Új Dunántúl, 1945. április (2. évfolyam, 74-97. szám)
1945-04-05 / 76. szám
Ui BUKfiHTUL \ CsfltöHWc, 1945 áptflia 5* Ni ko (a/ Tihonov, a Szovjetíroh Szövetsége e Inöhe A honvédő háború és a szovjet irodalom Aj író helyét a Honvédő Háborúban lojjyvort iialározza meg Az író fegyvere: a szó Az írók ebben a háborúban ugyanoly áldozatokat hoztak, mint a harco- >ok hogy tömör sorokban újból és új* oo, megküzd lenek a szovjet művészet hai (hatatlan igazságáért. A háború első napján felhangzott az írok szava, utitársul szegődött a Vörös Hadsereghez, a szovjet néphez, s végig kísérte a harcokban és a hátország hősies munkájában. Az írók a néppel egy eletet eltek és élnek. Befolyásuk óriási. Felelősségük a néppel és a jövő nemzedékkel szemben sohasem volt ilyen nagy mint most. A szovjet-irodalom egy angol iró saavai szerint a „világ lelki- ismerete" lett. A szovjemép és a Vörös Hadsereg úiohón szívja magaba az írók szavait, erkölcsi erői merít müveikből, lelkesedést hőseik tetteiből. A háború előtt a szovjet-irodalom különböző müveinek főhőse rendszerűit egy egy fiatal ember volt, a város, a kolhoz új élekének építője mérnök, aki icsBtvoaz egy nagy építkezésben, ifjúmunkás, aki a nagy orosz pusztán az ifjúság városát építi, aki meghódítja a sarkvidékéit, vagy boldog ifjúságának romantikus világában éflö kis pionér, aki mindenáron ki akarja elégíteni telhetetlen tudásszomjai. Most az az ifjú a háború tisztító tüzén megy kér esz tűi, kiállja a légik egyet tench b megpróbáltatásokat és bizalommal halad a győzelem felé! A szovjetirók müvei ma a szovjet-emberek leghősihb tetteit éa legnagyobb győzelmeit tükrözik > issza A szovjetirodalom főhőse úgy a békés épitéa. mint ma. a Honvédő Háború napjaiban az igazság. Nem akarjuk eltitkolni sem a súlyos visszavonulás, sem a kemény harcok napjait, sem pedig az ország óriási erőfeszítéseit a győzelemhez vezető úton. Mi nem akarjuk harcosainkat, tisztjeinket a -mesebeli hősök pomoázó köntösébe öltöztetni, vagy egyes csataképek leírására szorítkozni. Az igazságot a háborúról úgy kell elmondani, hogy az belemarkoljom az olvasó szívébe, hogy az behatoljon a szov- ictember lelke-mélyébe Az Írónak meg kell mulatni a legyőzhetetlen akaraterői, kitartást, szivóaságot, mély' értelmei, áldozatkészséget, öntudatot, mert mindezek sajáloa, jellemző tulajdonságai a szovjet harcosnak, a Szovjet férfinek, nőnek és gyereknek egyaránt. A fenyegető rabság, a halálos veszély közeledtére lángra lobbant a szovjetember szívében szunnyadó nemzeti büszkeség Sztálingrád romjainál, a körülzárt l.oniugrádon, Ukrajna mezőin, Bjclorusz- szia erdeiben, — mindenütt, ahol gigászi küzdelmeket vívtak, a szovjetembert a döntő pillanatban ez a nemzeti büszkeség fűtötte, midőn életét áldozta országa lövőjéért. Kemény csatákban született a i; l' rru-tg v ülőiét, ádáz, altba tat lan gyűlölet, amely a Vörös Hadsereg ée a szovjet nép mozgató erejévé lett. Nézzük meg közelebbről a háborús szovjet irodalom legjellemzőbb müveit, amelyek jelentősége általánosan elis- rucrt es amelyek valóban nagy értéket képviselnek. Konstantin Szimonov, a fiatal írógárda egyik legnépszerűbb alakja. Az irodalomban, ugyanúgy mint a művészet más ágaiban az új nemzedék helyet követel magának Szimonov a mai fiatal írónem- /edéket képviseli, azt a nemzedéket, amelyet az a tisztesség ért, hogy részt- vehet ebben a gigászi küzdelemben Az életerős, mindig tettrekész, erélyes ifjúság nem fél attól, hogy erejét szétforgácsolja s Szimonovot is megtaláljuk az irodalom minden ágában. ír prózát, riportot, verset, drámát filmet mindent egyezerre. Ö hozza először színre az; „Orosz emberek" témát. Ezzel nem fedez fel semmi újat, mert ezek az emberek körülötte élnek, tele van velük a hadsereg. Szimonov erdeme azonban hogy ö rajzóba meg, ö viszi először színre ezeket az „orosz embereket". Szimonovnak van egv olyan verse, amelyet a katonák a szivükön hordanak — ez néni túlzás, hanem tény — s azért viselik ért a verset szivükön, mert e vers sorai kimondják azt, amit ők szívük legmélyén rejtegetnek S a katonák hálásak a költőnek E/ a szerelem dala: „Várj rám" De van Srimonovnak rr. sfaita verse «, amelyet öles hetükkel nyomtatva i agoaztottak ki minden házr- i Vör’i’zé.rl Leniugrádon. Ez a gyűlölet da’ar ölj!' S/.imooov karcolatokat ír, amelyek méta meséiket Ír, »melyek olyanok mint a karcolatok. Nem ragaszkodik szigorúan egyik műfajhoz sem. Öt a harc, az élet s a győzelem érdekli Az ő nemzedéke hadjáratokban és csatákban vesz részt. írásaiban a mai idők hangja zeng. Ez a-nemzedék megnyeri a háborút és midőn a háborúra gondol, eszébe jut Szimonov is. Ez pedig sokat jelent. Szimonov elbeszéléseiben. verseiben, darabjaiban természetesen hibát is lehet találni. De nem ez a fontos. A födolog az, hogy Szimonov saját nemzedékének a hangja. Ma még nem ir hibátlanul, ezt majd meghozzák az évek. Szimonov olyan, amilyen, meséit és verseit azonban a háború éveivel jegyzi. Dicső dátumok ezek. Felejthetetlenek. Leonid Szoboijev egv kötet elbeszélést adott ki, „Tengerész lélek" címen. Ezek az elbeszéléseik elmondják az igazságot büszkeségünkről, dicsőségünkről, a szov jet tengerészekről, akikben újjá szülét tek a múlt dicső hagyományai. Elbeszé lései megmutatják Szebasztopolt és szov jet népünket a vadul tomboló viharban Szoboijev érdeme az, hogy felfedte Szebdsztopolért vívott harcok ádáz szén vedélyes erejét. Mihail Solohov nagy regényt ír azok ról, akik — „A hazáért haréoltak". Eb bői a regényből egyelőre csak részletek jelentek meg egyes folyóiratokban és ne héz elképzelni az egészet, mert nem is merjük a regény hőseinek sorsát. De lát szik, hogy Sololiov nagy fába vágta a fejszéjét. Meg akarja mutatni a háború hétköznapjait, a visszavonulás napjainak fojtó súlyát, amikor a nép szinte megvetően néz védelmezőire s a harcosok szivében vad düh fakad. Mi tudjuk, hogy ez a vad düh hpzta meg a sztálingrádi, kievi, varsói győzelmeket: ez a háború igazsága. Solohov annak idején megírta a „Gyűlölet tudományát". Ezt; a könyvet az egész hadsereg olvasta, s a mi hadseregünk ma: a fel fegyverzett nép. Itt látjuk, az írót, aki elkíséri a felfegyverzett nép életével kapcsolatos jelenségeket, amelyeknek 'szükségük van az író szavára — aki- híaz bennük. A népek sztálini barátsága, sem jeleni- kezeli még soha ilyen ragyogó kön ősben a világ színe előtt, mint a Honvédő Háború napjaiban. A nagy kazahsztáni regös, Dzsambul dala: „T-eningrádiak — gyermekeim!" a legsötétebb napokban lelkesítette Leningrad laikóít, megörvendeztette őket, mint a hatalmas szov jet ország távoli szögletéből jövő baráti üdvözlet. Mert ez azt jelenti, hogy mi erősek és egyek vagyunk, ha onnan, Kazahsztán .magas bérceinek ^lejtőiről lelkesítő dalokat zengnek Leningrad felé. Grúziában megjelent a "friss, fiatal grúz költő, Grigori Abasidze verse: „A győzelem orma", Egy másik grúz költő, Csancsaranlí dalát: I,Ragyogni fog a nap hazánk felett’ — egész Grúzia énekli, öreg és fiatal kőMök himnuszokat zem- genek a népek vezéréhez. Számtalan dalt és verset írtak Sztálinról a Szovjetunió összes népeinek nyelvén. A nép minden bánatának, s a nép diadalának élő tanúi: a Szovjetunió összes népeinek költői és írói, őszinte harcos testvériséget alkotnak, amelyben rendkívül nagy az orosz kultúra nemes és természetes befolyása, amely gazdagítja a testvér nemzetek irodáknál. Ma a frontom a Szovjetunió összes népei küzdenek. Eg,y sorban állnak munkások és tudósok, fiatalok és öregek. Egy sorban állanak oroszok, ukránok, bjelorusszok, g.ruzök, kozákok. S mind oly nagyra értékelik az író szavát, mint még soha. De nem minden szót értékelnek: a hideg, közömbös, üres, hanyag szót semmibe sem veszik. A front a lángoló szavakat szereti. Ezért oly hihetetlenül népszerű £hren- burg. S Ilja Ehrenburg legnagyobb érdeme az, hogy segített leleplezni a „legyőzhetetlen" német-fasisztát, segített felismerni a háború első hónapjának hencegő, pofátlan németjéhen a kapzsi, a tolvaj, az ostoba, a vérszomjas friitzef. Ehren- burg megölte a németektől való félelmet azzal, hogy megmutatta, a hitleristák valódi arculatát. A Szovjetunióban mindenki ismeri a>. egyik partizánhadosztály 2. zászlóalja parancsnokának: „Nagyapónak" parancsát: „Cigarettapír hiányában e célra bármely újság felhasználható, Ehrenburg cikkeit kivéve“. Az író szava — hatalmas szó a mi országunkban. Az író, a költő szava vezet bennünket'narcba, és győzelemre harcban és munkában egyarántA bolgárok tovább lolytaífák dunántúli előnyomulásukat II bo'gár hadsereg parancsnokságinak 31. számú hadijelentése Az első bolgár hadsereg az egész nyugati fronton ' folytatja előnyomulását. Tosev tábornok seregei erős támadást indítottak a Mura folyó és a Principális csatorna ellen. A bolgár hadsereg lendületes támadását sem az ellenség elkeseredett harca, sem pedig a jól kiépített védelmi vonalak nem tudják megállítani. A védelmi vonalak átt rése után csapataink részt nettel, a győzelmes vörös hadsereggel együtt Nagykanizsa elfoglalásában. Az első bolgár hadsereg újabb 10 helységet foglalt el, amelyek közül Kalota- szeget és Bajosát. — amelyeket az ellenség elkeseredetten védett, — elfoglaltuk. Az ellenség elkeseredett védekezése nem tudta megállítani előnyomulásunkat. Katonáink fényesen teljesítették a rájuk bízott feladatot és kényszerítették az ellenséget a további visszavonulásra, miközben nagy veszteséget szenvedtek emberben és hadianyagban. A Dráva-menti fronton az ellenség megpróbálkozott átkelni a folyó északi partjára, de kísérlete nem sikerült- és véres veszteséggel kénytelen volt visszavonulni.. SZTOJCSEV altábornagy Megérkeztek az első oroszországi hadiíoglyok Budapestről jelentik: Alighogy a magyar bizottság aláírta a fegyverszüneti szerződést, máris megindult a Szovjet- Unióban levő magyar hadifoglyok hazaszállítása. Az első csoport a múlt héten ért a magyar határra. Megható ünnepség keretében fogadták messziről érkezett honfitársainkat. Békés megye főispánjának vezetésével az egész környék lakossága kivonult d pályaudvarra és virággal üdvözölte a hazatérteket. Mindnyájan egészségesek, derűseik, élénk cáfolatai a göbbelsi propagandának, amely azt hitette el az emberekkel, hogy a hadifoglyokat OrtHzorsz gban megikínozzák, megölik vatfy legjobb esetben a szibériai ólonvbanvákba deportálják. Egv fiatal zászlós v'ni'>d ia, hogy a lehető legjobb bánásmódban részesült, el- fogátása után kihallgatták és megnyugtatták hogy rövidesen visszatérhet hazaiéba Adatainak felvétele után elindították a hátországba egy fogolytáborba. A fogolytábor élete — mint mondotta — rendes, emberséges körülmények között folyt. Heten-nyoloan aludtak egy szobában, mindenkinek ágya, tiszta párnája és takarója volt. Hetenként tiszta fehérneműt kaptak. A szobákban, az üzemekben és a raktárakban szólt a rádió, hetenként moziba és fürdőbe mehettek. Kultúrelő- adásokat tartottak és aki sirart, »kólában tovább művelhette magát. Rákosi Mátyás, Vas Zoltán, dr. Andics Erzsébet tartottak előadásokat. Elmondotta még a zászlós, hogy mindenki, akinek csak a legkisebb reménye is van arra, hogy rokona vagy ismerőse orosz hadifogságba esett, nyugodt lehet az illető sorsa felől Mindenki hazatér, hogy folytathassák a harcot a hitleri zsarnokság ollen' akár a munka frontján, akár pedig a magVa> nemzoii hadseregben a Vörös Hadsereg oldalán A hercegprímás nemcsak egy vallás főpapja, hanem zánk egyik legnagyobb közjogi méltó** ga, első zászlós ura is. A most elhónr S e r é d i hercegprímás ezenkívül az •4Í' házi és hazai helyesértelmű demokrácW' nak remek példája is: egy kilemcgyenn^ kés falusi cserepes fiából az egyházna* prímása, első érseke s a hazának heroéff lehetett, maga pedig e nagy méltóság mellett is megmaradt lélekben kér«**' tény és magyar demokratának. , Magas őrhelyén nemcsak figyelem®* kísérte a magyarság sorsát, hanem nan kiáltozta is a-fenyegető vészedét®*'' Sajnos, az akkori sajló- éa ridtóv*^ nyok mia' kiáltása nem juthatott el**' gé az őrs, ág fülébe. Mikor még az ú. n. hivatásos poW®*’ sok se láttáik tisztán a fasizmus, n*®! zetiszociálizmus s általában a dBcWO®* veszedelmét, Serédi hercegprímás ffl*T**| nosan, évenkint ismételten is iparkod«* erre — s hozzá méltó magas elvi »z®1* pontokból — fölhívni a figyelmet. A német nemzetiszocializmus világa***’ tének alapja a vér — mithosznak zett vér — materializmus, mely •****? a materiális vér a főérték s ’minden lemi kultúra csak e matériának t«r®é»*j Serédi ezzel szemben 1940. márc.'Jr nagy előadást tartott ,«A szellem rája'-gól, felszólítva a különféle ®'3r szaktudományok hivatásos művelőit, • a papokat is, hogy foglalkozzanak a tudomány minden agával és térj«*®, a az igazi kultúrát. „A szellemi és erkim, erők leértékelése következtében — ® j, ta — a materiális erők törekesznek lomra egyéni, társadalmi és állami r<W kozásban. A tudomány és erkölcs ■* . deneiája azonban az emberiségnek *fl*j ni és kollektív értelemben is mérhet*" karokat fog okozni. „A realitások elhagyásának v«*zf“®*, me" címen tartott beszédében 1941 bari többek közt ezeket mondta: kai. társadalmi, katonai vonalon érdekből, népszerűségért lehet nagyi1*!!*! kijelentéseket tenni, megvalósíthat**1^ dolgokat felelőtlenül ígérni, mások re bőkezűnek lenni: de maradandó** , magunkat, se másokat tévedésben nem lehet, mert a realitások elhagy nak végzetes következményei lesznek, reálítások elhagyása a politikai &evj, biztos bukásra, a társadalmi életben ’* só föl fordulásra, katonai vonatkozó**** csúfos vereségre vezet“. 1942-ben a náci militárizmus 1*^5- gyobb diadalait aratta: egész sor ki* ~ szagot legázolt, és .,hazaárulót ko®01, nistá“-nak számított, aki nem szid>** zsidót és nem hitte, hogy őszre látí,*.. Oroszországot. Serédi ekkor mondta: A item*« áru o a cm egyotien magyar rögöt s terméketlenül hagy! A magyar iöld a miénk, terméséből ■■illetik mindannyiunk jobb jövője l formán kell megbecsülni minden akármcly fajhoz, vagy nemzethez l.Jii zék is. Hasonlóképp minden n«® _uj akár kicsi, akár nagy. akár egy« több fajhoz tartozó polgárokból * u{- Minden ember, minden nemzet eile11 * ^, vetett azonos bűn egyforma bünteti*' demel“. Külön nagyszabású tanulmány h ugyancsak 1942-ben tartott beszéd« " , emberi szabadságról". Pedig elekor szabadság említése is destrukció«** ment. 4 Hír Mesteri müve Serédi-nek az l^,nir megtartott előadása „A követkei1 p ségröl". Ekkor má"r megindult nál«11^1 a nyilasok kisebbségi terrorja, ®3,.aiiV ismeretessé kezdett válni a magy*r *c»í' naság és hadifelszerelés bűnös e}P° $ kolás». Ezekre Serédi többek kő*1 a,t reagált: , A közélet is, bel- is kölp° viszonylatban tele van következet'*" g gél, mert az elhatározások rúgó ja f*e]et«l( igazság, hanem az érdek. Bár a kő*® f a többségi elv alapján állnak, m«S,s gedik, hogy törpe kisebbség raga<jl* ^ gához a hatalmat. Látunk ern,T!L1lé4®?i akik már szinte az összes és el jéP* politikai pártokat egyforma kiszolgálták; látunk létrejönni és j lani szövetségeket pártok és ne!!'nléli közt. A párthüség, illetve szövetség,i‘ kötése és felbontása az igazságon *.fljif kölcsön kell hogy alapú fjon, és összahangban legyen a nemzet iá**1 ,i* javával. Mert a keresztény erkő’r* |(f rint ugyan a páp, orvos, rendőr, * katona hivatásának betöltésénél , jjP feláldozhatja, azonban puszta **^ ,1 1 hói se egyik embernek a má«Jkéfj.jjtf nemzetnek egy más nemzetért >* nia magát név, szabad. Aki pedig — mint Serédi „ más oly vészes időkben ilv mes igazságokat mert hi.rde.tnip 5 j,0* magé demli, hogv a haza nagyi3’ számítsuk.*) ,. herC*S‘ idézetek Serédi ■ A „Jaltakor” Pen ttt--fi* (ón®, „ ^
