Új Dunántúl, 1945. június (2. évfolyam, 122-145. szám)

1945-06-22 / 139. szám

APOLLO ?entjfe4l»TM—ST5”* I ERROL FLYNN milliós világfilmje: Hét tenger ördöge Főszerepben: Errol Flynn, Brenda Marshal, DonaM Crips. -— Előadások: vasarnap 2, 4, A, 8 órakor hétköznap A, A. 8 órakor. ÚJJÁÉPÍTÉS U n A || I a péntektől-vasárnapig, W H H I M jón ins 22—2A. Nóti Karoly ötletes víg játéka: kJ. én lányom nem olyan l Főszereplők: Toinay Klári, Tarai Ida, Gombaszögi Ella. Rádai Imre, Rajnai, Kabos, Gózon, Rózsahegyi. Előadások: vasárnap 2, A. A, 8 órakor hétköznap A. A. 8 órakor. A kisipart és a kiskereskedelmet is' be kell kapcso’ni az újjáépítésbe Az egész országban az újjáépítésért folyik a dolgozók harca. Fizikai és szel­lemi munkások versenye lendíti előre A munkásság mozgósított erői és az ér­telmiség feladata mellett elengedhetet­len szükség van az újjáépítésben a nagy­számú kisipari műhelyekre is és a tisz­tességes kereskedői haszonnal dolgozó kiskereskedelemre is, amely nagymér­tékben megkönnyítheti a roham-munká­val dolgozók ellátását. Mindenkinek legfőbb érdeke, hogy eb­ben az országban a szenvedés, nélkülö­zés megrövidüljön, minél hamarább vé get érjen. Ehhez szükséges, hogy a va­sút újjáépüljön, a termelés meginduljon és fokozódjon, hogy áruhoz jussunk és zavartalanul dolgozni tudjunk. Ennek az érdekében a kisiparosságunknak és kis­kereskedőinknek is vállalni kell ameny- nyit ereje megfeszítésével az építésbői vállalni tud. Ezért újra felhívjuk külö­nösen kisiparosságunkat, hogy vegye fe! az érintkezést az illetékesekkel és ve­gyen részt az újjáépítés munkájában.. Egyelőre a vasút és a posta újjáépítésé­ben azok, akik szakmájuknál fogva ak tivan be tudnak kapcsolódni. Azonban ez nem jelenti azt, hogy más szakmák távol maradnak a nagy feladattól. A fővárosi cipésziparosok egyhangú­lag csatlakoztak ahhoz a kezdeménye­zéshez, hogy minden cipésziparos egy Pér bakancsot ajánl tel díjtalanul a va­sutasoknak. A szücs-lparosok vállalták 8 vasutas-bundák kijavítását, szintén díj­talanul. Pécsen is akadtak már a fővá­rosi példáknak követői, akik megmutat­ták, hogy lehet részese az újjáépítésnek mindenki. Ezek a szép gesztusok bizo- . nyítékai annak, hogy kisiparosságunk , is kezd öntudatra ébredni, megérti, hogy ; áldozat vállalással kell hozzájárulni an- I nak az országnak felépítéséhez, amely j biztosítja számára a jövőben gazdasági és politikai szabadságát. A magunk részéről még alig tettünk valamit az újjáépítésért, amikor a kor­mány részéről anyagi támogatást előle­geznek A kisiparosok és kiskereske­dők szabad szervezetének pécsi kikül­döttje eljárt az illetékes minisztériumok­ban, hogy szorgalmazza a kisiparos és kiskereskedő kölcsönt. Komoly ígéretet kaptunk arra, hogy a pécsi kisiparosok is kapni fognak az ipari kölcsönből s több pécsi kiskereskedő is 25.000 P-ig kölcsönhöz juthat. Kiküldöttünk tárgyalt még a kisiparosok részvételéről a vasút újjáépítésében. A vasutigazgatóság elfo­gadta álláspontunkat és Ígéretet tett, hogy ilyen értelemben utasítja a pécsi üzletvezetőséget. Most pedig rajtunk van a sor, kisiparosokon, hogy teljesít­sük kötelességünket az újjáépítés első szakaszában, annál is inkább, mert mun­kánktól függ sorsunk és jövőnk. Mun- kánkkál fogjuk biztosítani magunknak azt a helyet, amelyik a mai Magyaror­szágon minket megillet. Éppen ezért egyetlen kisiparos és kiskereskedő sem lehet továbbra is közömbös, különösen 1 mert saját családja jövőjének a felépí- I téséhez járul hozzá. Benedek András K. I. K. Sz. elnöke • l Otven kocsi követ ajánlott lei Erdélyi István mérnök a drávamenti községek lakóinak Alig adtunk hirt az Uj Dunántúlban ar- i Tói, hogy első fecskeként Juhász Ferenc építőmester, utána pedig Máosay István komoly értékkel sietett az elpusztult drá- éamenti községek építési gondjainak eny­hítésére, máris újabb nagyjelentőségű fel­ajánlás történt. Erdélyi István pécsi mér­nök az Uj Dunántúl szerkesztősége útján 50 kocsi alapfalhoz szükséges követ aján­lott fel teljesen ingyen az építkezés cél­jaira, siklósi márványbányájából, úgyhogy a szállítás szempontjából is igen előnyös •a megszorultak számára. Meggyőződésünk, hogy a pécsi építőipari szakosztály nem •"arad el és lehetőségei szerint szintén támogatja az akciói. Annál különösebb, hogy amikor az ipari Munkásság elöljár a jópéldával, maga a megye lakossága nem mutatja azt a segítő «zándékot, amit joggal el lehetne várni Az eddig beérkezett pénzadományok Ugyanis azt mutatják, hogy fejenként még fSy pengőt sem áldozott a parasztság s ha a természetbeni adományokkal esetleg hozzá is járult a célhoz (ezek értékelésé- | re még nem kínálkozik mód) éppen a leg­fontosabb: az építés, a hajlék biztosítása érdekében nem mozdult fel olyan öntuda­tosan, mint kellene. Hangsúlyozzuk, hogy csak 10 pengős fejkvótát véve is alapul, amit pedig még a legszegényebb ember is könnyen áldozhat, milliós összegek gyűl­hetnének össze rövid időn belül, olyan milliós összegek, amelyek ugyan nem fe­deznék teljesen a kárt, de belőlük már lehetne valamit kezdeni. Ugyancsak hiá­nyoljuk, hogy a községek házépítés-vál­lalása sem keltett akkora visszhangot, mint várható volt. A siklósi járás 74 köz­sége mellett nincs tudomásunk arról — szívesen helyreigazítjuk magunkat, ha té­vedünk — hogy a többi járás is akarná vállalni egy-egy faluban akár egy ház kijavítását, akár felépítését, akár pedig hozzájárulni olyan formájú felajánlások­kal, mint az iparosok teszik Helves ez? Valóban annyira szegények vagyunk, hogy a nincsteleneken ne tud nánk kis áldozattal, de sokan lévén, na­gyot segíteni? Tíz nap alatt be keli jelenteni a pécsi pénzügy- igazgatóság területén lévő, német állampolgárok tulajdonában állá vagyontárgyakat A pécsi pénzügyigazgaíóság közlése sze- az ideiglenes nemzeti kormány 1945. *Vi február hó 26-án kelt 528 1945. M. E. **• rendeletével a német tulajdonban lévő ^agyontárgyak bejelentését, forgalmának korlátozását és zár alá vételét rendelte el. Eszerint a német államnak, német ál- ■^mpolgárnak (jogiszemélynek) vagy olyan Némelynek — aki Németország területén ?a£y Németország által megszállott ierü- *etén állandó jelleggel lakik — Magyar- Ország területén találhotó minden ingat- és ingó vagyonát a pénzügyigazgató- zár alá veszi, ezek a vagyontárgyak ®z ország területéről ki nem vihetők, ki Oem sajátíthatók, sem élőit közötti vagy aaUlesetre szóló jogügylet után más sze­gyre át nem ruházhatók, el nem zálo- ”‘°?‘lhatók, meg nem terhelhetők. Minden természetes vagy jogi személy, ^‘amint hatoság, amely német ingailano- aj, ingóságot vagy egyéb értékeket bár- ®*'y_ címen birtokában tart, birlal vagy r^görzéséröl gondoskodik, avagy kezel, *°‘eles ezeket a vagyontárgyakat haladék­talanul — legkésőbb azonban 10 nap alatt a pénzügyigazgatóságnak bejelenteni. A bejelentést írásban kell megtenni, a bejelentés megtételére hivatalos nyomtat­vány nem készül. Bejelentés alá esik a német tulajdon­ban lévő egész vagyon. Nevezetesen: 1. Az ingatlanok, a fekvési hely, telek­könyvi betét és helyrajzi szám, terület kataszteri holdban és négyszögölben kife­jezve, utca, házszám feltüntetésével. 2. Kereskedelmi vagy ipari vállalatok (gyárak, üzemek, telepek, üzletek, bányák stb.) 3. Készpénz vagy követelés. 4. Meghatározott kamatozású értékpa­pírok, részvények (ideiglenes részvények, részvényutalványok) szövetkezeti üzletré­szek, bányarészjegyek és az ezekhez tar­tozó szelvények — névérték valamint da­rabszám feltüntetésével. 5 Szinplatina és platinaötvözetek, to­vábbá a színarany és aranyötvözetek __ id eértve mindenféle aranyérmet, tört ara­PARKHOZ 1 NotSTÄapi*’ .Egy életet átfogó, mélysége* szerelem története: Elkésett levél Főszereplők: Szörényi Év a. Uray Tivadar, Feleki Sári. Kamarás Gvala, Makláry Zoltán. ’ Előadások hétköznap: 4. 6. 8 órakor. Vasárnap: 2, 4, 6, 8 órakor. nyat, aranyhulladékot is — aranyvegyüle- tek, bánya és hordalékarany, úgyszintén a platinából, aranyból vagy más itt fel nem sorolt nemes fémek felhasználásával készült ékszerek, valamint drágakövek és igazgyöngyök. 6. Betétkönyvön, folyószámlán vagy pos­tatakarékpénztári csekkszámlán alapuló követelések. 7. Egyéb vagyontárgyak (bútorok, ház­tartási cikkek) A német tulajdonban lévő értékpapírt, a bejelentés benyújtásával egyidejűleg a bejelentő köteles a Pénzintézeti központ tagjai sorába tartozó va’amelyik pénzin­tézetnél vagy az illetékes állami adóhiva­talnál a jelen rendeletre való utalással, letétbe helyezni és ennek megtörténtéről úgy a pénzügyigazgatóságot, mini a letéte­ményest értesíteni. Ugyanilyen eljárással letétbe helyezen- dök a 6. pont alatt említett drágaságok s a készpénz is. A betéti könyvön folyószámlán vagy postatakarékpénztár! csekkszámlán alapuló követelések a pénzügyigazgatósághoz való bejelentésével egyidejűleg a bejelentésre kötelezett a pénzintézetnek és minden más adósnak is köteles bejelenteni, hogy a „Jogosított német“ — E bejelentés foly­tán a követelést zár alá helyezik. A bejelentésre kötelezett tartozik be­jelenteni azt is, hogy a német állampol­gárnak van-e és melyik pénzintézetnél páncélrekesze és abban milyen tárgyakat tárolnak? Német állampolgárok kereskedelmi vagy ipari vállalatának (üzletének, üzemének) nyersanyag és árukészleteiről, üzleti és üzemi berendezéséről szóló két példányú beielentésben a következőket kell megje­lölni: KÉT HÉTEN BELCL ÖSSZEÜL ^ A TELJES NEMZETGYŰLÉS Budapestről jelentik: A Dunán­túlon, valamint Abauj, Zempléni és He­ves megyében egy hét múlva megtartják a képviselők megválasztását, ami után « kiegészített nemzetgyűlést a ház elnöke egybehívja. Az ideiglenes nemzetgyüléu első teljes ülését előreláthatólag két hé­ten belül megtartja. 1. Az iparigazolvány vagy iparenge­dély milyen ipar, vagy kereskedelem gyakorlásáról szól. 2. A telep helyét, minden üzlethelyi­ség helyének pontos megjelölésével, akár a főüzlet helyiségével azonos község­ben, akár más községben. 3. A nyersanyag és árukészlet, az üz­leti és üzemi berendezés raktározásának helyét. A bejelentéshez mellékelni kell a nyersanyag és árukészletről, üzleti és üzemi berendezésről szóló leltárt. A lel­tárban a bizományi eladásra átvett árut is fel kell tüntetni a bizományba adó nevének és lakásának megjelölésével. A bejelentés és leltár bemutatása a vállalat továbbvitelét nem akadályozza, a bejelentő azonban az üzletben szoká­sos forgalmat meghaladó elidegenítése­ket nem végezhet. A bejelentésben a vagyontárgyaknak a közönséges forgalmi értékét is meg kell jelölni. Kiskorú vagy gondnokság alatt álló sze­mély helyett a bejelentést törvényes kép­viselője esetleg gondnoka köteles teljesí­teni; ügyeinek e'látásában akadályozott helyetl pedig az köteles a bejelentést meg­tenni, aki a vagyonkezelési ellátja. A bejelentés illeték és díjmentes Nyomatékosan figyelmezteti a pénzügy­igazgatóság az érdekelteket, hogy sikkasz­tásnak tekintendő és Btk. 359. §-a szerint büntetendő az aki a hivatkozott rendelet­ben körülírt beje'entési kötelezettségének szándékosan vagy súlyos gondatlanságból eleget nem tesz, aki az említeti német va­gyontárgyak birtokában tartását eltitkolja vagy abba másnak segítséget nyújt A d mokra’ikns Magyarország új honvédségében nevelők gyomlálják ki a reakciós mull káros maradványait A’ új' honvédséd a negyvennyolcas dicső múlt tiszta népi h igyományaihoz tér vissza Az újjászülető, demokratikus Magyar- ország nemcsak közéletében, hivatalai-, ban, gazdasági és más intézményeiben újul meg, hanem honvédségében is. Az újonnan megszervezett magyar honvéd­ség soraiban csendes, annál szívósabb és erőteljesebb munka folyik abban az irányban, hogy a demokratikus Magyar- orzág hadserege szellemében is meg­újuljon és kivessen magából minden olyan káros maradványt, amit az el­múlt negyedszázad félfasiszta és népéi lenes „úri" rendszere hagyott örök­ségbe. A polgárság körében eddig bi­zonnyal kevesen tudják, hogy a honvé­delmi minisztérium már komoly lépése­ket tett ebben az irányban és a honvéd­ség soraiban nevelők végzik ennek a szellemi átalakításiak fontos munkáját. Egy ilyen nevelővel beszélgetünk a szerkesztőségben. Fiatal, halk és egy­szerű szavú ember, csillogó kék szemei­ből öntudat és határozottság árad és mélységes hit abban a munkában, amit cselekszik. Az új magyar honvédtiszt típusa; megjelenése katonás, de nem hi­valkodó, magatartása egyszerű de hatá­rozott s ö is abban hisz, amiben a vele beszélgető „civil"; az új, demokratikus Magyarországban. — A honvédség átnevelésének mun­káját már megkezdtük és most ú. n. nevelői csoportokban tartunk előadáso­kat, amelyeket megbeszélés követ. Ezek a megbeszélések szejhoz juttatják a hall­gatóságot is, úgy hogy a magyar hon­véd maga is kérdezhet és így könyebben tisztába jön a dolgokkal, fo­galmakkal. Munkánk legfontosabb része ez az átnevelés, amidőn pártszemponto­kon felülemelkedve a demokratikus ma­gyar elvekkel ismertetjük meg honvéd­ségünket. Ez tulajdonképen visszatérés ahhoz a szellemhez, amelyben a honvéd­ség megszületett; a negyvennyolcas idők népi magyar szelleméhez, amidőn a ma­gyar nép szabadságharcában közlegény és tiszt egy volt a magyarságban és de­mokratikus érzésben, a szabadságeszme szeretetében. Ettől távolodott el főleg az utóbbi 25 évben a helytelen propaganda hatása alatt a honvédség s ehhez a szellemhez vezeti most vissza a magyar honvédséget a nevelés. — Második igen fontos feladatunk az, hogy megfigyeljük a honvédséget és a reakciós elemeket kíméletlenül eltá­volítjuk soraiból. A harmadik szociális természetű feladat; ügyelünk arra, hogy honvédségünk szociális tekintetben is , megkapja mindazt, amit a demokratiku# i elvek megkívánnak, tehát állandóan, ! rendszeresen törődünk velük és csaláct- jukkal, ügyelünk a rendes élelmezésre, ügyelünk arra, hogy a hadisegélyek és egyéb szociális támogatásaik fennakadás nélkül kiutalásra kerüljenek. — Végül igen fontos feladatunk a honvédség kellő tájékoztatása a mai korszerű kérdésekben, a kormányrende­letek ismertetése, stb., stb. — Az előbb arról beszéltünk, hogy a mai honvédség a negyvennyolcas hon­védség szellemétől veszi a mintát. Ak­kor tiszt és közkatona közösen a népi gondolat alapján harcolt a legnehezebb körülmények között s úgyszólván a semmiből teremtette meg a magyar had­sereget. A mai honvédség is hasonló helyzetben van, nehéz helyzetben, ■ minden magyar polgárnál szegényebben áll s nehéz körülmények között igyek­szik előteremteni azokat a nélkülözhe­' tetten dolgokat, felszerelési cikkeket, amely nélkül a továbbfejlődés szint® lehetetlen. Ha ma egy rongyos katonát látunk, gondoljunk arra, hogy nemcsak azért íongyos, mert egy vesztett há­ború áll mögöttünk, hanem azért is, mert az elmúlt rendszerben legkevesebbet a honvédség felszerelésével törődtek. Er- i ről csak sokat beszéltek, nagy cikkeket írtak, de tényleges cselekvés igen ke­vés volt a sok szó mögött. Akkor sem járt a honvédség olyan ruházatban, mint amilyent megérdemelt volna és felszere­lése a mai korszerű felszereléshez vi­szonyítva, nagyon hiányqs volt. j — Határportyázó századaink egyébként ; példaadóan igyekeznek arra, hogy a mai * nehéz viszonyok között szinte a telje* önellátásra rendezkedjenek be és minél kevésbé legyenek a polgárság terhére. Katonaságunk itt saját maga műveli a földeket, gondozza kertjeit, amelyekből az élelmezéshez -szükséges anyagot elő­teremti. Az új magyar honvédség ebben a tekintetben is igyekszik ahhoz a de­mokratikus honvédséghez hűséges lenni, j amelyből a honvédség gondolata a | negyvennyolcas szabadságharc idejében | támadt. SZERKESZTŐSÉGI ÜGYBEN szíveskedjék tárcsázni A 29-49 TELEFONSZÁMOT» Ú)OUNÁNTÚL

Next

/
Oldalképek
Tartalom