Új Dunántúl, 1945. június (2. évfolyam, 122-145. szám)

1945-06-05 / 124. szám

PARKMOZi Keddtől-gzor'dáig, június 5—6. U D A ■ M Csütörtöktől-szombatig —wniH június 7-9. ^ a -rene, a tánc. n szépség csil­íőgé filmkölteménye: Broadway Melody r««CTOpben: Eleanor PowelL, Fred Aslnire. íloafíágoí; hétköznap: fél 4, fél h. fél 8. ’nátmip:' fél 5. fél 4. fél 6. fél 8 órakor ■ I n Á KI ■ n Keddtől-szcnláig, URANIA június 5-6. n ~ _ ■ ^Csiitörtöktől-szombatig, A ^ U L L U június 7-9. Jókni Mór örökbecsű regényének film- változata: Az uj földes úr Főszereplők: Somlay Arthur, Egri Mária, llray Tivadar. Máíy Gerő, Csortos, Ró­zsahegyi, Jávor, Mnkláry, Lázár Mária. Előadások hétköznap: fél 4, fél 6, fél 8, vasárnap: fél 2, fél 4, fél 6, fél 8 órakor. APOLLO K1SrfB­PARKMOZI CsUS^lek' üdítően bájos vígjáték egy Jeánynevclő intézet belső életéből: Egér a palotában Főszereplők: Németh Romol», Benkő Gyula. Raffay Blanka, Rajnay, Vaszary, Pálóczi. Előadások hétköznap:- fél 4. fél 6. fél 8, vasárnap: fél 2, fél 4, fél 6, fél 8 órakor Az őszinte és igazi demokrácia mellett tettek i hitvallást a vasárnapi kisgazdagyűlés szónokai A város és a v?dék többezres tömege ved részt a nagygyűlésen — A környék k 7S - fe* iakossüga zászlók és jelzőtáblák alatt, színpompás nép víseleiben vcnudak a gyűlés színhelyére A VaraTiyatnc^yei Kisgazdapárt vasár­ai aeiewju impozáns keretek között tar- Meg hirdetett nagygyűlését Pécsett J Szechenyi-téren A gyűlés vidéki részt- mir a kora délelőtti órákban ko- ^jkoii venattal és gyalogosan ezrével 'seztek a városba hogy jelen legyenek "fynF, vezérének megnyilatkozásán Az Községekből eraezö csoportok a Jpikácsy Mihály-utcában levő pártház 17^ gyülekeztek, ahonnan zárt sorok­ig taszlók és jelzőtáblák alatt vonul- L» 1«: a gyűlési színhelyre. A felvonu­lj' kstenazene kísérettel ment végbe és r. eg.yes csoportokat, valamint az egész jjv®riulást élénk színekkel tarkította a jjíyszámú női résztvevők szinpompás JJpi viseleté A gyűlés színhelyén már » felvonulás előtt nagyszámú városi ÍJhtag és más érdeklődő seregieti össze, » hogy * gyűlés megkezdésekor a ha­rcis tér egészen megtelt emberekkel. B (J^sgy pártnak, vagy a kormánynak a abban részt kell venni minden f !?°*ó tnagyarnak. Meg kell ismernünk K^f> lemondást és a több munkát, mert jdj* az új országot a magunk számára ujjiük fel, A mezőgazdaságot soha még C*0r» csapás nem érte. A földműves la- örök érdeme az, amit ezen a tava- Jk011 végzett, de ugyanilyen elismerés illeti Ä z wari munkásságot nagyszerű, hősies a iá. ........................... 1 -»» tér egészen megtelt J ®»gy érdeklődés különösen a párt í^apestrdl leutazott miniszteriális veze- seójt, így elsősorban Nagy Fe- újjáépítési miniszter, országos párt- jj^Pek, f i 1 d y Zoltán ügyvezető elnök- Jp v«lamint Kovács Béla államtit­oknak, akik valamennyien hitvallást PJ*k beszédükben az őszinte és igazi **ai'JWcia mellett. 3. Himnusz eléneklése után a nagy- '*«st Koszér Nándor nemzetgyűlési íjéViselő rövid beszéde nyitotta meg, 0*» N a g y Ferenc újjáépítési minisz- L Mondotta el nagy érdeklődéssel várt |(jiédét. Beszéde elejen a párt 15 éves ^dtneiről emlékezett meg. Bebizonyo- 2*®lt — úgymond — hogy nekünk volt ?*»nk, az események ezt • megmutatták. |T4 sem törekedett vezéri tisztségre, k^hni állását is csak azért vállalta, vír‘ reméli hogy így eredményesebben Hálhatja nemzetét. jj3! er&zag romokban hever, romhalmaz L?