Új Dunántúl, 1945. február (2. évfolyam, 27-48. szám)
1945-02-11 / 34. szám
UJOUÜSHTÚL V#*4reap, |945 február 11. Szabó Dezső meghalt A Szabadság című budapesti lap január 24 i caana Írja ; A issiszta hordák nemcsak az ország gazdasági és társadalmi életét pusztították el, de sútyos sebeket ejtettek a magyar irodalom és művészét vérző testén is. A nyilas banditák megölték Szép Ernőt és abban a szöftiyti pokolban, amit Budapesten ék rendeztek, nyomorban, szennyben elpusztult a magya drámaírás egyik legkiválóbb, nemzetközileg is egyik legismertebb képviselője: Szomory Dezső Őket követte most az elmúlt 25 év egyik legrangadósabb íróia, S/abo Dezső, akit eddig még fel nem derített körülmények között, holtan talállak meg a Rákóczi-téren. Az „Elsodort Falu" íróját nagy csendben, kedden délelőtt hántolták •I ugyanott a Rákóczi-téren. A gyász- szertartást ágyúdörgés és gránátrobbanás közben Nagy Gyula református lelkész végezte. Szabó Dezső Kolozsvárott 1879- b*n született. Budapesten elvégezvén egyetemi tanulmánvait, vidéki városokban: Ungváron. Nagyváradon és Székesfehérváron tanárkodon. Az 1919-ea forradalom után vált hfressé az ..Elsodort Falu" című háromküte 1 tes munkájával, ismertebb szépirodalmi müvei: Egyéné úton, Panasz Nincs menekvés, ölj, Csodálatos élet. A régi Nyugat-gárda utolsó ismertnevű tagja távozott el vele az élők | sorából. Hasznos tanácsok a mezőgazdasági termelés feljavítására A földművelési kormány legfőbb törek- *cf, hogy a magyar mezőgazdaságot átsegítse azon a rendkívüli súlyos helyzeten, amelyben vagyunk A cél; az ország lakosságának ellátása, a háború győzelmes befejezésének szüksége mellett a második fontos feladat. A kérdés mindenesetre. a hogyan. Sajnos ugyanis az a helyzet hogy hatalmas területek maradtak bevetetlenek, amelyeknek pótlása a vetőmaghiányok miatt it, a munkaerőhiány miatl is, nehézségekbe ütközik De a legnagyobb baj az. hogy nálunk az őszi búza vetése járta, a tavasziak termesztése aránylag kis területre szorítkozott. Azonban nemcsak nehézségek vannak, hanem útmutatások is. hogyan lehet és kell ezeket a nehézségeket megoldani A földművelésügyi minisztérium nemcsak rendeletéivel igyekszik intézkedéseket hozni, hane mtáiékoztató füzeteket is bocsát ki, hogy a szükséges tudnivalók eljussanak a szeles néprétegekhez Ezt a célt szolgálta Légány Ödön. ny. gazdasági akadémiai tanár „Hogyan és mivel pótoljuk u elmaradt búzavetéseket" cfmü füzete. amely néhány hasznos és hasznosítható gondolattal siet a gazdatársadalom segítségére Mindenek előtt rámutat Légány arra, hogy az őszi búzavetések pótlására lehet tavaszi búzát is vetni, bár az a helyzet, hogy tavaszi búzából kevés mennyiség áll az ország lendelkezésére Aki azonban tnd tavaszi, megbízható minóségü vetőmagot szerezni, főleg a Marquis. Garnet és Reward nevű tavaszi fajtákból, bízvást vethet, mert beérik Figyelmeztet azonban arra is a szerző, hogy még ha megbízható is az ilyen vetőmag minősége akkor is 25—30 százalékkal többet kell belőle vetek holdanként, mert a tavaszi búza gyengén bokrosod ik A füzet Kitér arra is hogyan lehet a Legény féle fagyasztás) eljárással a korán erő őszi búzafajtákat tavaszi vetésre felhasználni Ezt az eljárást az Oi Dunántúl mér ismertette, úgy hogy itt nem térünk ki rá. okkal fontosabb' a szerzőnek az a figyelmeztetése, amely ajánlja hogy ha búzavetőmag nem áll rendelkezésre, vagy a fagyasztást eljárással sem sikerül vetőmagot biztosítani ott a rendelkezésre álló területeket feltétlenül egyéb kenyérnö- vennyel, tehát árpával vagy kukoricával vessük be. Ugyanis számitanunh kell arra. hogy a vetésterületeket nem tudván növelni, illetőleg a szükséges nagyságú területeket elvetni akkor sor kerülhet a kenyérliszt keverésére is Ez esetben vivant nem szabad elvonnunk az árpát és kukoricát, a legalább oivan fontos sertés- bislaláatól. A két erdeket csak úgy lehet összeegyeztetni, ha a vetes’erületet a lehető legnagyobbra növeljük és a legnagyobb goedot fordítjuk a minőségi terRí*ymond Mainville francia újságíró üzenete a magyar népnek a demokrata irancía újságírók nevében Parisból jelentik: Kayinoml Mainville, ismert francia újságíró, a Peuple című Up volt munkatársa a párisi rádió hullámhosszán üzenetet intézett a magyar néphez. Szavait Gyomai Imre Párisbaa élő magyar újságíró tolmácsolta, aki bevezetőül röviden vázolta Mainville ed digi munkásságátMainville a háború előtt is nagy érdeklődést tanúsított a magyar kérdés iránt. Azok közé tartozott, aki nem azonosította a magyar népet reakcionárius vezetőivel. 1940-ben a francia összeomlás után megtagadta a németekkel való együttműködést és elhagyta a francia fővárost hogy tevékeny részt vegyen az illegális sajtó megszervezésében. Székhelyét Lyonba tette át, amely a német megszállás idején az ellenállás fellegvára volt Itt nyomtatták a földalatti sajtó szerveit, kijátszva a Gestapot és .besúgóit Az illegális sajtó képviselői minden pillanatban életükkel játszottak sőt azt is, akinek zsebében vagy levél- szekrényében tiltott sajtótermékeket találtak a németek politikai bűnösnek tekintették és gyűjtőtáborba szállították Páris felszabadulása után Mainville visszatért a francia fővárosba és a Libélaüon nevű lap szerkesztője lelt. Ma gyarország iránt táplált baráti érzelmeinek a demokrata francia újságírók névé ben a következő szavakban adott kifejezést: „Ezekben a hetekben hullanak le Magyarország láncai. A büszke magyar nép, amelyet mi sohasem azonosítottunk reakcionárius vezéreivel, türelmetlenül várja tegnapi vezetőinek bíróság elé állítását és a demokratikus Magyarország megvalósítását. Tisztában vagyunk az ioeiglenes nemzeti kormány nehézségeivel. Helyzete az olasz kormány helyzetével hasonlítható össze a Mussolini bukását követő nehéz napokban. Mi tud juk, hogy szabadsága kivívásáért a magyar nép a legnagyobb áldozatokra kész. Magyarország maga fogja kivívni méltó helyét az európai szabadságszerető nemzetek között. Ez a hely attól függ, milyen mértékben vesz részt Ma gyarország a Hitler elleni harcban. Magyarország nem- fogja elmulasztani az alkalmat — mondotta befejezésül Mainville —, hogy visszanyerje méltó helyét, amelyet a hitleri Németországgal való együttműködése folytán veszített el." Újabb fennakadás a pécsi gázszolgáltatásban Szombat rejtjel igen kellemetlen meglepetésre ébredt * város polgársága, — megszűnt a gázszolgál- latns. Senki sem tudta elképzelni, ni ehe'az oka a frrteien és átmenet nélküli leállásnak, A riadt érdeklődésre azt a lako- nikus választ adták a gázmű veknél. 1 hogy a gázszolgáltatás központi hiba miatt bizonytalan időre szünetel. Ez tei oiészetesen nem volt kielégítő és ezért ulana lártunk hogy mi van a há1 terében ennek a kérdésnek. — A gázmüvek igazgatóságától azt a választ kaptuk, hogy ott a gázszolgáltatás beszüntetésére vezető okról csak pénieken déiutan értesültek a DGT- <ől és bár azonnal lépéseket tettek arra, hogy a lennakadast megszün- tessék, — az nem volt lehetséges. A DGT műszaki hibával igyekezett megmagyarázni a gázszolgáltatás részére szál lott szén hirtelen kimaradását, de a tények ismereieben nem valószínű, hoey tisztán erre lenne visszavezeihető a súlyos közszolgáltatási zavar — A OGT üzemi tevékenységével kapcsolatban egyre több kifogás merül fel és egyre löbb cselben történik meg, hogy a DG’I miatt a legfontosabb közszolgáltatásokban súlyos zavarok állnak elő. Ezúttal még nem állítjuk, hogy ezekben a zavarjelensegekben bizonyos irányzatosság nyilvánul meg, de mindent es fogunk követni, hogy világosság derüljön azokra az okokra ame yek a város közönségét és élet- fontosságú hivatást betöltő közegész- úgyí és más intézményeit minden átmenet nélkül nyeri súlyos zavaroknak teszik ki. Vizsgálatot követelünk a személyes felelősség megá iapílasara. A gazművek részéről mindenkor a iegmegériőbb joszándékot és a közérdeknek .egmess/ebbmenö mél- tany ását tapasztaltuk és azt mindenkor el is ismerjük, de sajnálattal kell megállapítanunk. hogy ugyanezt a DG 1 ■ rői ma nem le hét elmondani. __ I Besz éltem egy partizánlánnyal ?á*i Ahogy haszól abban alig ve* s*ó ó* magiról, hanem mindig «sah » szabad ságról, életről, halálról és a győzelemig ée valakiről, akiről mi magyarok oly ke vese! tudunk-, — Tito marsaiból, ~v errő a pompás népvezérről, akinek márkám arcéle oly mélyen vésődött bele mindéi jugoszláv partizán leikébe. Rajongó sze retel és nagyrabecsülés vau mindenben ami róla szól. Szinte irigyeljük őkéi, mer nekik most l')45-ben is vannak Petéi Sándorjaik, Rákóczi Feranccik Rózsi Györgyeik és Kossuth Lajosaik. Peiüf mennyi vél' ém mennyi áldozat szegélye7- ennek a harcosleik,i. kemény népne' mostam szabadság küzd el met Az a nef ez, mely előtt oly igaz csodálattal ») meg 1831-ben gr. Széchenyi István, áfái' kor meglátja a Nisben épült koponya- tornyot, melyet a törökök nl'í'ottak * szerb szabadságit ősök levágott fejeiből Széchenyi írta akkor naplójába: „Ebbé' a keserű vérfolyamból, mely a független' ségórl öntetett ki, fog, mert kell, előbb' utóbb kicsordulnia Szerbia szabadsági*** én boldogságának." És ugyanott írja kétségbeesett feli«**' réssel: „Az a vér, melyet mi magyarok öntöttünk szabadságunkért és függetlenségünkért, nem volt eléggé tiszta, m*y egyetlen privilegizált osztály kiváltsága1' ért folyt s nem az egész nemzet félsz3- haditanáért. Ezért bosszúért kiált s ne11 tud áldást hozni!" És mindez eszünkbe jutott, amíg w«01' ben ült velünk a jugoszláv nép szabadság' harcától megihleíett szlovák lány, — * partizán. Boldog lehet és nagybitü az 3 nép, melynek romlott századunk derekán ilyen vonzása és varázsa van. Búcsúzunk — utána nézünk és úgy érezzük, bog* most igazán találkoztunk az új Európ*' val. ZT• űjatA ameriHaí eioromoiís Luzon színeién Londonból jelentik: Az amerik* cs. patok újabb 16 kilométert ny®' múltak előre a luzonsz., éti Bala*1 félszigeten, Közellátási tájékoztató Lisztellátás. A közellátási ügy osztály vezetője értesíti a város kő' zönségét. hogy a február hav üs*1' jegyek beválthatók. A lisztfejada? 2.10 kg- Ez.út' n utoljára ügyeim**' teti a közellátási ügyosztály vez*' tője a kiskereskedőket, hogy a cl1" kor és só még mindig zárolva v»n' teliát cukrot és sót sem jegyre jegy nélkül kiadni nem szabad- Tűzifával ellátatlanok, házfa1" (ásónkén1 és hetenkint 25 kg. meny nyiségű tűzifát vásárolhatnak a v* sárlási könyvbe történő bejegyz* mellett az alábbi fatelepeken: Káptalani urada om, Megyeri-út 2 sz. a. 2. Griffaton Miklós, Kasz»r. Fiatal katonaruhás lány állított be minap szerkesztőségünkbe. Katonasapka, derékszíj, függő kézigránát és katonanadrág volt az öltözete. Haja dúsan bomlott ki a katonasapka alól és nyílt, tiszta lányarca valami különös komolysággal világított ki a tábori szürkeségből Katona, vagy hölgy? Mi még mindig egy kicsit zavarban vagyunk velük szemben, civil férfi és egy katona-nő? Szinte valami szégyenféle támad bennünk, valami különös önvád kél a lelkűnkben, — hogyan lehet egyetlen nő is katonaruhábam, amíg vannak férfiak, akik civilben vannak? A totális háború szörnyű következményét látjuk magunk előtt ebben a kedves és tiszta, szép, fiatal lányban, akinek minden mozdulatán látszik, hogy bizony „férfi a talpán". Magabiztos és elfogulatlan megjelenése van, szinte nem is lenne nő, ha szépen és finoman iveit természetes szemöldöke, hófehéi linóm homloka nem árasztanák felénk a nőiesség varázslatos tényét. Hivatalos hangon jelentette, hogy mit kíván, majdnem „vi- gyázz“-ban beszélt és csak amikor szíves szóval, magyar szeretettel leültettük egy nagy és puha karosszékbe és beszélgetni kezdtünk, akkor vetette le leikéről a katonaruhát. És milyen különös élet, sors tárult fel szavaiból. Selmecbánya, Prága, Belgrád és a partizánélet ezernyi élmény*. Nemzetisége, — szlovák, tagja a jugoszláv felszabadító hadseregnek, pár évvel ezelőtt képzőművészeti főiskolai hallgató volt még és finom vonások, mély színek és művészi álmok álmodója, — • most katona, — több talán annál, partinya-u. 30. sz, a. 3. Veér Józs® fi l Br. Bánffy Dezső-u. 14. sz * , Gadóné, Bischoff Margi, MindszcTl utca 22. sz. a. 5 Kecskés Pál, Ág°5 ton-u 17. sz. a. — Elárvereztek Párisban e^J. Renoir-képet Parisból jelem1 ^ A napokban megtartott árver*5® 1,023.000 trankért kelt el a fraj1^ fővárosban Renoirnak, a világ*11 francia festőnek cgvik müve. HIRDETeSÜGYBEN SZÍVESKEDJEK TaRCSAZN* A 29 50 TELEFONSZAMÖ*1 FIGYELEM 1 FIGYELEM! A „Tempó“ köicsönkönyvtár régi helyiségében Városhá«*ntea 2. siám alatt óiból megnyílt és dús választékú könyvtárával, mely minden irodalmi igényt kielégít, ismét a u. é. olvasóközönség rendelkezésére áll. Drenda György szón-nagykereskedö síén befizető helyei; 1. Király-utca 22'a. Tausz-bank épület — Hitel Otth0'1 Iroda. Telelőn 29—24. 2. MsAmalom-utea w* telep telefon 22—86.