Új Dunántúl, 1945. január (2. évfolyam, 1-26. szám)

1945-01-31 / 26. szám

2 Események kis tS.drajza iUUPEDA—MEMEL, litvániai várna, vasárnap foglalták viasza az oroszok a ni- malaktál. Nagy vmőniödéi, hajó- ás szap­pangyárai oanak, kereskedelme igán ja- lantakany. 1253-ban alapították, 1312-ben ordast S lati. A 17. században egyideig a svédek tartották megszállva. 1157-ben az oroszok birtokában volt. 1807-ben tít tartózkodott a porosz udvar. 1807-ben itt kötötték meg Anglia és Poroszország bé­kéiét. A város mögött elterülő Memel- vidéket a versaillesi béke először ideig­lenesen francia igazgatás alá helyezte, 1923-ban litván csapatok szállották meg, mafd az 1924. évi memeli szerződés vég­leg s litvánokra ruházta a végrehajtó hatalmat. A Népszövetség többször is foglalkozóit a Mtmeloidik miatt tel-fel- lohbano német litván viszállyal. A Har­madik Birodalom 1939 március kő 22-én bekebelezte ezt a területet. Ezzel Német­ország elvágta Litvániát a tengertől. — A német lépések Memel esetében megmu­tatták, hogy a németek tudatos lépések­kel előre dolgoztak, hogy majd katonai cselekvésük feliételeiI megkönnyítsék. BRANDENBURG, porosz fartőmöny. Most, hogy a szovjet hadak több helyen is mélyen benyomultak Brandenburg te­rületére, a figyelem erre a fontos német­tartományra terelődött, amelyet a német birodalom magvának is lehet tekinteni. Brandenburg az északnémet alföldön te­rül el, északi és déli részében egy-egy földhál .vonul végig rajta, egyébként sík terület, váltakozón alacsony dombokkal. Folyői az Elba és az Odera vízrendsze­réhez tartoznak, hahóinak száma Berlin nélkül 2,747.000 túlnyomó többségük német csupán Lausitstban él mintegy 40.000 vend (tausitzi szerbek), akiket Hitler. uralma idején minden nemzetiségi joguk­tól megfosztottak. Földjének csaknem ötven százaléka szántó és kert és így Németország mezőgazdasági ellátásában jelentékeny szerepe van, de gyáripara ffőleg o városokban) is nagyon jelenté­keny Az ipar középpontja természetesen Berlin. Területin a népvándorlás korá­ban szlávok éltek, akiket Henrik császár 928-ban legyőzött, 983-ban a vendek fel­kelése a német hatalomnak egyidöre vé­get vetett, csak 1134-ben sziint meg isméi a szláv uralom, midőn a területei Medve Albert Lothar császártól megkapta, 1150- ben pedig felvette a Brandenburg őr- grófja címet és a tartományt nemetekkel f telepítette be, 1356-ban választófe/ede- lemséggé lett, változatos és véres törté­nelem után. Frigyes Vilmos idején 11640— 1688) Brandenburg története egybeolvad Poroszország történetével. A VAGVÖLGYE. A Királyhegy nevű vízválasztónál ered két ágból a Vág fo­lyó. Katonaföldrajzi tekintetben a Vág igen fontos hadiútat is jelöl, mert ez a foiyotzölgy Komáromig haladva átszeli az egész magas hegyvidéket. A Magas-Tátra völgyében sok várrom emlékeztet a gaz­dag történelmi múltra. Csák Máté, a hír hedt oligarcha birodalma volt ez. ________új DUNáRTÚL ___ A m oszkvai rádió katonai hírmagyarázója a nagy szovjet oitenzíva eredményeiről Moszkvából jelentik: A moszkvai rá­dió katonai hírmagyarázója Voronvin ezredes írje. A Vóröe Hadsereg a Balti- tengertől e Kárpitok dőli nyúlványáig húzódó arc vonalon tovább fejlesztette óriási mértékű támadását. Az orosz csa­patok több mint 300 kilométert nyomul­tak előre kiinduló állásaikból és előnyo­mulásuk ütemében az elmúlt hát folya­mán elérték az átlagos »api 20 kilomé­tert. Ez a szám egymagában véve is a Vörös Hadsereg mostani támadásának példátlan voltáról tanúskodik. Mind­azonáltal csak akkor szerezhetünk tel­jesen helyes elképzelést a támadás ere­jéről, ha figyelembe vesszük azokat a körülményeket, amelyek között az elő­nyomulás gyors ütemét elérték Rá kell mutatni, hogy a szovjet csapatok táma­dása nehéz téli viszonyok között ment végbe. Ez kétségtelenül befolyásolja a csapatok mozgékonyságát és gyakran ki­zárja azt a lehetőséget, hogy támadásuk­nál a légierők segítségét vegyék igénybe. Ezenkívül számolni kell azzal, hogy a támadás egyidejűleg több mint 1500 kilo­méteres arcvonalon folyik, ami hihetetlen erőfeszítést követel a támadó csapatok­tól. Végül nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy a német csapatok annál makacsabb ellenállást fejtettek ki, minél inkább közeledett a Vörös Hadsereg a német határhoz, sőt az ellenállás fokozó­dott azokban a körzetekben, ahol a harci tevékenység Németország területére te­vődött át. A német hadvezetöség szaka­datlanul friss tartalékokat v«t a harci körzetbe. Ezek egyrészét a nyugati front­ról vonja el és Németország belsejéből is tartalékokat vet a szovjet-német had- szintérre. Következésképpen * a Vöro* Hadseregnek, amely a nehéz téli viszo­nyok között, óriási arcvonalon tclyt'atja támadását, az ellenség elkeseredett', ellen­állását kell 1.'küzdenie valamennyi, front­szakaszon szüntelen küzdelmet kejil vív­nia. E harcok jelentőségéi kiemel* * 1} az a körülmény, hogy a német csapsjtok a szovjet támadás első két hete foFyamáo csupán elesettekben és hadifoglyokban naponta átlag 30 ezer katonát és tisztet, továbbá mintegy 80 repülőgépei, 275 harckocsit és 725 ágyút vesztettek. Az elmúlt hét folyamán Keletporoszorezág- ban az orosz támadás arcvonalának északi szakaszán folytak a leghevesebb harcok A szovjet csapatok itt három irányban indították meg támadásukat a Balti-tengertől a Mazuri tavakig. Kö­nigsberg arcvonalán peronok elcrték az északkeletről, keletről és délről a vá­rosba vezető közvetlen útvonalakat, ha­nem Königsberg tői nyugatra déli irány­ba» Keletporoazorazág fövároaának köz­vetlen közelébe jutottak. Támadásukkal a szovjet csapatok délkeleti irányban le­küzdötték • Mazuri tavak vidéké» be­rendezett német erődítési rendszert, amely a németek legerősebb keletporosz- onszági állása volt. Elfoglalták az Elbiug- től délnyugati irányban fekvő Marien­burg városát és attól délre számos tá­maszpontot, keleti irányban megkerülték Elbinget és kijutottak a danzigi kikötő partjára. Átvágták mindazokat a száraz­földi utakat, amelyek Keletporoszorszá- got Középnémeíországgal kötik össze és a ezárazföldön körülzárták a németek keletporoszországi harccsoportját. A né­metek 'elkeseredett kísérleteket tettek, hogy nyugati irányban áttörjék a szovjet csapatok gyűrűjét. AJ lcnst cintől észak­nyugatra ellentámadásokkal próbálkoz­tak, de kísérletük* eredménytelen maradt. A Vörös Hadsereg «»keres keletporosz- országa támadó tevékenységének ered­ményeképpen a Balti tenger partján a németek három harccsoportját szigetelte el. Keletporoszország délnyugati részén Rokosovszkij marsall csapatai teljesen megtisztították a Visztula-kanyart a né­niét csapatoktól és körülzárták az ellen­ség harccsoportjait. Támadó csapatai át­keltek a Visztulán, széles hídfőállást lé­tesítettek’ a folyó nyugati partján és egyesültek azokkal a szovjet kötelékek­kel, amelyek elfoglalták Bromberget és a várostól északnyugati irányban nyo­multak előre. Zsukov marsall csapatai előrenyomulásuk során körülzárták a vé­dekező német csapatokat, egyes szaka­szokon elérték Középnémetország határát és januar 29-én benyomultak némei-Po- merániába. Német-Sziléziában » szovjet csapatok kijutottak az Oderáig, megkö­zelítették Boroszlót és elfoglalták, német- Szilézia déli részét, A Vörös Hadsereg Kattovioe elfoglalásával befejezte a dombrovi szénmedenee felszabadítását A Vörös Hadsereg sikeresen fejleszti ki támadását a Kárpátokban is és nap- ról-napra nyugatabbra szorítja a német, front beékelődését. Az .arcvonal legdé­libb szárnyán továbbra is kemény küzde­lem folyik Budapestért. A magyar fő­városban körülzárt ellenséges harccsopor­tok megsemmisítésére folyó harcokkal egyidejűleg Budapesttől délnyugatra visszaverték a németek erős támadásait, amelyek segítségével a fasiszták a ma­gyar* fővároshoz, igyekeztek áttörni. A né­metek Olaszországból elvont csapatokat vetettek be, a szovjet csapatok azonban fokozták ellenállásuk erejét és eredmé­nyes ellentámadásaikkal j^lentékenven megjavították állasaikat. i t 1 izorda. 1941 ja»ti úr SL wi 1 mm—i—m mii Imiiig* láttass Marita’* lelt Franciaország vatikáni nagykövete Parisból jelentik: Franoiország v*- tikén» nagykövetévé Jacques Mari* tain egyetemi tanárt nevezték ki. Jacques Maritala neve világszerte is­merős katolikus körökben és bölcse­leti műveit, melyekkel a „skolasztika megújítója“ nevet érdemelte ki, az összes világnyelvekre lefordították. Jacques Maritain a francia össr-WW* lás után az Egyesült Államokba me­nekült és az elsők között csatlakír zott De Gaulle tábornokhoz. Lángoló cikkeivel és rádióelőadásaival nagy­ban hozzájárult a Franciaország fel' támadásába retett bit megerősödésé­hez. 0 '(mar német tábornok beismeri a szovjet offen- zíva viliámgyorsaságát Londonból jelentik: A londoni rádió foglalkozik Dittmar német ka to»*' hírmagyarázónak kedden este a' bei" tini rádióban elmondott kommentár- jával. Dittmar többek között, latkozott: „Az a gyorsaság, a német városok nevei követik egT mást ellenfeleink hadijelentéséb«* mutatja az orosz támadás hallatlej méretű meggyorsulását. Csak a néffl®* szellem menthet meg bennünket tói, hogy saját magunkba vetett k zalmumkát el ne veszítsük é* üldöz#* vadakká ne váljunk!" —* fejezte ** fejtegetéseit Dittmar tábornok. Az EDM munbásveietai és a göról iminiassíiivetsi; között csak e.ví megegyezést sikerűit téttehozni Atuénból jelentik: A Görögország ban időző brit szakszervezeti Küldői ség vezetője Citrine, kedden este zólte, hogy az EAM munkásvC*eííj és a görög munkásszövetség köz° folyó tárgyalások eredményeképp®? lényeges elvi megegyezést értek , j de teljes megegyezést nem. A teli* megegyezést a mindkét oldalon fejj, álló rendkívül nagy elkeseredett akadályozza. Citrine kedden est« * hagyta a görög fővárost. GERGELY MARTA hkfywzőUictn a H&nctelct&t Pákozd A németek szabadulni akarnak tőlünk és át akarnak bennünket adni a magyar csapatoknak. A parancsnokunk fei-alá szaladgál. Senkinek sem keltünk. Mihez kezdjenek velünk? Senki sem akar már árkokat ásatni velünk. Fölöslegessé vál­tunk. Az ötön csapatok vonulnék Egy SS-legény egyszerűen oldaná meg a hely­zetet Éppen, amikor elmentem mellette, azt moudta:- Golyószóróval közibük lőni és kész. Rövid időre megpihentünk a faluba». Két magyar katona jött arra gyalogosan -,-s megkérdezték tőlünk, miért nem szö- k..nír meg? Rövid ideig tanácskoztunk ezzel a két katonával. Ök is sz'.kní akar­tak hí«» ám, de feltűnés nélkül csak Úgy t*tózhattunk volna, ha otthagyjuk a bat» sákunkat, meg a takarónkat. A kis élelmünket A katonák szidtak hruniin- trrt Mit' törődünk most a hátizsákkal és « t>V 'óval! Az életünk dritféhb 1 -iaz Meg is kíséreltük a dolgot Bementünk ej'v kapun dehát akkor trág i'.’n ügyet­lenek voltunk Kezdők d'létt msok. Szök 'i nem olyan könnyű. Az egy;k öreg ni met víz re vet' bennünket és uVnnnk jött Nem csiráit »»téliét Csak intett, b»' tv menüink szépen vissza. Tudni kell ugyanis, hogy ezek a mi németjei k csak afféle munkás ka'onák voltak A lagtöbb’ük keserű ember utálta a háborút, gyűlölt* hazájának jelenlegi -remmkmp*. Ml *» hogy minőén I elveszett De fásult volt már és fáradt I volt már, mint a reményctvesztett sark­utazó. j Most mári a háború hatodik évéhen, I nincs semmi csodálatos abban, hogy egy- ! részűk kiábrándult abból, amiért valaha annyira lelkesedett. Most srit/iák a ve­zetőket és a régi közhelyet mondogatják, hogy a háború a vezetők dolga, intézzék el tehat a vezetők M'ntha a nép nem lenne felelős azért, aki vezeti. Mintha soha nem hajlott volna térdet és fejet a bálvány előtt, akit most már szívesen le­döntene Pákozdon tehát nem sikerült a szökés. Elügyetlenkcdtük Rajtakapatíuk magun­kat. „Civilmódra” csináltuk Szégyen ide, szégyen oda. nem volt gyakorlatunk ab­ban. hogy ki játsszuk, becsapjuk a hatal­mat, amelynek pillanatnyilag .kleben voltunk Megszoktuk hogy minden tör­vénynek engedelmeskedjünk; aká rmilvcn , esztelen es ostoba is fuvább. : A tegnapi eső után csodaszép derű* nap virradt ránk Krfibajtársaink vala- i honnan kézikocsit kenteitek, arra fel* | tehettük legalább a legnehezebb zsáko- ; kát Ba'lzítnnk az országúton. Amikor a | csaiai gazdaságon keresztülmentünk, sár- j garépát és katariké' loptunk a kertek­ből A németek még mindig nem lőttek kpzenk go.vószóróva! csak úgy mondtak Mzg élünk Rabszolgák vagyunk, de elünk. Van jártányí erőnk Hajtanak ben­nünket. mint buta birkanyájat A leg­könnyebb és legegyszerűbb, ha engcdel- meákedünk, nemde’ A németek el U variak, hogy hálásak legyünk irántuk, amiér^jagy« még amm pusztítottak «1 Megszökni, megszökni, megszökni Szégyellem, hogy még mindig itt va­gyok. Délután légicsata volt az országút le- I lett. Hogy lőtték egymást! Kettő lezu - j hant, égve — úgy látszott, hogy mind- í egyik csapatból egy-egy Figyeltük, hogy ! kiugrott-« valaittilyekből a pilóta Egyik- 1 böl sem! Bennégétt. Irigyeltem a pilótát, j aki bennégeít Ebben a háborúban ezerszer rosszabb ; dolgok történtek a um históriánknál. A í mi históriánk igazán szóra sem volna ér- j domes a vérnek és szenvedésnek abban ; az áradatában, ami Európát elöntötte. Mi nem is gondoltunk arra ott az országúton j hogy panaszkodjunk. Ami velünk történt j csekélység ahhoz képest, ami millió ; másikkal esett meg De éppen ezért tanulságos tálán hogy mégis meg kellett szöknünk, ne:.i kény- 1 szerből, hanem úgyszólván becsületből Aznap este Patkóra értünk F,r a Pál i ka eldugott falu, távol a főútvonaltól i Az uradalomba» kaptunk szállási é*. né I met parancsnokunk itt átadott beunün- j kel egy sváb származású magyar had- ■ nagynak. Nem tudom, hogv • hadnagy ín a dön- j tó pillanatban tulajdonképpen honnan ! bukkant elő. Hogy fánk várt-e abban az j isteohátamögötti faluban avagy sem: j hogy kapóra töitunk-e néki, vagv mi j .csoda. Nagy buzgalommal vett át ben- i -minket, mintha legalább is rohumtüzér- sóg, vagy páncéltörők lettünk volna. Rop­pant fontosnak érezte önmagát. Kimen­tette, hogy Budapestre váz bennünket, ahol majd dolgozni fogunk. Dolgozni, kerem, dolgozni. De ezt úgy mondta ám, afatlw emum *úflri«MMemyakjk»l Ummu dolga, akik eddig csak loiagolt^ tenmszeztünk és regényt olvastunk v°\é, Majd ó megtanít minket! Majd 6 nos lényeket nevet belőlünk. És nyuíjf lünk meg. nem lesz semmi bajunk. M*” ő -megvédelmez bennünket , És e szavaknál hátsó zsebére l*té ahol a revolverét őrizte. Csapatunk csak állt, kissé szédül^*, majdnem huszonnégy órás fárasztó net után. Oly kimerő ltok voltak. " jóformám meg sem értették a, haduaáY előadását. A legtöbb köztünk gyári j ■s háztartási alkalmazott, mert ■ hi*Z'e*,jts íobbmódúak régesrég hazamehettek. .kariak. öt-halszáz pengőért a némely, rancsnok bárkit elengedett Egészem tan üzleteltek. .j, Tehát egy grofktsassznny sem volt ^ zöttünk- Lí-jíföljebb néhány jobb hl'*j,£. való fiatal diáklány, akinek ápolY vés««; volt meg az öt-hatszáz peUí 4| mint ^ gyarilánvokuak és háztarti** ka 1 m a zottak n a k. ,l( A birkaiivái tehát jámborul ha!lí*i< Út farkasárak fogadkozását Néztük," ,f mielőbb lelökhessünk a szalmára nagyon kotlett s szalma. Nem ta »*»(,< iutott Megint a padláson kaptunk „ vet, a pad'ón is elaludtunk, osnk “b ianak békében bennünket Az ágyuk „< 'int közelről szóltak, a majorban éjjel raboltak a németek. Még a p°”v y kát is összeszedték és elhajtották ßl igasallatokat Utánuk az özönvtzjj» tud'ák,/ hogy hamarosan elmennek * es úgy látszik, nem számítottak Kjf hogy valaha ia visszajönnek Máskj i ben jobban kellett volna reputációra. IFadrC Ua|

Next

/
Oldalképek
Tartalom