Új Dunántúl, 1945. július (2. évfolyam, 146-169. szám)
1945-07-21 / 163. szám
T7, évtolfttm 1E3 sssém, Er« 2 peagä. Pécs, í&ííké 2L 5somt?et. Clőfi/etési árok egy kora 50 F. ügyes szám ara, hétköznap. 2.—, vasárnap: 3.— pengő. Szerkesztőség Munkácsy Mi hály-utca 10. szám. Telefon: MAGTAR NEMSETt FUGGETLEMSEGI FRGKT LAPJA Mihályi. 10. kí Telefon: 29-So! A német nép még mai sínes tudatában háborús felelősségének — írjei Lindley Fräser, az angel rádió kommentátora Ä franc?!« nemsstgyülés és a sasié kedvezőtlenül fegsdta a korxnánT»«k cs* alkotmánYreforsnra vénatkezé tervét >1, A POTSDAMI KONFERENCIA A háromhatalsui értekezletről csak Szűkszavú jelentések érkeznek. A laptudósítók mindössze annyit jelentenek, hogy Churchill, Sztálin és Truman megbeszélései szabályos időközökben tovább folynak. A három vezér és külügyminisztere minden nap találkozik. A külügyminiszterek állapítják meg a tárgysorozatot. Csütörtökön Truman elnök banketten látta vendégül Churchillt és Sztálint EGYSÉGES POLITIKÁT FOLYTAT A HÁROM NAGYHATALOM NÉMETORSZÁGGAL SZEMBEN A három nagyhatalom vezetőinek Berlinben megnyílt konferenciája — moszkvai jelentés szerint — különös figyelmet szentel a német problémának. Á német hadigépezet összetörése és Németország feltételnélküli kapitulációja után a legfontosabb kérdés, hogy a nagyhatalmak közös politikát folytassanak Németországot illetően, mert ettől függ a világ biztonsága. A szovjet lapok egyhangúlag megállapítják, hogy a három hatalom munkáját összhangba kell hozni. Ennek a politikának a német mill- tarizmus és a fasizmus teljes kiirtását kell magában foglalnia. Hitler klikkje nem azonos a német néppel és a német állammal. A szabadság- szerető népek nem akarják megsemmisíteni Németországot. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy Németországot felmentik a felelősség alól. A krimi döntés előírja, hogy az okozott károkat természetben a legmesszebbmenőkig meg kell téríteni. Az angol rádió Isiéért kommentátora Lindley Fraser, aki nemrég Németországban járt, érdekes beszámolót tartott németországi benyomásairól. Rámutatott ma, hogy az átlag német pontosan úgy reagált a vereségre, ahogyan várták: évek óta beléje nevelték a hadsereg legyőzhetetlenségébe vetett hitet és most minden összeomlott benne. Ezenkívül a mindennapi élelmezési gondok, a téli fűtőanyaghiány, a család hadifogságban lévő tagjai és a mozgási lehetőségek korlátozása is nyomja a németeket. Szabotázscselekményekre mindezidelg nem került sor. A németek, akik világéletükben hozzászoktak az engedelmességhez, most azt várják, hogy megszabjuk nekik, mit szabad cselekedniük és mit nem. Miután a kormányhatalmat a megszállók képviselik, ók készek a megszállóknak engedelmeskedni. A németeknek ez a passzív és önállótlan magatartása komoly gondot jelent a megszállók számára. Ez a nép nem alkalmas arra, hogy függetlenséget kapjon, mert engedelmes játékszer lesz a mindenkori vezetők kezében. Komoly gondot kell fordítanunk arra, hogy politikai felelősségérzetet neveljünk a németségbe. Arra a kérdésre, hogy mi a véleménye a náci pártról és a háborúról, az átlag német válaszában a náci pártot teszf felelőssé mai nyomorúságáért. A hibát azonban nem abban látja, hogy a nácik indították meg a háborút, hanem abban, hogy elvesztették azt. Az állag német általában nincs tudatában annak, hogy a háború ónmagában erkölcsi ríwwzat jelent, vagy ha igen, akitor (s elkerüRretet- lenneh tartja. Na* irta büXiNu: * re ‘furdal ást, hanem azt sajnálja, hogy nem csatlakozhatott a győztes félhez. A háború megindításáért nem hajlandó egyedül vállalni a elelős- séget, hanem a szövetségesekre hárítja azt, Úgyszintén nem érzi a felelősséget mindazért, amit Németország a háború alatt elkövetett Lindley Fráternek alkalma volt egy Hannover környéki német családot meglátogatnia, amelyet még a háború előtt is ismert. A család tagjai nem léptek be a náci pártba, közvetlenül nem vettek részt a politikai életben, de minden szavukból la náci métely áradt. Kijelentéseikben leplezetlen faji gyűlöletről tettek tanúbizonyságot és sehogysem akarták megérteni, miért viseltetik a világ olyan megvetéssel és gyűlölettel a németek iránt. Egész világnézetük még ma is az „erősebb jogaira'* van alapozva. Ez az a típus — mondja Lindley Fraser —, amely sohasem fogja megérteni, hogy Hitlerék támogatásával ő is hozzájárult mindahhoz a véres kegyetlenséghez, amelyet a náci barbarizmus elkövetett, A berlini németek nem győznek hízelkedni az angoloknak és amerikaiaknak, mennyire örülnek a megérkezésüknek. Rosszindulatú cs túlzott kijelentéseket tesznek az orosz csapatokra, de meg vagyok győződve, hogy az oroszok előtt hasonlóképpen nyilatkoznak rólunk Ä németek makacsul ragaszkodnak hitükhöz, hogy az angolszász hatalmak és a szoviet között felidézett zavarkeltésből hasznot húzhatnak. Jellemző példa erre a következő eset. A berlini szovjet csapatok falragaszokat tétettek közzé Sztálin beszédéből vett idézetekkel, amelyek a német nép iránti elnézését hirdetik. Az angol- amerikai csapatok megérkezésekor a berliniek megkérdezték, hogy hagyják-e meg a plakátokat, ők úgy képzelték, hogy a kérdéssel csapdába csalogatnak bennünket. Ha azt feleljük, hogy vegyék le a plakátokat, akkor ez tápot adott volna az angolszász-orosz ellentét rosszindulatú beállítására. Ha viszont utasítást adunk a plakátok meghagyására, ezt úgy állítják be, mintha félnénk az oroszoktól, íme az ősi német taktika módszerei, amelyért nem is érdemes megneheztelni — fejezi be cikkét Lindley Fraser. EGYNAPOS TUNTETÖ-SZTRÄJK VOLT TRIESZTBEN A belgrádi rádió jelentése szerint a trieszti antifasiszta szervezetek memorandumot nyújtottak át az angolszász csapatok parancsnokságának. A memorandumban kijelentik, hogy a trieszti antifasiszták körében foganatosított letartóztatásokat közvetlen kihívásnak és támadásnak tekintik. Különösen sérelmes Jaksevics ezredesnek, az „II la- voratore" nevű baloldali lap főszerkesztőjének letartóztatása. Úgyszintén nem fogadható el, hogy az angolszász megszálló hatóságok eltörölték a jugoszláv megszállás alatt bevezetett intézkedéseket és visszaállították az 1943 szeptember 8-án fennállt olasz Intézményeket, A memorandum szerint a trieszti nép ragaszkodik a népi milícia és a népbíróságok visszaállitásához. Miután a memorandum és az angol- í szász hatóságokkal folytatott közvetlen megbeszélések nem vezettek eredményre, a trieszti antifasiszta szervezetek a szakszervezetekkel karöltve 24 órás sztrájkot határoztak el, amely július 18-án kezdődött és 19-én ért véget. A belgrádi rádió szerint a sztrájkba belekapcsolódlak Trieszt kereskedői is. A lapjelentések előre jelelték, hogy a potsdami konferencián szóba kerül 8 trieszti kérdés is. Mindkét fél számára kívánatos volna, ha kielégítő megoldást találnának ebben a kérdésben, amely bizonyos mértékben árnyékot borít az angolszász—jugoszláv viszonyra. AMERIKA IS RÉSZTVESZ AZ „ÚJJÁÉPÍTÉSI BANK" MEGALAPÍTÁSÁBAN Az amerikai szenátus jóváhagyta a la- vaslatot, amely Amerikának a világ „újjáépítési bankjában" való részvételére vonatkozik. Ugyanez a javaslat gondoskodik a nemzetközi pénzügyi helyzet megszilárdításáról is. Az amerikai szenátus hélfőn kezdi meg a santranciscoi alapokmány ratifikálásának vitáiát. AZ ANGOL MUNKÁSPÁRT ALAPOKMÁNYA Bevln volt munkaügyi miniszter az angol szállítómunkások értekezletén felolvasta az alapokmányt, amely leszögezi az angol munkások jogait. Az alapokmány gondoskodik a garantált munkaidőről, az elbocsátás esetében foganatosítható fellebbezési jogról, a háborús kiilöndíjak fenntartásáról, 40 órás munkahétről, az évente kijáró kéthetes fizetéses szabadságról és arról, hogy munkanélküliség esetén az állam ne fizethessen kevesebb segélyt, mint az" illető munkás megállapított minimális munkabére. FRANCIAORSZÁG A francia kormány pénteken vitatta meg az alkotmányreíorm kérdését különös tekintettel a nemzetgyűlés és sajtó hangulatára. Ugyanis mindkettő kedvezőtlenül fogadta a kormány tervét. A nemzetgyűlés reformügyi bizottsága 14 szavazattal 8 ellenében elvetette De Gaulle javaslatát, hogy népszavazás döntsön az alkotmányrelorm kérdésében. A képviselők kijelentették, attól félnek, hogy a kormány ez esetben sokáig maradhatna hivatalban és a népszavazás túlságos személyi hatalmat biztosítana De Gaullenak, A ROMAN REAKCIÓSOK FÖLDALATTI TEVÉKENYSÉGE A szovjet sajtó foglalkozik a román helyzettel és megállapítja, hogy az 194S. év márciusában alakult Groza-kormány megbuktatására a romániai reakciósok mindent elkövettek. A kormány megtisztította az állami hivatalokat a reakciós elemektől és azokat elszigetelte. A bűnösök a bíróságok elé kerültek. Az úgynevezett történelmi pártok táborában lévő reakciósok dühe nem ismer határt. Azt hiresztelték, hogy a Groza-kormány nem lesz hosszú életű. A reakciósok Groza kormányát tették felelőssé azokért a háborús követelményekért, amelyeket tulajdonképpen ők okoztak A reakciósok céljuk megvalósítása érdekében a volt légiónistákat akarták felhasználni. LIPÖT BELGA KIRÁLY NYILATKOZATA Lipót belga király nyilatkozatot adott a „Stars and Stripes“ nevű amerikai ká- tonaulság tudósítójának. „Követtem el tévedéseket — mondotta többek között —■, de csak taktikai és nem elvi tévedéseket. Nem igaz, hogy az 1940. évi kapituláció előre meg lett volna rendezve a németekkel. Lehetetlen volt számunkra folytatni a háborút. Ezért letettük a fegyvert, mint ahogy azt már más katonák is megtették. Én magam hadifogoly voltam és mint hadifoglyot is kezeltek. A trónról mindaddig nem mondok le, amig a belga nép választások utján ki nem fejezi akaratát." ArkuMft&nctafió ? A közvéleményt joggal foglalkoztatja annak a kéidése, meddig mehetnek az árak még felfelé, tesz-e infláció vagy pedig valamilyen kormányintézkedés véget vet a további áremelkedésnek? Mi azt hisszük, kormányintézkedéssel nem igen lesz lehetséges a drágulás megállítása A gazdasági kieg.ycaisúlyozódáe törvényszerűsége inkább meg fogia oldani ezt a gazdasági kérdést, meg fogja gyógyítani gazdasági életünknek ezt a betegségét. Hogy miként lesz ez lehetséges, hogy milyen módon várható ez a kiegyenlítődés, erre egyelőre csak feltevésekkel lehet válaszolni. Tény azonban, hogy sok valószínűség szól amlelett, hogy az árak mostani magas színvonala mintha máris kulminációs pontnak volna tekinthető. Alig hihető, hogy ezek az árak mostmáz lényegesen emelkedhetnek, mert máris olyan szintet értek el, hogy azokat már a közönség túlnyomó része nem képes megfizetni, A spekuláció hiába épített arra, hogy 'az árak végtelen magasra való emelésével olyan mamuthaszonra tehetnek szert, 'amilyet csaik merész fantáziával lehet elképzelni, mert az árak sem nőhetnek az égig, bír azok most már csaknem óit tartanak. Vannak olyan véleményeik, amelyek szériát okos politikával helyes irányba, lehetne fordítani az árak alakulását, el lehetne kerülni a fenyegető inflációt és lassú átmenettel vissza lehetne vezetni az egész gazdasági életet a rendes kerékvágásba, El kellene kerülni mindesek előtt a további péuzhígítást, hadd álljon be inkább pénzszűke, hadd emelkedjen ezáltal a pénz értéke, szemben az áruéval. Mert tény az, hogy a mostani árakat, az 500.—600 pengős selyemharisnyát és a 200 pengős borárakat, az 1200 pengős búzaárat és az 500 pengős vajárat nrár az emberek túlnyomó többsége nem képes megfizetni. Ezzel magyarázható az, hogy azok az árucikkek, amelyeket a spekuláció eddig csak a pult alól, dugva árusított, moot már kikivánkoznak a kirakatokba, már nyilt helyen kíuálgatják azokat, de az emberek nem igen kapkodnak értük, mert megfizethetetlenek. Pécsett is több kirakatban megjelentek már végszámra ' különféle kelmék horribilis árakon. Láthatunk pl. inganyagokat 7-800 pengős, női bokapántos szandálokat 1800- 2400 pengőért. Ezeket az árakat már csak jólszituált feketézők „biriák el", mert hiszen ezek maguk is fekete árak. Pénszüke és a vásárlástól való tartózkodással nagy mértékben elő lehetne segíteni az árak lemorzsolódását. Ha mindenki csak a legszükségesebb dolgok vásárlásra szorítkozna, ugyanakkor azonban a kormány minden lehetőt elkövetne a termelés megindítása érdekében, hogy ellentétben a pénzbőséggel — árubőség állna be, ez az összpontosított támadás a drágaság frontja ellen meg kell hogy változtassa az árak alakulását és vissza kell hogy vezesse a gazdasági életet abba a helyes mederbe, amelyből a spekuláció kilendítette. Mert láthatjuk, hogy áru van, ha nem is túlságosan sok, de annyi mindenesetre, amennyivel szerény igényeinket némileg kielégíthetnek. Nem is az áruhiány a legfőbb oka a drágaságnak, hanem a spekuláció. Áll ez természetesen nemcsak az ipari, hanem a merögazdasá- gl cikkekre is, sőt ezekre még fokozottabban. Le kell morzsolódni ezeknek a lehetetlen áraknak, csak az említett koncentrikus támadást kell ellenük tervszerűen megindítani. Lehet ezt védekezésnek is nevezni, végeredményben ez nem is fontos, csak a harc vitelében legyen meg a kellő céltudatosság és szívósság, akkor az eredménynek nem szabad elmaradni (m. j.) Demokraták a reakció ellen Nagy Ferenc újjáépítési miniszter az egri új főispán beiktatása alkalmával mondotta a következőket: A kormányzat fontos feladata, hogy még erősebben folytassa a harcot a fasizmus és a reakció ellen. Számunkra csak a demokrácia jelentheti a fejlődés lehetőségét és a felemelkedéshez az egyetlen utat P a r r a g 1 György a Magyar Nemzet július 10-i számában írja: Minden tárgyilagos és lelkiismeretes figyelőnek el kell ismernie, hogy a kommunista párt az élen jár, nemcsak az ország fizikai újjáépítésében, hanem a demokratikus egység felépítésében is. Aki ezt nem veszt észre, vagy vak, vagy szándékosan nem akarja észrevenni. Aki tehát a kommunista párttal való együttműködést akarja megfúrni demokrata oldalról, az az újjáépítést, a demokratikus egységfrontot szabotálja és a reakció táborába való.
