Új Dunántúl, 1945. július (2. évfolyam, 146-169. szám)

1945-07-15 / 158. szám

A föl6lf@f@rra és ami mii ím »an 100.600 höíd már ói iii£@id€m&@rt ¥gn — Folyik t, .e.öpttés — A miitfagaztiaságok üg^e — Ki Kaprai íöisSeí? Eier év alatt, amióta „hont foglalt“' a magyarság, az egymást érő szellemi és társadalmi „földrengések“ akármennyi változást hoztak a sajátos magyar élet­be, egyet nem hoztak: a földön, az ál­dott anyaföldön a magyarság többsége nem lehetett a maga gazdajal Most ezer és ezer földdel álmodó megérte, hogy úgy mozdult a világ: az álomból fogható va­lóság vált. Mienk a föld, mienk, parasz­toké, akik verejtékezhettünk, vért hul­lathattunk érte, de gyümölcsét mások, legtöbbször a „jött magyarok" takarítot­ták be. Meghasadt a hajnal. Nem baj, ha fel- legek közül. is. Ránk virradt! Mindennapi életünk szürke egymás­utánja el-eltereli érdeklődésüket arról, mennyi minden feladatot ró ennek a „haj- nalhasadásnak" gyakorlati megvalósítása a szakemberekre, milyen problémák me­rülnek fel, amíg elmondhatjuk; Magyar- ország földje a mienk, parasztoké. Bal- hiedelmek, keserűségek fekélyei is felía- kadnak a tájékozatlanság következtében, délíbébkergetők törik össze magukat a valóság talaján: érdemes hát az egész hatalmas probléma csomót végigbogozni, felmérni a valóságos helyzetet és a té­nyek dombjáról belelesni a holnapokba. A Földbirtokrendező Megyei Tanács tagjai kalauzolnak bennünket azon a lát­szólag egyszerű „aktacsomón", amelynek felirása: Földreform. De milyen érdekes titkok húzódnak meg mögötte? — Baranyamegyében hogyan állunk a juttatásokkal? — indítjuk el a beszélge­tést a szűk kis szobában, ahova a szük­ség kényszerítette a tanács vezetőit, ne­hezítve munkájukat, akadályozva, a kó­lómban gyors elintézés ütemét. <— A megyében már birtokban vannak a j rí Hatottak, körülbelül 100.000 holdon. Húsz ezer az új birtokosok száma. — Mennyi az átlagos juttatás? *— Az országos átlagnak megfelelően gyermektelen házaspároknak öt hold. A gyermekek számával arányosítva ez az öt hold 12 holdig emelkedhet, kivétele­sen nagy családé igénylőnél pedig elérte a 15 holdat is, Maradtak-e még Nincstelen Jáno­sok? — A megyében csak azok nincsenek még birtokon belül, akik a kiosztott föld elégtelensége folytán, tekintette! az igénylések nagy számára is, más közsé­gekbe kénytelenek áttelepülni. Baranya megyében minden jogos földigénylf ki­elégítési nyer. — Jó, hogy érintettük a telepítés kér­dését? Mi itt a helyzet? — A telepítések kérdését a most meg­alakult népgondozó hivatallal karöltve oldjuk majd meg. Már 500 csatádoi, 2500 családtaggal áttelepítettünk az or­szág legsűrűbben lakolt Didikéiről, a to­vábbi telepesek a hasonló mezőgazdasági körülmények között élő zalai mezőgaz­dasági munkások közül kerülnek ki. Az alföldiek a sajátos dunántúli viszonyok között nehezebben boldogulnának. — Jut még nekik föld? — Most alakítják meg azokat a bárom tagú járást bizottságokat, amelyek fela­data lesz a rendelet értelmében a német származású lakosság kategóriákba való beosztása s működésűk eredménye alap­ján történik meg aztán a volksbundisták vagyonának elkobzása, birtokból való kimozditása és a juttatottak telepítése. ■— Nem lesz gyerekjáték! — Hát nem — fordít egyet a beszél­getése a tanács másik tagja. Közben — mivel zárt ajtók mellett tudjuk csak meglopni az időt ■— kopogások ropognak sűrű egymásutánban, telefon cseng,' aki éppen nem beszél, Iratokba mélyed el. — Ha már itt tartunk Zokszó nélkül essék — mondja a tanácstag, — de or­szágos viszonylatban is talán a legna­gyobb nehézségekkel mi vagyunk kényte­lenek megküzdeni Először is a legna­gyobb megye a mienk, 303 községével. Azután körülbelül fele g falvaknak volks- bund község. Ezért 4000 beadvány étke­iét*, rövid két és fél hónap alatt, ami! el kellene bírálnunk, döntést, határozatot hoznunk Némelyik nehezebb mint egy kövérré hizott polgári per. Bólintanak rá. Illendőségből nem mondják, de mi tudjuk, hogy valóban képtelen körülmények között kell dol- gozniok. Tudomásunk szerint öt helyen megosztva van az öt szerv, amelynek jo­gában van, (tietve kötelessége a dön­tés, és a „felek“' bizeny két-három helyet is végígkilincselhetnek, amíg érdemben pF] ÜM PMjWftWTÚI. választ kaphatnak, attól függően, mikor és hol vanak éppen az iratok. Közérdek lenne, hogy ennek a fontos szervnek, akármilyen áron, de juttassunk már nem Nem lesznek többé Lapozzunk azonban eggyel tovább az aktacsomóban) — Ismerkedjünk meg a mintagazdasá­gok kérdésével is, miután sok balvéle­mény terjedt el a közönség körében ilyen vonatkozásban is — kérünk további tájé­koztatást. — Országos kivánalom, hogy legalább járásonként egy-cgy, körülbelül 500 hold nagyságú mintagazdaság létesüljön. Há­rom cclt kell megvalósítaniok: a lecsök­ken/ állatállomány pótlását, magntmesi- lést, vetőmag termelést és szaporítást. Már most Baranyának hegyhát és péos- váradi járásában nincs akkora birtoktest, amelyből a célt szolgáló mintagazdasá­got meg lehetett volna hagyni, így kény­telenek voltunk ezt a hiányt a mohácsi, illetőleg a villányi járásban pótolni, ügy, hogy itt egy-egy 1000 holdra duzzadó mintagazda6ágot hagytunk. Hangsúlyo­zom, hogy a birtok Kiválasztása úgy tör­tént minden esetben, hogy a juttatottak jogos érdekét ne sértse. — És a szőlők? — Baranyában két szőlészeti, minta- gazdaság, illetőleg vincellériskola terüle­téi kellett biztosítanunk. Egyiket a szentmiklósi szőlötelepen, a másikat Vil­lány kövesden jelöltük ki, ötven holdnyf nagyságban. Országos érdeknek tettünk eleget, amikor az üszögi uradalomból 50, i cződön (Sásd mellett) 50, Szentlőrin- ccn 200, Siklóson 250, Mohácson pedig 50 holdat hagytunk meg a már működő, vagy a közel jövőben létesülő állami mezőgazdasági középfokú szakiskolák ré­szére mintagazdaságul, illetve gyakorló­területül. A szentlőrinci, mohácsi és sik­lósi mezőgazdasági téli tanfolyamok már át is alakultak, a többit hamarosan életbe hívják. Feladatok? A most birtokba ju­tottak itt tanulhatják majd meg, mikép­pen kell az 5—10—15 holdas típusú mintagazdaságokban a többtermelést el­sajátítani Pécsi szempontból különösen nagy jelentősége lesz az üszög! szakisko­lának, mert azt a célt kell megvalósí­tania, hogy befogadja a város lakosságá­nak azokat a gyermekeit, akik érdeklőd­nek mezőgazdasági ismeretek iránt, itt tanulhassanak és Így biztosíttassák a vá­rosi többgyerekes kisemberek gyermeké­nek mezőgazdasági elhelyezkedése. — Miért nem kaphatnak ipari munká­sok és bányászok is szőlőt? — matatunk rá egy sokakat fájdalmasan érintő prob­lémára? — Jó, hogy felvetette a kérdést, meri itt is félreértések vannak. A rendelet kifejezetten úgy Intézkedik, hogy földet csak mezőgazdasági cseléd, mezőgazda­sági munkás és törpebirtokos igényelhet. E szerint a családos és vagyontalan ipari munkások, hivatali altisztek, kistisztvi­selők csak házhelyekre és ezzel kapcso­latos konyhakertekre tarthatnak igényt, amelyek nagysága 300—500 négyszögölig terjedhet, illetve kivételes esetben, sok­gyermeknél elérheti a 800 négyszögölet. A moszkvai rád külpolitikai A moszkvai rádió szombat esti adásá­ban Nikolaj FJedorov cikkét Ismertette. A legutóbbi hónapokban a Magyaroszá- got környező területen egész sor olyan esemény történt, amelyek minden tekin­tetben kedvezően hatnak ki a magyar demokrácia fejlődésére. Romániában megszilárdult a Groza-kormány helyzete. Kormányának az Erdélyben élő ma­gyar kisebbség jogait tiszteletben tartó politikája nagy megelégedést váltott ki és lehetővé tette a magyar- román baráti közeledést. Lengyelországban megalakult a nem­zeti egység lengyel kormánya, amelyet a Szovjetunió és nagy szövetségesei el­ismertek. A magyar és lengyel nép ba­ráti kapcsolatait szilárdabb alapokra helyezi a két ország közös külpolitikai törekvése: szoros baráti viszony első­sorban a Szovjetunióval, valamint ez egyesült nemzetek többi országaival. A demokrata . Jugoszláviában törvényben biztositották a kisebbségek egyenjogúsá­gát. A két ország ifjúsága magára val­latta a baiáti viszony megteremtésének kezdeményezését. A magyar demokrácia jövője szem­pontjából a legfontosabb esemény „méltó", de az összmunkát lehetővé tévő helyiséget, mert ez a megoszlás, illetve még így is egyik más szerv zsúfoltsága már egyszerűen képtelenség! natírágszii-parceXIák A helyzet ugyanis az, hogy az orSzág egyéb részein így is ezer számra ma­radnak föld nélkül mezőgazdasági mun­kások, akiknek egyéb megélhetési lehe­tőségük nincsen. Tehát az egyéb kate­góriába tartozó nincsteleneknek csak olyan mértékben juthat föld, hogy ne sértse ezek érdekeit. Különben pedig ipa­rosok, altisztek, kistisztviselők is kaphat­nak szőlőt, de csak kertnek, házhelynek valót. — Még nem érintettük az erdők kér* déeét! — A rendelkezés értelmében a száz holdat meghaladó erdők állami tulaj­donba mennek át. Átvételük folyamit - ban van és már a termelés is megkezdő­dött az erdőkben. — A földbirtokreform végrehajtása so­rán tekintettel vannak-e a tagosításra? — Egyik legfőbb gondunk. Ahol csak lehet a juttatott földet ágy osztjuk be, hogy a nadrágszijparcellákat kiküszö­böljük, Ha közbeesik más birtokosnak egy darab földje, igyekszünk rávenni cse­rére, hogy a juttatott birtok egységét így megóvjuk. — Mi lesz az idei terméssel? Rt adó­dik a legtöbb félreértés. — Igen. A helyzet t. 1. az, hogy az igénybevett földek termése már ebben az évben is a juttatotlakat illeti, ha az új gazda részt vett már a tavaszi munkák­ban. Ha ellenben nem vett részt, a jut­tatott földet a régi gazda művelte meg, akkor a termés a munkát elvégző cseléd­séget illeti meg. A haszonbérlőnek, vagy tulajdonosnak 100 hold, illetőleg ha parasztszármazású a volt gazda: 200 hold terméséhez van jussa. A juttatottnak kötelessége a neki jutó termésből hol­danként 1 mázsa vetőmagot, 50 kg. szán­tási költséget és 30 P. általános költség- megtérítést fizetni a tulajdonosnak, illet­ve haszonbérlőnek. A rendelkezések ér­telmében az évelönövények, kaszálók ter­mése idén felesben illeti a juttat ottat és a tulajdonost, illetve haszonbérlőt. — Egyéb? — Ha minden problémát, ami felmerül­het és felmerül, érinteni akarnánk, akkor oldalak se lennének elegendők. így befe­jezésül annyit szeretnénk a közönség leikébe vésni, hogy a földreformot első­sorban a nincstelenek és kizárólag a me­zőgazdasággal foglalkozó nincstelenek ja­vára hozta a kormány. Azok tehát, akik­nek már van valamennyi földjük, ne gon­doljanak a meggazdagodás lehetőségére! Azok pedig, akiknek megélhetése iparuk­kal vagy egvéb módon van biztosítva, ne vegyék el és nem is vehetik el az életlehetőséget attól a földmunkástól, akiknek megélhetését csak a föld biz- iositja! A délibábkergetések és mendemondák, félreértések és félremagyarázások, nyug­talanságok és nyugtalanítások útvesztő­jében, ime, ez az igazság! De ez igazsági Zsikó Gyula. 6 Magyarország helyzetéről Kárpátokra Inának csatlakozása ar ukrán köztársasághoz. Magyarországnak most többszáz kilomé­teres közös határa van a Szovjetunióval. Kárpátukrajna egyesülésének a szovjet népek nagy családjával felbecsülhetetlen jelentősége van Magyarország száméra. A német fasiszta reakció veszélye vég­leg megszűnt. Magyarországot minden oldalról de­mokratikus országok veszik körül. Ez fokozza Magyarország biztonsá­gát de egyben fokozott kötelezett­ségeket hárft a magyar demokráciára. Németország után Magyarországon ter­jedt el legjobban a hitlerizmus mételye. Ép ezért Magyarországon kell a legnagyobb créllyel eljárni a fasiszta maradvá­nyokkal szemben. A magyar demo­kratikus sajtó közleményeiből lát­ható, hogy a tisztogatás nem folyik kellő alapossággal. A szomszéd demokráciák bizalmira csak egy olyan Magyarország számíthat, amely "lépést tart szomszédaival a de- mokráda kiépítésében. Viharos alkonyai A fenyegetően komor felkőkből lecsa­pó szélvész és a forradalom vihara, egy­szerre rázza meg a leningrádi házak ab­lakait, amelyek bezárt táblái mögött meg­bújó emberek, a félelem egyre növekvő árjában fuldokolva, mint a választóvízbe került fémdarabok, értékük szerint vál­toznak salakká vagy alakulnak nemes fémmé. — Van aki ijedten tapasztja be fülét, ha kint az utcán lövés csattan; má­sik a régi rend védelmére szervezkedik és azt hiszi, hogy szembeszállhat azok­kal az erőkkel, amelyek egyetlen fuvalla­tukkal söprik el düíedezö romjait a le­tűnt időknek, vagy tömörítik feltartóztat* hatatlanul rohamozó falanxba a „meg­alázónak és megszomoritottak" millióit, A mind lejjebb szálló felhők és a kö­zeledő éjjel árnyai elborítják a várost, A nekiszilajodott vihar zúg és csattog a háztetőkön, végsüvölt a néptelen utcákon, a Néván hullámokat kavar, rángatja a hadihajók horgonyláncatt. Az acél ko­losszusok sötét tömegei — most már a forradalom félelmes páncélos öklét —• mcg-megmozdulnak a homályban. — Kö­zeledik a vész ée az éjszaka. — A féle­lem órái esekt — A félelemé, amely min­den élöt ösztöneinél ragad meg és fiz a biztonságot Ígérő odúba, menedékbe. ■—« Fegyveres proletárok az utcán, — A ha­tárokon ugrásra készen az ellenség. —> Minden perc, egy darabot morzsol le, a megdönthetetlenül hatalmasnak kiét év­százados cári birodalomból. — Egy olt ág pusztul el és közeledik viharos gyorsaság­gal valami áj ée félelmetes. Hol vannak most a hatalom csillogó figurái és a tudomány arisztokratikus fő­papjai/*1 —• Tehetnek-e mást, minthogy hátatfordítanak a viharnak és az ijesztő változásoknak? Rachmanov darabjának pesti előadásán, a bontakozó magyar demokráciának nem is vihara, de felfrissítő szellője elől meg­húzódó, meglepő passzivitásával lassan­ként az érdeklődés középontjába kerülő értelmiségre kellett gondolnom, amint fenn a színpadon, az öreg és beteg bo­tanika-professzor csodálatos átalakulása elkezdődik. — Ez az ember, aki harntfne éven át, egy kis üvegcsőbe zárt levél fölé hajolva az élet titkain tűnődött s akinek testében csak a tudomány és tanítvá­nyai iránt érzett szeretet tartja a lel­ket — a szó fizikát és képletes ér­telmében — kirohan a viharos alkonyat­ba. — Valahol a Néván, egy csatahajón, forradalmár matrózok várják, hogy va­laki előadást tartson nekik — hogy va­laki tanítsa őket, — A fiatal, de konser­vativ tanársegéd, méltóságán alulinak ás kockázatosnak tartja ezt a kirándulást, mire mestere indul útnak, hogy az elma­radt előadás helyett újat, a magáéi mondja el. Nem tudja elsszatarfasst sem környe­zete, sem az alkony viharainak veszélye; elindul és ettől lógva egybeforrasztja személyében a tudomány kibontakozásá­ért és a közszabadságért vívott harc szellemét. Ellentétek össze nem illő találkozása? Nem! — A közösség szolgálata a leg- magasabbrendü feladata minden tudo­mánynak és ex a szolgálat egyben a tu­domány javának előmozdítására készteti a társadalmat. — Forradalmi harcok kö­zött botanikai Mézet felállítása —. ka­tonák és professzorok kézfogása; így szü­letett meg a mai szoojetbirodaloml Nagy­sága nemcsak fegyvereinek nyomán, ha­nem tudósainak könyveiben és üvegcsö­veiben bontakozott ki. Ez Rachmanov darabjának nagy tanul­sága .Ez a tanulság pedig a valóság szaggesztivitásávl hat ránk, amikor — Bajor Gizi bevezetőjéből, amelyet a nagy művésznő a Magyar Szovjet Művelődési Társaság elnökségének tagjaként mond el — megtudjuk, hogy a szerző végig­harcolta a háborút a németektől körül­zárt Leningrádban. Jóval választott a fővárosban működő Magyar-Szovjet Művelődési Tár se tág, ami­kor a fenti darab előadásával, kezdte meg az új orosz irodalom bemutatását■ — Nemcsak a darab magas művészi szín vonala teszi erre a reprezentatív célra tgen alkalmassá, hanem a magára talált értelmiség számunkra annyira aktuális példája is. Pécs közönsége számára n Pécsi Ma­gyar-Szovjet Művelődési Társaság ren­dezi meg a „Viharos alkonyat" előadását. — Az ünnepélyes alkalomhoz minden­képpen stílusos az a nagyjelentőségű lény ,hogy az első szovjet drámát a pé­csi színpadon, országunk első színtársu­lata — a budapesti Nemzeti Színház együttese mutatja be. j Szigeti Pál. SZERKESZTŐSÉGI ÜGYBEN szíveskedjék tárcsázni A 29-49 TELEI* ONSZÁMOT!

Next

/
Oldalképek
Tartalom