Új Dunántúl, 1945. július (2. évfolyam, 146-169. szám)

1945-07-17 / 159. szám

A munkabér» az árrSgsítés és az ujláépieés kérdéséről haniséttik «I érdekes előadások a szakszervezetek vasárnapi össztrezetősási ütésén A szabad szakszervezetek vasárnapi öaízvezelösógi ülését Krantz Pál, a szai- saervc-eti tanács elnöke nyitotta meg. Be*rétiében üdvözölte a városunkba ér­kező Hajdú Gyulát, a pécsi munkásmoz­galom 25 év előtti önzetlen szervezőjét és javasolta, hogy az ülés résztvevői hár­man menjenek kuldötlségileg Hajdú Gyu­láért. A terembe lépő munkásvezért óriási taps fogadta. Hajdú Gyula Krantz Pál felkérésére közvetlen szavakkal for­dult az összvczelöacgi ülés résztvevőihez. Besnédebcn rámutatott a szakszervezetek nagy jelentőségére a múltban, jelenben és jövőben. A munkásság érdekeinek elöbb- revitelévol politikai funkciót is végeznek a szakszervezetek. Nem kétséges, hogy a szakszervezetek, amelyek az elmúlt rend­szer elnyomása ellenére is talpra tudtak állni, a változott viszonyok mellett fel tadják építeni az országot, amely a dol­gozók országa lesz. A múlt hibáiért nem keil szégyenkezni, csak arra kell ügyelni, hogy s jövőben jót használjuk ki az adott helyzetet. Minden dolgozót harcba állítottunk, hogy a lehetőségeket minél nagyabb mértékben ki tudjuk használni. Beszéde befejező részében az egység megőrzésére szóllitotta fel Hajdú Gyula a szabad szakszervezetek dolgozóit. Krantz Pál köszönő szavai után B. Nagy Gusztáv titkár egyes szakszerveze­tek egyesítéséről beszélt, ami az egysé­ges vérkeringés megindulását szolgálja. Például az állami alkalmazottaknak — a postásokat és vasutasokat kivéve — ezen­túl egy szervezetük lesz, amelyen belül külön kategóriák és alcsoportok működ­hetnek. Az építőmunkások szakszervezeté­hez mások is csatlakozhatnak és így fog­nak kialakulni a csúcsszervezetek. A szakszervezetek kereteit kiépítik és baráti szellemmel töltik meg. A gyakori össze­jövetelek és egészséges észrevételek ut­ján alakul ki a helyes szakszervezeti élei és ezen keresztül a demokrácia. Ezt követőied dr. Ormos György titkár ismertette a kormánynak a paritásos »unkabérrendezésre vonatkozó rendelke­zését, majd közölte,, hogy a szellemi munkavállalók bérügyeinek meghatározá­sára Budapesten bizottság alakul, amely­nek hét vidéki tagja lesz. Pécsről egy tag kerül ebbe a bizottságba. Az ipari mun- ksváUalök részére is alakulnak hasonló bizottságok te pedig iparkamarai kerü­letenként. Araié ezek a bizottságok mű­ködésüket megkezdhetik és jogerős hatá­rozatokat hozhatnak, gondoskodni kellett s munkabérek időszerű emeléséről. A közalkalmazotti réteg bérkérdésében csak közvetett befolyást gyakorolhatnak a szakszervezetek és legfeljebb felhívhat­ják « kormány figyelmét ennek a réteg­nek a mostoha helyzetére. Az ipari munkavállalók bérét néhány nap előtt rendezte az összmunkabérren- dező bizottság,amelynek határozatát a Nemzeti Bizottság elé terjesztették. A Nemzeti Bizottság jóváhagyása alapján a szakmunkás órabérét a 3.60 pengős óra­bér ötszörösében, a segédmunkásokét őt (s félszeresében és a napszámosokét a hatszorosában állapították meg. A gyár­ipari munkaadók helyesléssel fogadták az új bérrendezést, mert az iparcikkek árába belekalkulálhatják az új béreme­lést, de a kisiparosoknál az áthárítás nagy nehézségekbe ütközik. Az országos szakszervezeti tanács ál­láspontja a munkabérek tekintetében az, hogy a munkásság saját érdekében kellő mérséklettel járjon el és inkább az árrög- zités utján történjék a dolgozók anyagi érdekeinek biztosítása. Ezért Pécs és Ba­ranya megye törvényhatósága felirattal fordult a kormányhoz az árak rögzítése érdekében. A feliratot elküldték az or­szágos szakszervezeti tanácshoz és a társtörvénybatőságokhoz is. A magána Ikalmazotti kategóriánál a munkanélküliség veszélye forog fenn és éppen ezért ezt a réteget ipari pályára kell álneveim. Az árak tekintetében lehetetlen álla­potnak kell minősíteni, hogy a mezőgaz­dasági cikkek ára a háromszázszorosára emelkedett, ugyanakkor az ipari cikkek líra hetvenszeresére, a munkabérek pedig csak húszszorosán emelkedtek. A munka- vállalók helyzetén termelési szövetkeze­tek létesítésével lehet segíteni. Az építő­munkások termelési szövetkezete után a textilmunkások termelési szövetkezetét is mag fogiák valósítani és az elhagyott ja­vak kormánybiztos« ágénak segítségével megfelelő mennyiségű kizóállatot akarnak a dolgozók rendelkezésére bocsátani. Ezekkel az intézkedésekkel lehetővé ten­nék, hogy a dolgozók életszínvonala to­fä] ÚJ DUNÁNTÚL vábbi béremelés nélkül is emelkedjék, A hozzászólásokra, amelyek főképpen a budapesti és vidéki bórkülönbözet kikü­szöbölését, az árak rögzítését és az üzemi bizottságok illetékességének szilárd kör­vonalazását sürgették, dr. Örmo6 György ügyész-titkár válaszolt kimerítően. Ezek után Lakatos József, a szakszem c- zelck megyei titkára közölte, hogy a kö­telező munkaközvetítést a jövőben a szakszervezet fogja irányítani. A szak- szervezetek alapszabályzatát módosítani fogják és ugyanolyan jogkörrel fognak működni, mint a politikai pártok. A dol­gozok érdekképviselete hatósági jogkört kér magának hogy az árak tekintetében ellenőrzési gvakorolhasson. A szövetke­zeti gondolatnak ezen a téren óriási je­lentősége van. A délbaranyai elpusztult községek újjáépítésében a szakszerveze­tek tevékeny részt vállalnak, aminek fe­jében a parasztok ígéretet tettek, hogy töményeiket a munkás fogyasztási szö­vetkezetnek fogják eladni. Az öntudatos munkásság uevclcse érdekében felhívják a szabad szakszervezetek kulturális szak­csoportjait, hogy előadásokat tertsanak a fizikai dolgozók számára. Hegy: Gyula, a vasmunkások szakszer­vezetének országos titkára előadásában rámutatott az ország vesz« j tő háború nyo­mán Magvarországot ért óriási pusztulás­ra. Ha élni ckarur.k, minden erőnket az ipar fejlesztésére kelt fordítani és olyan kereskedelmi kapcsolatot létesíteni a Szovjetunióval, amely lehetővé testi, hogy nyersanyagok fejében kész vagy félig kész árucikkeké! szállítsunk leghatalma­sabb hitelezőnknek. A Szovjetuniónak, Csehszlovákiának es Jugoszláviának fi­zetendő jóvátétel nagv követelmények elé áltttja a munkásságot, amelynek két fő problémája van: a bér és élelmezés problémája A kollektív szerződésnél az a szempont tegven sz irányadó, hogv ne tegvíik lehetetlenné. íz újjáépítést. Ha a Szovjetunió munkásai 20 éven át vállal­ták az ország építésével járó áldozato­kat, akkor Magyarország dolgozóinak is vállalni in kell az elkövetkező esztendő súlyos tetheit Ne állítsuk szembe a bu- dupeslt és itat-ki munkásság bérviszo­nyait, hanem vegyük tekintetbe, hogy a budapesti munkásság mérhetetlenül többet szenvedett az elmúlt hóna­pok alatt. A két munkáspárt viszonyát a lehető legazorosabbra kell fűzni és közelinek látszik az idő, amikor a két munkáspárt egyesülni fog. Ez azonban csak akkor leva lehetséges, ha mindkét párt becsületesen szolgálja • szocializmus céljait, Hegyi Gyula érdekes előadása után Krantz Pál az i.-t: vezetőségi ülés! be­rek esztette. Gyökeresen és véglegesen reá fizetésének és elL A komlói bányamunkások rész hátralékaik Krancz Pál, a pécsi szakmaközi bizott­ság elnöke és Horváth János a bányászok szakszervezetének vezetője a múlt hét végén Budapesten jártak, hogy a pécsvi­déki és komlói bányászok panaszai ügyé­ben illetékes helyeken eljárjanak. Krancz Pál a budapesti ut eredményeiről a kö­vetkezőket mondotta az Új Dunántúl munkatársának: — Budapesten a bányász-szövetség központjában ismertettük a pécsvidéki bányászáig panaszait. A komlói bányá­szok nem kapták meg a' májusi elszámo­lást és a júniusi fizetéseket, sőt, az a saj­nálatos eset is megtörtént, hogy az üzemi hízottság megkerülésével a tisztviselők részére kiutalták a júniusi fizettet, a jú­liusira pedig előleget adtak, Ez termé­szetesen jogos felháborodást keltett a fi­zikai munkát végző bányászok soraiban. A bányász-szövetség vezetőségét és a dezík a pécsvidéki bányászok áfésáaak kérdését éré 5 millió pengőt folyósítottak Kitizetesere Magyar Kommunista Párt központi veze­tőségét is felkerestük, vessenek mindent latba, hogy ez a kérdés végre helyes és végleges megoldást nyerjem. — Minden erő megmozdításával sike­rült is elérni, hogy komoly ígéretet kap­tunk arra, hogy a bányászság a jóváté­telt célokra szolgáló széntermelésnél az erre a célra szolgáló alapból a pénzbeit ellátást megkapja. Kértük ezenkívül, has­son oda a kormány, hogy a teljesem le­rongyolódott bányászok* cipő és ruhaellá­tásban Is részesüljenek. A komlóé bánya­munkások részére 5 millió pengőt azon­nal folyósítottak is s ezt az összeget a komlói küldöttség le is hozta magával. Az iparügyi minisztériumban a bá- nyáez-szóvetuég határozott ígéretet ka­pott arra, hogy ezt a rendkívül fontos kérdést a legrövidebb időm belül gyöke­resen ós véglegesen rendezik, Szövetkezeti alapon a pécsvidéki hm Megaíahuit a gaxdák és há A mecsekszabolcsi szakszervezeti szék­házban tőbbszáz tag részvételével vasár­nap délelőtt tartotta alakuló közgyűlését a pécsi bányamüvek alkalmazottainak, va­lamint a sátorhely- és villányvktakí gaz­dák termelő, értékesítő és fogyasztási szövetkezete. Az alakuló közgyűlésen résztvett Abelovszky József földművelés- ügyi kormánybiztos, és Vajda János föld­művelési biztos is. A szövetkezet, — mint az előadók hangsúlyozták — azt a ma különösen aktuálissá vált óéit kívánja szolgálni, hogy egyrészt a pécsi bánya­müvek alkalmazottainak közszükségleti cikkeit biztosítsa, másrészt pedig a sátor­hely- és villányvidéki gazdákat minden­nemű mezőgazdasági és ipari cikkel el­lássa. A szövetkezel gondosan vigyázni kíván arra . is, hogy az értékesítésnél a közvetítő kereskedelmet kizárja, hogy így a tagok a lehetőség szerint minél olcsób­ban juthassanak a közszükségleti és egyéb cikkekhez. A tagok az üzletrészek­re befizetett összegek után vásárlásaik arányában az üzleti tiszta jövedelemből részesülnek. A tÍ6ztd jövedelemből a vá­sárlási visszatérítés 305», 50% a szövet­kezet szociális és kulturális alapját nö­veli, 20% pedig biztosítási alapot képez. A gazdasági egymásrautaltság felisme­rése és kihasználása mellett tehát van a szövetkezetnek egy igen jelentős, messze­menő máé célja is, az tudniillik, hogy a kívánják megoldani tyászok ellátáséi nyábzoh közös szövetkezete bánya- és mezőgazdasági munkásság kö­tött szellemi téren is meg akarja végre teremteni az összefogást, a kulturális kapcsolatot. Az alapszabályok ismertetése után an­nak néhány pontja fölött élénk vita in­dult meg, — módosítási javaslatok hang­zottak el, melyeket a szociális és de­mokratikus szempontokra való tekiutet- tel a bizottság is magáévá tett és a mó­dosítást keresztülvezette. Különösen nagy tetszést aratott Abelovszky kormánybiz­tosnak az a javaslata, hogy az alapsza­bályzat idevonatkozó szakaszával ellentét- bem, — tekintet nélkül arra, hogy egy tag hány darab részjegyet vásárolt, csupán egy szavazati joggal élhessen és ez a jog másra átruházható ne legyen. Azután sor került a tisztikar megválasztására. Végül Martinék Ferenc bányaigazgató, akit a jelenlévő tagok egyhangúlag a szövetke­zet elnökévé választottak — bejelentette, hogy miután a rész jegy zcsek száma el­érte a négyezret, a jövő hét folyamán megtörténik a pénz befektetése te meg­indul a szövetkezeti munka. A bányászok élelmezési kérdésének megoldására az első lépés máris megtörtént, mert a we- csekszabolcsi óvóhelyeket lefoglalták gombatenyteztós céljára cs remélhető, hogy szakember vezetése mellett néhány héten belül pótolni lehet az elmaradott húsmennyifióget - tagok háztartásában. A fasisztáit rákényszeríiettek, hogy tűrjed az ország lerombolását. Most már szabadon vehetsz részt hazád felépítésében. Mit tettél eddig az újjáépítésért? goíHlaÉíis^ifi oHözöíi omfesr* mm üeoziüMM iíGíii ííí\ noüDsr epiiií praffissiöPí A pécsi törvényszék büntető tanács,i hétíőa vonta felelősségre dr. Neuber Ernő sebészprofesszort. aki eilen gondot lan­ság által okozott emberölés vétsége miatt adott ki vádiratot a királyi ügyészség, mert még 1943 június 16-án elütötte Sze­dett Imrét, aki agyrázkódást és agyiron- c3olód.ást szenvedett és a következő na­pon, anélkül, hogy eszméletét vimua- nyerte volna, a klinikán meghalt. Az ..ér­dekes ügy" amelynek cselekménye 1943 júniusában történt, amelyben 1944 feb­ruár 3-án adták ki a vádiratot s 1945 jú­lius 16-án a főtárgyalást is sikerült benne megtartani, hétfőn a késő délutáni órákig foglalkoztatta a tanácsot. A vádlott ki­hallgatása során nem ismerte el bűnös­ségét. Tagadta, hogy elütötte volna a sér­tettet. Számos tanút hallgatott ki a bíró­ság, akik azt állították, hogy Szedett Imre úgy feküdt az országúton, hogy feje s teste egy része az úttesten hevert, lábai pedig a gyalogjáróra, illetve a padkára értek ki. A legtöbb tanú vallomása meg­egyezett abban is, hogy az autó „sebesen" ment. Kihallgatta a bíróság a vádlott fe­leségét is, aki maga szintén azt az érde­kes vallomást tette, hogy a sértett „ki­facsart tagokkal" feküdt s „borzalmas" volt. Az egyik tanú előadta, hogy kb. 20-25 pervig kerestek csendőrt, orvost, telefonáltak a mentőiknek s utána „mivel emberéletről volt szó" huszonöt perc után .., Szedelit a professzor felvette kocsijára s úgy találkoztak a mentőkkel, útközben. A tanuk egy része osküvel hitelesítette meg a vádlott ellen szóló vallomását, majd az elnök félbeszakította a főtár­gyalást s annak folytatását délutánra tűzte ki. A bíróság a perbeszédek elhangzása^ után meghozta ítéletét, amely szerint a vádlottat csupán gondatlanságból elköve­tett emberölésért mondta ki bűnösnek, ezért mindössze 2000 P pénzbüntetésre ítélte, az Ítélet végrehajtását azonban fel­függesztette és kimondta egyúttal a reha­bilitációt is. A vádhatóság képviselője súlyosbításért fellebbezett. Mi lesz adrávaszabofesi kendergyár sorsa? A diává.zabáiéi problémák sorában ott szerepel a németek által felgyújtott kendergyár sorsa is. Ebben az üzemben kétszáz munka* dolgozott, s keudergyirt- mányai kiválóak amiatt, hogy a harkányi fürdőből odavezetett forróviz felhaszná­lásával készültek. Mostani tulajdonosuk Benedict mérnök az2al a gondolattal fog­lalkozik, hogy lebontatja az üzemet, tá­mogatást nem kapván: ami, ha megtörté­nik nemcsak a baranyai textilipart éri nagy károsodás, de munkanélkiil marad 200 munkás is. Felhívjuk a megye vezetőségének fi­gyelmét arra, lépjen közbe a gyár meg­mentése te a munkások érdek óban, s há másként nem megy, alakítsanak egy szö­vetkezeteit, amely átvenné a gyárat. Csak néhány adatot hozunk fel a kérdés fon­tosságának meg'bizonyításárai a gyár évente 60.000 mázsa nyer sít enderkórót dolgozott fel finom tilolt kenderré a fo- náigyárak részére 7000—7500 mázsa fon­ható finom kcnderrost alakjában. 1944- ben 1750 holdon termeltetett kendert & ebből a területből a nagybirtok mellett 513 hold 262 kisbirtokos kezén tolt. A gyárnak pillanatnyilag is 15.000 mázsa kenderkórója van a gazdaságokban, amit nem tud feldolgozni s tgy a vezetőség kénytelen más kendergyárhez átutalni! A kotórmislényiek a drávamenti újjáépítésért A kozármislényi községi népiskola tor- naversennyel egybekötött, jól sikerült népi-szokások, népi-játék é* nópi-lánc bemutatót rendezett. Este tábortűz volt. Az önkéntes adományokból befolyt ösz- szeget, 1555 pengőt a drávamentj romok felépítésére ajánlotta fel. A szociális munka terén tevékeny részt vett Mozsgai Anna IV. é. tanító növen­dék, Hohmann Ida ipar», tanuló es Mozsgai Margit potg. isk, tanuló. Az is­kola tanulói közül tornában kitűntek a Nagy testvérek. Népi táncokat betaní­totta Bartos Anna IV. o. tanuló A tábor­tűznél jól szerepeltek Gál Kati, Dér Mi­hály, Péter Gizi, Baranyay Zoltán, Dar­vast Katinka, Bartos Anna tanulók. A tábortűzi mókák vezetője Nagypál János volt. Az iskola valamenyi tanulója át- érezte a mai idők felelősségének tudatát te szívvel-lélekkel hozzájárult az erkölcsi és anyagi eredmény eléréséhez. Háti J. Imre

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom