Új Dunántúl, 1945. július (2. évfolyam, 146-169. szám)

1945-07-17 / 159. szám

II? évfolfcsm 156» ssíísm» $F~ A MÄGYÄE HEMZETI H?c 2 p^-ia<5’5» Pées, 1845 jélias 17» Kedd, f sr & FÜGGETLEMSEGÍ FROHT LAPJA íioíiz,cteai árak egr kor» ?i> P. (bgyes szám ára, bétküznnp: 2.-—, vasárnap. 3.— pengd. Szerkesztősig Munkácsy Mi j liály-utca 10. szám. Telefon: 29-49. Kiadóhivatal Munkácsy Miháiy-u. 10. az. Telefon: 29-50. Na kezdődnek a potsdami tanácskozások Tito marsai! vasárnap beszédet mondott újvidéken az új JugoszSávia legfontosabb kérdéseiről — Würtenberg tartományban megengedték a németeknek a szakszervezeti szervezkedést A korábbi híradásoktól eltérően a I három szövetséges politikus tanácsko- | zása nem vasárnap este kezdődött meg, mivei Sztálin generalisszimusz érkezését csak hétfő estére jelezték Potsdamba. Sztálin ezáltal találkozik majd elő­ször Truman elnökkel, aki a három politikus közül elsőnek érkezett meg vasárnap délután 4 órakor a berlini repülőié! re, Churchill miniszterelnök repülőgépe 10 perccel 6 óra után szállt le, Churchill ezredesi egyenruhát viselt és az újság­író beszámolója szerint szájából nem hiányzott az elmaradhatatlan szivar. A német lakosságot eltiltották az erő­sen őrzött postdami utcákról. A moszk­vai rádió szerint a konferencia időtar­tamára vonatkozólag nem szabtak ha­tárokat. Az angol rádió tudósítója be­számol a konferencia külső körülményei- '*61. A „főhadiszállás" 10 percnyi autó- utra van azoktól az épületektől, ame­lyekben a három vezető államférfi kí­sérete nyert elhelyezést. Maga a főhadi­szállás kétemeletes díszes kastélyban van. A kastély udvarára csak a három vezető politikus autója hajthat be. A tanácskozó terem egyik falát teljes egé­szében ablakok foglalják el és a beren­dezése fejedelínien pazar. Churchill dol­gozószobája közvetlenül Truman elnök dolgozószobája mellett fekszik. A ven­dégek ellátását arra az orosz tisztre biz- tájc, aki már a krími konferencia alkal­mával is ezt feladatot viselte. Az amerikai sajtó is vezető helyen foglalkozik a konferenciával és a New York Times megállapítja, hogy a törté­nelem során egyetlen konferenciának sem kellett ilyen bonyolult kérdéseket megoldania, mint a potsdaminak. A tár­gyalások három alapvető problémát ölel­nek fel. 1. Szilárd alapzat megteremtése a további együttműködés számára, 2. olyan békeállapot biztosítása, ame­lyet valamennyi nemzet — még a legyőzött nemzetek is — helyesnek találnak, 3. a béke megbontóinak a világból való kiküszöbölése és Japán vereségének meggyorsítása. A különféle gazdasági és politikai rendszereket is össze kell egyeztetnünk, hogy a békét megőrizhessük. Trutnaa elnök nagy súllyal léphet fel, mert egy­séges amerikai közvélemény áll mö­götte. Amerika egész katonai és gazda­sági erejét a béke és újjáépítés szol­gálatába kívánja állítani, mert amint Stettinius volt külügyminiszter mondotta, Amerika érdekei az egész világra kiter­jednek, A kis nemzetek a legnagyobb megelé­gedéssel íogadhatják a New York Ti­mes cikkét és főképpen annak a kollek­tív helyeslére alapozott béketervét. Ter­mészetszerűleg ez nem jelenti azt, hogy az irreális revíziós és soviniszta aspirá­ciókat is ki fogják elégíteni. TITO MARSALL ÚJVIDÉKI BESZÉDE Szabadkáról visszajövet, ahol a 16. vajdasági hadosztályt szemlélte meg ala­pításának évfordulója alkalmából Tito marsall vasárnap Újvidékre érkezett, A lakosság kitörő lelkesedéssel fogadta. , Tito marsall beszédet intézett a város okosságához és a legnagyobb elismerés­ei emlékezett meg a vajdasági szabad ■ larcosok felejthetetlen teljesítményeiről. Elsőnek csatlakoztak 1941 nyarán a »artizánmozgalomhoz és Bosznia hegyei .özött a legvitézebbül harcoltak a nő­nétek ellen. Nekik is oroszlánrészük ran abban, hogy Jugoszlávia népei ma dsszanyerték szabadságukat és ók is lozzá fognak járulni az'ország újjaépí- eséhez. A hadsereg feladata ugyanis .etnesak a rend fenntartása, hanem az jj«építéshez való hozzájárulás. — Az ország népének valamennyi ré­tege lelkesen vesz részt az újjáépítés munkájában — mondotta Tito — es meg vagyok győződve, hogy az általunk fel­építendő új Jugoszlávia jobb lesz a régi­nél. Országunkban mindenki egyenjogú, a sovinizmus mérgét kiküszöböltük és Jugoszlávia lakosai büszkén mondhat­ják, hogy egy föderativ, demokratikus alapon álló ország polgárai. A nagy áldozatok árán kivívott testvé­riséget és egyenlőséget örizruk meg. A szomszédos államok csodálattal követik országunk fejlődésiét és csodálatos telje­sítményeit a felszabadulás óta. Csodál­ják erőnket és teherbíróképességünket. Igen, mi azért vagyunk erősek, mert erős lelkülettel és elhatározással indultunk a felszabadító háborúba és nem becsültük alá ellenségünk erejét. Ugyanakkor erőt merítettünk a Szovjetunió példájából és zseniális vezérének, Sztálin generalísszi- musznak barátságából, valamint az angol­szász szövetségesek segítségéből. A Szov­jetunióval kötött barátságban látom Jugo­szlávia jövőjének legfontosabb biztosíté­kát. Nem vagyunk eíkapatva, hanem még erőteljesebben fogunk dolgozni az eszmék megvalósításáért, melyekért annakidején harcbaszálltunk. Azok, akik nem tudják megérteni a nálunk végbement változást, elfelejtik, hogy a változás a nép szívében ment végbe. Sem az öntudatos boszniai nép, sem többi testvérünk nem törődne abba bele, hogy kivívott szabadságát megcsorbítsák. Tudom -— mondott* a .továbbiakban Tito marsall —, hogy a hatóságok ellen panaszok merültek fel. Kormányom min­den erőfeszítése azonban arra irányul, hogy a hibákat és nehézségeket kiküszö­bölje. A Vajdaságban megtartott községi vá­lasztások igen kielégítően zárultak le és azt biztató jelnek tekintem a későbbi vá­lasztásokkal kapcsolatban. Az országos választásoknál Jugoszlávia polgárai az ország jövőjéről fognak dönteni és ha nem szavaznak bizalmat nekünk, akkor a hibát saját magunknak kell tulajdoní­tani. Az alapokat leraktuk és most az épület tetőzetét kell megalkotni. Jugo­szlávia népe fogja eldönteni, hogy köz­társaságot kiván-e vagy királyságot. Nem arról van szó, hogy Tito kormánya mel­lett vagy ellen dönt, hanem Jugoszlávia jövője forog kockán. Akik azzal vádolnak bennünket, hogy diktatúrát vezettünk be, azoknak azt vá­laszoljuk, hogy az új alapok lerakásánál lehetetlen a hibák elkerülése. Mi nem akarunk, a régi rendszer hibáiba esni és mindent elölről kezdtünk. Tudom, hogy jól képzett állami hivatalnokokra és po­litikusokra lenne szükségünk, akikkel be­fejezhetjük a felépítés munkáját. Ezért mindazokat, akik velünk akarnak dol­gozni, bármilyen párthoz is tartoztak az­előtt, befogadjuk magunk közé A felelős helyekre érdemekben gazdag partizánokat állítunk. Szakembereink nincsenek sajnos kellő számban és ezt használják ki ellenségeink A népnek kell itt segítségünkre lennie, hogy a ma­ga köréből kiválasztott embereik és a nemzeti front utján valósítsa meg célki­tűzéseit. Kapcsolataink a szomszédos országok­kal mind szarosabbakká válnak. Gazda­sági és politikai téren fokozni kívánjuk az együttműködést, mert ez országunk javára válik Nem kívánjuk az elszigete­lődés politikáját követni, mert tisztában vagyunk a baráti viszony értékével. Tud­juk art is, hogy mit jelent a háború pusz­títása, de ha Jugoszlávia élet érdekeiről van szó, nem ismerünk kompromisszumot! Tito marsall beszédét a föderatív Jugo­szlávia, a Szovjetunió er, az angolszász szövetségesek éltetésével fejezte be. T II ...................................................w A magyar közvélemény megnyugvással veszi tudomásul