Új Dunántúl, 1945. március (2. évfolyam, 49-73. szám)

1945-03-02 / 50. szám

2 Péntek, 1945 március X UJ DUNÁNTÚL RÖVID T AV1RAT0K frrfí A MOSZKVAI FRANCIA NAGYKÖVET ÁTADTA MEGBÍZÓ- LEVELÉT KALININ ELNÖKNEK Moszkvából jelentik: Franciaország ni moszkvai nagykövete, Catroux tá­bornok átadta megbízólevelét Kalinin államelnöknek. Az ünnepi aktusnál jelen volt Dekanazov helyettes kül­ügyi népbiztos is. UJ KOROSZTÁLYOK MOZGÓSÍTÁSA FRANCIA- ORSZÁGBAN Parisból jelentik: A francia kor­mány elhatározta, hogy az 1940— 41 42-es korosztályt mozgósítja. Ezeknek a korosztályoknak a mozgó­sított jai számbelileg kevesebben van­nak, mint a középkorú korosztályok behívott katonái, mivel a 23—25 éves fiatalemberek nagy részét a németek kényszermunkára deportálták. Akik megmenekültek a deportálás elől, a francia partizánok soraiba szegődtek és mint az ellenállási mozgalom hár- eosai fognak résztvenni a Németor­szág elleni háborúban. BIDAULT LONDONI TÁRGYALÁSAI KÜLFÖLDI ÁLLAMFÉRFIAKKAL Parisból jelentik: Bidault francia külügyminiszter londoni tartózkodása olatt megbeszéléseket folytatott Benes elnökkel, Ripka, csehszlovák minisz­terrel, valamint a londoni norvég és holland kormány külügyminiszterével. AMERIKAI ÉS SZOVJET SZAKSZERVEZETI BIZOTTSÁG PARISBAN Parisból jelentik: A francia fővá­rosba amerikai és szovjetorosz szak- szerveteti bizottság érkezett. A kül- földi vendégeket a francia szakszer­vezetek és a Nemzetközi Munakügyi Szövetség képviselői fogadták. A LENGYEL CSAPATOK DLSZFEL V ONULÁST RENDEZTEK VARSÓBAN Moszkvából jelentik: A lengyel csapatok kedden díszfelvonulást ren­dezlek Varsóban. A felvonulást 100 000 ember nézte végig. Az emel­vényen helyet foglaltak az ideiglenes lengve! kormány tagjai, a lengyel de­mokrata pártok képviselői, Zsimersz- ki, a lengyel erők parancsnoka, Le­bedev szovjet na,gyövet és a Vörös Hadsereg képviselői. A lelkes tömeg megéljenezte a jó felszereléssel ellá­tott lengyel gyalogság csoportját, »mely után a tengerészek, majd a tüzérségiek következtek, mialatt a tér fölött a lengyel légierő gépei ke­ringtek. SZÓFIA VOLT RENDŐRFŐNÖKE A VÁDLOTTAK PADJÁN Bclgrádból jelentik: Szófia volt rendőrfőnökének, Anton Kozarovnak a pere most foly:k a szófiai néptör- vénvszek előtt. Kozarov elismerte, hogv Cankov ismert németbarát po­litikus köréhez tartozott és szoros kapcsolatai voltak a Gestapoval. El­szánt küzdelmet telytatott a bolgár partizánok ellen és külön megszer­vezett detektívcsoporttal figyeltette a szöf'ai szovjetorosz knvetség tag­jait. Kozarov nem tagadta, hogy a bolgár baloldali mozgalmak elfogott tagiait kegyetlen kínzásoknak vetet­ték alá a rendőrségen. Az egész bol­gár közvélemény nagy érdeklődéssel tek'.it a német megszállók volt pri- bék'ének elitéltetése elé. KILENC NAPOS ÁJTATOSSÁG PARISBAN LISTE TXI SZENT TERÉZ TISZ1ELETÉRE Parisból jelentik: Lisieuxi Szent Teréz ereklyéinek egy részét Parisba szállították, ahol bíboros jelenlété­ben kilencnapos ájtatos'ágot és val­lási ünnepséget tartanak a norman­diai szent tiszteletére. Mint ismeretes, XII Pius pápa tavaly Franciaország második védőszentjének nyilvánította Terézt. í m mm lenes és iiMaios mm Értekezlet a három Szövelségcs Nagyhal« om, a Szovjetunió, az Egyesüli Államok Nagv- bntannia vezető államíérltai kozott a KRIIMBkIV Araikor a Nemzeti Egység Ideiglenes Lengyel Kormánya a fenti irányelveknek megfelelő módon megalakult, akkor a Szovjetunió kormánya, amely most a je­lenlegi Ideiglenes Lengyel Kormánnyal tart lenn diplomáciai kapcsolatot és épp­úgy az Egyesült Királyság Kormánya, valamint az Amerikai Egyesült Államok kormánya felveszi a diplomáciai viszonyt az új kormánnyal, a Nemzeti Egység Ide­iglenes Lengyel Kormányával. Követeket váltanak, akikpek jelentései alapján az illető kormányok értesülést nyernek Len­gyelország helyzetéről. A három kormány vezetőinek az a vé­leménye, hogy Lengyelország keleti ha­tára a Curzon-vonal mentén haladjon, bizonyos esetekben 5—8 km-es kiigazítás­sal Lengyelország javára. A három kor­mány vezetője elismeri, hogy Lengyelor­szág területének jelentékenyen növekednie kell északon és nyugaton. Az a vélemé­nyünk, hogy e növekedés méreteiről, ami­kor a kérdés időszerűvé válik, kikérik az új lengyel kormány, a Nemzeti Egység Lengyel Kormányának véleményét és az­után Lengyelország végleges nyugati ha­tárának megállapítását a békekonferen­ciáig elhalasztják." Vn. JUGOSZLÁVIÁRÓL Szükségesnek találjuk, hogy Titö mar­sallnak és dr Subasicsnak azt javasol­juk, hogy haladéktalanul léptessék életbe a közöttük megkötött egyezményt és ezen egyezmény alapján alakitsák meg az Ide­iglenes Egyesült Kormányt. Az értekezlet azt is elhatározta, hogy javasolni fogja az új jugoszláv kormány­nak hogy megalakulása után rögtön nyi­la !'■ " tassa ki: 1 hogy a Jugoszláv Nemzeti Felszaba­dítás Ájrtifasiszta Vécséja (Ideiglenes Nemzetgyűlés) kiegészítendő az utolsó jugoszláv Szkupscsína azon tagjaival, akik nem kompromittálták magukat az ellenséggel való egyflMmüködéshen. Ilyen alapon olyan szervezet log lmrejönni, amelynek Ideiglenes Parlament lesz a neve; 2. hogy azon törvényeket amelyeket a Nemzeti Felszabadítás Antifasiszta Vé- cséje elfogadott, az Al'kotmányozó Nem­zetgyűlésnek kell jóváhagynia. Az értekezlet általánosságban megtár­gyalt más balkáni kérdéseket is. | VML A KÜLÜGYMINISZTEREK TANÁCSKOZÁSA A konferencia folyamán, annak egész időtartama alatt a kormányfők és a kül­ügyminiszterek mindennapi tanácskozásán kívül, naponkinti tanácskozások folytak a három külügyminiszter között is, ame­lyeken tanácsadóik is resztvettek. E tanácskozások rendkívül hasznosak­nak bizonyultak és az értekezlet meg­egyezésre jutott abban, hogy a három külügyminiszter közötti rendszeres kon­zultáció céljából egy állandó szervezet hozandó létre. Ezért a külügyminiszterek ezentúl oly gyakran fognak tanácskozni, amilyen gyakran erre szükség lesz, való­színűleg minden három-négy hónapban. A tanácskozások sorrendben, a három fő­városban fognak lefolyni. Az első tanács­kozás Londonban lesz, az Egyesült Nem­zeteknek a Biztonság Nemzetközi szerve­zetének megalakítására összehívandó ér­tekezlet után. IX. EGYSÉG A BÉKE MEGSZERVEZÉ­SÉBEN, VALAMINT A IIABORÜ VEZETÉSÉBEN Krimi tanácskozásunk újból megerősí­tette azt a szilárd elhatározásunkat, hogy y\. megőrizzük és fokozzuk a háború utáni Mjr békés időszakban céljainknak és cselek­véseinknek egysegét, amely a jelenlegi háború alatt az Egyesült Nemzetek győ­zelmét lehetővé és kétségtelenné tette. Hisszük, hogy ez kormányaink szent kö­telessége népeik iránt valamint a világ összes népei iránt. Csak akkor fog a három ország é< az összes békeszerelö népek között az együttműködés folytatódni és növekedni, a kölcsönös megértés mélyülni, csak ak­kor valósítható meg az emberiség legma­gasabb törekvése: a tartós és huzamos béke, ha az, — amint azt az Atlanti Ok­mány mondja — „olyan helyzetet fog biztosítani, amelyben minden országban az egész nép úgy élhet, hogy nem ismeri sem a léteimet, sem az Ínséget." Az ebben a háborúban elért győzelem és a tervezett nemzetközi szervezet meg­teremtése az emberiség története során az eddig legnagyobb lehetőséget nyújtja arra, hogy már a legközelebbi években létrehozzuk az ilyen béke legfontosabb feltételeit. Roosevelt, Churchill, Sztálin. A világpolitikai eseményeket nemcsak az irányított sajtón és rádión át, hanem a mélyebb gyökereiben is figyelemmel kísé­rők bizonyára emlékeznek még rá, hogy a jelenlegi világháború előkészítésének diplomáciai betetőzése a „hármas pak­tum", illetve az egyes kisebb államoknak ahhoz való csatlakozása volt. A hármas paktum lényege, hogy Né­metország, Olaszország és Japán szövet­séget kötöttek az európai, afrikai és ázsiai nagytereknek hármuk vezetése alatti megszervezésére, ami magyarul e három hatalomnak a jelzett területek fö­lötti korlátlan uralmát jelentette volna. A kisebb államoknak a hármas paktum­hoz való csatlakozása pedig azt jelen­tette, hogy ezek nem gördítenek akadályt a három nagyhatalom törekvései elé, sőt szükség esetén segíteni fogják őket. E kisebb államok közé került — az akkori kormány és pártja rövidlátásából — Ma-' gyarország is. Amikor a hármas paktumhoz leendő csatlakozásról szóló javaslatot az akkori kormány a magyar parlament elé hozta, egyedül a Független Kisgazda-, Munkás- és Polgári Párt szavazott ellene, mert jól látta, hogy e csatlakozás következménye az országnak oktalan háborúba kevere­dése lesz. Azóta a németeknek és a ma­gyarországi szélsőjobboldaliaknak szemé­ben állandó szálka volt a Kisgazdapárt. Még nagyobb lett a fölháborodás a Kis­gazdapárt e'len, amikor kitudódott, hogy a párt egy ú. n emlékiratot, memorandu­mot készített és juttatott el az akkori magyar kormányhoz s fez a memorandum valamikép kijutott a svájci sajtóba s on-, nan a szövetséges ha'almak sajtójába is Lett nagy fölháborodás a kormánypárti és szélsőjobboldali berkekbenl Hazaáru­lással, angol- és zsidóbérencséggel, bol- sevizmussal stb. vádolták a Kisgazdapár­tot. S amikor a németek 1944 márc. 19-én, HMövetsegeMk" megszállták Ma­Mi voi; a KispazÉpárl memcraiiriumában.ame'yne^ a'apján a naciK hazaárulássá! és holsevizmusía: vádollak a párioi ? gyarországot, elsők közt tartoztatták le a Kisgazdapárt ama vezetőit, akik kellő időben el nem rejtőztek, október 15-e után pedig sorra került azok letartózta­tása és internálása is, akik elérhetők vol­tak. Az első csoportban voltak Bajcsy- Zsilinszky Endre (akit össze is lőttek), Nagy Ferenc és Szcntiványi Lajos (aki még ma is németországi fogságban van), a második csoportba későitek a párt vi­déki vezetőemberei. Erről a nagyközönség előtt ismeretlen szövegű memorandumról óhajtanok rövi­den tájékoztatni olvasóinkat. Á F'üggetlen Kisgazda-, Munkás- és Polgári Párt memoranduma három fő­részre osztható: I. Magyarországnak semleges, vagy legalább is nem hadviselő álláspontra he­lyezése, II. a polgárháborús tünetek (a menekül­tekkel és zsidókkal való embertelen bá­násmód) megszüntetése, a különféle, fő­kép az újvidéki atrocitások erőteljes megtorlása, III az alkotmányos /ogrend helyreállí­tása (a polgári és katonai hatáskörök al­kotmányszerinti szétválasztása, a vezér­kari főnökség alkotmányellenes betöltésé­nek megszüntetése, a vezérkari főnök kü­lön hadbíróságának eltörlése, a hadmű­veleten kívül a főparancsnoknak a hon­védelmi miniszter alá rendelése, az ú. 8. defenzív osztály s a vezérkar személyi átszervezése, a magasabb katonai állások revíziója, á magyar alkotmány polgári egyenjogúság elvének helyreállítása, ad­dig is a zsidótörvények emberséges végre­hajtása s a gyűlölködő, uszító propagan­da kíméletlen elfojtása stb. 1. Az L részben kb a következők vannak: 1. Magyarország a háborúban való rész- • vétellel semmit nem■ nyerhet, de mindent elveszíthet. 2. Alkotmányellenesen vitte a kormányzat háborúba az országot, mert a parlament előzetes tudta nélkül üzent hadat. 3. A hármas paktumhoz való csat' lakozás se kötelez bennünket hadbctlh pésre. meri a csatlakozási szerződés *ie' rint csak akkor vagyunk köt elesek, h* egy, a szerződő (eleken kívüli állam tn°8 támad bennünket, márpedig sem Ném*' országot, sem különösen bennünket se támadott meg (nyílt utalás arra. boti Kassa állítólagos oroszok általi bomb»' z-ásának hírét a Kisgazdapárt nem ,,r tóttá hitelesnek). Mindezek alaptan * Kisgazdapárt sürgősen követeli,' hogy J kormány az országot hozza sernlegfSi vagy legalább is nem hadviselő állapoll“ b magyar katonaságot és felszerelést <>* vesztegesse a határoktól többezer kí,°' méterre, hanem hozza az ország határár» A Kisgazdapárt vezetőiből álló küldőt1' ségtől a memorandumot Krí,rny M'kio* miniszterelnök vette át. Valószínű, ho<’ nem nagyon örült neki, mert bár ig»z’ adott a benn foglaltaknak, de nem t"'1* a megvalósításukhoz fogni Nem is eC' gedte, hogy a sajtó foglalkozzék a morandummal. Nem maradt azonban tok * politikai körökben annál több* tárgyalták Valószínű, hogy Svájcba <* ’ Kdí/ay-kormány juttatta el a sajtóból remélve, hogy, ha a szövetséges hatal®’** tudomást szereznek ily mozgolódásról*3 valamikor javára válhatik az ország0» Bizonyos, hogy e memorandum is hoz»»' járult ahhoz, hogy ma jelentős részt vf hét a Kisgazdapárt a politikai életb®^ A Sz/ó/ay-kormány , annál szigorúbb» hárnl a Kisgazdapárttal, szabadjára ení00 te a szélsőjobboldali sajtó korlátlan ** madásait és rágalmait A memorandum többi részének remed1 tését egyik szélső jobboldali lap a!aP|*j é* annak kommentárjaival — melye*01* bőséges rád és szidalom jut a Kiagi,z<y, párttal 1943 óta együttműködő Szórt* demokrata Pártnak is — folytatni W juk. MU termesszünk kertjeinkben? A télre eltehető főzetek félékre hely«**** a sőlyt. A kiosztásra kerülő kerlparoellák Jj, lycs és szakszerű kezelésével, roegn*0,’.(ji látóval ennivalót, tehát megélhet*9]^, zavartalanságát fogja biztosítón! * molö. Most időszerű a terűlet kiszemlél .. ilés lerrhelvese dolása, a művelés leghelyesebb módjainak dolása, a lermésztendök kivála ir}Xt majd megkezdhető lassjn, a tal»| «diese, mert ha mindezt most és szerűen csináljuk, sokkal több eredm re lesz kilátásunk. A termesztendök kiválasztásánál kedjünk minél több téli eltartásra * más zöldségféle termelésére, tehát » súly a gyökérféléken, (borsó, bab. _ sji nya) legyen. Borsóból, babból kűl igyekezzünk olyan mennyiséget tern'lt* teni, hogy a nyári zölden való fogy son és befőzésen kívül bőségesen tóf® < iék téli eltartásra Ne (elejtsük el használhatóságuk rendkívül nagy és ^ féle, igen magas tápértékkel, a w*1 ,,ak hiányt igen nagymértékben pótolni i°-' , Jelszavunk most az legyen, ko konyhakerti termesztésben ne a gességekre törekedjünk, hanem arra, ^ terményeink minél tömegesebb ter[°e>| » sére vessük magunkat, amelyeknek # több hasznát látjuk a táplálkozás!0* ' u, amelyekből vetőmagkészlettel is sen rendelkezünk. y A legtöbb , konyhakerti vete°' ;,l aránylag kevés gonddal és kü1őí®|)at' ,szakértelem nélkül könnyen elő»11 „S1 juk, mint a bab, borsó, burgonya .^j if kérzöldségek, hagymák csak a 1 |Ly»' ka helyes elvégzését, a vetőmag e ,re<r sát és_ évi gondozását kell lelki'srnaív,! sen végrehajtanunk, hogy ered111 szüretet kapjunk. Hangsúlyoznom kell, hogy a nV*[,|(h<lli szakban bővelkedünk a főzelékfé^jv»1 mert a gyümölcs vitamindús tápl* e j,,!0 is segítségünkre van éppen ezért csak - a nyárra kell gondolnunk, J'f(y‘ az elkövetkezendő télre. Tehát » 1 j'3 lés beállításánál, a rendelkezésünkről! kertparcellák beosztásánál legyünk t i ezekre figyelemmel és nagyobb . qln,,í biztosítsunk a téli eltartásra i/JV1 vetemények részére. ^ — A KÖ7.ALK ALMAZOTT^ IGAZOLÓ I SZ BIZOTTSÁG Hlv5 LOS HELYISÉGE, Városház I. * J* ajtó alatt van. Hivatalos óráik: n* % 10-12 óra és 15-17 óra. zottsag mindazokat, akik igazé'» kozatukat nem adtak be, hogy lezettségüknek haladéktalanul “ eleget. 1. sz. igazoló bizottság-

Next

/
Oldalképek
Tartalom