(í térünk, amire új országot kell épí- - ■ Az újjáépítés azonban nem lehet Cl' , hogy I _■ W* újjáépíteni, amelyek a külföldi ver j^Y*l szemben is megállják a helyüket ú Wzlokedes helyreállítása elsőrendű (L **!. mert a falu és a város kölcsönös ^vCs*reje, ellátása csak a közlekedés Vjhtalansága mellett lehetséges Az Vizesek tekintetében is arra kell tö- á,*<'ni. hogy azzal lehetőleg a termelés yjvn<iulását segítsük elő. A drávamenti alkalmával elpusztult 5-6 község ebből a szempontból is első- títF ^^adot. Azután hangsúlyozta, hogy szorosan együtt akar működni a fyj demokratikus pártokkal, ezért el- tí .finden olyan akciót, ami a pártok súrlódásokra vezet. Pártja őszinte W a demoikráciának, éppen ez okból t?1 helyeselne semmiféle idöelőtti dön- hanem meg kell várni, amíg az or- |L* "épe alkotmányosan megnyilatkoz­ik Pártja mindig kereste a szomszéd y?®lokkal való békés együttműködést, V«.^stn pedig Jugoszláviával. Baranya ffpf vem felelős azokért a barátságtalan étijéért, amik a közelmúltban Jugo- szemben történtek. Pártja a C.“*n is a 15 éves múltjának példája é hiván működni, mindig a néppel k ^hasem a nép ellen. El kell kerülni. a jövőben a népakarat és a kor- működése között differenciáik adód­ja*, mert ez az országot új katasztró- «^^“háfwié. Nagy tetszéssel fogadott Zoltán, a párt orsz. ügyvezető 3^7® lépett az emelvényre, örül annak, *íhól látja a -tégi arcokat, akikkel ®ukeresztül együttműködött és har- ®tv«ndetes az is, hogy az ország más vidékein is ugyanez a megmozdulás tapasztalható, amilyent ez a népes gyűlés mutat. A párt a régi programm alapján áll. Legfontosabb célja: szabaddá és erőssé tenni a magyar népet. Megálla­pítja, hogy az ipari munkásság vállvetve harcolt a múltban is a függetlenség ki­vívásáért a földműves néppel. Pártja a jövőben is együtt kivan működni az ipari munkásság pártjaival. A párt az egyenlő jogok és kötelességek híve. A múltban a dolgozók joga csak látszólagos volt. Pártja csak olyanokkal kíván együttműködni, akik azt cselekszik, amit programjukban hirdetnek. Helyesli a reakció egyik elnyomó eszközének: a csendőri inti«: menynek megszüntetését. A földreform radikális megoldását egye­sek kegyetlen cselekménynek tartják, ő azonban azt kérdezi: miért nem oldották meg az előző kormányok az elmúlt évti­zedek alatt ezt a nagyfontosságú kérdést a lassúbb fejlődés elve alapján? A párt azt kívánja, hogy a jövőben a becsületes munka legyen egyedül a feltétele a tár­sadalom megbecsülésének mindenki ré­szére. Pártja a háború kitörésekor azt hirdette, hogy a magyarság erőit csak magyar célokért áldozzák fel és ellene volt annak, hogy a magyarság sorsát né­met célokhoz kössék A teljes megsemmi­sülés várt volna az országra, ha az a sö­tét hatalom, amely bennünket ebbe a há­borúba belesodort, abból győztesen került volna ki. Pártja Teleki Pál politikájának szellemében akarta a jóviszonyt megte remteni Jugoszláviával és ellenezte a Szovjetunió ellen viselt háborút. A vér­tanú-halált halt Bajcsi-Zsilinszky Endre volt az, aki parlamenti beszédében meg­bélyegezte azt a szörnyű újvidéki véron­tást, amit a nácifasiszták elkövettek, ugyanakkor követelte, hogy az ország lepjen ki a háborúból. Világgá hirdette ' párt, hogy nem a magyar nép akarata volt az, ami m 194s március 19-én és október 15-én történt, amikor egy erő­szakos idegen hatalom gázolt végig raj­tunk. Ezért kellett a párt sok jó harco­sának bujdosni, de a harcot így sem adta föl a párt A szociáldemokrata és a kommunista párttal közösen megalakí­tották a Magyar Frontot, amely a hábo­rúból való mielőbbi kilépést tűzte ki leg­főbb céljául. A belső árulók azonban ez megakadályozták. Az első nagy öröm ak­kor érte, amikor bujdosás közben értesült az ideiglenes nemzetgyűlés megalakulásá­ról. Nagy történelmi esemény volt a nagy­hatalmakkal való fegyverszünet megkö­tése. A nagy Szovjetuniónak köszönhet­jük ezt, amelynek kormánya mindig ba­rátságos érzülettel viseltetett a magyar nép iránt. Ez tette lehetővé, hogy itt ma demokratikus rend van és nem olyan zűr­zavar, mint Németországban. Az újjáépítés tekintetében reálisan kell gondolkoznunk, mert csak a magunk erejére támaszkodhatunk. Figyelmezteti az összes közfunkcionáriusokat, hogy tör­ténelmi meglátással végezzék feladatukat és ne a mának élve cselekedjenek. Sza- kasits Árpáddal történt első találkozá­sakor megegyeztek abban, hogy nem hi­deg pártszempontokat tekintve fognak dolgozni az újjáépítésen A reakció vég­leg levizsgázott és annak soha többé visszatérni ide nem szabad Az elszenve­dett üldözésekért bosszú nem vezeti, de elégtételt kell venni a reakció bűneiért, amit a nép ellen vétkezett. Az,új politi­kai bázis a Függetlenségi Front, amely­nek érdekében már 1942-ben együtt kezd­tek dolgozni a szociáldemokrata párttal és ebben a munkában őket — bár illegá­lisan — a kommunista párt is támogatta. Működjenek együtt továbbra is e pártok a fronton belül az egyenlő jogok és kö­telességek elve szerint! Ezt megköveteli a magyar néo jövője. Sajttálja, hogy egyes pártemberek működése veszélyez­teti ezt a szent célt, mert a pártok között súrlódásokat idéznek elő. Aki méltatlan eszközökkel dolgozik, úétkezik a nép ér­deke ellen, mert a reakciót erősíti. Az újjáépítésnél a gazdasági életet egységes egésznek kell tekinteni éa a munkát az egész vonalon fel kell venni. A dologkerülőket mankóra kell kénysze­ríteni és egyforma megbecsülést kell adni mindenfajta munkának. Örömmé,' látja az ifjúság lelkes megmozdulását Azzal fejezi be beszédét; hinni kel! abban hogy a romok felett fel fog épülni az úi Magyar- ország, higyje minden dolgozó, hogy , munkájával az egész nemzet érdekei' viszi e őbbre és az az ország, amit most felépítünk, a mienk lesz örökre. Dr. Balogh István államtitkár örö­mének adott kifejezést afelett, hogy Pécs nem szenvedett annyit a háborúban, mint Budapest, ezért az újjáépítésnek egy je­lentős gócát lehet itt kialakítani. Szakí­tottunk a muittal, hadat üzentünk Német­országnak, ezzel megszereztük a nagy­hatalmak bizalmát; de nekünk is biza­lommal kell lennünk különösen a nagy Szovjetunió iránt- A továbbiakban az egyenlőség elve alapján állva, helytele­níti. hogy egyesek azért, mert üldözésben volt részük, most több jogot akarnak ma­guknak biztosítani. A magyarság veze­tőit is ezrével hurcolták el és üldözték mindenféle módon, mégsem kívánnak maguknak különleges jogokat és elbá­nást. A földreformról szóivá elismeri,' hogy ott hibák is történtek, azok azonban még kiküszöbölhetők. Hangsúlyozta, hogy azért, mert valaki német, nem szabad ül­dözni. Üldözni kell azonban a Vo/ksbun- dista-nyilas árulókat. A munka szent­ségét hangoztatja és több lemondást, ta­karékoskodást hirdet. Ami kévésünk van, azt egyenlően kell elosztani. Sztálin mar­sall a magyar miniszterelnökhöz intézett választáviratában üdvözletét küldte a magyar népnek is, ami azt bizonyítja, hogy jóindulattal viseltetik irányunkban. Hivatkozik Puskin követnek a Zsilinszky? gyászünnepen mondott beszédére, amely­ben kijelentette, hogy egy népnek, amely olyan nagy áldozatokat hozott, mint a magyar, joga van a függetlenségre A ma­gyar nép bizalommal -viseltetik a Szovjet, unió, úgyszintén a többi szomszédállamok iránt, Tito marsall törekvéseit a magyar nép különös rokonszenvvel kiséri. Végül testvéri összefogásra buzdítja a magyar­ság minden dolgozó rétegét, akkor sike­rülni fog az ország gyors újjáépítése­Kovács Béla belügyi államtitkár a népi önkormányzat kiépítésének szüksé­gességét hangoztatta. Nagy baj, hogy a közigazgatás nehezen tud talpraállni, aminek egyik legfőbb okát abban látja, hogy a régi reakciós gondolkozású tiszt­viselő-gárda egy része még a helyén van. Helyteleníti azonban a laikus elemnek a közigazgatásba való nagyméretű betó- dulását, mert az a véleménye, hogy szak­emberekre ott is szükség van. A tisztvi­selőt mindig a nép érdeke és ne az önér­dek vezesse munkájában. Fontos, hogy demokratikus szellem hassa át a kö-:*az- gatást. Erre a tísztviselőgárdát meg kell nevelni. Bár elismeri, hogy a mostani rendőrségek igen derekas munkát végez- I tek eddig a közrend helyreállítása terén, ! mégis az a véleménye, hogy az állam- rendőrséget újjá kell szervezni a demok­ratikus szellemnek megfelelően. Hangoz­tatja a falu és város összefogásának szük­ségességét. Az 'intelligencia a múltban nem kereste a dolgozó néppel az együtt­működést. A jövőben ennek meg kell változni. Le kell omlani az osztályok kö­zött az eddigi válaszfalaknak, így tudjuk csak naggyá és erőssé tenni országunkat Végül Perr Viktor rövid beszédében köszönetét mondott a jelenlévő Ocs- k á n y ezredesnek, Pécs város parancs­nokának, hogy lehetővé tette a gyűlés megtartását Megköszönte pártja vezetői­nek, az elölte szólóknak, valamint a többi pártok képviselőinek a gyűlésen való megjelenését. Az egy héttel ezelőtt itt le­zajlott munkásgyűlésen elhangzottakat magáévá teszi, annak kivételével, amikor azt hangoztatták, hogy pártja kebelében reakciós elemek is találhatók. Ezt ta­gadja, mert a reakciót ők sem szeretik. Megbocsájtanak azoknak, akik ellenük vétettek, de a haza ellen vétőknek soha. A nagygyűlés a Szózat eléneklésével, lelkes hangulatban ért véget. (m. i.) Tízéves a moszkvai földalatti vasút Moszkva most ünnepli a szovjet fövA- ros földalatti vasútjának, a moszkvai Metro megnyi‘ásának ‘jzedik évforduló­ját. 1935-ben nyílt meg Moszkvában az első földalatti vasútvonal. Ennek a vonalnak hossza 11.4 km. Az azóta eltelt 10 esz­tendő alatt felépült két újabb vonal, úgy hogy most már a földalatti vasúti háló­zat 36.7 kin-t tesz ki. A városi közleke­désnek ezt a leggyorsabb és mindenkép- per- legelőnyösebb formáját Moszkvában naponta 1,600 000 utas veszi igénybe. A megnyitás óta eltelt 10 esztendő alatt 2A milliárd utas utazott és 4,665.000 Szerel­vény futott a földalatti hálózatokon. Ennek az időszaknak tapasztalatai meg­mutatják. hogy a földalatti közlekedés nemcsak az utasok kényelme, de a közle­kedés biztonsága szempontjából is kitü­nően bevált. A legmodernebb biztonsági berendezések a végső minimumra csök- tentik az üzemzavar lehetőségét A földalatti hálózat építése és a háború ideje alatt sem szűnt meg és a zamos- kvarecki és pokrovszki vonal, meivek mindegyike 13.5 km hosszú, már a há­ború alatt nyílt meg. Egv negyedik, '0 km. bosszú vonal építésének előkészüle­tei folyamatban vannak. Ez a vonal a főbb vasútállomásokat, parkokat és sport­telepeket fogja összekötni. nagymernuiEegu Jek le“ cigarettái (og'ali ie a mi M(M Szombaton feketés piaci razzia volt „gyenge“ eredménnyel Amint azt már többízben megírtuk, » rendőrség iaz utóbbi időben erélyesen hozzáfogott a feketepiac felgöngyölítésé­hez. Nagyobbarányú razziákat tartottak már a múlt héten, meglehetős eredmóny- íyel. Amint most értesültünk, az elmúlt szombaton ismét' végigrazziázták a piaco­kat, amikor is mindössze csak öt előállí­tás történt Az előállítottak munkakerülés és feketézés gyanúja miatt lettek előállít­va. Az előállítottak közül kettőnek mark sikerült ma/íát tisztázni, akiket szabadó-, is engedtek. A többiek ellen tovább fo­lyik az eliárás an tő-ség a razziának öböl a „gyenge" eredményéiből arra kö- „tkeztet. hogy a helyzet máris javulóban van, lehet azonban, hogy csak a feketé­zők lettek valamivé! óvatosabbak. A gyenge rázzia-eTedmény mellett azonban két jelentősebb fogásról is be d számolni a rendőri jelentés özv. katona Jánosné, Pécs, Deák-u. 5. sz. alatti lakását a rendőrség máiu6 2-án átkutatta, Ennek során nem kevesebb, mint 12.368 drb bulgár cigaretta került -lő, amit az asszony a megengedettnél ■"agasabb áron vásárolt össze és valószí­nű, hogy azt drágábban is akarta forga­lomba hozni. Ugyancsak házkutatást tartott a rend* őrség Rutkai Pálnné szül. Braun Angel- Ia budapesti. VIT. Hársfa-u 57. sz. alatti -kosnál, aki ezidöszerint Pécsett a Me­csek-szállóban lakik. Szállodabeli laká­sán 26.351 drb bulgár és magyar ciga­rettát találtak, amit Budapestre akart szállítani. A szokásos eljárás raindkél ügyben megindult. Három évi dologházra ítéltek egy viszaesö tolvajt A pécsi törvényszék büntető tanácsa hétfőn vonta felelősségre Pendl Lajos 38 éves pécsi ápolót, akit lopás büntette miatt ültetett a vádlottak padjára az ügyészség. A vádirat szerint ugyani', Pendl, aki már volt lopás miatt büntetve, múlt év szeptember 30-án bemászott Pa­jor József péosi lakos házába, úgyhog^ az ablakot kifesz.ítette A lakásból kész-' pénzt és ruhaneműt vitt el. 5030 pengő értékben. A vádhatóság képviselője kérte továbbá a bíróságot, hogy vonja felelös- • égre Pendít még egy rendbeli, özv. Heil Józsefné sérelmére elkövetett lopás bűn­tettéért is. A főtárgyaláson Pendl részben beis­merte bűnösségét, és tagadta, hogy any- nyi értékű holmit szerzett volna meg, amennyit a sértett követel rajta. Elő­adta, hogy a lopott pénzt, illetve as értékesített ruhából származó összeget el­szórakozta, mindaddig, amig vidékről va- ’ó „szórakozó körútjáról" visszatérőben el nem fogták. A törülköző ellopását azonban tagadta. A bíróság a bizonyítási eljárás adatai alapján, megállapította Pendl bűnösségét egy rendbeli lopás bűntettében és tekin­tettel visszaeső voltára, dologházba küldte, o dologház mértékét pedig n évben állapít óta meg. Az ítélet még nem jogerő«. ülDUHÉNTdL k.

Next

/
Oldalképek
Tartalom