Új Dunántúl, 1945. június (2. évfolyam, 122-145. szám)

1945-06-16 / 134. szám

Mi — oroszok A háború végétért. Az európai száraz-, földön elcsendesedtek a harcok égzengé­sei. Az ablakokat immár nem kell elsö­tétíteni, ám az utcákon és tereken esté­től reggelig nem a csökkentett, hanem a normális lámpavilág fénylik A háború végétért. — A haladó embe­riség ellenségeit, a fasisztákat leverték. Az emberek visszatérnek otthonukba, megkereshetik elveszett családjukat es visszatérhetnek békés munkájukhoz. A bombáktól szétrombolt es tankok hernyó­talpaitól feldúlt utakat újjáépítik, a há­zak falaiba támadt réseket kijavítják. Helyreállítják a szétzúzott ablakokat, a városokat újjáépítik es rendbehozzák, hogy ismét régi szépségükben csillogjanak s örömre gyulladjon a szive a dolgozó, építő embernek. A háborúnak vége van. Mi oroszok an­nak az új életnek megújhodását szemlél­jük, amely itt a mi országunk hatarain túl megszabadult a fasiszta borzalmakból és az újságokból és levelekből szomjasan figyeljük a mi saját hazánk újjáépítésé­nek nagy művét, amelynek felszabadita- ' sáert mi idejöttünk. Mi harcok közepette jöttünk ide. nem úgy szemlélődve, mint a turisták és nem úgy, mint hódító rablók Mi idejöttünk, mint a fasiszták legyőzői és az európai népeknek a fasizmustói való megszaba­dító! Nagy a mi szovjet országunk Határ­talan térségén mintegy 2CÜ millió ember lakik, akik több mint 170 nemzetiséghez tartoznak és ezek egyike sem panaszko­dik a másikra, hogy az elnyomná Aki Oroszországban járt. az el tudja képzelni, mit jelent. Oroszország • területileg és né­pességiig Aki azonban csak az 1914—18. évi Oroszországot es annak eletet ismeri, az nem ismerheti Szovjetorszország mos-, tani életét. Ha előbb Oroszország külön­böző területein félvad emberek éltek, akik nem tudták, mit jelent a könyv szappan vízvezeték, villanváram, akkor most ugyanazok az emberek vasútat, varosokat, gyárakat építettek maguknak és saját maguk dolgoznak ott és vezetik azokat Ezek a volt „vademberek1' most hajókat és repülőgépeket kormányoznak, mozdo­nyokat. automobilodat és kohókat vezet­nek, megalkották saját irodalmukat, köl­tészetükéi képzőmüveszelüket es zenéjü­ket. Az ő soraikból uok művészek zene­szerzők, énekesek, hadvezérek es tudósok nőttek ki Ezek a „vademberek” külön­féle kérdésekben egy s másra meg tudják tamtam a közepeuropai emberi így pél­dául fennáll nálunk a ..libeü orvostani intézet' amelybe minden évben a világ minden tájáról százával erkeznek tekin­télyes orvos-szakemberek, hogy. a „kö­zépázsiai vademberektől“ különböző be­tegségek orvoslásának művészétét meg­tanulhatók. A fasiszták, akik politikájukat a ter­rorra, hazugságra népamitásra építet­ték. mikor a háború az „e'lenkezö oldal­ra' fordult a legkülönbözőbb módsze­rekkel akarták elijeszteni az európai né­peket az „orosz barbároktól, ázsiaiaktól“, akik jönnek és mindent lerombolnak És ime. „ők" megérkeztek Amint lát­juk, rombolások voltak, de milyenek? A legnagyobb rombolás a fasiszta hadsereg­ben és szervezetében történt. A Vörös Hadsereg szétzúzta őket Ahová a Vörös Hadsereg megérkezett, nagyon kevés rom­bolás mutatkozott az ország gazdaságié« kulturális életében. Es a saját kultúrájuk­kal és civilizációjukkal dicsekedő iasisz ták miért nem beszéltek arról, hogv mit hagytak Ukrajnában, Fehéroroszország- ban és Leningrád alatt? Miéri nem be­széllek arról hogy a Volgától a Dnye­perig nem maradi utánuk egyetlen falu, egyetlen város, egyetlen gya> egyetlen ló, egyetlen csibe egyetlen sertés? Miért nem beszellek arról hogy szétrombolták és elrabolták a leningrádi és többi tárto- mányokban a múzeumokat, a tenplomo- y kát, az orosz cári palotákat, kiégették a könyvtárakat, képtárakat, amelyek hely­reállítása többe nem lehetséges? Mindezekről ők mélységesen hallgattak. Nekünk szemrehányást tettek, hogy e harcok során templomokra lőttünk * A templomokra azonban mi csak akkor lőt­tünk. mikor azokba fasiszták fészkelték be magukat A háború maga diktálja a saját irgalmatlan törvényeit S mikor* a templomba gépfegyverrel befészkelték magukat a németek mi a templomokra lőttünk es rohammal bevettük azokat. Mi azonban soha semmiféle templom' fa- ait nem vettük igénybe védekezésre, mert a templom nem védőbástya Mi tiszteljük a hívők érzéseit, de tudja-e az. aki fel van háborodva látva a templomok sérült falait, hogy mit hagytak a németek es magyar fasiszták az oroszországi templo­mokból? Ök nem ütöttek réseket az oroszországi templomok falain, hanem teljesen kiégették és dinamittal felrob­bantották a templomokat, a gyárépülete­ket, a házakat és tornyokat s csak azok az épületek maradtak epsegben. ame've- ket nem tudtak felgyújtani vagy nem volt elég rombolóanyaguk vagy idejük nem ’ volt a rombolásra. Pil Ul DUNBHTÜl íme, így mutatkoztak be a fasiszta ci­vilizátorok! A fasiszta demagógia még konokul ben­ne ül egyes emberek fejében, itt is, Ma­gyarországon. Ezek az emberek sehogy- sem akarják meglátni az orosz emberben eppen az embert, ezeknek az embereknek a szemét elhomályosítja a fasiszta szédü­let. Elmondok egy esetet, amely most. a napokban történt velem Szabad időmben Pécs város magaslati részére sétáltam, hogy a különféle szép villákban gyönyörködjem Különösen meg­tetszett a Surányi Miklós-út 18 sz alatti villa, amelyben egy zeentanár lakik. El­határoztam, megkérem a tulajdonost, en­gedje meg, hogy a villát közelebbről meg nézzem Mennyire elcsodálkoztam azon­ban, amikor a legudvariasabban elhang­zott kérésemre goromba visszautasítást kaptam és be sem engedtek az udvarba Sőt mi több; a tanár felesége (úgy tudom, hogy az illető hölgy a tanár felesége volt) telefonon értesítette a katonai pa­rancsnokságot, hogy egy orosz katona van a villánál, „garázdálkodik'', feszegeti az ajtót és alighanem gránátot akar dob­ni az ablakra (Én ezzel szemben még a kilincshez sem nyúltam.) Nincs szándékomban vádolni a tisztelt tanár urat, mert úgy hiszem, hogy a visszautasításban legnagyobb része a fe­leségének volt, aki ama típusokhoz hason­latos, amelyekkel Guy de Maupassant regényeiben találkozhatunk Igen tisztelt Aszonyom és kedves Pro­fesszor úr! Ne higyjenek azoknak a me­séknek, hogy mi vadállatok vagyunk. Mi oroszok is emberek vagyunk, mi is ér­tünk a művészethez, a zenéhez, a festé­szethez irodalomhoz, építészethez. Ügy hiszem. Önön nem fogják állítani, hogy Glinka és Csajkovszkij, Puskin és Gogolj. Sevcsenkc és Repin nem voltak tehetsé­ges emberek Önök azt teszik. hogy azer< nem mehettem be az udvarba mert en­gem az alacsony drótkerítés akadályo­zott? Tévednek' A háború alatt sokkal nagyobb akadályok voltak előttünk mint az Önök drótkerítése, de sebaj, túljutot­tunk rajtuk Ha Önök ebben kételkednek kérdezzék meg a budapesti lakosokat, ők tudják. Én azonban nem mentem be az udvarba, mert nem vagyok fasiszta, ha­nem orosz katona. Mi 27 év alatt felépí­tettük és a haladás útján előrevittük a mi nagy országunkat, olyan tempóban, hogy az egesz világ csodálatát vívtuk ki Mi ebben a nehéz háborúban erős és ravasz ellenséget győztünk le és sok euró­pai népet szabadítottunk fel a fasiszta elnyomás aló) és Önök ne kételkedjenek abban, hogy mi felépítjük a mi hazánkat és gyorsan begyógyítjuk a háború által rajta ütött sebeket. Anélkül, hogy az Önök villáját megtekintettük volna, gyö­nyörű házakat fogunk építeni, a munká­soknak, parasztoknak, értelmiségieknek — világos, tágas, kényelmes házakat — szebbeket, mint az Önök háza. Mindennek pedig az a bizonysága, hogy mi oroszok, szovjetemberek vagyunk. Prokopenko műszaki mérnök, a Vörös Hadsereg közkatonája. Pénteken tartotta az angol parlament utolsó ülését Churchill a munkapárt vezérét is meghívta a közeli hármastalálkozóra Londonból jelentik. Az angol parlament pénteken tartotta utoiso ülését Az-ülésen felolvasták a király üzenetét amelv beje­lenti a parlament, feloszlatását Valamennyi párt fokozol' erővel fordul a választóközönseghez' A munkáspárt 600 jelöltet indít a 640 mandátumért folyta­tott harcba A konzervatív párt 580 jelölt­tel indult akikhez hozzá kell számítani 49 nemzeti 1 iberá 11« jelöltet és 12 más jelöl­tet. Ezek valamennyien Churchillt támo­gatják Churchill meghívta a munkáspárt vezé­rét, Attleet, hogy kísérje el a közeli hár­mastalálkozóra Churchill ezt a lépését azzal indokolta meg, hogy a hár­mastalálkozón semmi olyan határozatot nem hozhatnak, amelyet később ne való­sítanának meg, bármelyik politikai párt kerülne hatalomra. Minden baranyai község vállalja egy*egy ház felépítését a drávamenti falvakban Edd'g 224.000 pengő bészpénzadotnány rkezett segítségül — Orszácos seg'éiyre valószínűleg nem igen szarni.hátún* A dravamenti ügye nemi san a elpusztult községek közvetlenül éideket: helyt hato->agokat foglalkoztatja állan­dóan. de a megye vezetőinek is állandó gondja a segítés gyors es hatásos mód­jainak meijkeiesese es alkalmazása A józan és ellogulatlan mérlegelés külön­ben odamutat, hogy a problémát ne­künk. baranyaiaknak, összefogás és ál­dozatvállalás útján ke(l megoldanunk, mert országos támogatásra, kormány- seqélyre, jnost, amikoi a kormánynak annyi megoldandó feladattal kell meg­birkóznia, nem igen számíthatunk sőt nem is szabad számítanunk Ezt tudomá­sul kell vegyük és a szavakkal való sajnálkozáson túl tettekkel keli meg­mutatnunk együttérzésünket a sokat szenvedett nép iránt Ismeretes, hogy dr. B a r ii István alispárihelyettes főjegyző dr Boios István főispán hozzájárulásával és bele­egyezésével több intézkedést toqanato- sitoti amelyek már eredményre vezet­tek is Így elrendelte a2 igás áltatok hiányára való tekintettel más járások­ból való lovak iqénybevételét. Ennek az intézkedésnek eredmétjye, hogy jó da­rab tőidet sikerült felszántani utóter­mények alá. Ugyancsak biztosította a megye vezetősége több traktor alkalma­zását is amelyek állandóan dolgoznak a határban es fogyasztják az ugart Dr Barn István intézkedett abban az irány­ban is. hogy a cigányok kezén lévő lo­vakat vizsqáljak felül nincsenek-e köz­tük úgynevezett „visszamaradott", jár- latlevel nélküli állatok, amelyeket aztán a toqat nélkül maradt gazdák rendelke­zésére bocsátanának Fontos lendelkezes volt az is hogy a töispán enqedéjye tehetővé tette a vár- megyeszerte megindított gyűjtést mind pénzbeli, mind természetbeli adomá­nyokra hogy a legszükségesebbekkel siethessen- a megye közönsége a meg­szorultak segítségeie E2 a gyűjtés még most is folyik, sainos azonban az ered­mény — sok minden okból, de nyilván a kellő áldozatkészség hiánya okából is — nem mondható éppen, kielégítőnek Igaz ugyan, hogy eddig csak öt járás küldte he adományait és még pótgyüt- tésre' is sor kerül viszont a milliós hiányokhoz képest a beer kezelt 224.000 pengő készpénz és az egyéb eszközök taliqák háziszerszámok még minimális­nak is alig mondható Ahogy értesü­lünk, a vármegye vezetősége az ado­mányokból a romolható élelmiszereket azonnal továbbította a pénzbeli segítség egy részét is kiutalta, a közben beérke­zett adományokat , pedig állandóan to­vábbítja a legmegszorultabbaknak Tu­domásunk van arról is, mint jelentettük is. hogy a vármegye főispánja intézke- det azoknak a Voiksbundistáknak bir­tokában lévő építőanyag; cserép, tégla hatósági lefoglalása iránt, akik úgyis csak pénzük mentésére vásárolták fel ezeket az anyagokat Mivel időközben a szárnyvasut különben megrongált pá­lyáját is sikerült megjavítani éppen Drávaszabolcsig: megkezdődhet és való­színűleg már a közeljövőben meg is kezdődik ezeknek az anyagoknak le­szállítása ügy tudjuk, a tőispán meg­értő, közbenjárásának sikerült ablaküve­get is szerezni valamelyes mennyiség­ben, úgyhogy ennek a fontos hiánynak pótlására is történtek intézkedések. Dr Gálos Ferenc, a járás fiatal szolgabírája vetette" tel az ötletet és ennek is mutatkoznak már eredményei, amenyiben a környékbeli községek vállalták egy-egy elpusztult ház felépí­tését Iqep fontos volna, ha ezt a qon- dplatot az egész megye minden községe felkarolná és munkások önkéntes je­lentkezésével, vagy nélkülözhető építő­anyagok felajánlásával sietne segítsé­gére a drávamentieknek. Egy-egy nap felajánlása valósággal csodákat tehetne és az önkéntes vállalkozók a legkeve­sebb áldozatvállalással tehetnék lehe­tővé, hogy a legsürgősebb és legfonto­sabb: a hajlék megépüljön a lakosság , feje fölé. Szó van arról is, hogy a drá- vamentiek később emléktáblával jelöl­nék meg, melyik falu milyen mester­emberei vagy egyéb segítői melyik házat vállalták és javították ki, építet­ték fel. Nem hisszük, hogy ezt a kitűnő ötletet nem haszhálják ki a baranyai­ak, hacsak nem a szájukon hordják a szeretet és magyarság igéit, szívükben azonban nem. Felmerült még egy fontos mozzanat a Segítéssel kapcsolatban. A környék mészégető, téglavető kemencéi nem dol­gozhatnak szénhiány miatt. Itt a DGT megértésének kellene közbelépni, hogy a körülbelül 16 vagonra tehető szén­mennyiséget biztosítsa és megindulhas­son a cserép-, tégla- és mészéqetés a helyszínen is, ami már lényegesen elörevinné a drávamentiek helyzetét, amellett, hogy munkaalkalmakat is hozna. Reméljük, a segítés ebben a vo- • patkozásban sem marad el. A magunk erejére vagyunk utalva, lássunk hozzál Zsikó Gyula. Együtt, magyar és román zászlók alatt... Asztalos István, a magyar olvasókö­zönség körében jól 'suier' erdélyi ma­gyar munkásiró tollából jelent meg az alábbi kis cikk a ko ozsvári Világosság című lapban A magyar-román .magértés útján újabb bizonysága ez <. cikk annak hogy megértéssel és szeretettel így 18 lehet . .. „Egy hete sincs, hogy hazakerülhettem- Konok akarattal igyekeztem haza, előre rákészülve, hogy itthon bizony harc \osz- Harc, amelyben nem háborút, hanem bé­két keli nyernünk immár és nemcsak az itt élő magyarság, hanem a románság számára is Mégpedig végleges békét, mert unjuk már az érdekhazafiságot, a vezetőszerepét sirató honfibút és a szem­bekötött tudatlanságot. Unjuk a gyűl®' letet, amelyet mesterségesen tenyésztet­tek magyar és román között, román ás magyar részről egyaránt az elmúlt év­tizedek önkényes vezetői. Unjuk a gyűlö­letet, amelyet iskolákban és szószékeken tenyésztettek és terjesztettek, hogy hiú' jánozhasson dúsan, hadd lepje be az ér­telmet és öljön meg minden rügyet, amely a két nép közös érdekeiért zsendül®e életbe. Szóval ilyen burjánirtogató kedvvel é* szándékkal kerültem haza és tegnap dél­előtt résztvehettem aztán a Magyar Nép1 Szövetség szabadégalatti zárógyülésén. Most majdnem azt írtam ide: ünnepélyé®- Igen, számomra az volt. Ünnepély! És nem is a két nemzet színére, * testvéri lobogókra gondolok, ami jólesett a szemnek, hanem az öntudatra, s a Ki­mondott jószándékra, ami ott megnyn" vánult. Melengetni szeretném, ezt a nem is rügyet, hanem már zsenge levele^ amit ez a júniusi vasárnap göngyölített ki burkából és ajándékozott meg vei® bennünket: román-magyar testvériség! ez az a zsenge levél Szinte dédelgetve irom le a szavakat nagy felelősséggel. A Magyar Népi Szö­vetség mondta ki és nem kisebb emb®* hagyta ezt jóvá és adta erre szavát, mi®* Groza Péter, Románia felelős miniszter' elnöke s a román parasztság választó*1 képviselője, hivatott szószólója, aki nem­csak a két nép közti testvériséget ma­gyarul bátran, hanem a két ország kö­zötti vámhatár eltüntetését, az útlevél- rendszer eltörlését is Ígérte. Igen. Ez történt vasárnap és én büsz­ke voltam népemre, osztályomra. Oszt«' lyomra, a dolgozók tömegére, annak föl­készült rendjére, amely az élre állva b>r' deti a népek egyenlőségét és jogos sza" badságát. Mert nagy szükség van itt a* egyenlőségre a kibékülésre, hisz’ Józsc Attila szavával élve; „Rendezni végre közös dolgainkat, ez a mi munkánk é* nem is kevés!” Váltót mutatott fel vasárnap mindké* nép parasztsága, igen értékes váltót, r®" dezet reá a két nemzet dolgozó többség®' kezességet érte az ipari munkásság va lalt. Kell-e ennél biztosabb kezes? Én kölcsönadom rá toliamat, tehetség® met és mindazt ,amit egy írónak, >áa* dologért odaadni — egyszerű kötelesség' Asztalos Istitől1 Elkészült a közellátásügyí miniszter rendelete a bánya- és gyáripari termékek árának rendezéséről A közellátásügyr miniszter a pártk® értekezlet, valamint az Országos Gazda sági Tanács véleményének kikérése nta elkészített^ a gyáripari és bányaipa‘ termékek árát szabályozó rendeletet. A rendeletben a gyáripari árszint kéz­bentartása céljából a legfontosabb >Pa alapanyagok árát és az elsőrendű k szükségleti cikkek árát hatósági, árszab lyozás útján rögzítik . A legfontosabb alapanyagokon kívU_ egyéb ipari termékekre rugalmas ár** bályozási rendszert vezetett be a mi®*5 ^ tér, hogy a legális árak kialakulása®3 j HHÉagl ■ 'jgga; '"ÉÉÉ 1 járás*0 ütemét minden bürokratikus mentesen gyorsabbá tegye A miniszter az ipari alapanyag0 j .j túlmenően a legfontosabb közszükség1 cikkek áralakulását is irányítani klvánM mégpedig az úgynevezett akció ;l . j (egységes ruha, egységes cipő) va'f,I^'eli a legfontosabb népélelmezcsi c* árát és kizárólag a munkásság szük3^ leteire szolgáló gyártmányokat, tova-^j a mezőgazdasági lakosság szempontla ^ elsőrendű közszükségleti cikkeket . ( termelési eszközöknek árait az ért'1 rétegek által hozzáférhető árszinvona ' ( A miniszter a kettős árrendszer e' teszi magáévá, ez azonban a nágv ny®‘ anyaghiányra való tekintettel bsa® ^ valósítható meg ahol a dolgozó ré'cS. minimális szükséglete biztosítva van A rendelettel a ataisziertanács ha®1 rosah foglalkozik

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom