volksbundisldknak minősített svábság nem adja át a te­lepitettnek, ami megilleti. Vasárnap, júiiut 2Ó-éHf a Kommunista Párt nagygyűlése a Széchenyi-téren. Beszélnek; Molnár Erik népjóléti miniszter és Révay József a „Szabad Nép“ főszerkesztője. iasMuitai IcittZ kszpffgeM megébredt * sváb oytud*t. Legutóbb Ma- goceoa történtek oáyan dolgok, amelyek azonnali beavatkozás irtán kiáltanak. Apiint érte«ükünk a telepítés keretében legutóbb 122 asaládot irányítottak Má- gjocsra, Ki&kundorozsmáról. A tnógocsiak akcióba léptek. Holott köztudomású volt, hogy a 756 házat számláló község csak elenyésző része nem volt tagja a Voks- bundnak. mindössze fOÍ családot minősítettek bund istának, mondanunk sem kell, hogy csak a legszegényebbeket. A következő lépés az volt, hogy még eb­ből a 101 volksbundistából is «okát utó­lag mentesítettek a hazaárulás következ­ményei alól) A • másik vonalon ugyanakkor meg­kezdődött a svábok szervezett ellen­állása: a telepesek elöl elvittek min­den mozdíthatni! Leszedték éretlenül a gyümölcsöt. Ki­verték azoknak a házaknak ablakait, amelyekbe magyar telepes családoknak kellett költözniük. Az átadó jóezAgállo- mányöaik javát „ismeretiun helyen" el­rejtették és csak a leghitványabbját hagy­ták mag! Megesett, hogy a telepesek le- kaezillák a gabenát, a evábság pedig el­hordta titokpaa » keresztbe rakptt ter­mést. Az ember csak elkened, «untkor racket hallja, már pádig hullania kell, mert t vármegyeházára szinte naponta érkeznek a követségek, És önkéntelenül megkér­dezzük: mit csinál a vidéki rendőrség, hogy mindezt tűri? Hol volt például ak­kor, mikor Kárászköblényben Icg- itáhb az egész svábság összefogott - ;s erőszakkal elkergette az tje irá­nyított harminc magyar telepest? Höl volt, amikor a mágocsiak mindazt, amit fent megírtunk, megtehették? Senki se Látta a Hnrcolkodásukat? S ha még arról volna szó, hogy ilyen túlkapások csak egy, vénucsebb, bátrabb lélekkel ,.megvert,r sváb faluban történ­nek, hagyján. Ua itt szervezett ellenál­lásról, itt a földreform megfúrásáról van szó! Úgy látszik megébredt a sváböntudat és ismeretlen helyről jövő támogatással „ragaszkodik az ősi tóidhoz“ amelyet vakon odaajándékoztunk nekik « most, amikor bünhődésböl vissza akarjuk venni tőlük, ipég van jnerszdk és bátorságuk, Iliiévé akadnak pártfogóik és segítőik, akik melléjük állnak! Kemény kezet kérünk, azonnal, egye­temlegesen! Eredményesen folyik az elpusztul! községek megsegítése A drávamenti elpusztult községek ér­dekében megszervezett gyűjtés, újbál erősebb lendületet vett, jeleként annak az áldozatkészségnek, amely áthatja a megye népét. Legújabb értesülésünk szerint a p-écsvá- radi járásban indult meg erőteljesebb tempóban ismét az adakozás. Ennek ered­ményeként bárom községből, éspedig Szederkényből, Máriakémédről gs Hosezáhctényböl /feszesen 371.000 pengő gyűlt össze a drávamentiek megsegítésére. úgy tudjuk, hogy «zewkivüi a szederké­nyiek 59.625 pengőt, a nyomjalak (lehet­séges ez az eredmény bcnncfogloltatik mar a nagyobb összegben) 45,300 pengőt adtak össze. Köztudomású, liogy a két község nem tartozik a leggazdagabbak közé, éppen azért példájuk a legnagyobb dicséretet érdemli n»eg és főleg kövejésre- méltól Ugyanakkor Pécsett is történnek lépár sek annak érdekében, hogy az egész tár­sadalom, megmozduljon és segítségére legyen a tehetetlen drávaszbolcsiaknak. Ezt « célt szolgálta a Kereskedők Testü­letének gyűjtése, amely egyelőre 34.000 pengőt eredményezett Számos szervnek adva útmutató példát. Egyébként a gyűjtés az egész megyében még mindig tart és újabb eredményei is várhatók­Vasárnap a drávamenü közcégek úgy* döntő fordulatba* érkezett azzal a tóuy- nycl, hogy • helyzetet megteliinlolte Nagy Ferenc újjáépítési miniszter itt, akinek szívügye szülőföldjén«« támogatása, lak­kor vált nyilvánossá, hogy a miniszter» tán ácsion 15 millió pengőt sikerült bizto­sítani az újjáépítés céljaira, mégpedig olyképpen, hogy a kormányzat a fenti összegből négymilliót azonnal rendelke­zésre bocsátott a megye vezetőségének, egy millióból Püdapwlan ^építőanyagot vlsiroltek, a további tízmillió p«n£d fo­lyósítása pedig folyamatban van..

Next

/
Oldalképek
Tartalom