Új Dunántúl, 1945. július (2. évfolyam, 146-169. szám)
1945-07-15 / 158. szám
£ ii £$ A f4 I Ä -«sáraio. jüties i3. jf Aa afrikai dzsungel feléiméi, a* ember, * vadállat é§ a természet örök küzdelme, izgalma* haieai; SZÁMUM Fétscicplők: Douglas Fairbaakt, jr. Madelaiae CaroU. Ráadások hétköznap: 4, te, 8 éraksr, vasárnap: 2, 4. 6, 8 órakor. I „Ai asstoaj, as ©no* és a harmadik 9 műrószi, magyar film változata: Ida, tegnap, holnap Főfcícreplők: Szilágyi-S/.»bó Eszter, Somlay Artnr, Jáior Pál. Előadások hétköznap: 4, é^ 8 órakor, ra.-áruap: 2, 4, te, 8 órakor. URÁNIA paWmozÍ | ÄPOLiLÖ fi 9» £% M a c;!fc csütörtök-péntek, W M fin h |3* július 19—C0. S9 m 1 ■ szombat-vasárnap, jft APQLL9 július 21—22. 1 Kabos Gyula legjobb alakítása, cíty jámbor kis köny?e!Ő vérfagyasztó kalandjai: IsOtresgsas ügy Főszereplők: Kabos Gyula, Perezel Zita, ' fíáday Imre, Máiy Gerd, Gombaszegi Eiln. Előadások: Apollo éa Urániában, hétköznap: 4, te, 9, vasárnap: 2, t, te, 8 órakor Parkmoziban, hétköznap: 5, ?, 9, vasárnap: 5, 5, 7, 9 órakor Zsírray Julianna, művészi í’ »zep&épfö filmregénye: Tóparti látomás Főszerepben: Jávor Pál, Simor Erzsi, Tolnay Klári. Előadások: Apollo és Urániában, hétköznap: 4, te, 8, vasárnap: 2, 4. te, 8 órakor Parknoziban, hétköznap: 5, 7, 9, vasárnap: 3, 5, 2, 9 órakor Park moziban kedvező időben nz ntoisó előadás a kertben. Parkmoziban kedvező időbe* nz utolsó előadás a kertben. A Sz&ufeéun.iá Bár Oroszországnak olyan szellera- óriásai voltak, mint Lenin, az irodalomban egy Tolsztoj és Dosztojevszkij, a tudományban Lomonoszov, Mendeleev, Pavlov, a művészetben Repin, a színművészetben Sztaniszlavszki és még sok mások, de a néptömegek kulturális elmaradottsága a közoktatás elhanyagolt volta, szinte hihetetlen méretű volt. Megdöbbentő statisztikai adatok számolnak be arról, hogy a cári Oroszországban csak a lakosság 4.7%-a járt iskolába azaz 1000 ember közül 47 és a költség- vetés a közoktatás céljára szánalmasan alacsony összeget irányzott elő, egy tanulóra évenként 80 kopeket. Milliók nőttek fel Írástudatlanul. A • fiatal Szovjetállam azt a súlyos örökséget a lehetőséghez képest gyorsan eltüntette, átalakította a népművelés egész rendszerét és ebbe bevonta az egész népet. Már 1918 év végén a különböző típusú elemi és középiskolákat eltörölte és helyükbe egységes 9 osztályos iskolát állított fel, amelyben 8 éves kortól 17 éves korukig tanultak. Az iskolákban megszüntették a vallástanítást és minden más kedvezményt. A tanítás költsége az államot terheli, a tanulás mindenki számára ingyenes lett. A gyermekeket a szülök nevelik, ök gondoskodnak róluk, de az árvákról és a támogatásra szoruló gyermekekről az állam gondoskodik, az látja el őket minden szükségessel. A nemzetiségi kérdés megoldása már az Iskolában kifejezésre jut, mlüdan gyermek any any elv én tanul. A cári Oroszországban sok olyan nép volt, amelyiknek nem volt írott nyelve, a szovjetrendszer ezen is segített, és lehelévé tette számukra, hogy megismerjék a kultúra áldásait. A szocialista államnak müveit, kultúrált emberekre van szüksége, ezt a célt azonban a meglevő iskolahálózattal nem lehetett elérni. Már az 1927—28 iskolai évben több mint 13.000 új iskolát nyitottak meg, amelyben 3,600.000 tanuló folytatta tanulmányait. 1929-ben 1,116,800.000 rubelt irányzott elé a költségvetés a közoktatás céljaira, egy tanulóra 8 rubel esett, a cári költségvetés 80 kopekjával szemben. A nemzetgazdaság növekedése lehetővé tette, hogy a Szovjetunió óriási területén mindenütt iskolákat állítsanak fel és 1930 augusztus 14-én a szovjet kormány kiadhatta a rendeletét az általános iskola kötelezettségről. Az 1931—32-es iskolaévben 13,456.000 tanuló volt a szovjetiskolában. 1934-ben új rendelet jelent meg az iskolák szervezéséről, «moly három iskolatípust állapított meg: 4 osztályos elemi, 7 osztályos nem teljes és 10 osztályos teljes középiskolát. A 3-ik 5 éves terv (1938—1942) azt a célt tűzte ki, hogy minden falusi ifjú legalább 7 osztályú és minden városi ifjú legalább 10 osztályú középiskolát végezzen. A cári Oroszországban a középiskola tudományos pályára készített elő, ennek elvégzése a széles tömegek számára úgyszólván elérhetetlen volt, részben a magas tanköltség, másrészt * társadalmi korlátok stb. miatt. Az 1914— !915 évben 1950 középiskola volt 635.00« tanulóval, viszont 1938—39-ben 16.000 és a tanulók száma 11,000.000 volt. Az évi költségvetésben 21,100,000.000 rubelt fordított a szovjet állam a közoktatásra és 1 tanulóra 113 rubel esett. Ezeken kívül nagyszámú magasabb pedagógusokat képző intézetet is megnyitották, sőt van már nevelésügyi akadémia is. Hitler gálád támadása a Szovjetunió ellen késleltette a 3-ik 5 éves terv megvalósítását a közoktatás terén, de a háború nehézségei ellenére a szovjet iskolák eredményesen birkóznak meg azokkal a feladatokkal, mely a fiatal nemzedék nevelése terén reájuk hárul. Az újabb időkben is jelenlek meg lendeletek, melyek a nevelés megjavítását célozták. Új iskola típusokat szerveztek, mint a Szuvorov, Isakov, Naclximov iskolákat, amelyekben a honvédő háborúban elesett hősök árvái, a Vörös Hadsereg harcosainak fiai és a partizán harcokban résztvettek tanulnak. A Szovjetunió általános népiskolai rendszerén kívül a gyári, üzemi iskolák hatalmas hálózata is ki van építve. Ezt az iskolatípust 1940-ben szervezték és az általános tananyagon kívül külön gyakorlati tanfolyamon szakképzett munkásokká képezik a tanulókat. Ezeknek az iskoláknak a tanulóit az állam tartja el Külön iskolarendszer van azoknak az ifjaknak a részére leállítva, akik a háború miatt nem fejezhették be tanulmányaikat és a gyárban vagy a földművelésben dolgoztak, ezek ezekben az isiéi íieretú jüv i.xisaatikáj* 1 kihur* íeigeUicben Este hatkor háború után... Főszereplők: Maria LA^tini*«, JeT$entin SzaMuljov, E. Sxftvicknjn, Iran Zttbornov. Előadások hétköznap: 4, te, 8 óraker, vasárnap; 2 4, te. 8 órakor. ÁFÖHt) hétfotől-szcrdttjg, július 16—f8. PARKMQZS csütörtök-péntek, július 19—20. URANIA szombat-vasa rnap, július 21—22. Izgalma; bűnügyi film tfy fimnlézet életéből: Fiúk az intézetben Főszerepben Ériek r. Stroheim, Michel Simon, és 100 aranyé* kitdiék. Előadások: Apollo és Urániában, hétköznap: 4, 6, 8, vasárnap: 2, 4, te, S ónkor ParkKOzibaa, hétköznap: 5, 7, 9, vasárnap: 3, 5, ?, 9 árakor Park moziban kedvező időbe» az ntol.só előadás a kertbe». kólákban szerzik meg a középiskolák általános Ismereteit. Vannak még a felnőttek oktatásával foglalkozó tanfolyamok Is. 1930-ban 10.000 ilyen tanfolyam működött 750.000 tanulóval. A cári Oroszországnak egyáltalán nem volt olyan iskolája, mely a felnőttek oktatásával foglalkozott volna. 1939-ben a Szovjetunióban 47.700.000 gyermek és felnőtt tanult, ami azt jelenti, hogy minden negyedik ember iskolába járt. Innen van az, hogy a Vörös Hadseregbe bevonuló újoncok mind tudnak írni és olvasni, sőt nagy számban vannak közöttük olyanok, akiknek középiskolai képzettségük van. A háború nehéz évei alatt sem hanyagolta el a szovjet állam a nevelésügyet, 1944 évben 20,440,000.000 rubelt, 1945-ben 28 milliárd 951 millió rubel van előirányozva közoktatásra, ami a múlt évi költség- vetéssel szemben 38.9 százalék emelkedést mutat. A gyermeknevelés nagy és felelősség- teljes munkáját a szülő és az iskola közösen végzi. A szülő tagja az iskola bizottságnak és szoros kapcsolatban van gyermeke tanítóival. Az utóbbi gyakran meglátogatja tanítványát és tanácsot ad a szülőknek, hogyan nyújtson segítséget a gyermekének. A Szovjetunió a közművelődés terén hihetetlen nagy sikereket ért el, ama kultúrforradalom eredményeként, mely 1917 után átalakította egész nevelési rendszerét. Segítsetek! t A megindított drávamenti házépítő mozgalomba a siklósi járás egyébként Igen igénybevett községein kívül még csak szórványosan kapcsolódtak be eddig vármegyénk megkímélt vidékeinek községei. Pedig az idő sürget! Vájjon 1 nézlietjük-e majd tétlenül, hogy a szabolcsiak, palkonyaiak, csehiek, tésen- faiak és szapolcaiak a télvíz beköszöntésekor megint hajléktalanok legyenek, most már nem a háború veszélyei, hanem az időjárás támadásai miatt? Mert hogyan lakjanak ktdölt-bedölt, tetőtlen otthonaikban, hova tegyék állataikat, hogyan folytassák ki3 gazdaságuk talpra- állítását, ha mégsem lesz fedél a fejük felett mire a tél beköszönt? A siklósi járás községei közül Bere- mand már felépített két házat Matty községben, ugyanott Nagytótíalu, Kis- harsány és ICistótfalu együtteteen épít még egy házat. Siklós maga 6 házat vállalt Drávaszabolcson és környékén s máris szállítja le az anyagot, egy nap alatt 25.000 pengőt gyűjtött társadalmi úton e feladathoz. A beremendi port- landcementgyár hatalmas üzemeinek üzemi bizottsága hozzáfogott a dráva- szabolcsi iskola újjáépítéséhez. Diós- viszló és Szava községek két házat építenek fel s már hordják az anyagot Drévacsehibe. Máriagyűd, Bisse (Nagy Ferenc faluja), Csarnóta és Turony egy- egy házat épít Drávaszabolcson, Nagy- harsány is épít Szabolcson. Vajszló, Be- sence, Páprád községek Tésenfán. Más járásokból az egerágiak Drávaszabolcsoa, a garéiak ugyanott, de hát ez mind csak kezdet és példaadás, lelkesítő és szép hivogatása a távolmaradó és húzódozó, tanácskozó többi községeknek! Miért nem Jöttök, miért nem segítetek! Akkora bajotok, gondotok nem lehet és nincs, mint amekkora a gond és baj Drávaszabolcson és társközségeiben! Láttátok már milyen ma Dráva3zabolcs? Figyelem * 0 r te m @ e i b & ti ; hé üdíts!, Julies ! í-iél «.*: előadásai: hétköznap: 5, ?t ?, vasárnap: 3, S; 7, 9 era kar kedvező időbe« üz gíolaó ELŐADÁS A KÜRTŐÉN í Vármegyénk minden községét felkértük, vegyen részt ebben a munkában, hiszen világos és vitathatatlan, hogy önsegély útján boldogulhatunk csak ma, amikor az állam oiy súlyos terhek alatt nyög. Nem is az az igazi segítség, amit felülről várunk s kaphatnánk, hanem amit saját feles erőnkből nyújtunk önmagunknak, ennek a megtépázott szépséges drávamenti falukoszorúnak! Kétszer ad, ki gyorsan ad, még mielőtt lehullik az őszi eső! Társulás, ösz- szefogás útján a legszegényebb, de megkímélt községek is alkothatnak, segíthetnek a módosabbak mellett, melyek a fenti példa szerint ebben a járásban is saját erejükből több ház rendbehozatalát vállalták. S ami több, már hozzá is fogtak! Leírhatatlan az az érzés, büszkeség, gyógyító újjongás, ahogy egy-egy drávamenti gazda ott áll s míg a markába köp, vagy kaszát fen, gyönyörködik a házát építő önkéntes segítő kezek munkájában, a pirosán újra kivirító háztetőben, mely alatt újratámad otthona. Adjátok meg nekik ezt az örömöt! Ök a maguk elesettségében sohasem tudnák megépíteni házaikat! Sokszáz házról van szól Rohamozzátok meg e házakat, tüntessétek el a romokat és a gondok redőit Is velük, hiszen magyarok ők s megint mindnyájatokért fognak dolgozni, mihelyt gazdaságuk talpraáll. Micsoda vesztesége máris nemzetgazdaságunknak, hogy több száz gazdaság mélyen termelőképessége alatt maradva vergődik a mindennapiért s nem termelhet piacra! Segítsetek! Segítsetek! Gállos Ferenc Ede * Mindenféle adományt — akár pénzbeli, akár természetben — vagy a siklóst Járást löjegyzöségen, vagy a vármegyeházán, vagy a. Nemzeti Parasztpárt Rd- kóczi-út 14. alatt lebet bejelenteni. Demokrácia felé, 9 V. Becsöieférsés i$ szabadság Talán az általánosabb jólét következe menye, talán a megnövekedőit egyéni felelősségérzés, öntudat eredménye, hogy a demokratikus társadalmakban fokozódik a közhírtemság, az emberi becsületesség. Nem csak Svédországról beszélik, hogy a villamosokon nincs kalauz, csak a kitett perselybe kell bedobni a menetdíjat (pró. hálják meg nálunk!), vagy Finnországról regéinek csodákat a reggel ott felejtett és este megtalált csomagról, hanem Parisban, a bűnös kalandorok és apacsok léha városában 13 vannak cukrászdák, ahol járkál az ember a kitett süteményelv között, kiszolgálja magát, s a végén elmegy a pénztárhoz, kifizeti azt, amit bejelent. A könyvesboltok nagy asztalokra zsúfolják könyveiket üzleteik előtt az utcáit. Áz érdeklődő nyugodtan turkálhat, válogathat, s végül bemegy az üzletbe fizetni. Ügy látszik, eddig nem szaladt el még senki egy hónalj könyvvel, mert évtizedek óta divatozik ez a szokás, A köztulajdon védelme együtt jár a fokozódó becsülettől és felelőssógcrzósseL A közterekre kitett padok, szobrok, virágágyak sokkal szebbek, tisztábbak, noha nőm vigyáz rá egy légiónyí őr. Jellemző példa erre a Becs melletti Schöabruna esete, melynek kastélya és parkja a rokokó-stílus egyik legfinomabb alkotása. 1924-ben láttam először. Szomorú képi volt. A pázsit tele papírhulladékkal, keli ycrmaradékkal, a virágágyak legszebb virágai letördclve, a padok össze-vissza, firkálva, faragcsálva. 1931-ben láttam viszont tisztaság, rend, csinosság mindenütt, s nyüzsgött a bel- és külföldi tömeg a tiszta utakon. Megtanulták az osztrákok a demokráciát. A padok az övéké már, nemcsak egy családé, tehát érdemes raj vigyázniok, mert ha rendetlen és piszkos1, ők látják a kárát. Különösen meg kell tanulnunk majd ezt nekünk magyaroknak, mert a mi fiatal demokráciánk legnagyobb hibája az, hogy alig küzdöttünk, alig áldoztunk érte, szinte ajándékképpen rakták ölünkbe a történelmi események. Angliában és az északi országokban kemény puritán vallásosság) előzte meg a demokratikus szabadságot, Oroszországban nehéz belső harcok iránt szabadultak fel a tömegek, s a bolseviz- muis iskolája érleli meg őket. Aggasztő és félelmetes gondolat, hogy népünk nen* lesz érett a demokráciára: a szabadsággal nem él, hanem csak visszaél. Igen soki tennivalónk lesz ezen a téren, össze kell fogniok politikusoknak, tudósoknak, íróknak, nevelőknek, hogy művel tagunk 4 szükséges magaslatra emelkedjék és általánossá váljék, valamint — s ez talán! még fontosabb — a felelősség- és becsületérzés fokozódjék. Meg kell tanulnunk, hogy Anglia nemcsak annak köszönheti világbirodalmát, hogy földjén szerencsés közelségben található a vas és szén, hanem annak is, hogy jellemgyár altnak gúnyolt nevelőintézeteiben szinte futószalagon állítják elő a megbízható és korrekt férfiakat, akiket nyugodt lélekkel állíthatnak a világbirodalom bármoly pontjára, nem hoznak szégyent az angol hírnévre. Népünkben: parasztságunkban, munkásságunkban megvan a becsíiietérzés, középosztályunkban, ha halványan is, de még élnek a régebbi patriarkális koij tisztességes hagyományai. Ezeket a maglévő adottságokat kell összeegyeztetnünk) az új kívánságokkal, hogy kivirágozzék, megerősödj ék a demokrácia nélkülözhetetlen alapja: a becsület, közéleti tisztaság, melyről a pártok aggódó lelkű vezetői szónokolnak és a becsületes újságírók vezércikket írnak. Igen jól jegyezzük meg: a fiatal magyar demokráciái jövője azon áll, vjggy bukik, hogy tudunk-e majd minden helyre — nemcsald 4 nagyra, hanem a kicsire is — tisztességes és odavaló embert állítani. Hs cjj meglesz, ha hozzá tudunk nőni feladatainkhoz, nem kell féltenünk a demokrácia és sokat szenvedett hazánk jövőjét, da ha nem lesz meg, akkor a demokráciái csak versengés lasz a húsos fazék melletti előnyösebb helyekért, s akkor 4 húsos fazék is hamarosan kiürül majd. Fábián laiuán ÚJ DUNÁNTÚL S
