Új Dunántúl, 1945. június (2. évfolyam, 122-145. szám)
1945-06-23 / 140. szám
m m szombat-vasárnap, ^ U k L U június 23—24. ERROL FLYNN milliós világfilmje: Hét tenger ördöge Főszerepben: Errol Flynn, Brenda Marshal, Donald Crips. Előadások: vasa map 2, 4, 4, 8 órakor hétköznap 4, 4, 8 órakor. ■ ■ I n a aj m szombat-vasárnap, URANIA június 23-24. QADtfáá szombat-vasárnap, rllKltn június 23—24. Nóti Károly Ötletes vigjátéka: Egy életet átfogó, mélységei szerelem története: Az én lányom nem olyan! Elkésett levél Főszereplők: Tolnay Klári, Torai Ida, Gombaszögi Ella, Rádai Imre, Rajnai, Kabos, Gózon, Rózsahegyi. Főszereplők: Szörényi Éva, Lray Tivadar, Feleki Sári, Kamarás Gyula, Makiáry Zoltán. Előadások: vasárnap 2, 4, 4, 8 órakor hétköznap 4, 4, 8 órakor. Előadások hétköznap: 4, 4, 8 órakor. Vasárnap: 2, 4, 4, 8 órakor. EGY MONDATBAN... Helsinki jelentés szerint megérkezett az a szovjetorosz küldöttség, amellyel megállapítják a szovjet—finn határ végleges vonalát. • Alexej moszkvai pátriárka Palesztiná-1 ból Beirutba érkezett, ahol a kormány ünnepélyesen fogadta. ÚJJÁÉPÍTÉS A hazaíias munkaverseny újjáépíti a magyar vasútat Június 3-án indult meg a MÁV pécsi üzletvezetöségének egész területén az újjáépítési munkaverseny. Ennek érdekessége és messze kiható jelentősége, valamint újszerűsége abban van, hogy nem felülről indították el és iiányítják, ha- sem maga a vasutasság kezdeményezte és csinálja. Szervezetét, az elengedhetetlen legszükségesebb egy ember kezébe összefutó adminisztrációját maga termelte ki akkora életrevalósággal és gyakorlati érzékkel, hogy iskolapéldául szolgálhat. A verseny minden mozzanata, problémája, a szükséges irányítás kérdései a központi versenybizottságban kerül megvitatásra. Ebben a bizottságban képviselve van a vasút üzemének minden szak- szolgálati ága: a forgalom pályafenntar- tás, vontatás, anyagbeszerzés, távíró és szemaforszakcsoporton kívül működik egy propaganda szerv is, amely heti kő- ayomatos úton sokszorosított „Verseny Ujság"-ot szerkeszt és ad ki. A versenybizottság összeállítása a legdemokratikusabb. Tagjainak kiválasztásánál, sem a kor, sem a rang, sem a pozíció, sem a politikai pártállás nem jön számításba, csupán a képesség, szaktudás, tátermettség és lelkes odaadás, A bizottság a szolgálati felsőbbségtől függetlenül működik, csak az elvégzendő munka sürgősségi sorrendjére nézve kap utasítást, ami az egyetemes cél érdekében elengedhetetlen. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy ** üzletigazgató és helyettese hűvös távolból szemlélik a verseny folyását és Wedményeit. Sőt! Együtt vannak a bizottsággal szívvel lélekkel, mint testvér a testvérrel és a szeretet közvetlenségével, Uemcsak útmutatásokkal, hanem értékes és sokszor nélkülözhetetlen segítséggel is szolgálnak. A verseny irányt szabó szempontjai a következők: 1. minden felesleges bürokratikus ballaszt mellőzése; 2. kiki a maga helyén öntevékenyen lássa meg a legégetőbb szükségességeket; 3. átkutatni minden zeget-zúgot és összegyűjteni, a verseny rendelkezésére bocsátani minden kallódó anyagot és alkatrészt; 4. megtalálni a kapcsolatot a vasúton kívül álló üzemekkel, kereskedőkkel, iparfelügyelőséggel, szakszervezetekkel, melyek hajlandók belekapcsolódni a vasút újjáépítési munkájába; 5. többet, jobban és gyorsabban dolgozni; 6. az egészséges munkafegyelemnek szociális szellemben való megerősítése; 7. ráirányítani a közvélemény figyelmét a vasút újjáépítésének szükségességére, annak fontosságára és eredményességére, hogy lássa meg milyen értéket, rejtett anyagi- és erkölcsi kincseket képes napvilágra hozni egy ilyen demokratikus szellemben irányított és végzett munka. Most még nem akarunk a verseny számszerű eredményeivel a nyilvánosság elé jönni, bár már vannak ilyenek. Ezúttal csupán a magyar közvélemény előtt eddig merőben új, a demokrácia lelkiségéből sarjadt, frissebb és egészségesebb ütemű termelési mód szellemével és szervezetének kereteivel kívántuk megismertetni a magyar közvéleményt. A munkaverseny eszméje eredetileg a szovjetben született meg, de a kivitel, a módszer egészen magyar. Magyar a cél és magyar a lélek, mely áthatja és vezér 1L Dús József. Teljes gőzerővel robog a vasutasság szociális munkaversenye Nem várt eredmények az első három hét mérlegén — A pécsi Uzjetvezetőség dolgozóinak új célkitűzései Gerő Ernő kereskedelmi és közlekedés- Ügyi miniszter által meghirdetett szociális Wunkaverseny országos méreteiben még °»ak most bontakozik ki A pécsi Üzlet- vczetőség vasutassága azonban, mely július 3-án elsőnek nevezett be ebbe a hatalmas versenybe, maris a finis felé kö- íeledik. Természetes, hogy különösen a megindulásnál valósággal hősi erőfeszítéseket belieft tenni a tönkretett pálya, műtárgyak, hidak, állomási és vonali műszaki berendezések helyreállítása érdekében. y°gy ez a hatalmas, száz eredőből kiinduló munka egy célba érjen, a miniszter Megbízottja, Abelovszky, kezdeményezésre a pécsi Uzletvezetőségben Szokoly jjdetigazgató és Csanády üzletigazgató- haiyettes irányítása mellett, versenyoi- 2°ttság alakult, hogy az önkéntes munka- Megajánlásokat és a felmérhetetlen értékű üSybuzgalmat közös nevező alá hozza. A nagy állomásokon, mint Pécs, Uj- u°mbóvár, csak erre a célra külön aszalós-, lakatosműhelyek alakultak, de a dbbi állomás is mindent elkövet a szét tombolt épületfelszerelések, bútorok, vo- jjatkisérő laktanyák és vendégszobák ‘Mlyreállítására. A bontásokat, anyagszállítást és a többi, külön szakkópzett- eget nem kívánó munkát állandó üzlet- yszetőségi és állomási tisztviselő mun- asszakaszok végzik. Csak így szabadulhatott fel annyi szakmunkás kéz a műhelyek, pályafenntartás részére, hogy elkészült a pincehelyi Ka- pos-hid, a arávaszabolcsi híd, hogy csak a főbbeket említsük s hogy a fűtőházak tucatjával dobták ki már eddig is a „Munkaverseny 1945." táblákkal megjelölt kocsikat és mozdonyokat. Lapunk hasábjain nem régen adtunk hirt róla, hogy a pécsi Uzletvezetöség felvette a forgalmat a Dráva-meuti vonalon Nyugat-Magyarországgal, hogy Szigetváron keresztül is van közvet.en vonatunk Kaposvárra, de azt kevesen tudják, hogy ez már éppen ennek a vasutasság szociális munkaversenyének az eredménye. így kevesen tudnak arról is, hogy a pihenő idejüket megkurtító ujdombóvári munkások és tisztviselők százai befejezéshez viszik a Kapos- és Sió-hidakat, hogy a rendes fővonalon, Ujdombóvár- Sárbogárdon át vehessük fel a forgalmat Budapesttel. Ezeknek a hidaknak az elkészülése értesülésünk szerint a versenyző fővárosi vasutasság részére tartogatja egyébként a legkellemesebb meglepetést. Csanády üzletigazgató-helyettes kezdeményezésére a pécsi vasutasság versenymunkában elkészült mozdonyokból és kocsikból élelmiszervonatot visz a hidak elkészülte után Budapestre, hogy ennek a valóban páratlan méretű szociális munkaversenynek a szociális hatását elsősorban azok élvezzék, akik a legnagyobb áldozatok árán veszik ki részüket az épí- ’ tés munkájából: a fővárosi vasutasság. ^r. Rihmer Béla nyilas ügyvéd és Légrády Ferenc nagykereskedő népeiíenes bűnügye kerül legközelebb a 4 A pécsiek még élénken emlékezhetnek re eíuiult evek zajló politikai eseményei- amikor legfőképpen a nyilas mozgai- éja*tól volt hangos az ország politikai ^\e Ezekben a politikai mozgalmakban k, díönféle néven ismert nyilaspártok í is „előkelő" hely jutott az Imrédy- L® magyarélet-pártjának, amely szintén e tartozott a nyilas blokkba Ennek a népbíróság elé pártnak volt Pécsett tevékeny vezetőembere dr. Rihmer Béla pécsi ügyvéd , számos népgyűlési beszédben, újságcikkekben tett tanúságot arról, hogy szívvel- j lélekkel helyesli mindazt a szélsőséges fasiszta szellemű kormányzati ténykedést, ami különösen az elmúlt év folyamán végbe ment Magyarországon. A népügyészség terjedelmes vádiratot : adott ki ellene, amelyben nemcsak népellenes bűntett, hanem a Btk. 134. §-ában meghatározott felségsértés büntette miatt is vádat emel ellene. Dr. Rihmer Béla, mint sváb származású ember, tipikus módon tudott beleilleszkedni abba a germán szellemű eszmekörbe, amely különösen az utóbbi években hazai svábjaink politikai mentalitását jellemezte. Ezek megfeledkeztek arról, hogy mint magyar állampolgárok, hűséggel tartoznak azzal az állammal szemben, amely nekik, mióta csőt. magyar kenyeret esznek, a magyarsággal teljesen egyenlő jogokat biztosított, úgy hogy mint nemzeti kisebbség, nem is jöttek számításba, mert tényleg ilyennek őket senki soha nem tekintette. Vagy ha igen, akkor ezt egyedül ők maguk tették, csakhogy olyanformán, hogy mint kisebbségi népcsoport, maguknak többségi jogokat akartak kierőszakolni, germán őshazájuk segítségével, különösen a fasiszta Hitler- éra alatt. Hogy ez a politika hová vezetett, azt mindnyájan tudjuk és tudják ezt a Rihmer Bélák is. Ezért kell most felelniök átkos hazaárulásukért. A másik népellenes bűnügy szereplője szintén jólismert alakja Pécs társadalmának. Légrády Ferenc valamikor vármegyei tisztviselő volt, azután Hangyaigazgató lett, de egyúttal belekapcsolódott a reakciós feudális-kapitalista érdekek által életrehívott, keresztény-szocialista munkásmozgalomba, amelynek Pécsett éveken át vezetője, titkára volt. A Hangyaüzletek azonban, hogyan, hogyanse, sorra tönkre mentek, ő azonban nem éppen tönkrementen került ki ebből« a boltból, mert amikor a fasiszta-rendszer a zsidóktól sorra megvonta egyes árucikkeknek (cukor, só, gyufa st.) árusítási jogát, akkor ő is az elsők között kapta meg a cukor stb. árusításának nagykereskedői jogosítványát, amihez pedig már akkor nem kis tőke volt szükséges. A zsidók azután gettóba kerültek, majd deportálták őket. Üzleteik, jórészt tele áruval, lezárattak, A Krausz, Szűcs és Társa fűszernagykereskedő cég is ezek között, volt. Ezt az üzlelet azután Légrády a múlt év vége felé kiigényelte, Széltében suttogták már akkor, hogy nem csinált rossz „botot" ezáltal, biztosat azonban nem igen lehetett megtudni a dologról. Most azonban, amikor ezeket a hasonlóan létrejött ügyleteket, az érdekeltek feljelentésére, a hatóságok felülvizsgálták, kiderült, hogy valóban nem voltak rossz üzletek ezek, de nemis voltak éppenséggel tiszta üzletek. Eltekintve attól, hogy Légrády, mint „bombakárosult“ jelentkezett akkor a pénzügyigazgatóságnál igénylésével, ámbár tudott dolog volt, hogy ez nem fedte éppenséggel a valóságot, most aztán, az ügy kivizsgálásánál az is kiderült, hogy a nagy áruraktár nagyon is leértékelt áron került birtokába. így terelődött azután az egész ügylet büntető útra, amelynek során szó esik csalásról is és ezenkívül vádolva van még a nyilas-éra alatt elkövetett fasiszta vonatkozású cselekményekkel is. Az ügy főtárgyalása tehát, amely elé széles körökben nagy érdeklődéssel tekintenek, mindenképpen érdekesnek és tanulság' nak Ígérkezik. Á kézműves textilipar szövetkezetbe tömörítésének problémája fog'alkoztatta az iparügyi kormánybiztos által összehívott első pécsi értekezletet Jelentette már az „Üj Dunántúl”, hogy az iparügyi kormányzat kormánybiztost nevezett ki Baranya vármegyébe, azzal a feladatkörrel, hogy az átmeneti gazdálkodás problémái megoldása érdekében a helyszínen tanulmányozza a helyzetet s az itt működő iparhatósággal együtt oldják meg a vármegye ipari nehézségeit. Az iparügyi kormánybiztos pénteken délelőtt az iparfelügyelőség helységébe értekezletet hivott össze. Az értekezlet — amelyet valószínűleg soron követ több hasonló megbeszélés is — először a baranyai kézműves textilipar helyzetével foglalkozott. A kormánybiztos rámutatott arra,, hogy Baranya helyzetét igen kedvezőnek találja ebből a szempontból, mert a vármegyében igen kifejlett kézművesipar van. Feladatát abban látja, hogy a textiliparosok szövetkezetbe tömörítését elősegítse, továbbá továbbfejlessze Nagy fon- toságot tulajdonítana annak, ha sikerülne a szövetkezetbe belevonni a juh- tenyésztők egyrészét is, illetőleg később a konfekciósok és szabóiparosok tetemes hányadát. Baja a baranyai textiliparnak, hogy egyoldalú. Csak fonodák dolgoznak, még pedig nagyobb kapacitással, mint a mennyit helyben fel tudnak használni. Ennek kettős a következménye: az előállított fonál egy része a fekete piacra kerül, másrészt nem megfeleő árut állítanak elő belőle, rosszat és túl- drágán. Véleménye szerint a további fejlődés első feltétele a takácsipar kifejlesztése lenne, akár telepítés útján, akár úgy, hogy a megye saját maga neveli ki ezt a réteget, addig a mértékig, míg a termelt gyapjút fel nem tudják dolgozni megyei üzemekben. A hozzászólások során Maurer Jenő rámutatot arra, hogy ilyen szövetkezetét, amilyent az iparügyi biztos propagált, már életre hivott a szükség. Működésé, fejlődése elé azonban akadályok hárulnak. így megcsappant a juhállomány, illetéktelen kezek vásárolják fel feketén a gyapjút, amelyet ráadásul zárolt is a kormány. Szóvá tette azt is, hogy támadások is érték a szövetkezetét Az Iparkamara kiküldöttje, dr. Kassai azt tette szóvá, hogy tudomása szerint politikai szempontok játszanak közre a szövetkezet működtetése körül Kifogásolta, hogy elkésett a gyapjú zá rolási rendelkezés, a termelt gyapjú máris kiszivárgott a megyéből, kérte, hogy a kormánybiztos lépjen közbe és szabadítson fel nagyobb mennyiségű zárolt gyapjút a kormányzat, amely ráadásul Baranya megyében van hozáférhetö helyen. Az iparügyi kormánybiztos a felhozott nehézségekkel kapcsolatban azt javasolta, hogy a szövetkezet ügyében a pártok üljenek össze, egyezzenek meg teljesen a cél érdekében, úgy, hogy mindegyik párt delegál a szövetkezetbe megfelelő embert. Mivel rendkívül fontosnak tartja a termelő parasztság bekapcsolódását a szövetkezetbe, azl ajánlja, a szövetkezet adjon a termelőnek ellenértékűi az eladott gyapjúért szövetet, biztosítson neki bizonyos részesedést, mint szövetkezeti tagnak s akkor könnyebb lesz az út. A következő hozzászóló azt javasolta, a szövetkezet cserealapon keresse az összeköttetést a gyapjútermelővel, vigye ki a kész szövetet a falura Ajánlotta azt is, hogy azokat az ipartermékeket fejlesszék, amelyeknek talaja van Baranyában pld. a pacskert. Az iparügyi biztos összefoglalóul kérte a pártokat, hassanak oda, hogy párttagjaik között minél több gyapjútermelő kapcsolódjék be a szövetkezeti gondolatba, ahol csak lehet, lépjenek fel érdekében, mert a szövetkezet erős kiépülése a vármegye textilellátása szempontjából közös érdek és a termelő, valamint a feldolgozó közös erőfeszítésének lehet csak meg a megfelelő eredménye. Ennyi történt az első megbeszélésen. Remélhetőleg ezek a megbeszélések tetteké váltódnak át, a leszűrt irányelvek megvalósulnak és az átmenetgazdálkodás idejére alkalmazható elgondolások mielőbbi életté válása érdekében a megye lakossága megtalálja a hasznosítható összefogásnak azt a módját, amely kiút lesz a textilínségből, s az ellátás kérdését segíti mihamarabb valósággá válni. ÚJ DUNÁNTÚL
