Új Dunántúl, 1945. július (2. évfolyam, 146-169. szám)
1945-07-07 / 151. szám
Font©s aígpanyQgokfQ szerelnék kiterjeszteni e jugQsz^áv'ríiegysjf eserefcer©sk@defm©t Beszélgetés dr. Ko’ía 3cnos korinánybiztoshelyetfessel Két végigdult, kifosztott ország, egyformán áldozata a fasiszlarabló politikának, keresi az új élet felé nyíló lehetőségeket, azokban a tárgyalásokban, amelyek különböző fázisokban balek óla tartanak és végire a megvalósulás stádiumába is eljutottak, Katonai vonatkozásban éppen olyan egyetértésben folytak le az ciojjetej megbeszélések, mint amilyen szívélyes légkör alakult ki a kcreskedalmi siűkséglcUik kicserélésének mindkét népre fontos megoldása körül. Érdeklődésünk ezekkel a tárgyalásokkal kapcsolatban ezúttal arra irányúi, mik ások a termékek, amelyek árucseréje felvetődött. Dr Kelta János, Baranyavár- mogve helyettes kormánybiztosa tájékoztat bcsnnüákct. Kolta János már az új tisetvisolétipus. Mintha egyszerre több ke- z® volna, megsokszorozná önmagát, úgy tárgyal, reformál, nyilatkozik egyszerre. Az égést! megye közellátásának szálai futnak össze kezében, s már az is nagy riolpg, ba nem gubancolódnak össze, hátba még el is intéződnek, kedvezően, gyorsan, aktázás nélkül. Beszélgessünk kissé arról, mit adhatunk, mi baranyaiak kereskedelmi partnerunknak és kaphatunk tőlük, viszonzásul? •— körvonalazzuk érdeklődésünk tárgykörét. ■— Mindenek előtt arra szeretnék rámutatni, mindkét részről milyen széles körűen igyekeztünk előkészíteni ezeket a tárgyalásokat. Nemcsak a katonai és polgárt vezetők ültek össze, de szakembereit vontunk be a tárgyalásokba, hogy minden felmerüld problémáról azonnal, imerttő és pontos adatok álljanak ren- d siker'isiinkre, s ugyanakkor mind politi- íikai, mind katonai vonalon megtörtének a megoldás lehetőségének megvizsgálása is, Már ino6t, ami a kérdést illeti, 'Jndkét részről a legíonlosabb hiányok f.,egyenlítése volt a főcél, azzal az irányzattal, hogy mindjárt le is szegezzük: a kél nép között szükségesek ezek a gazdasági megállapodások, nem nélkülözheti egyik nemzet sem az újjáépítésben a másik segítségét. — Mit ajánltunk fel mi? — A magyar bizottság bánya és ipuriformókeket ajánlott fel, mert ezekből némák van megfelelő felesleg így pécsi és péosvidékl szeoot, iszapszenet, kokszot, és kokszport, aztán beremendi cementet, meazet, valamint barcsi téglát. Mint látnivaló tekintetbe vettük a szállítási nehézségeket is, s úgy történtek meg a felaján- ások, hogy a rendelkezésre álló anyagok ehetőleg közel essenek Jugoszláviához. A ovábbiak sorén felajánltuk, hogy rendelkezésükre bocsátunk gyümölcsvelőt (pul- pot), kátrányt, hátrány sziget eleiem ezt, naftalint, szüret után bort és amennyiben a szükségleteket baranyai vonatkozásban ki tudlak elégíteni, ami több mint bizonyos, körülbelül két vagon sót. Megemlítem, hogy a magyar bizottság az 193Ö. árakat es szállítási feltételeket ajánlotta tol elszámolási alapul. — Es a rekompenzácfó? — Elsősorban mindenek előtt azokat a c3orocikkeket értjük, amelyek a termelés érdekeit szolgálják. így épülellát, bányafát, mű- éa tűzifát, amelyekből tudomásunk szerint jugoszláv részről vannak bőségben. Ugyancsak kértünk csersavat is, amiből nálunk hiányok vannak. A második csoportja szükségleteinknek érintőn Ilyen természetű: marólúgot, amónfákszó- dát, ecetsavat, cnyvet szeretnénk cserébe kapni. Egyik legfontosabb kívánságunk, a sertésszérnm. ismeretes, milyen nehézségekkel küzdünk ezen a téren s minden alkalmst meg kell rugsdnunk sertésállományunk érdekében, hogy ehhez a fontos védóoltóanyaghoz hozzájuthassunk. Kértünk továbbá szeszt, cukrot, vagy mézet, tervvé**- én vágóállatot, valamint sóalapon legalább 100 pár lovat, hogy amennyiben lehetségesnek látszik, ezen a hiányon Is segíthessünk. Kiemelem még! hogy ugyanő*.?k tapogatóztunk abban sz irányban is, hogy esetleg nyersbőrt és, gyapjút biztosítsanak számunkra, készáruk és textíliák fejében, — A szükségletek kölcsönös megállapítása után miycn lehetőségek mutatkoztak a megbeszéléseken? Jugoszláv részről kijelentettek, hogy szoros gazdasági együttműködést hiúén- r.zk egészséges gazdasági alapon, azzal a kikötéssel, hogy mindkét részről megakadályozzák az olyan árucserét, amely a kél hatóság ellenőrzése nélkül jönne létre. Konkrété már most az a helyzet, hogy fii UJ DUMÁMTÓL asee»mTO*«cai»*T™t'9»'.-mo*e vastmu az előzetes tájékoztató megbeszéléseit alapján is kiderült, hogy szén, koksz síh. csereértékeként keltő mennyiségű parkolt leszállításának nem lennének akadályai, s bizonyos mennyiségben szappanfőzéshez szükséges szóda, ocelsav ís rendelkezésre áll, A bánya és cpületfa leszállítása is elvben lehetségesnek látszik, ebben a vonatkozásban az illetékes minisztériumok véleményét előbb kiken a jugoszláv bizottság. — Mikor dől el, a szép terv, mikor üthető nyélbe? — Minden bizonnyal még ebben a hónapban! Rokompcnzációs alapon kétségtelen, hogy sikerül áruhoz jutnunk és hiszem, bogy a legfontosabb árukat illetőleg, kölcsönös megelégedésre létre is jön a csere. Azt hisszük, az egész vármegye örömmel és jóleső várakozással tekint a tárgyalások perfektuálása elé, Nemcsak a közszükségleti cikkek terén való javulást várja tőle, de n két nép első kézzelfogható közeledésének bizonyítékát is. Mit nyerne Pécs és a magyar társadalom a keleti gazdaságtudományi kar létesítésével? Varjú Gyula főiskolai tanár előadása a kisgazdapárt páritájékoztatóján Alig pai hete jelent meg az első hír az Uj Dunántúl hasábjain az újvidéki Keleti Akadémia Pécsre helyezésének tervéről. Azóta számos cikket és beszámolót közöltünk a pée*l egyetem, polgármester és egyéb hatóságok állásfoglalásáról. Mind az egyetem, mind « város a legnagyobb megértéssel fogadta a tarvei es a szükséges támogatás megadására hajlandónak mutatkozott. Most újabb részetekről adhatunk hirt a pécsi Erzsébet Tudomány-' egyetem keretében felállítandó új karral kapcsolatban. Csütörtökön délután Varjú Gyula az újvidéki volt Keleti Akadémia tanára tartott előadást a Kisgazdapárt csütörtöki párttájékoztatóján erről a kérdésről. Mindenekelőtt ismertette a magyarországi gazdasági képzés jelenlegi helyzetét. A budapesti József nádor műszaki egyetem egyik fakultását alkotó gazdaságtudományi kar olyan gazdasági szakembereket nevel, akik belföldi viszonylatban kivannak dolgozni. Ezeknek a gazdáejoknak a gazdasági ismereteken kivül a megfelelő műszaki tudást is el kell sajátítani. A nemzetközi viszonylatokban dolgozó gazda- szóknak és kereskedőknek jogi téren is tájékozottaknak kell lenniük. Mindmáig nincs olyan egyetemünk vagy főiskolánk, amely ennek a követelménynek megfelelne. Ezt lenne hivatva pótolni az az egyetemi fakultás, amelyet Pécsett kívánnak felállítani. Statisztikai adatokkal és az életből vett példákkal mutatott rá, milyen nc.gy károk származók az országra egy ilyen megjelelő főiskola hiánya miatt. Külföldön működő konzuljaink 60%-a nem magyar születésű, legtöbbjük még magyarul sem lúd. Természetes, hogy nem is képviselték a magyar érdekeket száz- sázalékban. Elciad*sa további sgiin a keleti gazdaságtudományi cs külkereskedelmi kar létesítésével kapcsolatos későbbi tervekről és lehetőségekről beszélt Varjú Gyula. A tmsgnyite kar mellett Balkán Intcjetet létesítenének, amely a balkáni gazdasági lehetőségeket vizsgálná. Felállítanák a Konzuli Akadémiát, amelyet annyira nélkülöz a magyar külkereskedelem. Vázolta Varjú Gyula azokat a gazdasági előnyöket, amelyek c főiskola révén sz ország és különösen Pécs szempontjából bekövetkeznének. — Pécs mint centrum szerepelne a Balkán és Magyarország közötti külkereskedelemben A Dunán szállítandó áruk el- osztóillcmása Mohács lenne, míg a, tengeren érkező áruk Fiúmén és Zágrábon keresztül kerülnének a dombóvári el- osztóállomásra, A főiskola diákjai mindent elkövetnek, hogy a Keleti Akadémia külön karrá alakítva Pécsett kerüljön felállításra. Erre a célra havi három munkanapjukat ajánlották fel, aminek muukabérértékc közel egymillió pengő. — Azok a magyar ifjak — mondotta Varjú Gyula —, akik Pécsett végeznének elsősorban a pécsi kereskedelemnek és iparnak lennének szemei. Még egyetemi éveik alatt megismerkednek a pécsi üzemekkel cs külföldre jutva egyre-másra szereznék a piacot a pécskörnyéki boroknak, a Zsolnay-gyártmányoknak, a pécsi kesztyűnek, bőrnek és egyéb árunak. Az előadás vegén Szécsey Béla alelnök hangsúlyozta a kercskedöképzás egyetemen történő fontosságát és kiemelte, mit jelentene ez Pécsnek. A kisgazdapárt feliratban kéri a kultuszminisztertől a terv megvalósítását. Nagyfont osságró ankét tesz vasárnap az újjáépítés sürgős kérdéseinek ügyében A Mérnökük és Technikusok Szabad Szakszervezetének újjáépítő bizottsága f. c. július hó 8-án d. e. 10 órakor a vármegyeház nagytermében ankétot rendez az újjáépítés sürgős kérdéseinek ismertetésére. Rövid előadásokban Ismertetik a vasút, poski, építőipar, bányászat, mezőgazdaság, nyersanyaggazdálkodás és a tőke szelepét. Az újjáépítés fontosságára való tekintettel számítunk valamennyi érdekelt megjelenésére és ezúton is kérjük nz üzemi bizottságokat, iparkama. át, ipartestületet, Pécs város és Baranya-vármegye közigazgatási szervei*, pénzintézetek vezetőit, bogy az aukción minél nagyobb számban vegyenek részt Az újjáépítés kérdéseit és a súlyos faládátokat mindenkinek ismernie kell. Ezért okvetlenül kérjük a legs, éh ,v>bb körti közönség megjelenését. Szabad Szakszervezetek Újjáépítő Bizottsága. A szlovákiai demokraták és kommunisták is a magyarok kitelepítését akarjak? A budapesti Szabad Szó érdekes cikke a kitelepítés kérdéséről A pesti Szabad Szó legújabb számából) cikket közöl, amely szerint n szlovákiai demokraták és a kommunisták is azzal a gondolattal foglalkoznak, hogy az ottani magyarokat lakosságcsere út ján kitelepítsék. Étihez a hírhez a Szabad Szó az alábbi érdekes megjegyzéseket fűzi: A két szlovák párt programja, hogy lakosságcsere révén telepítsék ki a szlovákiai magyarságot, nem számol avval, hogy Szlovákiába legalább hatszor annyi magyar él, mint szlovák Magyarországon. Egy a hathoz arányban mégsem lehet lakosságcseréket végrehajtani. Az pedig, hogy a magyaroktól kiürített ősi magyar földre külföldi országokban élő szlovákokat telepítsenek, minden, csak nem igazságos, Sajnálatos, hogy a két szlovák párt, amely neve szerint ad demokrácia és szocializmus eszméinek hordozója, ilyen tervekkel lép a nyilvánosság elé. S feltűnő, hogy ugyanez a felhívás leszögezi a vallásszabadság elvét. A csehszlovák kormány is aláírta a >aiv franciscoi alapokmányt, amely nemcsak a vallás, hanem a fajok, nyelvek és nemek egyenlőségét is kötelezöleg törvénybe Iktatta az Egyesült Nemzetek minden egyes tagja számára. A dunui népek békéjét akadályozó soviniszta- imperialista tervek helyett sokkal jobb lenne, ha a sanfranciscoi okmány szel- lemében nyúlnának hozzá a nemzetiségi kérdések rendezéséhez. Mert, ha ezt nem tesszük, az Egyesült Nemzetek szervezete ugyanúgy csődöt tog mondani, mint ahpgy a régi Népszövetség sem tudta betölteni hivatását. ggés£ tuäoEnäiWQS vifig rasiiuesx a Ssoujet TMtíQmáinyes A&äätfcmia IubtSeumán A Szovjet Tudományos Akadémia épület óben külön kiállítás keretében mutatják be azokat az üdvözlő leveleket cs átiratokat, amelyeket az akadémia alapításának 220 éves évfordulója alkalmával kapott. Az orosz, grúz, örmény nyelvű üdvözlő táviratok mellett francia, angol és cseh nyelvű üdvözletek is ott vannak. Anglia legrégibb főiskolája a cam- bridge! egyetem, a British Múzeum, az amerikai harvardi egyetem szívélyes hangú táviratban méltatják a Szovjet Tudományos Akadémia fontos seaswpét. Újabb cikk az é^eicirokról Az Uj Dunántúl június 2S-1 számában „Termeljünk minél több méznádat“ című cikkemet bírálat érte. Bírálatot mindenkor elfogadok, ha an tárgyilagos én kellő tudományos alappal bfr. Azt elismerem, hogy helytelen elnevezést alkalmaztam, azonban köztudomású, hogy a szóbanfor- gó cirokféloaéget a nép körében „méz* nád“ néven emlegetik, wig tudományosan az „édescirok“ illetve a „cukorcirok" el* nevezést vezették ba. Nem felei meg a valóságnak azonban az az állítás, hogy az „édeeeirok“ terme« lésével nem kieérleioztek már évek óta! és nem is foglalkoznak vele, mert az er* szag egyes vidékein, (Szentesen) vármegyénkben is, sőt Pécshez egészen közel eső egyik községben is már évek óta kísérleteznek vele, illetve termesztik és így volt alkalmam a termesztésével kapcsolatos adatokat megszerezni. Ami a tápanyag, talaj, éghajlat és víz* szükségletét illeti, a kisérleíczés folyamán megállapítottam, hogy az édescirok tel* jesen igénytelen növény, mert sovány, «őt homokos és kavicsos talajban ugyanúgy megterem, mint a kövér talajban, csupán azzal az eltéréssel, hogy mig a kövérebb talajban termelt növény szárban, több lé képződik kevesebb cukortartalommal, addig a soványabb talajban termesztett növény szárában kevesebb a lé magasabb cukortartalommal. Ami a cukorcirokból nyert szirup (szörp) cukortartalmát illeti, az 70-75?a között mozog, vagyis kb. a méz cukor- tartalmával egy színvonalon van. A vele való foglalkozás többféle szempontból nagyon is gazdaságos. Elsősorban azért, mert a szárából kipréselt és besűrített léből bor, szesz, rum és sör készíthető házilag, kipréselt vagy prése- letlen szárából megezárítva és megőrölve kávét és lisztet kapunk s az így nyert lisztből emberi táplálkozásra alkalmas kenyeret és más apró süteményt készithe* tünk, másrészt, mert szarvas marhák ta* karmányozására is alkalmas. Takarmánynak vetve többet ér a csalamádéuál, mivel háromszor lehet kaszálni és a harmadszori kaszálásnál is ugyanannyi a termés, mint az elsőnél, mivel erősen sar- jadzik. Nagy cukortartalmnál fogva min« den állatnak hizlaló és bö tejelő takarmány. Kipréselt állapotban a szár télire is elraktározható, csak a szárításnál vigyázni kell, hogy gyorsan száradjon, ellenkező esetben könnyen megsavanyodik. Ami a vetés idejét illeti, ez évben már késő van erre, csupán azért tartottam időszerűnek ezzel a kérdéssel most foglalkozni, mert ezzel a jövő évi vetőmagszükséglet beszerzésére akartam felhívni a figyelmét azoknak, akik a jövőben kísérletezni óhajtanak az édescirok termesztésével. Tehát adataim alapján, az édescirok termesztése igen gazdaságos és amellett bárhol termelhető. Evekkel ezelőtt a „Subac" cirok termelésével is kísérleteztek, ezt a cirokfajtát azonban magjáért termelték, azonban meghonosodni nálunk nem tudott, mart cukortartalommal nem bir, s takarmánynak sem alkalmas a benn« lévő mérgező anyagok miatt. Amennyiben a cikkemhez hozzászóló ur a helyszínen óhajtana meggyőződni az édescirok termesztéséről, »(tetve annak körülményeiről, bármikor készséggel állok rendelkezésére, és kézzelfoghatólag bebizonyítom cikkem igazát és a cukorter- mesz lesének gyakorlati keresztülvitelét. Trinyi Mária ForgaimiacM» bevallási levelezőlap kapható az Uf Dunántúl könyvesboltban, Pécs, Király-utca 10, szám.
