Új Dunántúl, 1945. március (2. évfolyam, 49-73. szám)

1945-03-23 / 67. szám

i ideiglenes Nemzeti Kormány 600/1945 M. E. számú rendeíete a nagybirtokrendszer megszüntetéséről és a földmíves nép földhözjuttatásáról I. FEJEZET. Bevezető rendelkezések í. §. j A rendelet célja, hogy az Ideiglenes Nemzetgy•files iatá!>an és az Ideiglenes Nemzeti Kormány Nyilatko- jban lefektetett elvek és a megadott felhatalmazás jjján. a nagybirtok-rendszer megszüntetésével valóra- tsa a magyar földmíves nép évszázados álmát és bir- iba adja ősi jussát, a földet. A feudális nagybirtok-rendszer megszüntetése bizto- a az ország demokratikus átalakulását és jövő fejlő­it, a földesúri birtokok parasztkézre adása megnyitja lolitikai. társadalmi, gazdasági és szellemi felemelke- - útját, az évszázadok óta elnyomott magyar paraszt- élőt t. A földreform végrehajtása életbevágó nemzeti érdek tazdasági szükségesség. A nagvbirtok-rendszcir meg­ítélése után. Magyarország mezőgazdasága erős, aséges és termelőképes kisbirlokokon fog nyugodni, vek a birtokosok telekkönvvileg bejegyzett magán- íjdonát képezik. 2. §. Az 1. §-l>an körvonalazott eélt a [rendelet a követ- i módon valósítja meg: az állam földhözjuttatás cél- a földalapot létesít, amely e rendelet alapján elkob- . kártalanítás mellett igénybevett (kisajátított), to­tó az államkincstár tulajdonát képező földbirtokok­ul. 5. §. L rendelet végrehajtását a Földmívelésügyi Minisz- Éányítása és vezetése alatt, az Országos Földbirtok­áé? ő Tanács, a Megyei Földbirtokrendező Tanácsok i Községi Földigénylő Bizottságok végzik. II. FEJEZET. Földbirtokok 4. §. /Teljes egészében és nagyságra való tekintet nélkül dl kobozni a hazaárulók. a nyilas, nemzeti szocialista és egyéb fasiszta vezetők, a Yolksbundtagok. továbbá a háborús és nétsellenes bűnösök földbirtokait. 5. §. Haza áruló, háborús- és népellenes bűnös az a ma- J állampolgár, tki a német fasizmus politikai, gazdasági cs katonai leit a magyar nép rovására támogatta, aki önkéntes jelentkezéssel német fasiszta katonai, if rendfenntartó alakulatba belépett, aki valamilyen német katonai, vagy rendfenntartó [latnak a magyarság érdekeit sértő adatokat szól­ott, vagy mint besúgó működött, ki ismét felvette német hangzású családi nevét. m. 6:§­Nyilas, nemzeti szocialista és egyéb fasiszta vezető aki bármilyen elnevezés alatt, a nyilas vagy más unió mozgalom (Magvar Megújulás Pártja, az ország­ilés tagjaiból alakult Nemzeti Szövetség stb.) politi- i programját valló tagja volt a kormánynak, az or­S files képviselő- vagy felsőházának, az országos, ti. vagy a budapesti vezetőségben tag volt. vagy 1941. évi június 26. napja után a nyilaskeresztes. -7 más fasiszta mozgalom politikai, társadalmi és gaz­éji elveit szolgáló párt, egyesület vagy más szervezet n alakulataiban mint vezető, helyettes vezető, titkár, 'ész működött, avagy a nyilas és egyéb fasiszta párt- i a rendvédelmi alakulatnak tagja volt. 7. §. E rendelet 4—6. §-aiban említett cselekmények elkö- óinek tulajdonát képező földbirtokok, a megműve- s szolgáló összes eszközökkel, élő és holt gazdasági Welésé vei és a rajtuk lévő épületekkel, az államra «ínak át. ►ancsak az államra szállnak át a 4—6. §-okban személyek belsőségei is. Méltányos esetben, a 600 négyszögölnél nem nagyobb telek, a visz- család számára meghagyható. 8. §. özségi Földigénylő Bizottságok előterjesztésére, Földbirtok rendező Tanácsok állapítják meg, -5—6. §-ok értelmében kinek a földbirtokát kell III. FEJEZET. Földbirtokok megváltása 9. §. A megváltásnál az 1944. évi január első napján mállott tényleges birtokállapotot kell figyelembe venni tál, hogy egy tulajdonost illető valamennyi mező- ídasági művelés alatt álló ingatlant egybe kell számí- li. Az erdők kisajátításáról a 19. §. intézkedik. i i0i­Földhözjuttatás eéjára megváltás ellenében igénybe 1 venni a 100 kát. holdon felüli, illetve a Székesfővá- i határától számított 50 kilométeres körzetben az 50 . holdon felüli birtokokat. 11. fi Teljes egészében igénybe kell venni az 1000 kát. holdat meghaladó minden mezőgazda- földbirtokot, a kereskedelmi törvény és más kereskedelmi vonat­kozású törvények alapján létesült összes társas vállala­tok, valamint az elismert vállalati nyugdíjpénztárak és a társadalombiztosító intézetek földbirtokait, terjedel­mükre való tekintet nélkül. 12 §. A 100—1000 kát. holdig terjedő mezőgazdasági föld­birtokoknál. továbbá terjedelmükre való tekintet nélkül a törvényhatósá­gok. községek és egyházak földbirtokainál, valamini a 17. §-ban körülírt eljárás eredményétől függően, az ala­pítványi birtokoknál 100 kát. hold mezőgazdasági ingat­lan mentes a megváltás alól. Ila azonban valamely községben, vagy felosztási csoportban az igényjogosultak számához képest kevés a felosztható föld, az Országos Földbirtokrendező Tanács elrendelheti a megváltást szenvedő természetes személy teljes földbirtokának igény lrevételét. Ez esetben a meg­váltást szenvedőnek, az ország más részében kell azonos minőségű 100 kát. hold ingatlant juttatni. 15. §. Mindazokat az 5 kát. holdon felüli ingatlanokat, amelyeket a tulajdonos 1939. évi szeptember hó 1. napja utáni időlren adásvételi jogügylettel szerzett meg, — amennyil)Cn a szerző félnek a gazdálkodás msm élethiva­tása. vagy ingatlanszerzése nem létfenntartását szolgál­ta, — 5 kát. holdat meghaladó részükben igényire kell venni. 14. §. 200 kát. hold kiterjedésig mentesül az igénybevétel alól annak a földmíves családból származó birtokosnak az ingatlana, akinek a mezőgazdasági termelés az élet­hivatása. 15. §. 300 kát. holdig mentesül az igénybevétel alól annak az ingatlana, aki a nemzeti ellenállásban és a német-el­lenes szabadságharcban kimagasló érdemeket szerzett. Ennek megállapítása a Nemzetgyűlés politikai bizottsá­gának feladata. 16. §. Nem vehető igénybe a gazdasági szakoktatás gya­korló területéül, vagy állami mintagazdaság céljára szol­gáló az a földbirtok, ameiv különálló birtoktestként ren­deltetett a fenti célok egyikére. Ez esetben is joga van a Földmívelésügyi Miniszter­nek a birtok részleges megváltását elrendelni, oly mér­tékben, hogy a mentesen hagyott ingatlan, a védett cél megvalósítását biztosítsa. Mintagazdaságok és kísérleti gazdaságok létesítésére a földreform során megfelelő területeket kell biztosítani. 17. §. A földmívelésügyi, népjóléti, továbbá a vallás- és közoktatásügyi minisztériumok kiküldötteiből összeállí­tott és szakértő igénvbevételével eljáró háromtagú bizott­ság a különleges kulturális célra rendelt, továbbá a Köz- alapítványi ügyigazgatóság felügyelete alá utalt vala­mennyi földbirtokban fekvő eél-vagyont felülvizsgálni köteles, annak megállapítása végett, hogy a kulturális vagy alapítványi cél közérdekű-e, annak megvalósításá­hoz milyen nagyságú földbirtokra van szükség és van-e a kulturális intézménynek vagy alapítványnak olyan mértékű egyéb jövedelem-forrása, amely a földbirtokot nélkiilözhetővé teszi. Amennyiben az előző bekezdésben írt bizottság a kulturális vagy alapítványi célt közérdekűnek nem ta­lálja. az alapítványi földbirtok teljes egészében igény­be kell venni. A cél elérésére szükséges földbirtok-terü­letet (amely 100 kát. holdnál nagyobb nem lehet) megha­ladó földbirtokot, — a célnak más jövedelem-forrásból való kielégítése esetén a teljes földbirtokot. — ugyan­csak megváltás ellenében igénybe kell venni. Amennyiben az 1. bekezdésben írt bizottság az alapítványi célt köz­érdekűnek találja és a meghagyott földbirtok a cél elé­rését nem biztosítja, a kormány más eszközökkel gon­doskodik a cél eléréséről. 18. §. Megváltás ellenében igénybeveendő minden szőlő­birtoknak és gyümölcsöskertnek 20 kát. holdat meghala­dó része azzal, hogy mind a megváltott, mind a megma­radó ingatlanrészek továbbra is szőlőműveléssel, illetve gyümölcstermeléssel hasznosítandók. Indokolt esetben a Földmívelésügyi Miniszter engedélyezheti a mívelési ág megváltoztatását. 19. §. A községi, közbirtokossági és társulati legelők a megváltás alól mentesek. Ahol a községi legelőterület a szükségletet megha­ladja. a meghaladó területet igénybe lehet venni. Megváltás alá kerül minden 10 kát. holdnál nagyobb erdőterület. De amennyiben a megváltás alá kerülő erdő 100 kát. holdnál kisebb birtok tartozéka, a tulajdonost a földalapból megfelelő arányban máshol kell kártalaní­tani. 20. §. Az elkobzás és megváltás során igénybevett földbir­tokokból az erdők, az erdősítésre szolgáló terméketlen területek, valamint az Alföld fásítására kijelölt területek közül a 10—100 kát. hold kiterjedésű erdők állami ellen­őrzés mellett községi tulajdonába, a 100 kát. holdon fe­lüli kitérjedésűek pedig állami tulajdonba kerülnek. A Földm vvelgy i Miniszter elrendelheti közbirtokossági erdőJ létesítését. 21. §. A megváltás alá kerülő és elkobzott ingatlanokon lévő halastavak a község, vagy az állam tulajdonába mennek át. A rizstelepek osztatlanul szövetkezet; községi tulajdonba kerülnek. ll Vagy 22. §. A törvény alapján elkobzott vagy megváltott ingat­lanokból az Országos Földbirtokrendező Tanács házhe­lyek és ezzel kapcsolatos konyhakertek céljára meo-fele- lő területet tart fenn. A házhelyek igénylése és kiosztása lehetőség szerint már a földhözjnttatással egyidejűleg történik. b 25. §. Ha osztatlan közös tulajdonban lévő ingatlannak az egyik tulajdonostársat illető részét e rendelet 4 __6. §­aiban meghatározott valamely okból el kell kobozni, úgy az ingatlant akként kell megosztani, hogy az elkob­zott és megmaradó ingatlanrészek értéke arányban áll­jon a tulajdoni illetőségekkel. Ilyen esetben, ha a gazdasági épületek, élő és holt 1 elszerelés természetijén meg nem osztható, ezek az el­kobzott területen földhözjuttatottaknak ideiglenesen kö­zös használatba adandók. Ha osztatlan közös tulajdonban álló ingatlan kerül megváltásra, úgy minden egyes tulajdonostársnak joga van az e rendeletben foglalt megkülönböztetés szerint őt illető területre mentességet igényelni. A tulajdonostársak mentességének megállapítására az 1939. évi szeptember hó 1. napján fennállott telek­könyvi állapot az irányadó. Házastársak tulajdona egy személy tulajdonaként tekintendő. 24. §. Ha megváltásra kerülő ingatlanok között szőlő, vagy gyümölcsös is van, a tulajdonos kívánságára meg­felelő területű szőlőt, vágj.- gyümölcsöst kell részére meghagyni, úgy azonban, hogy a megmaradó összes ingatlan terjedelme ne haladja meg a rendeletben meg­engedett legnagyobb területet. 1 kát. hold szőlő, vagy gyümölcsös 5 kát. liold szántónak felel meg. 25. §. A megváltás alá kerülő ingatlanhoz tartozó élő és holt felszerelést, gazdasági épületeket stb. is igénybe kell venni, tekintet nélkül arra, hogy a megváltást szenvedő­nek, vagy másnak a tulajdona. Az élő és holt felszere­lésből csak annyi mentesül az igénybevétel alól, amennyi a megmaradó saját tulajdon és haszonbérlet megnövelé­séhez szükséges. Ez azonban nem lehet több együttesen 200 kát. holdon való gazdálkodóshoz szükséges élő és holt felszerelésnél. Az elkobzás vagy megváltás alá kerülő ingatlanon lévő 100 kát. holdat meg nem haladó kishaszonbérletek élő és holt felszerelése minden esetben mentesül az igénybevétel alól. A szükséghez képest azonban a mező- gazdasági gépeket és felszerelést a tulajdonos méltányos ellenszolgáltatás ellenében köteles a földhözjuttatottak­nak használatra átengedni. 26. §. Az igénybevételt nem akadályozza az hogy az ingat­lanra szolgalmi jog, telki teherjog, haszonélvezeti jog, jelzálogjog, vagy haszonbérleti jog van bekebelezve. A megváltásra kerülő ingatlanra vonatkozó haszonbérleti jogviszony a földreform végrehajtásával, de legkésőbb 1945. évi október hó 15. napján megszűnik. 27. §. A megváltásra kerülő ingatlanrészt a helyi Föld­igénylő Bizottság jelöli ki, lehetőleg a megváltást szen­vedő meghallgatása utón mind a megváltandó, mind a tulajdonosnak visszamaradó ingatlanra vonatkozó ter­melési szempontoknak szem előtt tartásával. IY. FEJEZET A juttatás módozatai 28. §. Az igényjogosultaknak juttatott szántóföldet, kertet, szőlőt, rétet és az ezek közé beékelt kisebb területű le­gelőt. nádast, a juttatottaknak egyéni és telekkönyvileg bekebelezett tehermentes tulajdonába kell adni. A jut­tatott ingatlant részükre ki kell mérni és biríokbahelve- zésükkel egyidejűleg az erről szóló okiratot ki kell adni. Amennyiben a földhözjuttatott földjének megmíve- lését két gazdasági éven keresztül elhanyagolja, vagy indokolatlanul elmulasztja s ezáltal az ország gazdasági érdekeit veszélyezteti, a Községi Földigénylő Bizottság % szótöbbséggel hozott véleményes javaslatára az Orszá­gos Földbirtokrendező Tanács a juttatott ingatlant elve­heti és másnak adhatja. 29. §. Az igénybevett legelőket osztatlanul a község tulaj­donába kell adni. A község legelőterületét, ahol szükséges és lehetsé­ges, ki kell egészíteni. 1 Ahol a legelőterület a szükségletet meghaladja es a mívelési ág átalakítása lehetséges, továbbá az igényjo­gosultak nagy száma, valamint az igénybeveheto szántó­föld elégtelensége indokolttá teszi, a szükséglétét meg­haladó legelőterületből az igényjogosultaknak lehet juttatni. 3°. §. Az igénybevett birtokokhoz tartozó kisajátított gazda­sági felszerelést. gépeket és gazdasági épületeket, ameny nviben azók szétosztása nem felel még á termelés erde- ,, kének, a földhözjuttatottakból alakítandó iöldmiVes szövetkezet tulajdonába kell adni, A megváltást szen­vedőnek a megmaradó ingatlana arányában kell a gaz­dasági eszközöket és épületeket visszahagyni.

Next

/
Oldalképek
Tartalom