Új Dunántúl, 1945. július (2. évfolyam, 146-169. szám)
1945-07-10 / 153. szám
A pées-lhaaaayaí újjáépítési bizottság népes megbeszélésen tárgyalta meg a legsürgősebb helyi feladatokat Hatalmas érdeklődés nyilvánult meg a vasárnapi újjáépítési anként iránt Vasárnap délelőtt a vármegyeház közgyűlési termében tartotta meg a pécsi és baranyai mérnökök és technikusok szabad szakszervezetének újjáépítési bizottsága nagyfontosságú újjáépítési ankétjét, amelyen a város tecnikus, munkás, iparos és szellemi foglalkozású társadalma nagyszámban vett részt. Ezen az ankéten az újjáépítési bizottság nagy vonalakban ismertette a legsürgősebb feladatokat .amelyeket a további előadássorozatokban részleteiben is megtárgyal. G s a n á d y György MÁV üzletigazgatóhelyettes a vasúttal kapcsolatos újjáépítési feladatokat fejtette ki. A gazdasági fellondülés és talpraállás előfeltétele a közlekedés. Ebből a szempontból ma csak a vasút jöhet tekintetbe a megfelelő gépkocsipark hiányában. A MÁV ezzel tisztában van és a rá háruló feladatok megoldására alkalmas programot dolgozott ki. A fővonalak a Győrtől nyugatra lévő és a Dombóvár—Si- montornya közötti pályatesttől eltekintve használható állapotban vannak. A vasúti hidak 80%-át felrobbantották a németek, köztük valamennyi Duna- és Tisza-hidat. ezeknek helyreállítása óriási nehézségekbe ütközik. Csak a budapesti összekötöhld helyreállításához 4000 tonna vas szükséges, ami az ózdi vasgyár félévi termelésnek felel meg. Az ideiglenesen kijavított kisebb vasúti hidakat 5 éven belül újból javítani, vagy újakkal kell pótolni. A legfontosabb feladat a megfelelő kocsipark előteremtése. Amikor a MÁV helyreállítása érdekében a munkaveerseny megindult 70CQ kocsink és 450 mozdonyunk volt. Novemberig 10.000 vagont és további 506 mozdonyt kell kijavítani, ami valószínűleg sikerülni la fog. A MÁV újjáépítéssel kapcsolatban kiemelte Csanády György a vasutasok heroikus erőfeszítéseit. Ma gördült ki egy verseny vonat Budapestre, amelynek mozdonyát és kocsijait a pécsi vasútasok állították helyre. Ezeknek a vasútosoknak hősies munkája teszi lehetővé, hogy a MÁV pár éven belül a régi teljesítőképességét elérhesse. Martinék Ferenc a DGT pécsi bányaigazgatója a pécskörnyéki bánya újjáépítési feladatairól tartott előadást. A szénbányák évi termelése 1913-ban 7 millió métermázsa volt, ami az első világháború alatt ovikként, majd azt kö- vetöleg 1943 Aj áll««yihtzi növekedett, amikor 0.7 millií mázsa volt. Az elmúlt évben a termelés 7 millió mázsára csők* kent. Ez év első felében 2.4 millió métermázsa a tiszta széntermelés, úgy hogy az év végéig 5 millió mázsát aligha éri el. Ma a napi széntermelés 150 vagon, de ez csak abban az esetben tartható fenn, ha a bányászáéhoz feltétlenül szükséges anyagok biztosíthatók. A széntermelésnek csak egy része felett rendelkezik a bánya, míg a nag/fobb rész jóvátétel címén máshova kerül leszállításra. Az újjáépítéshez szükséges szén előteremtése végett a termelést fokozni kellene. Ehhez azonban feltétlenül szükséges megfelelő számú munkás, munkaszolgélalos, megélhetést biztosító munkabér és a munkások köz- ellátásának biztosítása. A mémökhiányra való tekintettel javasolja azoknak a mérnököknek a mun- kábaállitását is, akik az elmúlt- időkben hibás politikát követtek. Schwa bach György építészmérnök hangsúlyozta az építőipar jelentőségét az újjáépítés szempontjából. Az építőiparra váró feladatok két csoportba különíthetők el. Az első csoportba azok tartoznak, amelyek már most megoldhatók, a másodikba azok, amelyeknek csupán előmunkálatait végezhetjük el. Az első csoportba tartozik a dráva- menti községek újjáépítése. Ezek a községek Drávaszabolcs kivételével mind százszázalékos háborús kárt szenvedtek. Az emberek disznó- és tyúkólakban élnek nem emberi körülmények között, mert még ivóvizük sincs. Az emberi és állati hullákat a rothadás megakadályozása végett a kutakba dobták. Most új, mély kutak fúrása szükséges. A pécsi és Ilii ÚJ PUNfflMTÚS. baranyai munkások az újjáépítéshez szükséges munkaerőt felajánlották. Ezeknek a munkásoknak megfelelő ellátását szintén biztosítani kell. A rom eltakarításához az internáltakat is fel kívánják használni. E lerombolt községek újjáépítéséhez szükséges tőke minden kürülmények között, minél rövidebb időn belül előteremtendő. Seh-wabach György ezután az építőipar távolabbi lehetőségeit ismertette, amelyek azonban ma még nem időszerűek. P a p p Jenő városi műszaki tanácsnok Pécs szempontjából vizsgálta az újjáépítés kérdését. Pécs a többi városokhoz képest elenyészően csekély kárt szenvedett. Magánépületeket jóformán nem is érle károsodás. Az állami középületek 12 millió pengő értékben, a városi épületek 10 millió pengő értékben szenvedtek kárt. Az épületkároknak kijavítása folyamatban van és rövidesen elkészül. A távolabbi jövóro vonatkozólag ismertette azokat a terveket, amelyeket a város meg szeretne valósítani. A majdnem kész kereskedelmi iskola befejezésére kerülhet legelőször sor. A tervek között szerepel a népfürdő, fedett-uszoda, mecseki sportstadion, városi múzeum, szak- szervezeti székház, városi kórház, vásár- csarnok és új városi bérház létesítése. Balogh Dezső gépészmérnök a mezó- gapdasági újjáépítésről beszélt. Mezőgazdaságunk munkamódszere teljesen elavult, a száz évvel ezelőttivel csaknem azonos. Eszel szemben Amerikában repülőgéppel vetik a búzát és olyan gépekkel aratnak, amelyek a búzát kicsépelve, zsákokban lekötve helyezik el a földön. Ha pár év után a tengerentúli búzatermelés éreztetni fogja hatását a nemzetközi piacon, a magyar paraszt, a magyar mezőgzdaság és vele együtt a mezőgazdasági jellegű magyar állam is elbukik ebben az egyenlőtlen versenyben. Ha nem akarjuk országunk romlását, feltétlenül új alapokra kell helyeznünk mezőgazdaságunkat. A előadó olyan rendszert javasol, amelynek keretében minden község gazdálkodói szövetkezetbe egyesülnek. Ez a szövetkezet beszerezné a megfelelő gépeket, amelyeket a mezőgazdaság gépesítése megkövetel. A gépek árét a szövetkezeti tagok birtokuk arányában viselik. Ezekkel a gépekkel végeznék el a legfáradtságcsabb szántási, boronálási inütrá/gyácási, aratási és cséplési munkálatokat. Erre a gépesítésre lóállomá- unk bekövetkezett lecsökkenése is módot nyújt, mert a szükséges állományt ió- -2ű éven belül nem tudjuk elérni, a gépesítés viszont rövid Idő alatt elvégezhető. A szövetkezeti rendszeren belül a gazdák azokat a munkákat végeznék, amelyek a terményeknek minőségét határozzák meg. így érvényesülne a nagyüzemek és kisüzemek minden előnye. Schindler Aurél Igazgató-tanár az anyag- és pótanyaggazdálkodás lehetőségeit ismertette. A pótanyaggazdálkodásra a szükség vitte rá az embereket. Közben egy-két olyan anyagot ismertek meg, amelyek jobbaknak bizonyultak a pótlandó anyagoknál. A magyar anyaggazdálkodási adottságok lehetőséget nyújtanak arra, hogy az ország a bauxtt- ból előállítható aluminium tégabb körű felhasználására alumínium feldolgozó ipart építsen ki. Az aluminium megfelelő eljárással majdnem teljesen pótolja a vasat. Fehér Miklós gépészmérnök az energia* és munkaerőgazdálkodás kérdését fejtegetve hangsúlyozta a megfelelő racionalizálás fontosságát. Az életből vett példákkal bizonyította be az észszerű munkabeosztás előnyeit, amelyekre az újjáépítés céljából nagy szükségünk van. Dr. Tamás György polgármesterhelyettes az újjáépítéshez szükséges tőke előteremtésével kapcsolatban a helyes tőke és pénzgazdálkodásról beszélt. — Ha azt akarjuk, hogy az aranyfedezet nélkül kibocsátott pénzünknek értéke legyen, akkor minden második pengőt az újjáépítésre kell felhasználnunk, ellenkező esetben pénzünk papírrá válik. Hangoztatta dr. Tamás György, hogy a tőkéseknek nem azt kell nézniök, milyen haszonnal tudják pénzüket az újjáépítés során befektetni, hanem azt, hogy menynyi tökét tudnak az újjáépítés céljaira rendelkezésre bocsátani. A tőkéseket most az egyszer ne a profit szelleme vezesse, hanem a hazafiul érzés. Ha tőkéjüket nem állítják az újjáépítés rendelkezésére, azzal saját pénzük elértéktelenedéséhez járulnak hozzá. — Az újjáépítéshez szükséges pénzt a kormány és a helyesen gondolkozó tőkések előíogják teremteni — mondotta dr. Tamás György. Az ankét végén Krisztián Béla közüzemi igazgató pár szóban az újjáépítéshez szükséges újjáépítő szellem fontosságára mutatott rá. — Ha az újjáépitőket nem hatja át a lelki újjáépítés szellejne, akkor a házak, amelyeket építenek az összetartó erő hiányában összedőlnek és az újjá- épi töket is maguk alá temetik. Munkabér tekintetében a vidék nem részesülhet mostohább ellátásban, mint Budapest A muükabérrendczés és egyéb íonlos kérdések szerepellek a szakmaközi bizottság szombati ülésén A pécsi szabad szakszervezetek szombati összvezetőségi ülését Krantz Pál, a Szakszervezeti Tanács elnöke nyitotta meg. Beszédében hangsúlyozta, hogy a tő- 1 kéletcsedés érdekében a szakszervezeti munkát fokozni kell. Ezt a célt szolgálják az összvezetőségí ülések, amelyek egyrészt a szakszervezetek vezetőségének elhatározóképességét, másrészt a szakszervezeti élet minőségét fejlesztik. Az összevezetőségi ülés jegyzőkönyvének ismertetése után dr. Ormos György ügyész-titkár a munkabérrendezés kérdéseit fejtegette. Rámutatott arra, bogy a Nemzeti Bizottságnak a bérrendezésre vonatkozó illetékessége a most már Budapesten működő kormányra szállt át. A kormánynak a paritásos bérrendező bizottságok felállítására vonatkozó rendeleté nem felelhet meg rendeltetésének, mert a paritásos bérrendező bizottságok haározalainak jogerőre emelkedéséhez minimálisan 43 nap kell a gyakorlatban, viszont a drágaság rohamos növekedése mozgékonyabb szervet kíván. A munkabér- rendezés körül uralkodó jelenlegi tisztázatlan helyzet bizonytalanságot okoz mind a munkavállalók, mind a munkaadók körében. A drágaság óriási mérvű növekedése azonban cselekvésre ösztönöz, mert a mai 8-10 pengős szakmunkást órabér túlhaladott álláspontot jelent. Feltétlenül kelt lenni olyun pécsi szervnek, amely a munkabérek tekintetében határozni tud addig is, amíg Budapestről a megfelelő utasításokat meg nem kapjuk. Amennyiben nem állíthatjuk vissza a bérretndczö bizottságok és a Nemzeti Bizottság jóváhagyása utján történő régi állapotot, ebben az esetben a szakmai bérrendezéshez kell folyamodni, A vasutasok szakszervezete a kenyérparitást ajánlja, mivel a kenyér a legjobban kötött cikk. Békében 3 kg kenyér árát kereste meg a munkás óránként, tehát ezek szerint 27 pengő órabért kellene most kapnia. Mas kérdée hogy a termelés elbírja-e ezt az ugrást. Tény azonban, hogy munkabérek tekintetében a vidék nem részesülhet mostohább elbánásban, mint Budapest, Ami a köztisztviselői fizetéseket illeti, erősen kifogásolható, hogy egyes közalkal- mazottl rétegek csak most kapták meg visszamenőleg a fizetésüket, amikor az árak már annyira emelkedtek, hogy kevés hasznát látják a kezhezkapott összegnek. Ugyanakkor azt is követeljük, hogy a köztisztviselői munkabéreket korszerűen állapítsa meg a kormányzat. Az árat tekintetében a kormányzat arra törekszik, hogy az ipari cikkek kalkulációját ellenőrzés alá vegye. Jómagunk pedig a feketepiac élelmiszerárait úgy törhetjük le, ha bojkott alá vesszük a fekete piacot öe nem licitálunk egymásra az é 1 ehniözer beszerzésncl. . .. . A felszólalásokra. aaalyeS a tér- éS árrendezés sürgősségét hangsúlyozták, dr. Ormos György válaszolt kimerítőem majd B. Nagy Gusztáv titkár, az üzemi bizottságok hatáskörének újabb szabályozását ismertette. A vállalatok üzleti menetébe csak abban az esetiben szólhatnak bele az üzemi bizottságok —< mondotta többek között B. Nagy Gusztáv —, ha a tulajdonos intézkedései a vállalat tönkremenetelét eredményezték. Az üzemi bizottságok legfontosabb feladata a munkásság érdekelnek szem előtt tartása, továbbá a munkafegyelem és mtmkaerkőloí megőrzőre. ___ j A felszólalások után, amelyek a munkafegyelem és a nehéz megélhetési viszonyok közötti ösBzefügig/ésre mutattak rá, dr. Ormos György közölte, hogy a szabad szakszervezetek hetilapja megvalósult. Ezt követöleg B. Na^Jy Gusztáv bejelentette, hogy a szakszervezetek keretén belül egyes rokonszakmákat összevontak, majd Maurer Jenő olvasta fel a pénztári jelentest és kérte, hogy az 1 pengős hozzájárulást a szakmaközi bizottság jóváhagyásával emelj éik fel 2 pengőre, ami meg is történt. 4 A pécsi szabad szakszervezeteknek es drávamenti községek újjáépítéséhez való hozzájárulásával kapcsolatban B. Nagy Gusztáv titkár kifogásolta a bürokrácia lassúságát. Kérte a tagokat, hogy a politikai pártokon keresztül keressenek me£* oldást erre a sürgős és orvosi ásna szoruló kérdésre. Ezután dr. Ormos György azájmolt be azj Általános Munkáé Beszerzési és Fogyasztási Szövetkezet megalapítása körüli akadályokról A jegyzések nem történtek olyan mértékben, ahogyan várták, ezérí nem kerül ellett egyelőre sor a megindításra. A hozzászólások után, amelyek! eredmények épen a szakmaközi bizottság elhatározta, hogy új alapokon kísérli mcj} 'a fogyasztási szövetkezet megindítását, é vezetőség az ülést bcreke&ztette. í j---------------- , .irmai "S Lé tesítsünk malacoztaté központokat Érdekes javaslói a h 3 zeit átér biztosítására Hazánk újjáépítésének' főbb rétegil problémái között első helyet foglaljál el a közeüátás biztosítósa. A közellátás csak! másodsorban áru- elosztási kérdés, elsősorban termelő! probléma. A háborús események, a bevezetett reformok az egész mezőgazda, ság újraindítását kívánják. A legnehezebben megoldható kérdés a hús- és zsírtermelés. Az állatállomány megcsappanása ijesztő méretekéit öltött, A zsiradék termelés különböző növényi olajok további finomításával részbeit megoldható tenne, hisz a holland vaj- szerű margarin alapanyaga is növényi olaj. A hústermelés meggyorsítása érdekében azonban a hússertés tenyésztési fejlesztése az egyetlen járható út. hússertés rendkívül szapora, kellő takarmányozás mellett rövid idő n!atj eléri azt a vágósúlyb, amely melletti gazdaságosan értékesíthető és felhasználható. Húst és szalonnát ad. A tenyésztés és a hústermelés időbeli gyorsasága a disznónál összehasonlíthatatlanul nagyobb, mint a szarvasmarhánál, 10 drb. 10 kilós malac hónapok akuté 1000 kg vágósúlyú lesz, míg egy danafi 100 kg-os borjú évek múlva kar cs&B 500—700 kg-os. Közel látásunk érdekében elsősorban a malac és süldőhiányt kell megszüntetni* Ennek előfeltétele a megszervezett hús- sertéstenyésztés. j ! Malacoztaíó központokat kell fel- J állítani, ahol 50—100—500 anya- \ disznóval a szaporítás elvégezendő. 1 Gondolok itt elsősorban a 100 és 20Öh holdas gazdaságokra, «tz állami minta- birtdkokna és szövetkezetekre. Mi oldjuk meg a problémákat és ne szaporítsuk minden esetben aíz állami közülei gondjait. i A baranyai gazdasági felügyelőség vezetője: Hegedűs János és a felügyelői kar vállalja a gazdaságok kijelölését cá a tenyésztés megszervezését. A sertésszaporító központok különleges fntézke- . dcsekkel biztosítandók a hiutósági igény- j bevételek elten, A tenyészanyag 6s ta-' karmánykészletck semmi módon igénybevehet ők ne legyenek. Nagy tömegű süldő « kisgazdák kézén rövid idő alatt sok disznót jelentene, ami pedig a legégetőbb közellátási probléma megoldását vonná maga után* ^ —' Dr. Schmidt Vílnioa» J