Tito marsall szándékát, hogy a szomszédos országokkal kimélyíli a gazdasági és politikai kapcsolatokat. Ez nemcsak Jugoszlávia, hanem elsősor­ban Magyarország javára fog válni, amelynek helyzete az elmúlt rendszer megbocsáthatatlan hibái miatt erősen megrendült a Dunamedencóben. Tito mar­sallnak az újjáépítés jegyében álló átfogó beszéde egyébként azt bizonyítja, hogy Jugoszlávia a délkelet európai belső meg­szilárdulás egyik legfontosabb tényező­jévé vált. MEGINDUL A SZAKSZERVEZETI ELET A WURTENBERGI ZÓNÁBAN Az amerikai megszállás alatt álló wür- tembergi zónában az amerikai parancsnok engedélyt adott a németeknek hivatalos gyűlések megtartására és a szakszerveze­tek megalakítására. Az amerikai parancs­nak rendelkezése hangsúlyozza, hogy ezt a német munkafront teljes megsemmisítése tette időszerűvé, miután a német munká­sok számára vissza akarták állítani leg­fontosabb jogukat: a szakszervezeti szer­vezkedést. Ettől eltekintve azonban a né­metek számára továbbra sem engedélyez­nek a würíenbergi zónában semmiféle politikai tevékenységet, vagy sztrájkokat. MILYEN HÁBORÚS BŰNÖSÖK KISZÓL- GÁLTATÁSÁT KÉRI LENGYELORSZÁG? Varsói jelentés, szerint a lengyel ígaz- ságűgyminiszter vezetésével rövidesen bi­zottság utazik Németországba. A bizott­ság a következő háborús bűnösök ki­adását fogja kérni a szövetségesektől: dr. Karl Hermann Franckét, a volt len­gyel főkormányzóét, Greiser danzigí kör­zetvezetőt és Tuinannét, aki a majda­nák i haláltábort felállította. FÉLMEGOLDÁS A BELGA KÉRDÉSBEN Van Acker belga miniszterelnök beje­lentette, hogy Lipól király nem tér vissza Belgiumba, de nem is mond le. A belga kormány egyébként felajánlotta lemondá­sát, de Károly régensherceg nem fogadta el. A kormány ezek szerint óiból meg­kezdte munkáját és hétfőn miniszter-ta­nácsot tartott. franco Átadta a hatalmat? Franco személye az elmúlt napokban a közérdeklődés középpontjába került. A demokratikus országok sajtói és a szabad­ságszerető népek közvéleménye joggal tette fel a kérdést, hogyan lehetséges, hogy a demokratikus Európában a fa­sisztabarát és fasiszta-bujtató Franco ui almon maradhat és ezzel veszélyezteli Európa jövő békéjét. Franciaország köz­véleménye is aggodalommal figyeli Hitler utolsó uralmon lévő szövetségesének tevé­kenységét. A francia-spanyol társaság határozatot hozott, amelyben azt követe­lik, hogy a francia kormány szakítsa meg a diplomáciai kapcsolatokat Spanyolor­szággal, ismerje el a spanyol köztársasági kormányt és tegyen javaslatot az egyesült nemzeteknek, hogy kövessék példáját. Azok az érvek —1 mondja a határozat —; amelyeket egy ilyen elhatározás elnapo­lása érdekében felsorolnak, rossz érvek. Franco Spanyolországéról szóló leg­utolsó hírek szerint Spanyolország egyes részein összeütközésekre került sor a spa­nyol partizánok és a csendőrtég közölt. Egyes meg nem erősített hírek szerint Franco átadta a hatalmát egy katonai kormánynak, 6 maga pedig elhagyta Spa­nyolországot. A spanyolországi helyzet egyelőre tisztázatlan, annyi azonban bi­zonyos,. hogy nagyjelentőségű események vannak kialakulóban a nácik utolsó euró­pai mentsvárában. Staaten «8"s»s£ég íaStp&öwe a tiszta erkölcs- &ki ma 8©p>» ikkaszt, fftHetézIk, nem közönség«* istBnöző, haaem toaiaáruitö. S'Séjsbís’ésácn vele ? ÍBaue»'j^ei$^óci mSiSffS ygga-T V«Égy -rrjTjg Mit adtunk éi mit kaputól A pécsi vasutasok munka-versenyével kapcsolatban — amint arról . az Uj Dunátúl már beszámolt — az orosz vá­rosparancsnok és a város vezetőségének támogatásával a Vasutasság és a bányá­szok nyolc vaggonból álló ajándékát vit­tük Budapestre az új jáópitésbeai oly ki­váló eredményeket felmutató MÁV Észa­ki-, Istvántelki- és Dunakeszifőműhely munkásainak. Visszatérve erről a fáradságos, de él­ményekben és tanulságokban oly giazdiag útról, — úgy véljük — érdekli olvasóin­kat nemcsak az, mit adtunk, hanem az is mit kaptunk. Erről meg kell mondanunk, sokkal töb­bet kaptunk — nem anyagiakban ugyan — hanem erkölcsiekben, mint amit ad­tunk. Budapesti munkás testvéreink nem az anyagi értéke szerint miértók fél az ado­mányainkat, hanem — amint azt kife­jezésre is juttatták — a tmmkásszolida- ritásnak egy szép és figyelemreméltó megnyilatkozásaként. Nem kellett ezek­nek a derék, tisrtalátású munkásoknak magyarázni azt, amit a puszta tény ön­magától dokumentált. Itt munkás szívek szóltak tisztacsengésú hangon munkás szivekhez. A közösség.! tudat és érré« a magyar sorskőzösségben tettekben meg­nyilatkozása nvept itt az eszméhez méltó kifejezést. Két teljes napot töltöttünk a budapesti MÁV munkások kőzott. Felejtheted©»» szép nap volt ez. Láttuk őket munka közben. Hallottuk őket tárgyalni üzemi bizottságaikban é3 szakszervezeteikben. Jóleső, boldog büszkeséggel csodáltuk a magyar »munkás reális tiszta látását, a dolognak kikristályosodott elvi megíté­lését. Barátságos beszélgetéseink során megnyilatkozott mély, igaz ttazafias gon­dolkozásuk, és ott ültünk közös ebédlő- asztaluknál. És ... itt tárul fel előttünk ez a szemérmes, tiszta magyar munkás- lélek a maga teljes hősies nagyságában. Egy tányér üres tökfőzelék kenyérrel az északi- és egy tányér burgonya leves ke­nyérrel az istvántelki főműhelyben, Igaz, tiszta és ízes volt, die ,., de ... mégis csak üres főzelék, üres leves volt. Kér­dezzük őket: birjalc-e ezt a nehéz mun­kát ilyen táplálkozással? A felelet: Igaz, nem sok, sőt gyenge. Még bírjuk. Volt idő, mikor ennyi sem jutott. Dehát nem csak kenyérrel él az ember — 4eszi hoz­zá finom mosollyal — hanem hittel, bi­zalommal és reménységgel is. Most már mi vettük kezünkbe sorsunk irányítását. Lesz még jobb is! — P.ánizck erre a szi­lién, aszkéta arcú munkásra. Szeme, acé­losfényű szeme iám erőd a burgonyale­vesre, de érzem, hogy a szebb, igazabb, emberibb magyar jövendőt látja. Ráesik pillantásom kemény, csontos, maseres kezére. Hogy, hogysam, eszembe int fa­lusi parasztkovács apám keze. Milyen egyforma két kéz! Csukló sírás fojtogatja torkomat Istenem! Ha a paraszt meg a munkás kemény keze nemcaaik á reklám- plakátokon, a fórumok szónoklat aibaa találna egymásra, hanem ebben a keserű, sursverte, nehéz magyar életben is. Ha valóra válhatna a paraszt és a munkás szolidaritás is! Amint együtt markoltak bele a vesztébe rohanó magyar sors sze­kerének kerékkiillői közé és épp a sza­kadék előtt állítottak meg, úgy együtt fognák a gyeplőt is, együtt, egy akarat­tal. Erre tanított meg bennünket a ma­gyar munkás reménykedő, bízó hite, me­lyet szent as »kézi as cl szolgál. Ezt a felismerést, ezt a tanulságot hoz­tuk magiunkkal pesti uhiúkról. Ennek a célnak szolgálatára érdemes egy éleiét feltenni. Dús József Szeder Feren« (esz Faraidé yfcécSa Buáapesrő! jelentik: A kormány- rekonstrukció során a pénz- és igazság- ügymimszter kormányból való kiválása után most már végleges az is, hogy Fa- raghő Gábor közellátási miniszter, aki­nek működése ellen sok panasz hangzott el, szintén lemond. Pártközi megállapo­dás értelmében a* űj közellátási minisz­ter Szeder Ferenc, szooiáildemokrata kép­viselő 'esz. CSEHSZLOVÁKIÁBAN IS FOLYIK A TísTTOGATÁS iürlmgar miniszterei-.ík — moszkvai jelentés szerint — rádióbeszédet men- dott abból az alkalomból, hogy a köztár­sasági elnök rendeietef adott ki a haza­árulók megbüntetéséről. Meg fogják bün­tetni azokat a r iáikat, hazairelofcat es bűntársaikat, akik azokban az idöki-'-i fejtették ki népellenes tevékenység, .ar­ámikor a köztársaság i iacragyobö vsa siélyben forgott

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom