Új Dunántúl, 1945. július (2. évfolyam, 146-169. szám)

1945-07-04 / 148. szám

HwEdaa társvsorosat a yirmeiye közgyttlése ©léit Dr. Boros István, Baranya vármegye főispánja szombaton délelőtt kilenc órára a vármegye kisgyűlési termében rendkí­vüli ülésre hívta össze a kisgyülés tag- iaít. A kisgyülés tárgysorozatán 45 pont szerepelt. A kísgyüics meghallgatta az előadók előterjesztésében a vármegye különböző alapjainak mutt évi zárszámadását, A részletes tárgyalás során tette meg dy. Tamás György h. polgármester, bizottsági rag azt a fontos javaslatát, hogy az ügy menetnek és a kezelés egyszerűsítése ér­dekében szüntessék be a különböző alu- poheci. Rámutatott, arra felszólalásában dr. Tamás György, hogy az egyik alap be­fizeti készpénzállományát a bankba, a másik ugyanakkor ha szüksége van rá, kölcsön veszi: s végeredményben a bank keres rajta. Indítványozta, javasolja a kisgyülés a közgyűlésnek- adjanak az al­ispánnak generális felhatalmazást, amely­nek értelmében a vezető tisztviselő egy­szerűen felhasználhassa valamelyik alap tőkéjét a másik alap javára, anélkül, hogy különféle kölcsönüzletehkel komp­likálnak. Dr. Keserű János alispán válaszában bejelentette, hogy az alapok jövőre amúgy is automatikusan megszűn­nek, de ettől eltekintve maga is helyesli a bizottsági tag javaslatát, viszont éppen a vármegye nehéz pénzügyi helyzetére tekintettel ajánlja, ne kösse le pénzkész­letet a megye, mikor úgy is megnehezült 3 rendelkezés lehetősége. A vitával kap­csolatban merült fel az árvák vagyoná­nak ügye. Kistóth József bizottsági tag felszólalásában aggodalmának adott ki­fejezést a felett, hogy a rendkívüli viszo­nyok következtében esetleg veszély fenye- ir.i a a árvák vagyonát. Dr. Huba Aladár -rVaszcki elnök rámutatott arra válaszá­én, hogy a törvény semmiféle formában :em írja elő, hogy az árvák pénzét bank­ra kell tartani. Kistóth József konkrét .ciéhére, hogy a jelenlegi körülmények zott át lehet-e menteni a vagyont, ké­sén nemm°f válaszolt. Ellenben hang- . iyozia, hogy felvilágosította és felvilá- sítja mindenütt a gyámokat, fektessék a rájuk bízott pénzt értékálló objek- nr.okba. Az alispán a vita eredményé- ak összefoglalásául javasolta, terjesszen i - ;1 a megye a kormánynak olyan értel­mű indítványt, a kormány a rendkívüli helyzetre való tekintettel engedélyezze, hogy az árvaszek maga is végezhessen ilyen hasznos befektetéseket az árvák pénzének biztosítása értekében. A kis- gyűlé3 pártolóiig terjesztette ezt az in­dítványt a rendkívüli közgyűlés elé. Foglalkozott a kis^yülts dr. Morváé István volt alispán nyugdíjaztatásának érdekében előterjesztőit kérelmével is. A kisgyülés egyik tagja indítványozta, hogy érdemében ne foglalkozzék a nyugdíja­zási kéressél, mert a volt alispán ellen népbtrósegí eljárás folyik s ennek nem lehet eléhevágni. Szavazásra került a sor, s a kisgyülés kimondta, hogy a ké­relem ügyével nem foglalkozik cs azt nem terjeszti a rendkívüli közgyűlés elé. Javasolta a kisgyülés, hogy a közgyű­lés léptesse o!ő a VH. fizetési osztályba dr Domba.y János vármegyei múzeumi igazgatót, állapítson meg dr. Gaea Ferenc volt tiszti főügyész, Várady Ferenc volt főtevéftánza, Réthelyi Andor volt iroda- főtiszt mrvegve számára nyugdíjat. Pár­tolóiad üsrjcfcztették a rendkívüli közgyű* lé« elé az alispánnak azt az indítványát, hogy a várnagyé kórházaiban szedhető napi ápolási díjakat úgy állapítsák meg, hogy június 20-tól kezdve közös szobá­ban fekvő beteg 40, külön kezelt 60, két ágyas szobában fekvő 80, egy ágvas szo­bában fekvő pedig 100 pengőt űzessen. Pártolólag terjesztctle a kisgyülés a közgyűlés- elé, hogy az Orosz-Magyar Művelődési Társaság támogatósára a vár­megye havi 2000 pengőt folyósít, a Sor­sunk folyóiratot pedig havi 1000 pengővel támogatja. Dr. Keserű János ezzel kap­csolatban rámutatott arra, hogy a Sor­sunk a fiatal magyar demokrácia egyik legértékesebb szervo, mindent meg kelt tenni életképessége erdőkében. Foglalkoztatta a kisgyülést a demo­kratikus politikai magatartásuk miatt el­hurcoltak, internállak, vagy biuűelöszá- zadra beosztottak hozzátartozóinak segé­lyezése. \z eredeti javaslat elutasította a kérőimet, arra való hivakozáasal, hogy a sagályezés évi 300.00(1 pengőre rúg, ezt költségvetési! eg nem tudjak Biztosít api illetőleg még az esed,éltes kei, havi 56 000 pengd sem áll a megyének rendelkezésre. Kioi'z Alajos bizottsági tag felszólalása u;jí úgy módosították a javaslatot, hogy oivban a kisgyülés elfogadta, ha rendel­kezésre áll a pénz, akkor ki is fizetik MJ DUNÁNTÚL és kérni fogják a kormányt, térítse meg a kifizetett összegeket. Állást foglalt a kisgyülés a főispánok, alispánok fizetési-osztályba sorozása tár­gyában is cs sérelmesnek találván a rangsoroztatást, feliratban kéri a megye, módosítsák a rendeletet olyan értelemben, hogy a főispánok tartozzanak a negyedik fizetési osztályba, az alispánok, polgár- mesterek pedig érhessék el a IV. fizetési osztály első fokozatát is. Pártolókig terjesztette a kisgyülés a közgyűlés elé azt a javaslatot, hogy Ba­ranya vármegy« közellátási és gazdasági alapja cimen új alapot szerveznek, erre az alapra, az alispán a miniszteri tó*£*. hagyás előtt is folyóra ihasson kif.izeté*e- két, illetve terjessze ki a kisgyülés erre az alapra is azt az intézkedést, hogy az alispán rendelkezhet ennek a javára is más alap pénzével. Meghallgatta a kisgyülés a vármegyei közúti alap költségvetését, amelynek lé­nyeges szempontja, hogy az adókulcs to­vábbra is 20 százalék, bekötő utak épí­tésére a kormányzat ebben az évben nem adhat támogatást, elmarad a vámpóllás s mivel a vármegye új kiadások, de régi bevételek keretei között kénytelen dol­gozni, végeredményben a költségvetés irreális. A vármegye több alapjának zárszám­adása vita nélkül kapta meg a kisgyülés helybenfaa g.yását. Legalább harminc millió pengőre van szükség a dravamenti falvak újjáépítésének megkezdéséhez met>yei gyűjtés eddig» mindössze 280 ezer pengőt eredményezett Elérkezett a július is, a drávamenti el­pusztult falvak újjáépítéséhez azonban mindezideig nem sikerűit hozzákezdeni. Szakemberek felvilágosításaiból tudjuk, hogy egy-egy szoba-konyhás ház felhúzá­sához legalább kétszáz munkaóra szük­séges s így a feladatot csak úgy lehet idejében megoldani, ha vagy a kőműve­sek egész serege áll munkába, vagy »sédig azonnal megkezdik az építést, n;c; t jö­vetben legfeljebb október elejéig lehet tető alá húzni az épületeket. Minden kezdeményezést, akár a hatóságok, akár a pártok részéről induljon ki, derékba tor az a lény, hogy az építés megindító- sához is minimálisan 30‘ millió pengőre van szükség. Ugyanakkor azonban a me­gyei gyűjtés ezidáig mindössze 280.000 pengőt eredményezett s ha hozzávesszük ehhez a pártokhoz befolyt összegeket is, akkor sem éri cl a félmillió pengőt. Igaz, hogy természetbeli adományokból is ha­talmas értékek gyűltek már össze, de ezek felhasználásához is elengedhetetlen bizonyos töke, ami azonban pillanatnyira nem áll rendelkezésre. Szerencsére az előkészítés már abban a stádiumban van, hogy az építőmunka akármikor meg kezdődhet. Schwabach mérnök, a pécsi mérnökök szabad szak- szervezete képviseletében megtekintette a falvakat, elhatározták, hogy az önkéntes, illetve majd kívezcnylendö internáltak számára hárem barakot építenek éa itt helyezik el a munkáshadsereget. Ügy ér­tesültünk, hogy a pécsi iparosok szabad szakszervezetének tisztviselői szal^adsá- guk terhére, egy heti önkéntes munkát ajánlottak fel s így a munkáshadsereg újból megnövekedett. Arról is szó van, hogy a pécsi internáló táborból legalább kétszáz embert bocsátanak majd rendel­kezésre az építéshez. A másik vonalon ugyanakkor folynak a felajánlások közülelek részéről is. így a beremendi cementgyár vezetősége fel­ajánlotta, hogy a drávaszabolcsi iskolát megépítteti. A pécsi polgármester meg­bízottai megtekintették a drávapalkonyai és drávacsehi iskolát és valószínűleg a város közönség»- vállalni fogja a két kiül- turcpülat read behozását. Dr. Gállos Ferenc, siklósi tb. főjegyző­től úgy halljuk, Szaporcán sikerűit biz­tosítani, hogy 16 szövőasszony munkába álljon, a legszükségesebb textíliák elő­állításának érdekében. Viszont bajok vannak a kenderrel. Ügy halljuk a né­metek által felgyújtott kendergyárnak volna akkora készlete, amivel a szükség­leteket fedezni lehetne, azonban hatósági közbelépés volna szükséges, hogy az anyag a helyszínen maradjon«,és a meg­szorultak téli háziipar keretében feldol­gozhassák, amivel kétszeresen is lehetne segíteni rajtuk. A megye új alispánja érintkezésbe lép Nagy Ferenc újjáépítési miniszterrel is államsegély biztosítása érdekében s re­mény van arra. hogy a sárgássá vált újjá­építés munkálatai is kezdődhetnek. Az aratás-cséplés amúgy is sok munkaerőt köt le, ha pedig meg egy hónapig várni kell, attól lehet tartani, hogy kifogyunk az időből. Keleti gazdaságtudományi és külkereskedelmi kart a pécsi egyetemre A volt újvidéki keleti kereskedelmi főiskola hallgatóinak mozgatnia Alig néhány nap előtt hírt adtunk azokról a törekvésekről, amelyek megin­dultak a Tanárképző Intézet, illetve cson­ka Bölcsészeti Kar visszaállítása érde­kében, amelynek itt Pécsett különösen azért van egész magyarságunkra kiható létfontosságú jelentősége, mert éppen a Dunántúl történelmi tanulságai igazolják, hogy a felnövekvő, új nemzedék csak demokratikus szellemben kiképzett taná­rok vezetésével oldhatja meg az új világ speciális cs helyi viszonyok által meg­szabott feladatait. Még tele van a lelkünk ennek a kérdésnek gyors megoldást válá­sával s azzal a reménnyel; hogy ez ha­marosan meg is történik, miután újabb, a pécsi egyetemet érintő ügyről számol­hatunk be. A volt Keleti Kcieukzdelini Főiskola mintegy 250 főnyi hallgatósága felter­jesztést küldött a kultüszkormány, vala­mint az egyes szakkonnányok — újjá­építési, kereskedelem- cs közlekedésügyi iparügyi cs külügyi niiniszlcriuraaihoz azzal a kérelemmel, hegy a volt újvidéki Keleti Kereskedelmi Főiskolái a pécsi Erzsébet 'l’vdoryányegyetem keretében Keleti Gazdaságtudományi és Külkeres­kedelmi karrá szervezze á>. A főiskola megbízásából két fiatal, lel­ke« hallgató — uiiutáu az illetékes mi­nisztériumok vezetőit sikerült megnyer­niük az ügy érdekében — most leutazott Pécsre, hogy a város és az egyetem tá­mogatását, illat ve pártolását is megsze­rezzék. • A két főiskolai hallgatóval alkalmunk volt beszélgetőit folytatni. A mogindur ldsra váró új fakultás feladatairól és cél- kitűzéseiről többek között a következőket mondják: — A Keleti Gazdaságtudományi és Külkereskedelmi fakultás feladata gaz­dasági és műszaki szakemberek, valamint kereskedők képzése lenne. A régi tanul­mányi anyagtól elterőleg gyakorlati is­meretekre van szüksége a magyar fiatal­ságnak. Mi uqm elméleti tudósok, ha­nem szakemberek akarunk lenni cs a leg­szorosabb együttműködésre készülünk a külföldi államok, de különösen a szom­szédos országokkal! Napjainkban igen fontos jelentőségre tett szert a Balkán cs Közcpkelet. Keresnünk kell tehát az | elő népekkel a kapcsolatokat. Oroszor­szágtól kezdve a Balkánon cs Középkelc- ten át a távoli nyugati vidékekről ten­geren jövő áruk — melyeknek gyűjtő­helye és elosztója a Pécs—Baja—Dom­bóvárai háromszög lehetne — rendkívül nagy cs jövedelmező gazdasági lehetősé­geket nyújtana. Pécsre, mint o balkuni ás kelni orientáció központiéra — a jövőben óriási feladatok márnának. S hogy mit jelentene ennek a tervnek megváló- sHása az itt elő emberek szempont jóból, azt hiszem, nem kell külön hangsúlyoz­nunk. A pécsi Eg vetem mind jelentősegében, mind pedig hallgató számának növeke­désében rendkívül előnyös helyzetbe jut­hatna ennek a fakultásnak a megnyitá­sával. Hiszen a keleti és külkereskedelmi ismereten elsajátítására nemcsak a. Bal­kánról, — ahonnan eddig is nagyszám­ban keresték fel a pécsi egyetemet — jönnének hallgatók, hanem mert ilyen egyetem Európában is első cs egyetlen lenne — minden valószínű«ég szerint a nyugati országokból1 is kúldcnénck hall­gatókat. Mint értesülünk, — az illetékes minicz- teriurnok vezetői máris foglalkoznak en­nek a nagyioatosságú kérdésnek részle­tes és alapos megvizsgálásával. K« ha az egyes vidéki egyetemi városok között már meg is indult a küzdélem, hogjt ezt a szellemi cs gazdasági életre egyformán fellendülést Kbdő, egész . Európában ő} kezdeményezésű fakultást melyik nyer* hesse. el, — mi hisszük, hegy Pécs vá­rosa, amelyre kétszázötven hallgató egy­öntetű választása esett — mindent el fog követni, hogy ez a törekvés itt valósul­hasson meg. És reméljük, hogy az egyetem szeptem­berben meginduló új szemesztere már nemcsak új tanárok, hanem új gazdasági szakemberek képzéséről is goiidoíikod- hátik. (b. j. dr.). Meg kell szüntetni a légoltalmi intézkedéseket Pécs váro3 polgármesteri hivatala a légoltalmi intézkedések megszüntetés» tárgyában az alábbi rendeletét bocsátotta) ki: A honvédelmi miniszter 25.424/cln* Hadip. félsz.—1945. számú rendeletével st honi légvédelmi készültséget az egész or* szág területén megszüntette. Ennek a’ rendeletnek a kiegészítése nyomán a honvédelmi miniszter 26.192,'cin. Hadip. félsz.—1945. számú rendelete alapján a polgármester az alábbiakban rendelkezik: A 26.192/eln. Hadip, félsz.—1945. «z. rendelet 3. és 4. §-a részletes rendelke­zéseket tartalmaz arra vonatkozóan, hogy az /. és II, csoportbeli vagyontárgyak légoltalmát hogyan kell megszüntetni. Ezeknek a vagyontárgyaknak a felelős vezetőit a polgármester felhívja', hogy a Magyar Közlöny 1945. évi június hó 8-áu megjelent 46. számában közölt rendelke­zéseket ponlosan hajtsák végre, * II. cso­portba sorolt' vagyontárgyak birtokosait pedig arra, hogy ugyanennek a rendelet­nek az 1. §. (4) bekezdése értelmében, legkésőbb 1945. évi augusztus hó 15-ig a légoltalom megszüntetés» érdekében tett intézkedések rövid összefoglalásával készített jelentésüket a polgármesterhez terjesszék be. A lakóházak és házcsoportok légoltal- mát a rendelet 5. §-áuan foglaltak sze­rint a következők figyelembevételével keil megszüntetni: a) A lakóház légoltalmi örságparancs- nok feladatkörét a jelen rendelet végre­hajtására a házmeghízott veszi át, b) a lakóház, illetően a házcsoport szá­mára beszerzett légoltalmi eszközöket és anyagokat számba kell venni és azokat minél nagyobb mértékben békecélra hasz­nálni. A bákecélra nem használható esz­közöket további intézkedésig meg kell őrizni. c) a lakóházak légoltalmi óvóhelyeit —, a bennük levő építési ée építésre fel­használható anyagot (alátámasztó geren­dákat, ácskapcsokat, szerszámokat stb.) az Országos Újjáépítési, illetőleg Orszá­gos Építésügyi Kormánybiztos rendeleté­től függően — a tulajdonos bármily«« békecélra használhatja, d) a vészál járókat, amennyiben azok bármilyen okból nyitva lennének és to­vábbi nyitva tartásukra szükség nincs, b» kell falazni, e) a légcltalmi felszerelések közül A padlástér tűzvédelmi felszerelést, mint­hogy az tűzvédelem céljára a békébe»* előforduló tüzeseteknél is jól felhasznál­ható, helyén kell hagyni és a víztartá­lyokat a, fagymentes időszakban vízzel kell tölteni. f) a lakók légoltalmi kiképzése meg­szűnik. I A lakóházak és házcsoportokra vonat­kozó rendelkezések végrehajtását a pol­gármester ellenőriztetni fogja. Amennyiben a cselekmény súlyosabb büntető rendelkezés alá nem esik, kihá/* gást követ cl és pénzbüntetéssel bünte­tendő az, aki a jelen rendeletbem meg­állapított kötelezettsége valamelyikét nem teljesíti, megszegi, vagy kijátssza. A pénzbüntetésre az 1928’: X. t c. ren­delkezéseit kell alkalmazni. Az említett kihágás miatt áz eljárás a közigazgatási hatóságnak — mint rend­őri büntetőbíróságnak — hatáskörébe tar­tozik. Az 1929 : XXX. t. c. 59. íj-a (1) bekezdésének 3. .pontjában foglalt ren­delkezés szempontjából szakminiszternek a honvédelmi minisztert kall tekinteni. MOLOTOV BE8ZŰDE A TUDOMÁNYOS élet és az Általános életszín»» VONAL EMELÉSÉRŐL A SZOVJET­UNIÓBAN Mo.zkvrtbó! jelentik: A Szovjet Tudo­mányos Akadémia jubileumi ünnepségei keretiben Molotov külügyi népbiztos i» beszédet mondott. Beszédében hangsú­lyozta, hegy a szovjet kormány legfőbb erőfeszítései a szovjet nép jólétének fo­kozására irányulnak: An elért óriási eredmények a társadalom forradalmi megújításának és * Kommunista Fiel zseniális vezetőinek, Leninnek és S.'tá- linnak köszönhetők. Az általános oTet- szinvoual emelésével párhuzamosan * tudományok is óriási fejlődései) mertek át a Szovjetunióba«'. fr .

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom