Új Dunántúl, 1945. június (2. évfolyam, 122-145. szám)

1945-06-15 / 133. szám

A P* O L 4» O péntek, június 15. URA NIA péntek, június 15. Káprázatos kiállítású hatalmas orosz film magyar feliratokkal! Rettenetes Iván A? orosz birodalom megteremtőjének története Főszereplők: Mikoiáj Cserkaszov L Cse- likovszkaja. Előadások Apollóban. 4, 4. 8 órakor. _________Urániában: Mí4, %4, Vj8 órakor. PARKHOZ! péntek-szombat, június 15—16. URANIA szombat, június 16. Kacagtató történet egy fiatal párról: Szerelemből nősültem Főszereplők: Erdélyi Miéi, Rádai Imre, Csortos, Kabos, Vaszary, Mély Gero. Előadások Park moziban: fél 4, fél 6, fél 8 Urániában: szombaton 4, 6, 8 órakor. Ünnepélyes külsőségek között avatták fel Szentlőrincen az orosz hősi halottak emlékművét A vármegye részéről Dr. Boros István főispán verte át az emlékműve) Megható ünnepi külsőségek között avatták fel Szentlőrincen a község felsza­badításában elesett hősök emlékművét. Hatalmas tömeg zászlókkal, koszorúkkal és virágokkal vonult fel, hogy hódoljon ■az orosz hősök emlékének Orosz részről Vityutynev őrnagy mondott beszédet, melyben rámutatott arra, hogy ezeket a bősöket nem azért adta az orosz nép. mintha hódítási szándékai lettek volna, hanem mert látta a fasizmus imperailista törekvését és elnyomását. Ettől az igától szabadította meg győzelmével a Vörös Hadsereg Magyarországot. Beszéde után a hatalmas emlékműről lehullott a lepel és az állomásozó orosz és bolgár csapatok díszlövéssel tisztelegtek az elesett bajtár­sak emléke előtt. Ezután Boros István dr. főispán röviden tolmácsolta Vityutynev őrnagy szavait, majd beszédet intézett a közönséghez. Tudjuk, hogy senki sincsen Megelégedve azokkal az állapotokkal, Melybe a háború és a német imperialista törekvések késztettek bennünket, mon­dotta beszédében Boros István. Ezek az állapotok azonban meg fognak változni. A demokrácia és a munka fogja jobbra ■változtatni. Addig is azonban, amíg ez Meg fog változni, a reakció alattomosan kezdi szétforgácsolni a magyar dolgozók «tejét, Csak egy példát említek. Napok­kal ezelőtt elterjedt a hir Pécsett, hogy ez átvonuló orosz csapatok Szigetvártól feliérdig lekaszálták a vetéseket. Végig­jártam az országút mentén ezen áz útvo­nalon és Önök is világosan látják, hogy *z az állítás nem más, mint szemensze- dett hazugság. A reakció itt van még min­iig és mindent felhasznál arra, hogy alat­tomos munkájával szétzüllessze a dolgo­zókat. _ fejezte be beszédét Boros Ist­'á n dr. Boros István dr beszéde után Kovács József mondott beszédet a helyi Nemzeti Bizottság nevében. Utána Puskás Tivadar járási főjegyző vette át a község és a já­rás nevében az emlékművet, majd Kiár Mihály a Magyar Kommunista Párt járási titkára adta elő „Múlt és jövő" című költeményét. A Magyar Demokratikus Ifjúsági Szövetség és az ifjúság nevében Németh István emlékezett meg az orosz hősi halottakról. A magyar ifjúság nagy feladatok előtt áll. A demokratikus Ma­gyarország őreinek kell lennie. Az ifjúság magára vállalta ezt a feladatot és meg is fogja oldani. Ha boldogabb jövőt akarunk építeni, akkor elsősorban nekünk ifjúság­nak kell magunkévá tennünk az egység gondolatát, mer egység nélkül nem tud­juk megoldani a ránk váró feladatokat. — fejezte be beszédét Németh István. Utá­na egy perces néma megemlékezéssel fe­jezte ki gyászát az ifjúság. Majd a bolgár hadsereg állomásozó csapatainak megbí­zottja beszélt Kihangsúlyozta annak az óriási győzelemnek az értékét, melyet a Vörös Hadsereg Sztálingrádtól Berlinig vívott ki a népek szabadságáért. Katona József emlékezett meg ezután a Kisgazda Párt részéröl az orosz hősi halottakról. A dolgozók köszönetét adom át Nektek orosz hősi halottak, és a dol­gozó magyarság gyásza borul ezekkel a koszorúkkal a sírhalmotok fölé. — mon­dotta beszédében Katona József. Spiel- matin Mihály a deportáltak nevében mon­dott beszédet, utána Gergely Edit szava­lata zárta le az ünnepséget Az ünnepély után pedig a nagyközön­ség koszorút helyezett azoknak az orosz hősöknek a sírjára, akik életüket áldoz­ták Saentlőrinc felszabadításáért és hazá­jukért. fSzentlőrinci Madisz prop oszt.) A Manchester Guardian elismeréssel ír az új, demokratikus Magyarország politikájáról Londonból jelentik: A liberális Man­chester Guardian hosszú cikkben foglal-, Jcpzik a magyarországi helyzettel. A lap «■emeli, hogy a földreform terén óriási kljesitményt hajtottak végre az új, re- '"okratikus Magyarország vezetői. A "«Mzetgyülés méltón képviseli a magyar­ig összes antifasiszta elemeit a konzer- itivoktól kezdve a szélső baloldalig. A *°mmunista párt élén Rákosi Mátyás áll, ?«■ a Horthy-rendszer alatt évekig siny- “dött börtönökben. A szociáldemokraták izére Szakasits Árpád, aki a német meg­állás alatt megszervezte a földalatti izgalmat. Tildy Zoltán, a kisgazdapárt izére, világnézetében konzervatív, de 'Mellett meggyőződéses demokrata. , A demokratikus szellem különböző sf- '°hon nyilvánul meg az új Magyarorszá- ?°n- A lapok nem riadnak attól vissza, :°gy támadják a kormány tagjait. A köz- **zdasági politikában nincsenek nézet- i'Jérések a pártok között, de a háborús "nősökkel szemben folytatott eljárásban ,°nál nagyobbak ezek a nézeteltérések, p konzervatívokat heves támadások érik, ®°gy nem elég erélyesek a háberús biinö- iklcel szemben. A konzervatív kísgazda- C?rt lapja, a Kis Újság szerint a háborús píösök között különbséget kell tenni. A '«amber nem részesülhet ugyanolyan el­bírálásban, mint az elmúlt rendszer poli­tikai vezetői. A szociáldemokraták ezzel szemben azt állítják, hogy a kisemberek politikailag aránylag jól képzettek és ha fasisztáknak szegődtek, ez súlyosan ter­helő rájuk nézve. Külpolitikai kérdésekben teljes egyet­értés uralkodik a pártok között Az új magyar politika legfőbb erőfeszítése arra irányul, hogy szoros barátságot tartson fenn a Szovjetunióval. Ez a barátság elő­segítheti a Londonnal, Washingtonnal és Párissal kötendő barátságot. > Magyarország békés együttműködésben kíván élni a szomszéd országokkal. Az elmúlt rendszer alatt hazafias kötelessé­gének számított gyűlöletet táplálni ezek iránt az országok iránt. Sokatmondó gesztus volt az új Magyar- ország részéről, hogy négy száműzött po­litikusát meghívta a nemzetgyűlésbe. Kö­zöttük van gróf Károlyi Mihály, aki több mint 25 éve él száműzetésben és régi szószólója a földreformnak, továbbá a Szovjetunióval, a nyugati szövetségesek­kel és a szomszédos országokkal való jóviszonynak. Ezzel a lépéssel Magyar- ország bebizonyította, hogy a legjobb vi­szonyt akarja ápolni a szövetségesekkel — fejezi be fejtegetéseit a M^pchester Guardian. ^iabb rendszerű kender- és lenfonálkészíSö gép **erkesztésére százezer pengős pályadíj kitűzését härte az ASsódunántufii Mezőgazdasági Kamara ^A kamara a földművelésügyi minisz- ben z- *ntézett részletes előterjesztésé- lyi1, tárta fel azokat az indokokat, ame- he k a jelen időkre szólóan külörtöskép- |L a. megoldandó feladatok előterébe a kender- és lenfeldolgozás tjj' ,nagybirtokrendszer megszüntetésé- a magyar termőföldet a földet 1945s éh fezeihez való juttatásáról 600' E. sz. rendelet folytán a kis- ioqy45^’ üzemekre hárul az a feladat, kflfj_..az *Pan növényeket, ezek között teljeképpen a fonalasnövényeket ter­Őo^0|ía*tilárukban mutatkozó hiány in- és szükségessé teszi, hogy a tpif és lentermeléssel, annak a házi- , keretében való feldolgozásával a kamara gazdaérdekképviseleti munkájá­nak keretében foglalkozzon. A kamara évek óta figyeli a külön­böző gazdasági háziipar kérdéseket úgy a termelési, mint a gyártási vonalon. Megfigyelése és megállapítása az, hogy a kender és len gazdasági háziiparszerű feldolgozásának legnagyobb akadálya az, hogy a régi rokkán való fonálkészí­tés lassú és ezért nem gazdaságos. A rokkán készített fonál minősége sem ki­fogástalan, mert egyenetlen vastagságú a fonál és kócos, ami a szövés szem­pontjából nagy hátrányt jelent. Meggyőződése a kamarának az, hogy a kendernek és lennek termelése ugrás- j szerűen emelkedne a kisgazdasági üze­mekben, ha olyan fonálkészítő gép vol­na a járási székhelyeken, vagy olyan községekben, ahol kender- és lentenne- lés és feldolgozás nagyobb arányú, amely gép a régi rokkánál sokkal gyor­sabban, jobb minőségben állítja elő szövésre alkalmas különböző vastagságú fonalat. A kender és len termelése, annak kis- gwdasági üzemekben való kidolgozása, az így nyert rostnak megfonása és meg­szövése télen a mezőgazdasági munkák szünetelése idején munkaalkalmat, kere­seti lehetőséget jelentene a falusi lakos­ságnak. Szociális vonatkozásban is meg van ezen az alapon a maga külön sze­repe és jelentősége a kender és len háziipari feldolgozásának. Most, amikor a kenderből és lenből készült szövött anyagok mielőbbi pót­lása szükséges, a kamara a földműve­lésügyi miniszterhez intézett előterjesz­tésen kívül a 100.000 pengős pályadíj kitűzéséhez való hozzájárulásra kérte az iparügyi és az ország újjáépítésének kérdését munkáló minisztert is. A 100.000 pengős pályadíj fel fogja kel­teni az érdeklődést a fonógépek mun­káját ismerő gépészmérnökök és techni­kusok között. A magyar találékonyság, — a kamara meggyőződése szerint — ezútal is meg fogja hozni a jó ered­ményt és megszerkesztik majd azt a fonógépet, vagy egy 2—3 sorozatból álló gépegységet, amely a falu lakossá­gának kereseti lehetőséget ad és emelni fogja a gazdasági háziipar vonalán a kender- és lentermelésnek és feldolgo­zásnak munkáját. Fényes erkölcsi siker és nagy érdeklődés mellett megnyílt a Szafmássy-Marton iparművészed kiállítás Június 3-án megnyílt a pécsi művészek szalonjában, Kardos K.-u. 5. sz. alatt, Szalmássy Sándor fafaragómüvész és Marton István ötvösművész népi stílusú gyűjteményes kiállítása .A jól megrende­zett nívós anyagú kiállításról csak a leg­nagyobb elismerés hangján szólhatunk. Ma, a népi demokrácia felserkenő sza­bad pillantásu idején a két művész, mind­ketten pécsi álL tanítók, olyasmivel aján­dékozta meg Pécs művészetét, ami mélyen magyar, évszázadok megtisztult hagyomá­nyából eredő, de azért örökké modem és éppen ezért mindenki részéről, tartozzék a társadalom bármely osztályához, hoz­záférhető. Szalmássy Sándor, jóllehet évek óta Pécsett él, először állít ki a városunkban, pedig európahírü művész. A párizsi vi­lágkiállításon csak ő reprezentálta Ma­gyarország ilyen természetű iparművésze­tét, mely után Európa legkülönbözőbb helyeiről, nagyvárosokból kapott megren­delést, és így művészetét egész Európá­iban ismerik. A művész'szerénységére, és a régi magyar művészsorsra jellemző, hogy lakóhelyén nem ismerik eléggé mű­vészetét. Szalmássy nemcsak foglalkozásában, hanem művészetében is néptanító. Művel hirdetői annak, hogy a jövő útja egy le­let: leszállni a népi értékek kimeríthetet­len kincstárába, és onnét meríteni mai életünk számára. A kiállított tárgyak ja­varésze bútor, egy remekmívű hármas­szekrény, ebédlőasztal, székek, kelengye­láda, képkeretek, dobozok, dohányszelen­cék. Különlegességéi fogva a magyaros modern karosszék keltette a legnagyobb érdeklődést, azt hisszük, Szalmássynak sikerült az igazi magyaros karosszék- formáját megalkotnia. Eddig már öt-hat szobabútorra kapott rendelést a művész. Marton István nemes művészete szin­tén új utakon jár. Az anyagszabta adott­ságok figyelembevételével sikerült neki is eljutnia művészetével az örök népi ma­gyar szépség kifejezésformáihoz. Kiállí­tása egyúttal a szív mélyéről jövő áldo­zatos művészetének kronologikus lépcső­fokait is jelzi. Az első utak kereső bi­zonytalansága után láthatjuk tündökletes kibontakozását és termékenységét a ma­gyar népi művészet hitvallásának jegyé­ben. A kiállításon bemutatott színezüst tálai, ezüstös vörösréz cukortartói, Krísz- tusfejek, imakönyvtáblák stb. stb... a modern magyar ötvösművészet remekei. Hogy őszinték legyünk, Marton művésze­tében nemcsak eddigi értékeit ismerjük el, hanem azokat a lehetőségeket, ame­lyeket munkáival jelez, mert ebben a stí­lusban hihetetlen lehetőségek rejlenek. Különösen Pécs érdemes tanítótársa­dalma lehet büszke erre a kiállításra, amelyet a Pécsi Pedagógusok Szabadszak­szervezete rendezett. A kiállítás június 16-íg lesz nyitva, belépődíj nincs, nyitva mindennap 10—2-ig. EGYMÁS UTÁN ÉRKEZNEK A KÜL­FÖLDI MEGHÍVOTTAK A SZOVJET TUDOMÁNYOS AKADÉMIA ÜNNEPSÉGEIRE Moszkvából jelentik: Szerdán megérkeztek Moszkvába a Tudományos Akadémia ünnepségeinek francia meg­bízottai is, akikhez amerikai tudósok is csatlakoztak. A lengyel és jugoszláv tudósok megérkezését csütörtökre vár­ják. R émhírterjesziők munkában Mindig is úgy volt, hogy minden hábo­rús vagy forradalmi időknek megvoltak nemcsak az elmaradhatatlan haszonlesői, a gyors és könnyű meggazdagodási lehe­tőségek ügyes és lelkiismeretlen kihasz­nálói — hanem olyan elemeket is bősé­gesen kitermelnek az ilyen gyors válto­zásokat produkáló időszakok, akik talán nem csupán haszonlesésből, hanem vagy politikai fondorkodástól vezettetve, vagy csak egyszerűen emberi rosszmájúságból, alaptalan hírek kitalálásával és azoknak suttogó-módon való terjesztésével igye­keznek kihasználni az emberek könnyű hiszékenységét, izgatni mások amúgy is izgékony fantáziáját, felkavart lelkületéi. Mondani sem kell, hogy az ilyen em­beri rosszmájúság, még ha nincsen is po­litikai háttere, igen ártalmas alattomos aknamunka a közrend, köznyugalom el­len. Hát ha még politikai háttere is van az ilyen kútmérgezö munkának! Napja­inkban sűrűn találkozhatunk ezzel az eléggé el nem ítélhető jelenséggel. Szinte naponta bukkannak fel ismeretlen forrás­ból képtelenebbnél-képtelenebb gazdátlan híresztelések, amiket azután még a kü­lönben jóindulatú és jóhiszemű emberek is akaratlanul is, továbbadnak ismerősei­ken keresztül. Ha pedig ebbe a hírter- jesztő-láncolatba hivatalos rosszindulatú egyének is bele fonódnak, akkor az egy- pontról elindított rámhír gyors iramban végig fut a városon; még meg is hatvá- nyozódik, toldódik-foldozódik és ami a legszomorúbb — az emberek legnagyobb része szentül hisz az ilyen híresztelések valódiságában, csak akkor tud kiszaba­dulni azoknak ártó hatása alól, amikor a be nem következett, valónak nem bizo­nyult rémhír önmagában összeomlik. Az ember megy az utcán és a mellette elhaladó emberek halk beszélgetéséig ilyen mondái foszlányok ütik meg a fület, „be kell jól zárkózni", — „este hat utói. ie.ikineh sem szabad az utcára menni", — „én a rádióból hallottam" és így to­vábbi Nem, nem, nem mehet így tovább! Kö­zönségnek és hatóságnak össze kell fogni az ilyen gonosz kutmérgezők ártalmat­lanná tételére. A közönségnek az a ré­sze, amely tisztában van vele, hogy itt rossz-szándékú politikai zavarkeltők „dolgoznak", járjon a hatóságok részére és minden esetben jelentse fel az ilyen alaptalan hírek terjesztőit. Elöbb-utóbb talán el lehet jutni a ilyen rémhírek for­rásához, fülön lehet csípni legalább egyet- kettőt ebből a fajtából. Néhány esetben való példás büntetéssel fel lehetne gön­gyölíteni a köznyugalomnak ezt az alat­tomos frontját. v (m. j.) Képkiáilíiés Féesbányolelepen Nem mindennapi élményben volt ré­sze az elmúlt héten Pécsbányatelep la­kosságának. valamint a telep vendégei­nek. Érdi Győző gépkezelő, a bányavál­lalat alkalmazottja, mint egyszerű mun­kás, valamint tökéletes festőművész sa­ját olajfestmény, akvatell, valamint szénrajza munkájából gyűjteményes képkiállítást rendezett a helybeli szabad szakszervezet székházában. Mi bánya­telepiek meglepődve vettünk tudomást arról, hogy köztünk, nehéz fizikai mun­kát végző munkások között egy valósá­gos festőtehetség éli az egyszerű mun­kás életét. A kiállítás anyagát megte­kintve, csodálatosnak tűnt fel előttünk az, hogy egy fizikai munkát végző em­ber, ily tökéletes technikával és szin- érzékkel vigye vászonra a holt anyagot, a festéket. A képek sokasága közül ki­emelkedik Kárász falu ünepi hangulata. A templomba menő lányok valósággal mozognak a képen, az ember úgy érzi, mintha a kerti lócáról nézné végig a benépesedett falu utcáját. Az öreg in- diánfönök tusrajza a legbiztosabb mű­vészi kezekre vall, akvarell képei pedig gyermekkorunk pajzán színeit varázsol­ják elénk, művészi ötletekkel megoldott alakjaival. Nem túlozunk, ha azt állítjuk, hogy Érdi igazi tehetség. Mert nem mindegy az, hogyha valaki évek hosszú során át festőakadémián anyagi gondok nél­kül végzi tanulmányait, avagy nehéz fizikai munkától megtörve, szabad idejé­ben újból és újból kezdi meg ecsetjével a munkát. Be kell látnunk, hogy azok­nak, akik nem selyempaplanon szület­tek, sokszorosan nehezebb volt az út­juk ezen a pályán, mint a pénzes szü- : lök gyermekeinek. Reméljük, hogy a jövőben minden máskép lesz és minden tehetséget hoz­zásegítenek ahhoz, hogy tehetsége sze­rint érvényesüljön. Varga Lajos.

Next

/
Oldalképek
Tartalom